Téged mi tart vissza csirkefarm alapítástól? Kunyerálsz a séftől, hogy te is nagygazda akarsz lenni, bérelsz valami régi tsz épületet és hajrá, pikk-pakk burzsuj lesz belőled.
"napi hat órát csillagászati bérért dolgozni óhajtó elkényelmesedett-ellustult európai munkaerő"
Az EU egyik legolcsóbb munkerejű országa vagyunk!!!! Milyen csillagászati bérekről beszélsz te? Részmunkaidős állások is alig vannak Magyarországon. Norvégiáról beszélsz vagy melyik országról?
"Látod, a bureszest sem lehet kötéllel sem elrángatni dolgozni, neki adjanak alja munkára is kényelmes feltételek mellett agysebész fizetést, vagy ki sem kel az ágyból "
Soha nem írtam olyat hogy alja munkára adjanak programozó bért az elmúlt 7-8 évben mióta itt vagyok.. Annyit írtam hogy annyit adjanak érte hogy lehessen belőle félre rakni egy normális életszínvonal mellett.
Bocs de annak mi értelme van hogy azért dolgozol hogy egyél meg lakjál megtakarítási potenciál nélkül? Mintha azért vezetnéd a cégedet hogy nullszaldós legyél minden hónapban. Marha motivált lennél ugye?
Ne állíts lécci valótlanságokat, sose írtam olyat hogy programozó bért adjanak béna melóra!
Akkor meg mit szidod azt a politikai vezetést, amelyik a kínaihoz köti magát az EU helyett?
Magas polcra meg mindig így jutottál, pontosabban mindig erős volt az együtt-előfordulás.
No persze nem minden gazember. kellett hozzá egyfajta tehetség is (nem a mínusz egy négyzetgyöke kérdésében), és hataloméhség is, ez azért nem minden útonálló rablógyilkosra jellemző.
ezt csak azért fejtem ki, mert elég retorikus módon bánsz a logikával és erre sokan vevők is (érvnek látszik)
--------------
a nap végén jobban él.
Elég szar egy átvett anglicizmus és tükörfordítás - de ez is egy gondolkodás látszatát keltő divatos szófordulat.
Értelme: a végerdményt tekintve, végeredményben, a végelszámolásnál, összességében.
Másik magyartalan kedvencem még a jó gyakorlatok, good practice (pl. még HBR is van: GLP, good lab practice vagy good labo(u)r practice). Magyarosan: Bevált gyakorlat
Ez egy fájdalmas kérdés. Logo is taglalta - a heti három napon, napi hat órát csillagászati bérért dolgozni óhajtó elkényelmesedett-ellustult európai munkaerő egyszerűen nem versenyképes a még mindig sokszor közvetlen egzisztenciális kényszerben lévő, és eredendően sokkal kevésbé individuális ázsiaival. Az afrikaival is csak azért, mert az még sokkal lustább és képzetlenebb - de az ázsiainak már a képzettsége sem rosszabb, a motivációja meg egyértelműen sokkal magasabb.
Látod, a bureszest sem lehet kötéllel sem elrángatni dolgozni, neki adjanak alja munkára is kényelmes feltételek mellett agysebész fizetést, vagy ki sem kel az ágyból - Vietnamban zokszó nélkül gürizne napi tíz órát, a feléért annak, amennyit itt nem fogad el...
A szabadkereskedelmi peremfeltételeket meg a Nyugat saját maga erőszakolta ki (sokszor nyílt fegyveres erőszakkal !!) akkor - amikor ez még neki volt egyértelműen előnyös. Mi árasztottuk el dömping-árakon tömegcikkekkel a harmadik világ piacait, és hoztuk el üveggyöngyökért a nyersanyagaikat, és nem engedtük a saját iparukat létrejönni-megerősödni, és ebből épültek a fényességes és dicső nyugati nagyvárosok... Most pedig a fagyi visszanyal, mára mégis talpra álltak, önállósodtak gazdaságilag, a fegyveres erőszakkal piacnyitásra kényszerített Kína és Japán öntötte el a piacainkat saját termékeivel - és nem vagyunk versenyképesek...
Itt most csak két út lehetséges: vagy összeszedjük magunkat, és igenis többet dolgozunk akár kevesebbért is (előre várom a bureszesek idegrohamát még a felvetésre is) - vagy felrúgjuk a megállapodásokat, és nyíltan protekcionista politikát kezdünk folytatni, lezárjuk a piacainkat, viszont akkor ezt nyilván cserébe is megkapjuk. És ma már ez nem zsarolási opció - jóval kevesebb dolog van, amit Kína/Japán/Korea/stb.. nem tud maga előállítani nélkülünk - mint fordítva.
Tetszik vagy sem, tényleg a Nyugat alkonyát látjuk, kérdés, mennyire lesz ez mély és gyors, hol sikerül stabilizálni a folyamatot. Az USA önmagában olyan zárt, egységes és olyan sok saját erőforrással rendelkező piac, hogy túl fogja ezt élni - de az EU vagy összeszedi magát és egységes és megfelelő lépéseket tesz, vagy el fog szegényedni.
Össze kell kapcsolni a különböző szintű feladatokat. Magyarországon nagy tervek voltak erre, ehhez képest a valóság az, hogy egy épp kiírt keret sorsa már eldőlt, miközben még senki nem adta be a terveit.
A kormány 95% együtt sem tudna megoldani egy másodfokú egyenletet, ahogy azt sem tudná értelmezni, hogy a mínusz 16-nak is van gyöke, csak nem a valós számok halmazán. Ehhez képest gyakorlatilag a teljes magyar innovációról ők döntenek, és akkor innen már kár is reménykedni.
És persze ilyenkor előkerül az is, hogy egy nagy halom területen a nép szava nem isten szava, és senki által nem választott -ez persze bullshit- emberkékre kell bízni egy csomó döntést.
Megváltó Petitől megkérdeztem közvetítő által (discordján sok ember már találkozott vele ahová én is sokat járok) hogy az egyetemi ösztöndíjakat emelné e ha az oktatás a legfontosabb és egy szegény gyerek is tudjon mondjuk egyetemre könnyebben járni? Mert ugye az is elég nevetséges szinten van elég régóta, ezek az ösztöndíjak. Nem csak a CSP aminek az emelésével haknikizik mindenhol és baromi sokba kerülne akár a duplázása is mert van vagy 2 m 0-20 éves gyerek.
Tudod mit válaszolt? Hogy a létminimum alatt élő nyugdíjasok fontosabbak mint ez a kérdés meg vegyen fel diákhitelt az egyetemista.
Ennyit arról mennyire no1. neki az oktatás meg a fiatalok.
Ő meg pörög a sulis menzán.... Meg hogy ki mennyit sportol az országban....
A kínai többet tanul, többet dolgozik, a nap végén jobban fog élni, mint az európai. Amíg a 4 napos munkahét, a home office és a pénteken már fél 2-kor tele kivezető utak felé akar menni a társadalom többsége, miközben mindent is a politikusoktól vár el, addig a mai helyzet kiválónak számít a 30 évvel későbbihez képest.
Amíg az van, hogy már nem akadálya a legmagasabb polcra jutásnak sem az, hogy valakiről fehéren-feketén kiderül, hogy nettó gazember, addig ne hullasson senki krokodilkönnyeket a középosztályért, saját maga a felelős.
Ez azért van, mert orbánék minden szervezeti-vezetési struktúrát szétbarmoltak mindenhol, központosítottak, és most gyakorlatailag teljes a káosz mindenhol, oktatás, EÜ, állami cégek.. Élőben látom.. Kiváncsi vagyok mikor omlik össze a francba az egész, vagy fullad érdektelenségbe.. :) Bár, végülis effektíve a MÁV meg az EÜ sztem már összeomlott, a romokon még úgy-ahogy elműködik, ahogy esik úgy puffan alapon..
Node akkor mi legyen? Gyártson mindent Kína meg a 3. világ, és nekik legyünk totálisan kiszolgáltatva? Ugyebár valahol fizikálisan le kell gyártani a terméket, és ez ugye "nem menő" nyugaton..
ma én is láttam a pirossapkás kínai rendőröket, budai mindkét rakpart lezárva, ezek ott ülnek, és néznek meredten előre, kezükben egy-egy kínai és matyar zászló de ugyanolyan szögben, valszeg műanyag gagyi tartóban
nem volt vicces, nagyon nem
Free Tibet! Szopjon lovat az összes, a hazaárulókkal az élen!
Hogy mennyien járnak egyetemre/főiskolára/gimnáziumba, és ez "mennyire könnyű" mondjuk a 80-as évekhez mérten - ez egy érdekes kérdés, ugyanis nem okvetlenül van igazán szoros korreláció a kettő között.
Megint a sokat emlegetett bullshit a "kor színvonaláról és elvárásairól" - a 80-as évekig igazándiból nem volt nehéz egy gyereket taníttatni. A középiskola végéig egy valamennyire igyekvő és szociálisan némi támogatásra szoruló gyereket tényleg azt lehet mondani, hogy az állam "megfinanszírozott", valójában még az egyetemet is. Nem tudom, hogy tudatosult-e benned például az, hogy ma az egyetemeken tanulóknak már TÖBB MINT A FELE fizetős/önköltséges képzésben tanul, vagyis igen komoly pénzeket tolnak be a szülők is - ilyen a 90-es évekig praktikusan nem is volt.
Egyszerűen az van, hogy az "átkosban", aki akart is tanulni - az úgy általában azért megtehette. Munka mellett is, hivatalosan támogatták az esti/levelező képzéseket kötelezően a szocialista vállalatok is - ma viszont ez olyan szinten pénz kérdésévé vált, hogy bizony családok komolyan eladósodnak, meghúzzák magukat, hogy a gyereket "kitaníttassák" - legfőképpen azért is, mert időközben ami akkor egy továbblépési-fejlődési lehetőség volt, az mára nagyon sok területen konkrét elvárás lett. Számtalan - himihumi - munkakörre keresnek diplomást, úgy, hogy nem is mindig igazán fontos a képzettség iránya, csak "diplomás legyen", mert az elvileg egyfajta előteszt... És tényleg oda jutottunk, hogy egy szimpla, szakképzettség nélküli gimnáziumi érettséginek gyakorlatilag eltűnt a munkaerőpiaci értéke - a középfokú szakképzettségek meg leértékelődtek, mert nagyon komolyan leromlott mögöttük az oktatás színvonala.
A KSH statisztikái (https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0020.html) nem a te számaidat mutatják, ebben például a hallgatók száma 370 ezer volt, ez esett vissza 26x ezerre - Ez alapján az általad hivatkozott korosztály a korábbi kb: 80%-ra csökkent, a felsőoktatásban tanulók száma viszont 70%-ra. Az összes nemzetközi forrás is erre mutat rá, OECD relációban is az egyik sereghajtó vagyunk és csúszunk lefelé.
Értem én, hogy küldetésednek tekinted a rezsimet bármi áron minden kritikától megvédeni, de, hát ez van...
Az nem tiszta, hogy levámolod Pireuszban, akkor ha átjön T1-el vagy fene tudja mivel éppen most, 2-3 nem uniós országon át és belép Mo-ra, akkor meg lehet-e ezt csinálni és megéri-e?
Vagy eleve küldeni T1-el Mo-ra és ott vámolni és utána már nem kell kilépjen.
Mondjuk eleve ismert, hogy a szerbektől építés alatt van egy másik vonal is HR/Si/I vagy A-n keresztül és az uniós pénzből épül ráadásul annak a megtérülése jobb lesz mert nagy része nem kínai kölcsön, hanem EU, kvázi ingyen mani.
És akár HR-ben is lehet vámolni.
A megnövekedett trakciós költséget ellensúlyozni tudja a pálya olcsósága.
Mindent a "kor színvonalán" kell nézni, a Horthy-korszakban egy érettségi biztos egzisztenciális hátteret és adott esetben sikeres közigazgatási karriert jelentett. Valójában akkor egy érettségi jóval-jóval többet ért, mint ma egy diploma. Egy diploma meg majdnem automatikus belépőt jelentett a felső tízezerbe. Csak az érzékeltetés kedvéért: 1936-ban kb: 8500-an tettek érettségi vizsgát, és azon évben idehaza az egyetemek-főiskolák cca. 2000 diplomát adtak ki
Az oktatási rendszer "shiftelődött".
Azzal kezdődött a számomra, hogy a McDonalds csak érettségizett krumplisütőket keresett.
(Egy lángossütödei munka még 8 általánossal is harmatos volt akkortájt, 4 elemi elég.)
2000 körül az volt a diploma, mint 1940-ben (1960ban? 1980-ban?) az érettségi.
De mi a diploma ma??
(és a cím- és rangkórságos, bolond Horthy rezsimre jellemzően annak is jóval több, mint a fele jogi diploma volt, úgy 400 orvost, 300 mérnököt, 400 tanárt avattak fel).
Ennyire volt igény. Főleg jogászra, a közigazgatás és ügvitel működtetéséhez.
Mellesleg a jogi diploma akkor jogi és államtudományi volt.
Az egyik dédapám jogi diplomája az gyakorlatilag egy makroközgazdász-államigazgatás-pénzügytanos diploma volt (pár éve megnéztem az oklevélen a tárgyakat). Abból is élt az 1950-es években, hogy csinálta szénbányák számvitelét-könyvelését éjjeliőrként, mert a munkásigazgató nem értett hozzá, viszont volt annyi természetes esze, hogy tudja, mit nem ért.
Az 1950-es években a sokszor hat elemit ha végzett, döcögve írástudó szülőkhöz képest egy nagy társadalmi ugrást jelentett már egy szakmunkásvizsga megszerzése is, arról nem is szólva, hogy eléggé színvonalas szakmunkás-technikus képzés volt, a 70-es évekig képzett mondjuk esztergályosok-marósok ténylegesen tudtak is esztergálni meg marni, ma meg... Hát, tapasztalatból mondom, hogy ma meg nem tudnak...
És a fő probléma, hogy másra volna szükség, a valós fejlődéshez egyszerűen több kell.
A régi már nincs.
Nincs igény erre, legalábbis 1990-2005-10 között ezt hirdették ki.
Pedig a műegyetemen is az tanulja meg a géptant, aki kezébe veszi a gépelemet. (Az tanul meg forrasztani, aki vesz magának pákát. Stb.)
És mivel nincs, ezért már megtanulni sem nagyon van honnan.
Ipari (fejlesztői, kutatói) bázis is kiesett egy nemzedékre, ahol a 20 évvel elmaradottat ugyan, de azért valamit mégis csak. Elvesztettünk egy gazdasági háborút, és ennek ez az ára.
az új meg szintén nincs
mert ez nem jóléti állam, ahol a lufiból (új gazdaságból) élni lehet (az amúgy is kivételként megy csak, és igazából nincs kitalálva, hogy mi kell a régi helyett, azon kívül, hogy kreatívság-képzés.
A klasszikus liberális értékek itthon meglepően széles körben elfogadottak. A csehek mellett nálunk mondták azt a legtöbben, a válaszadók 91%-a, hogy egymás tisztelete és elfogadása fontos, szexuális irányultságra és bőrszínre való kitétel nélkül.
Sőt, a megkérdezettek 58%-a meleg közösség jogainak biztosítását is fontosnak tartja, beleértve az azonos neműek házasodási jogát – ezt nálunk csak a cseheknél fogadnák el többen. A mindenütt megjelenő kormányzati migrációs kampányok ellenére nem nálunk a legmagasabb azok aránya, akik identitásuk veszélyeztetését látják az Európán kívülről érkező bevándorlókban, hanem a cseheknél, a szlovákoknál és a bolgároknál.
Ha szerinted az jó irány hogy egyre több szegény és egyre több gazdag van, közötte meg egyre kevesebben, egészségedre, ez vegytisztán a latin amerikai modell.
A legnormálisabb társadalmakban pont ez a középső réteg a legszélesebb. A legszarabb helyeken meg a legkisebb.
A 3. világban vagy nagyon szegények vannak csak szinte, meg a gazdagok.
A nyugati országok efelé mennek jelenleg. Ezt valami normális dolognak beállítani elég meredek.
1. Konkrétan hummel szavait cáfoltam, ő nem mai globális versenyről beszélt, hiába próbálod afelé terelni a szót, hanem arról, hogy
"De szerintem ma egy hasonlo szituacioban levö gimnazistanak nehezebb lesz egyetemre menni.. anelkül meg a gimnaziumi erettsegivel kitörölheted.."
Ez tényszerűen, abszuolút nem igaz, ezen nincs mit tekerni.
2. "És akárhogy hisztizel itt, abban bizony az elmúlt 14 évben egyértelműen visszaléptünk, nem előre. Még a korosztályok létszámarányához mérve is csökkent a felsőoktatásba menők száma"
Egy újabb érdekes kijelentés. Honnan jönnek ezek a számok? Számoljunk már egy kicsit. Viszonyításképp, 2009-ben a 20-29 évesek száma 1.375.000 (most az egyszerűség kedvéért vegyük ezt a korsztályt, könnyen kikereshető a Tájékoztatási adatbázisból, és nyilván a döntő többsége a hallgatóknak ebből a korosztályból kerül ki), a 2009/10-es tanévben a felsőktatásban hallgatók száma 243 ezer. Arányosítva ez 17.7%.
2023-ban a 20-29 évesek száma 1.085.000-ezer, a felsőoktatásban tanuló magyar hallgatók száma 267000, arányosítva 24.6%
Honnan jönnek a számaid? Mi értelme van az ilyen hsz-eknek? Nem is arra reagálsz, ami a téma volt, raádásul prekoncepciók alapján teljesen hibás feltételezéseid vannak.
Ezek szerint 5% felment a felső kategóriába, 4% csúszott lejjebb. Kétségtelen, hogy a középosztály úgy is megszűnhet, hogy mindenki gazdag lesz, na az valami tragédia lenne...
Hát, ugye a statisztika - a bázist megfelelően megválasztva akármi, és akárminek az ellenkezője is "bebizonyítható"...
Tény, hogy 90 után jelentősen megnőtt a felsőoktatásban tanulók száma-aránya, de ez nem hungarikum, ez világjelenség. Az is, hogy részben a felsőoktatás vette át a középfokú szerepét - ezt értelmezhetjük egyébként jogosan bizonyos fokú színvonal-csökkenésnek is, de ez lett az ára, hogy szélesebb tömegek jutottak hozzá valamivel magasabb oktatáshoz.
A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy minden korban vannak mutatók és trendek, és nem az a kérdés, hogy most mennyivel több írástudónk van, mint volt mondjuk a török hódoltság időszakában - hanem az, hogy itt és most a globális versenyben hogy állunk.
És akárhogy hisztizel itt, abban bizony az elmúlt 14 évben egyértelműen visszaléptünk, nem előre. Még a korosztályok létszámarányához mérve is csökkent a felsőoktatásba menők száma, miközben a globális ranglistán az oktatási intézményeink - az országhoz hasonlóan - lecsúsznak, még jobb esetben is stagnálnak.
És ez azért nagyon nagy baj, mert így nem lesz semmiféle kitörési potenciálunk - azt a baromságot szerintem még te, elvakult NER-hívő sem veszed be, hogy a nyugati életszínvonalat-béreket majd a kínai akkugyárakkal érjük el...
Mindent a "kor színvonalán" kell nézni, a Horthy-korszakban egy érettségi biztos egzisztenciális hátteret és adott esetben sikeres közigazgatási karriert jelentett. Valójában akkor egy érettségi jóval-jóval többet ért, mint ma egy diploma. Egy diploma meg majdnem automatikus belépőt jelentett a felső tízezerbe. Csak az érzékeltetés kedvéért: 1936-ban kb: 8500-an tettek érettségi vizsgát, és azon évben idehaza az egyetemek-főiskolák cca. 2000 diplomát adtak ki (és a cím- és rangkórságos, bolond Horthy rezsimre jellemzően annak is jóval több, mint a fele jogi diploma volt, úgy 400 orvost, 300 mérnököt, 400 tanárt avattak fel). Az 1950-es években a sokszor hat elemit ha végzett, döcögve írástudó szülőkhöz képest egy nagy társadalmi ugrást jelentett már egy szakmunkásvizsga megszerzése is, arról nem is szólva, hogy eléggé színvonalas szakmunkás-technikus képzés volt, a 70-es évekig képzett mondjuk esztergályosok-marósok ténylegesen tudtak is esztergálni meg marni, ma meg... Hát, tapasztalatból mondom, hogy ma meg nem tudnak...
És a fő probléma, hogy másra volna szükség, a valós fejlődéshez egyszerűen több kell. Ha nagyon akarod, be tudod bizonyítani persze a statisztikáiddal, hogy "minden rendben van, és minden jól megy" - csak aki nem vak-süket-ütődött, az saját szemével láthatja, hogy ez nem igaz...
