Hogyan csúsztassunk, avagy a "függetleen":-)) történelemszemléletéről ismert Obrusányszky Borbála cikke az Indexen....
Hatszáz hun szót talált egy kínai mongol kutató
* Obrusánszky Borbála
2007. 06. 24., 13:29 | Frissítve: 29 perce
A Magyar Tudományos Akadémia meghívására két hétig Budapesten végez kutatásokat Ucsiraltu, a Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, aki a hun nyelv emlékeivel foglalkozik. Eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hunok kutatójának érdemes a magyarok között vizsgálódnia.
Ucsiraltu professzor másfél évtizede kezdett el foglalkozni a hunok emlékeivel, amikor a régi ázsiai eposzokat kezdte tanulmányozni, amelyben sok olyan nyomot vélt felfedezni, amely a hunokhoz köthető. Minderről akkor beszélt, amikor előadást tartott az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén. Hatszáz hun szót talált kínai forrásokban
Ezután döntött úgy, hogy megpróbálja a hun nyelvi emlékeket is összegyűjteni. Eddig közel 20 tudományos szakcikke jelent meg kínai és mongol nyelvű folyóiratokban, és két éven belül napvilágot lát a hun nyelvről szóló monográfiája. Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről.
A professzor elmondta, hogy az elmúlt 150 évben élénkült meg a hun nyelv iránti érdeklődés a nemzetközi tudományban. Akkoriban azonban csak az európai forrásokban található töredékeket vették vizsgálat alá, ez azonban nem hozhatott áttörést. A 20. században többen is foglalkoztak a témával, legtöbbet talán a japán Shiratori érte el, de ő sem rendszer alapján vizsgálta meg a hun szavakat, hanem a megfejteni vélt szavakat a mai (és nem a korabeli) mongol, mandzsu és török szavak alapján próbálta összeilleszteni. Hiányos mondatokat is összerakott
Sajnálja Ucsiraltu, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent a hunokkal foglalkozó kutatók száma, és hun nyelvészettel nemzetközi szinten szinte alig foglalkoznak. Igaz, ahhoz a régi kínai és néhány altaji nyelv alapos ismerete is szükséges. Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is.
A szavak szoros kapcsolatot mutatnak a régi belső-ázsiai hitvilággal, amelyet ma többnyire sámánizmusnak emlegetnek. Mongol neve böge (ma: bő), amelyet nyelvészeink a magyar bű szó rokonának tekintenek. Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz. Magyar kapcsolat
A professzor kérdésünkre elmondta, hogy saját kutatása, valamint a magyar kutatókkal történt konzultáció alapján azt találta, hogy a magyar nyelvben feltételezhetően nagyon sok mongol szó lehet. A mongolok és a magyarok között közvetlen érintkezés csak 1241-1242 között volt, de egy év alatt nem kerülhetett bele ennyi szó a magyar nyelvbe, ezért ennek a kapcsolatnak nagyon ősinek kell lennie.
Ucsiraltu a 19. századi magyar kutatókhoz - Fogarasi János akadémikushoz és Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárhoz - hasonlóan úgy véli, hogy a magyar-mongol szóegyezések hun kori hatások lehettek. Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat. Hun szavak a magyar nyelvben?
Annyit azonban bizonyosnak tart, hogy a magyar nyelvben is lehetnek hun szavak, illetve nyelvtani elemek. Ucsiraltu még tovább akarja tanulmányozni a magyar nyelvet, mert az eddig nála lévő tudományos publikációknál - Kara György, Szentkatolnai Bálint Gábor, Németh Gyula és Ligeti Lajos munkái - többet szeretne tudni rólunk.
Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethető össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetűnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható. A hun "picsik" szó pedig a magyar pecsét és a betű szóval tartozhat össze, és vélhetőleg a szlávnak eredetűnek tartott pecsét eredendően a hunok sajátja volt.
Magyarul fog tanulni Ucsiraltu
Ucsiraltu szerint további vizsgálatot igényel a hun "kutugu" méltóságnév európai megfeleltetése. A kínai kutatók ugyanis azt állítotják, hogy a nyugati hunoknál ez a méltóságnév "kada/kata" alakban maradt fent, és ugyanúgy főbírót jelent, mint az Ázsiában maradt részeknél. A magyar történeti forrásokban talált kadar, a hunok főbírája volt, lehet, hogy ennek köze van a hun kutuguhoz.
Mindenesetre Ucsiraltu hozzákezd a magyar nyelv tanulásához, és kutatótársai segítségével a magyarban lévő hun nyomok kigyűjtéséhez. Elképzelése szerint öt éven belül ebből is komoly munka születhet, amely nyelvészetileg tisztázhatja a magyarság belső-ázsiai kapcsolódásait.
Összefoglalva:
- Ucsiraltu NEM TUD magyarul
- Ucsiraltu NEM TUD egy szláv nyelven se
- a magyar BŐ szónak (=jelentése a régi magyarban NEMZETSÉGFŐ, FU kori) semmi köze a mongol "böge" szóhoz
- "Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz." - a cikk egyetlen józan megállapítása
- "Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről." - ez ostobaság, tekintve, hogy 1. a szélsőségesen szigetelő tipusú kinai nyelv nem képes visszadni a ragoizó nyelvek szavait, tehát akionai forrásokban szereplő szavak torzak 2. a 600 állitólagos hun szó 1000 (!!!) év intervalluimból származik, ennyi idő alatt pedi egyáltalán nem, sőt biztos nem ugyanazt jelentik egy egy nyelv szavai.
- "Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is." - nos eddig már kb. 100 éve az európai kutatók is eljutottak... ezért kár volt Ucsiraltu profnak több ezer km-t utaznia, hogy bejelentse "felfedezését" :-))))
Néhány adalék ehhez: Csáji László Koppány: http://kepes.society.bme.hu/Tagok/Koppany/koppany.html
Hunzakut/Nagar nép : Afganisztán/Pakisztán/Kina között Hunzakut: Hunok földje Eltérnek antropológiailag a szomszédos népektől. Mesék,mondák,népművészet: hétfejű sárkány, tündérkirálynő, csodaszarvas Hasonló népzene, sámánizmus. Étkezés: hatalmas üstök(szakrális is), sárgabarack
Sámán: "Aki nem tudja honnan jött, az azt sem tudja , hová megy"
"Adalékok az eurázsiai sztyeppei civilizáció kutatásához, a magyar őstörténet-kutatás gyökeres változásához, illetve a sztyeppei vagy sztyeppei eredetű népek etnogenezis-kutatásához (illusztrációként az indiai kapocs rövid bemutatásával).
Aki nem tudja, honnan jött, az azt sem tudja, hová megy. A sztyeppei lovasnomád népek családjába tartozó magyarság több évezredes kulturális és etnikai közösségben a lovasnépekkel a sztyeppei civilizáció részese volt; nyelvünk ősi rokonainak közösségeitől távol, évezredeken át a szkítákkal, hunokkal, avarokkal és megannyi más néppel együtt élt a sztyeppén. Olyan organikus kulturális egységben éltek elődeink évezredeken át, hogy a sztyeppei népeket méltán tekinthetjük rokonainknak, hiszen különböző mértékben etnikai, kulturális és történelmi kapcsolatban vagyunk mindegyikükkel. Valaha egy-egy közösségben a legnagyobb büntetések közé tartozott az ún. kiközösítés. Amennyiben pedig magát közösítette ki valaki, azzal az öngyilkosság egy lassúbb, keservesebb formáját választotta. Azonban nem ezt teszi-e a magyarság néhány csoportja akkor, amikor az őstörténeti bulvársajtónak felülve megpróbálja magát kiközösíteni a reá rajongva néző finnugor rokon népei, nyelvrokonai közül? A közösségvállalás a finnugor népekkel nem jelenti azt, hogy a magyarság ne lehetett volna a sztyeppei lovasálás kezdeteitől részese a nagy, sztyeppei civilizációnak és etnokulturális folyamatoknak! És nem éppen ezt az önkiközösítést végzi-e a magyarság néhány más, az újító tudományosságot nem ismerő, szűk látókörű, több évtizede megcáfolt eredményeket szajkózó csoportja, amikor Bálint Csanád, Czeglédy Károly, Erdélyi István, Fodor István, Györffy György, Harmatta János, Rédei Károly, Róna-Tas András és Veres Péter, illetve oly sok más kutató újabb eredményeit visszhangtalanul hagyva oktrojál a régészeti adatokkal és a történelmi forrásokkal ellentmondó halász-vadász és gyűjtögető életmódot, illetve képtelen élőhelyeket a magyarság számára?! A szerző a tudatlanság mindkét válfajával szembeszáll."
"immár egy évtizede, a sztyeppei civilizációban gyökerező népek történelmével és utóéletével foglalkozom, és tiszta szívemből szeretem azt a hatalmas örökséget, azt a gyönyörű civilizációt, amelyben mi, magyarok is gyökerezünk, meganynyi más rokonunkkal együtt. Ezáltal érezhetjük magunkat egy közösségbe tartozóknak a szkítákkal, a hunokkal, az avarokkal, a mai sztyeppei népekkel, például a kazakokkal, mongolokkal, de megannyi más, ma már más körülmények között, sőt máshol élő néppel, például bizonyos mértékig a hunzakutokkal, rádzsputokkal vagy az azóta hozzánk hasonlóan szintén jelentősen átalakult gazdasággal bíró ujgurokkal, áttételesen akár a magarokkal is; amellett, hogy megtartjuk közösségtudatunkat nyelv- (és nemcsak nyelvi) rokonainkkal, például az északkeletre szoruló vogulokkal (manysikkal), és többek között a mordvinokkal is, végezetül nem zárjuk ki a közösségtudatunkból a magyarságba olvadt nem sztyeppei eredetű etnikumokat és néptöredékeket sem. "
Csáji László Koppány : Tündérek kihalófélben http://www.napkut.hu/konyvek/2004/tunderek_kihalofelben/fulszoveg.htm Hunoktól a hunzakutokig Kutatóút Belső-Ázsiában "lyen könyvre már csak azért is szükség van, mert az avarok történetéről nincs magyar nyelvű könyv, a hunokról van ugyan akár kettő is, de nem egészen megfelelő, és mivel mindkét témakört a szerző az ősmagyarsággal kapcsolatosan tárgyalja, az olvasóközönség nagy érdeklődésére tarthat számot. Ebben nem is fog csalódni."
Dr. Erdélyi István
1. kötet Fehér hunok nyomában Ázsia szívében 2. kötet A hunok történelme és utódnépei 3. kötet Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből ____ CSÁJI LÁSZLÓ KOPPÁNY: Dzsánkrí. Utazás Belső-Magaria bronzkorába.
két hónapja behalt a vinyóm, és ottveszett a lementett indexes jelszavam.
Újraregeltem :-)
"Megköszönném, ha tisztáznád a viszonyodat a korábbi "ftonyo" olvtárshoz. A nevét hiába viseled, mert bár őt tiszteltem időnként, te csak afféle epigon lehetsz. Hogy értsél: az öreg ftonyo az általad előadott primitív stílusban azért nem nyomult sohasm. Volt tartása, karakteres véleménye - mégha finnugrista is - , de nem ment le soha olyan szintekre, amikkel te itt kokettálsz."
****
Wow. :-)
Mintha hájjal kenegetnél, turtur.. :-)
"Szentkereszt (Szurb Khács) örmény nyelvű leírása mindenesetre megoldhatatlan feladatot jelentett számodra, emiatt kissé szkeptikus vagyok veled kapcsolatban. Mondhatnám baromira."
Bizánctól Afganisztánig tetszőleges mennyiségű ilyen nevű kolostort lehet találni.
Jegyzeteidből ítélve afféle internetbébi lehetsz. Ami ott nincs, az a számodra nem létezik.
Sajnos (neked) a mai világ azért még ennél kicsit nagyságrendekkel több adatból áll.
Megköszönném, ha tisztáznád a viszonyodat a korábbi "ftonyo" olvtárshoz. A nevét hiába viseled, mert bár őt tiszteltem időnként, te csak afféle epigon lehetsz. Hogy értsél: az öreg ftonyo az általad előadott primitív stílusban azért nem nyomult sohasm. Volt tartása, karakteres véleménye - mégha finnugrista is - , de nem ment le soha olyan szintekre, amikkel te itt kokettálsz. Bizáncban pl. tök hülyének látszol - hogy ne menjek túl messzire. Ha tévednék, majd bizonyára kárpótólsz valami dögös bizánci aduásszal.
A Szentkereszt (Szurb Khács) örmény nyelvű leírása mindenesetre megoldhatatlan feladatot jelentett számodra, emiatt kissé szkeptikus vagyok veled kapcsolatban. Mondhatnám baromira.
Egyelőre a hamisított Arbélai krónikához hasonlít az egész. Kár több szót vesztegetni rá mindaddig, amíg azok, akik a létezésére vonatkozó kijelentéseket tették, nem rukkolnak elő valamiféle bizonyítékkal.
"Bocsi, mondta valaki, hogy a cucc Iszfahánban van?"
****
nem te mondtad, hogy munkatársaioddal már jópár kört futottál ez ügyben az iráni követség felé, meg idézed Detrét is, h Ahmanidedzsád mennyire nem szereti az örményeket....
Ugyanez volt a helyzet Szaddám alatt. Sok rosszat el lehetett mondani róla, de hogy nincs közbiztonság az országában, azt nem. Hasonlókat lehet tapasztalni pl. Kubában.
"Mivel Iránban minden örmény kolostort Szurb Khács-nak (Szent Kereszt - gondolom ezt bírod követni) neveznek, és úgy 130 van belőlük, Detre nélkül úgysem találod meg az igazit."
****
Az iszfaháni kolostorok:
Vank Cathedral Bidekhem Cathedral Mary Church St. George Church Hacop Church St.Catherine Monastery
Oda mentek, ahova akartok. Meg azt tesztek, amit akartok.
Menj oda, látogassad, fedezz fel! Én elmondtam, hogy miért nem mentem oda. Ki a túró akadályozhat meg benne téged, hogy odamenj? De ha ilyen lendületes vagy, ne most üzengess, hanem ha visszajöttél.
Egy hölgyismerősöm négy másik lány társaságában bejárta Iránt. Megnéztek pár kolostort is. Igaz még 2001 előtt. Semmi bajuk nem történt. Irán nem a vadnyugat vagy Afganisztán, hanem civilizált ország.
"Te persze nekimehetsz a nagyajtónak ifjúi hévvel, de tudnod kell, hogy idős örmény szerzetesek életét tennéd kockára. Ilyen áron nekem nem kellett a bizonyság. "
****
http://www.pbase.com/bmcmorrow/isfahanarmenianqtr
itt egy 3 oldalas képgaléria az egyik isfaháni kolostorról.
Szabadon látogatható MÚZEUMA van.
miért is veszélyeztetné a szerzetesek életét, ha Qedrák odamene? ;)
"A következtetéseket a szakembereknek kell levonniuk, ez egyszer félretéve minden politikai érdeket, mert a tudománynak nincsen joga ahhoz, hogy egy nép múltját ideológiai megfontolásokból eltitkolja, hamis útra terelje. Egy dolog a fentiekből a laikus kívülállónak is nyilvánvaló. A hunok nyelve éppúgy, mint a magyaroké, TÖRÖK volt."
****
:-)))
Mos tanáltam...
ezek szerint a turkológus vonal töröknek tartja az iszfaháni szövegeket.. ;)
A helyzet ennél azért valamival bonyolultabb, emiatt nem tanácsolnám, hogy szétcsapj báremely iráni követségen lányos zavarodban. Az iráni Iszlám állam saját magát is fékezve tiszteletben tartja az örmény kolostorokat. Ameddig azok nem keltenek feltűnést és csendben vannak. A kollégáimmal már lejártuk ezt a kört.
Te persze nekimehetsz a nagyajtónak ifjúi hévvel, de tudnod kell, hogy idős örmény szerzetesek életét tennéd kockára.Ilyen áron nekem nem kellett a bizonyság. Ha elmész Detréhez, ugyanezt fogod tőle hallani. Előtte legalább két, de inkább három nevet be kell neki mondanod, hogy fogadjon.
Emiatt az alábbi költségvetés Örményországra szólt. Szóval ez az ügy nem egyenlő az autópályaásatásokkal, ahol kedvedre dózerolhatsz.
Akárhogy is van, minden igyekezetem ellenére kénytelen vagyok Detre álláspontját védeni a te porcelánboltos lendületeddel szemben.
Nos, ennél szerencsére olcsóbb, és egyszerűbb lenne a dolgunk.
Először is Detrénél kellene körülnézni. Ha vannaknála jegyzetek, fényképek, esetleg útleírás, hogy hol járt stb. Ez nem járna különösebb költségekkel, és hamar kiderülne, hogy honnan származnak a hun szavak; melyik kolostor, melyik kódex, utóbbinak esetleg jelenlegi őrzési helye is kiderülne, és lehet, hogy ha Magyarországra került, akkor már expedíció sem kellene, de ha mégsem hazánkban van a kódex, akkor máris kiderült a cél, ahová elég lenne először egy maximum öt fős kutatóbrigádot küldeni, amely egyátalán felméri, hogy van mit kutatni.
Ha bármikor a kezembe kaptam volna bármilyen anyagot, már régen olvashatnád. Így csak jótanácsom van:
Detre úr - de ő fenyegetések hatására elállt a kiadástól
Tutsek úr - Kiszely István felesége írta a demokratás cikket
Schütz úr - továbbra is az akadémiai könyvtárban
Ezen kívül természetesen számos más lehetőség is van (és ne vedd gonoszkodásnak): expedíció Örményországba, Iránba. Többeknek ez eddig nem sikerült, talán neked igen. Egy biztos, örmény középkorászok, történészek, nyelvészek és papok nélkül nem kelnék útra. De Tutsek és Detre nélkül sem szívesen, különbena vécébe sem engednek be, érted? Kérdés továbbá, hogy az Akadémia kémen kívül képes lenne-e bárkit delegálni? :))) (ez vicc volt)
Az iráni kutatás megszervezése más szempontból is sürgető lenne. Ha a nyugati vadbarbárok valóban letakarítják Iránt a térképről, akkor ott azután nem lesz mit keresni. Mivel Iránban minden örmény kolostort Szurb Khács-nak (Szent Kereszt - gondolom ezt bírod követni) neveznek, és úgy 130 van belőlük, Detre nélkül úgysem találod meg az igazit.
Az általad kíván csapat:
16 fő, teljes dokumentációs stáb, 200 millió Ft. 2 év turkálás, aztán meglátjuk. Kiadás, TV, dokumentáció, utóélet + 200 millió. Dologi kiadás +300 millió. Eddig az örményekről még nem is esett szó. Bevállalni valamit, könyvtárat, helyreállítást, stb. + 300 millió.
Én is azt mondom, ideje lenne. Neked van ennyi pénzed? Mert tényleg ideje lenne.
Ideje lenne már legalább fotó szintjén közölni azt a kódexet, amiből ezeket a nyelvi emlékeket merítették, mert addig nehezen tekinthető hitelesnek a lista, amit a Hun nyelv c. honlapon közöltek.
