A jkovacs levelezőtársam által feltett rendkívül érdekes térképpel kapcsolatban eszembe jutott egy-két érdekesség. (Úgy emlékszem, lehet, hogy rosszul, hogy ez a térkép van kitéve a Türr István Múzeum földszinti, a 300 éves Baja c. állandó kiállításán.)
A Ferenc-csatornával kapcsolatos témával a közelmúltban úgy kerültem ismét kapcsolatba - majd 3 évtized múltán, amikor a vízügynél dolgoztam - , hogy Szabadkán megjelenik egy rendkívül színvonalas folyóirat, melynek Bácsország a címe. Idén készül két "vizes" száma, melynek szerkesztője Hovány Lajos, neves mérnök-tudós, főiskolai tanár, számos vízrajzi tárgyú könyv szerzője. A tőle kapott megbízással élve - az idei Türr-évfordulóval kapcsolatban - a Ferenc-csatorna, jelesül a baja-bezdáni tápcsatorna témát dolgoztam fel a folyóirat számára. Itt meg kell említenem, hogy a Ferenc-csatornának könyvtárnyi irodalma van. Baján jelenleg is vannak kitűnő kutatói, - Vörös Béla vízügyi osztályvezető, dr. Faludi Gábor ny. főiskolai tanár - Türr István szerepének vagy például a Deák Ferenc-zsilipnek.
A Sugovica a betorkollástól kezdve része volt a Türr által kivitelezett Ferenc-csatorna rekonstrukciónak, az ezzel kapcsolatos tápcsatorna építésnek. (A tápcsatorna nevében hordozza feladatát.) A térképen jól látható, hogy a Sugovica torkolat nem az 1933-ban mélyített ún. simuló torkolat, és nem a jelenlegi helyén, hanem mintegy 500-550 méterrel feljebb volt. Valami okból a torkolatot nem az eredeti terv szerint építették ki akkor, hanem a Duna folyásirányával megegyezően, és ez a feliszapolódás miatt rendkívül hátrányosnak bizonyult. A munkálatok részét képezte a meder mélyítésen kívül - már ami a tápcsatornát illeti - a Türr-átvágás, a Deák Ferenc- és a bezdáni Sebesfoki-zsilip.
Nagyon köszönöm a térképet, nem ismertem, nagy kincs számomra a helytörténethez, sok érdekesség van rajta (pl. Kenderes, Vajas nyomvonala, intézmények stb). És nagyon jó, hogy ilyen nagyfelbontású, jól nagyítható képek. Köszönöm még egyszer!
1999-ben Bács-Kiskunban rendezték meg a 40. Hídmérnöki Konferenciát. A megye hídjairól egy könyv is készült, melynek egy kis részével, a bajai és Baja környéki hidak leírásával engem bíztak meg. Így a könyvben szerepel egy általam készített reprodukció is a Vörös-hídról, ifj. Éber Sándornak az Éber Gyűjteményben található festményéről. A Vörös-híd 1830-ban épülhetett. 1934-35-ben megszélesítették. Ekkor került ide Miskolczy Ferenc festőművész Pecáló fiú című szobra. A híd nyílása 5,4 m volt, 10 m a híd szélessége, 20 m a hossza. Valóban az 1956-os árvíznek esett áldozatul. Ott állt, ahol most az árvízi emlékmű van, a Szentjánosi úton - ma Bajcsy-Zsilinszky út -, tehát a piac vonalában, a Sugovicából a Deszkás utca alá vezető vizen. A Türr István Múzeumban található róla egy fotó, amelyet Nagy András készített. A fotó hátoldalán Nagy András részletesen ír a hídról. Azt szerényen nem említi, hogy a szélesítési és átépítési munkálatok éppen az ő tervei szerint készültek. Mivel a híd felrobbantásáról több féle nézetet hallhatunk, álljon itt éppen Nagy Andrástól a leghitelesebb: "A Vörös-hidat az 1956-os árvíz elrombolta, majd maradványait felrobbantották az árvízvédelmi szervek, helyét betöltötték."
Tisztelettel: Gál Zoltán
U. i. Wilde Viktorra szeretettel emlékezem úgy 40 év előttről. Ha ő az akkori kisfiú, úgy szeretettel köszöntöm.
Nagyon köszönöm mindkettőtöknek a tájékoztatást. A szerb templom a legújabb képen nagyjából orientál is (merthogy a görögkeleti az orientális...). De milyen vizet hidalt át? Én csak mocsárra emlékszem a piac mellett, lehet, hogy annak volt egy kifolyása a Sugóba? Igaz, régi térképeken a Vajas (talán a mai csatorna) nem kanyarodik a Dunába a Zuhogónál, hanem jön tovább egyenesen és a mai piacnál éri el a Sugót. És hadd mutatkozzam be utólag: Ex-bajai vagyok, 49 éves, szeretek családtörténettel, települések történetével és temetőkkel foglalkozni.
Kedves Helytörténész Kollégák, Tud-e valaki abban segíteni, hogy régi (mondjuk, 1860-as) bajai helyrajzi számok melyik mai háznak felelnek ma meg? Magyarul - van-e ilyen térkép valahol? Köszönettel: Viktor
Ismét megörvendeztet bennünket Kozma Róbert kollégám három szép képeslappal. Talán nem mindenki tudja, hiszen, akik még láthatták, már idős emberek, hogy a kápolna a Miasszonyunk Szegény Iskolanővérek iskolájának - a mai Tóth Kálmán ÁMK-nak - az udvarán állt.
Felhívom figyelmüket egy nagyon szép könyvre, mely Üdvözlet Bajáról régi képeslapokon címmel jelent meg 1996-ban. Becherer Károly és Kovács András neves gyűjtők munkájában nagyon sok bajai képeslap között szerepel például a Polgári Fiú Iskola vagy az előbb ide feltett képek közül a református templomnak itt szereplő képe. (Ha tévednék, elnézést kérek, csak emlékezetemre hagyatkozom, most nincs időm megkeresni a könyvben.) Inkább a kiadványra szerettem volna felhívni a figyelmet, hiszen rengeteg dolgot mesélnek el Bajáról a régi képeslapok. A Baja város szép helyen van kezdetű dal nem kifejezetten bajai. Sok más helyen éneklik ma is a településük nevét behelyettesítve az elejére.
A Profila árverésén árulják ezt a régi fotót (potom 9000,- Ft-ért): A bajai kikötő a Vörös-híd nyugati oldala felől fényképezve. Szerintük 1880 körül készült. (A színeket egy kicsit módosítottam.)
Nem merem állítani, hogy az elmúlt néhány percben módom volt már tüzetesen tanulmányozni a Tóth Kálmán emlékét méltón bemutató kiállítást. Most csak örömömnek szeretnék kifejezést adni. E kitűnő összeállítást készítője nagyszerű munkát végzett, nemes ügyet szolgált.
Meghatottan olvastam, hogy két kitűnő helytörténész, Flach Pál és Bárdos Ferenc kutatásai is szerepelnek. (Megemlítem, hogy a bajai Ady Endre Városi Könyvtárban működő helytörténeti klubot Bárdos Ferencről neveztük el. A klubban a 100. éve született Flach Pálról - Blága Borbála elnöknőnk felkérésére - a közelmúltban előadást tartottam.)
Bárdos Ferenc minden esztendőben elzarándokolt Tóth Kálmán sírjához. Egyébként elnöki tisztét töltötte be az egykor volt Tóth Kálmán Társaságnak.
Magyar Árpád értékes figyelemfelhívása arra buzdít bennünket, hogy Baja nagy szülöttjét, a költő emlékét méltóképpen ápoljuk.
szeretném felhívni a figyelmet a Tóth Kálmánt bemutató virtuális kiállításra, ami a költő születésének 175., halálának 125. évfordulójára készült, tavaly (hogy volt-e valamilyen más "élő" megemlékezés róla, nem tudom...).
Szándékom az volt, hogy "népszerűsítsem" valamennyire Tóth Kálmánt, mert azt vettem észre, hogy még itt Baján is igen kevesen ismerik. A másik: az Interneten alig akad a költővel kapcsolatos oldal, ismertető, az arcképekről nem is beszélve.
A költő életrajza, közéleti és irodalmi tevékenysége kapta a fő hangsúlyt, de érdekes kultusztörténeti rész is olvasható, a költő szobrának felállításával kapcsolatban. Mindez eredeti dokumentumok, forráskutatás alapján. A kiállítást képtár egészíti ki; prózai kötete teljes terjedelemben olvasható és néhány verse is felkerült az oldalra.
Szívesen fogadom a véleményeket, akár a javítással, bővítéssel kapcsolatban is. Egyelőre egy szegedi szerveren érhető el, itt.
Az utóbbi időben nem voltam internet közelben. A Kozma Robi kollegám által feltett képekkel kapcsolatban G. Ákos helyesen írja, hogy a bíróságról van szó. (Úgy sejtem, hogy G. Ákos egy bajai származású fiatal tudós.) Akkor Járásbíróság és Adóhivatal volt az épületben, amint, kinagyítva, a képeslapon olvasható is. A szinte düledező épületet kiváltani épült a jelenlegi, a Bajai Városi Bíróság Kazinczy utcai épülete. (Építésének 25. évfordulóján írtam a Petőfi Népe című újságban a bajai igazságszolgáltatás történetéről, és az évfordulóval kapcsolatos ünnepségről.) A rossz nyelvek azt mondták, hogy az épület állagának megromlásához hozzá segítettek az igazságszolgáltatás dolgozói is. Ha így volna, helyesen tették, mert a régi épület olyan szörnyű állapotban volt, hogy szégyent hozott Justitia istennőre. Szerencsére az épületnek neki ment egy teherautó, olyan sikerrel, hogy a házat körül kellett dúcolni. (Erre még jól emlékezhetnek az idősebbek.) Jómagam azért is tudok részletesebben róla, mert a Bíróság két tiszteletre méltó volt elnökével is egy lépcsőházban laktam. Sajnos, korai elmúlásuk miatt nekrológot is kellett írnom dr. Sárközi Istvánról és dr. Wolf Béláról.)
A Jelky tér Kisvásár tér volt, utána lett Mátyás király tér. Később Április 4. tér volt a neve. A Jelky tér nevet, - mely csak később vált hivatalossá -, írásban én használtam először. Abból a meggondolásból, hogy célszerű egy teret az ott felállított szoborról elnevezni. Példa rá a Tóth Kálmán tér. Amikor a tér Mátyás király tér volt, kis ideig ott volt a Liszt Ferenc Kör Zeneiskolája. (Az az iskola, mely jelenleg a Dózsa György út 18. szám alatt van.)
Major Mátéval kapcsolatban rendkívül figyelemre méltónak tartom az okmányokat. Szívesen tudnék róla további részleteket! A következőkben jómagam is szeretnék néhány szóval a tudós megismeréséhez hozzájárulni. Részt vettem ugyanis a születése 100. évfordulója alkalmából tartott tudományos konferencián, és, amennyire tudom, az utolsó fotót is én készítettem róla.
a hetekben került hozzám - több más anyaggal együtt a Major- hagyatékból egy 1919-ből származó kis gyűjtemény ( mai szemmel olvasva lenyűgöző a gyerekek tudása)
Ez az épület a Jelky téren volt (régi neve: Mátyás király tér). A 80-as évek elején bontották le, amikor a teret átalakították. Ma a Spar van a helyén. Üdv. G. Ákos
Kozma Róbert kollegám ismét jó szolgálatot tett a levelezőlapok felrakásával. A képeket felnagyítva érdekes részletekre bukkanunk. Elöljáróban megemlítem, hogy a képeslapgyűjtők jelentősen hozzájárulnak a város múltjának a megismeréséhez. Baja várossá válásának 300. évforulójára, tehát 1996-ban jelent meg "Az üdvözlet Bajáról régi képeslapokon" c. könyv, Kovács András és Becherer Károly közös munkája. Visszatérve a jelen képeslapokhoz: Érdemes felfigyelni a barátok templomának kétféle tűzfigyelő körjárójára. Megjegyzem, a körjáró megépítése praktikus célt, a tűzfigyelést szolgálta, de építészetileg egyik változat sem vált a harangtorony előnyére. Csakúgy nem, mint a papok temploma, tehát a belvárosi templom kapuzatának átépítése. Az előző, - ami a képeslapon látható -, jobban illett az épülethez.
A Tóth Kálmán tér déli oldalán nemrég ismét bankot avattak. Ennek kapcsán módom volt kissé foglalkozni az épülettel. Itt eredetileg Türr István szülőháza állott. Szerény, földszintes ház. Helyére került a múlt század második évtizedében a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank bajai fiókja, a millenniumi idők díszes építészeti stílusának megfelelő, mutatós épület. A Kovács-Becherer könyv közli a látványterv képeslapját is, melyhez képest a kivitel jóval szerényebb lett. Érdemes megfigyelni az 1912-ben készült épület eredeti tetejét és a két "méhkast". Utóbbiakkal kapcsolatban felmerült, hogy a tervező talán a bank-funkcióhoz kívánta volna illeszteni a méhkasokat. Valószínűbb, hogy a funkció nélküli ál-kupolák formája miatt a nép társította a szorgos, gyűjtögető méhecskék fogalmát a pénzintézethez. Később átépítették az épületet szerényebbre, Major Máté bajai születésű építészettörténész szerint nem igazán szerencsés módon. Ami a teret illeti, sokan hiányolják hajdani szép vaskerítését. Valószínű, hogy kevesebb vagy alacsonyabb növényzettel jobban kiemelkedne a szobor. (Kicsit hasonlít a helyzet a Jelky térre, melyen a teret egykor uraló Jelky-szobor a hatalmas műtárgyak alatt szinte jelentéktelenné vált. Ráadásul a világjáró szabólegény az irányt is eltéveszti. Szeged felé indul, jóllehet Bécsbe igyekszik a bátyjához, aki ott udvari szabó.)
A feltett képeken még számtalan érdekességre figyelhetünk fel. (Tománovics ház, Kaszinó vagy később Uránia mozi stb.) Csak néhányra kíséreltem meg ráirányítani a figyelmet. Örülnék, ha kedves Levelezőtársaim folytatnák a téma boncolgatását.
