A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
A fenébe már a sumerrel!! A dingir az a haragos donnerwetteres döngő, döngölő, dörömbölő, ledorongoló, dorgálásos villámcsapás az Isten nyila alapján született. A vallások 5000-6000 éve (egy pár kivételével, amit istentelen pogánynak nyilvánítottak és kiirtottak az ősiségből) a félelmen alapulnak.
Boccs Kedves Nyicsinyo!
Tűnik, úgy tűnik, aztán eltűnik, feltűnik. Tünemény. Tűnődik ezeken. Időben csak tüske tűhegye. Megjelenik a tündér. Látomás. Hát ez tündéri. Lehet tüntetni ellenem. (Már ha értitek mit is akarok mondani:-)))))
"...<kocsi> nevét <kacs> alaku rugoirol kapta, amely kacsokat régen hajlékony faàgbol,..."
Pedig közel járt a megoldáshoz. (Minden tiszteletem mellett ebben nem értek vele egyet.) T.i. mint kifejti más esetben: "Szerintem az ilyen hinto vagy ahogy népünk még nevezte: <hintoszekér> (hintàzo-szekér)..."
Emez meg *kóty-og-tató, azaz imbolygó, ide-oda mozgó, mozgató alkalmatosság. Mint a kótyagos, mint a rezgő kocs-ony-a. Vagyis a jelentése: "rázi" (rázó). (Így a szó eredetiségét, régiségét is bizonyítja.) -------------------------------- Nem különben a LÓ! Az meg "lóbál". Erre az állatra, ha felülsz, lenget-lóbál > (így aki) lóbál-og-ol > lób’-agol > LOVAGOL > (s ebből a) LÓ A megfejtés kulcs-szava: a „lóvá tesz”= becsap, azaz szédít, vagyis „lóbál”. (Lásd a „ne szédíts!” szólást!) Aki pedig bele-lovallja magát valamibe: heveskedik, azaz elveszti a fejét, bele-„LÓBÁLJA” magát.
"A kabaroknak legföbb hàziàllata ...a kecske volt. ..ezen kivül nàluk nagy szerepe volt még a bagolynak, a gepàrdnak, valamint a bogaraknak...leginkàbb a nagy galacsinhajtonak, vagyis a szkarabeusznak... ..Magyar bak, amely szot a nép, különösen Erdélyben, nem csupàn a kecske himére alkalmazza, hanem pl. a madarakéira is, ami tehàt azt jelenti, hogy e szo kabar szocsoportban erediteleg himet egyàltalàn is jelentett. Ellenben olasz <becco>, német <Bock> csakis kecskebak értelmü lévén, ebböl az következik, hogy e szo ezen àrja nyelvekbe késöbben és màr csak bakkecske értelemmel ment àt. De hogy ezen b-k màssalhangzos szo eredetileg himet egyàltalàn is jelentett, bizonyitja bika szavunk, amelynek megfelel¨je a szerb-horvàt bik=bika. Az egyiptomi Izisz istennö, akit tehénfejünek avagy csak fején tehénszarvakkal szoktàk volt àbràzolni, Ny-Egyiptomban és Libiàban egy ottani <tehenu> nevü népnél oly nagy és odaado tiszteletben részesült, hogy hivei ez istennô jelképét, a tehenet, testükre tetovàltattàk. Ez istennövel szemben azonban himséget egy Bak, màs nevén Pakis és Pika nevü himistenség képviselte. Làssad Brugsch Henrik: Religion und Mythologie der alten aegypt (Leipzig, 1885)c. müve. Megjegyzendö, hogy Brugsch nem tudott magyarul és igy természetesen azt sem tudta, hogy a magyarban ugy a tehén mint a bika szo mai tehén és bika értelemmel megvan. ö valoszinüleg csak annyit tudott, hogy az olaszban becco, a németben Bock=bakkecske. Fölhozom itten még Baccus nevét és azt, hogy ez istenséget kecskebakkal is jelképezték volt és hogy tiszteletére kecskabakot szoktak àldozni, bàr àldoztak neki bikàt is...." stb.
Na, de folytatom még itt a "kacs"-csal kapcsolatban.
En is ugy tudtam idàig, hogy a "kocsi" Kocs község utàn kapta volna a nevét, mivelhogy itt talàltàk föl. De mit ir erröl magyar Adorjàn:
"..Hogy a régi, rugos kocsi magyar talàlmàny és hogy ez csak a XV.sz.-ban terjedt el Europa-szerte, eléggé ismeretes (làssad: Meyer-féle német Lexikon <Kutsche> cikkét, valamint Spamers: <Weltgeschichte> VI. köt.67.old. Leipzig, 1894.) Hogy a kocsi, màs magyar nevén a hinto, valoban Magyarorszàgrol szàrmazott, elöbb Ausztriàba s innen tovàbb, nem kétlem; nem hiszem azonban hogy ez csak ujabb, XV.sz.-beli talàlmàny volna, ha azelôtt Magyaroszàgon kivül nem is volt ismeretes, sem azt nem hiszem, hogy nevét Kocs falu utàn kapta volna, s e névszàrmaztatàst amolyan <népetimologia>-félének tartom...Szerintem az ilyen hinto vagy ahogy népünk még nevezte: <hintoszekér> (hintàzo-szekér) <kocsi> nevét <kacs> alaku rugoirol kapta, amely kacsokat régen hajlékony faàgbol, utobb pedig rézböl, bronzbol, majd vasbol és acéllemezekböl készitették. Miutàn pedig ezen kacs, vagy kocs székely-kazàr szocsoportunkbeli szo, ennek magyar-kun megfelelöje gamò, kampò,; a latinban <hamus>=horog, kôrös megfelöje: horog, görbe, latinban <curvus>=görbe, eszerint a kocsi szo is ösrégi. Hogy pedig kacs szavunknak kocs, kocsu, kocsi kiejtése is létezett, kétségtelenné teszi azt, hogy kacska=görbe szavunknak népünknél kocska vàltozata is él (làssad Ballagi szotàràban). Az olyan kocsiknak tehàt,..fontos alkatrészei a kacsalaku rugoik voltak, amelynek elônye az volt, hogy a bennülésre vagy teherviselésre valo részük mintegy hintàzoan függött és igy a bennülö embert avagy a belerakott terhet tehàt nem ràzta... Làtjuk tehàt, hogy az ilyen kocsik hinto-elnevezése is rugos voltukrol szàrmazott. Hinto, hinta, hintàzik szavaink rokonai a hehezetnélküli ingo, ingàs, inog, tovàbbà a hehezetes himbàl, himbàlodzik=inog, függöhelyzetben ide-oda mozog, valamint a tàjszolàsos hingàl=hintàl (Ballagi: és a hink-hànk legény kifejezésünk, amely ide-oda koszàlo, semmittevö, léha legényt jelent). Ugyhogy a német <hinken>=inogni és <henken, hängen>=akasztani, függeni, logni igék ösnyelvönkböli szàrmazàsàt is észre kell vennünk. Ismeretes, hogy kocsi szavunk Kutsche kiejtéssel a németbe is àtment és innen különbözö vàltozatokban màs nyelvekbe is, természetesen mindig a rugos kocsi megismerésével és hasznàlatàval együtt....stb."
Bocs, màr megint pongyola-fogalmazàson kaptam magam: a téves voltàt nem càfoljuk valaminek, hanem bizonyitjuk annak tévességét, vagyis càfoljuk, hogy igaz. (nem?)
Én szóbokor alapján tudnám "megtippelni" az irányt,(már, ha meg tudnám, merthogy a sumír ismeretem=0) mégpedig magyar szóbokor is, meg sumír szóbokor is. Hol van - nagyobb, esetleg lényegesen nagyobb.
En azt olvastam, hogy <tündér> szavunk a szumir DINGIR (istenség) szòbòl jönne.. De lehetséges az is, hogy elöbb volt a tündér szò, s abbol lett - a KM-bo"l Mezopotàmiàba elvàndorolt telepesek nyelvében -:<dingir>...
Köszönöm "együtt-érzésed", kedves Kisharsàny, de ne aggodj: az ilyen piszkàlgatàsok nem okoznak nekem semmit. Megszoktam màr a forumokon, hogy egyesek nem birnak uralkodni ellenszenvükön némely olvtàrsak irànt - vagy nem tudjàk càfolni az àltala irottak téves voltàt-, s ilyenkor személyeskedni kezdenek. De tudod, még az ehhez hasonlo esetek is hasznosak valamire. Pl. hogy az ember észrevegye esetleges gyengeségeit, hibàit és vàltoztasson rajtuk, vagyis "csiszolja" magàt. ( van valami mondàs, hogy az <ellenàllàs erösit<, vagy ha nem dörzsölödnek egymàshoz az anyagok, akkor durvàk, csiszolatlanok maradnak...) üdv. Nicsi
Hogypedig magyar kecs szavunknak még szépség, bàj értelme is van, ennek oka az, hogy az ôsök a fényességet, csillogàst a szépséggel is azonositottàk, amit Ballagi szotàràban a <kecse> szonàl is...
"Kis kec(s)e lányom, fehérben vagyon..."
...szlàv vila= tündér szo a mi paloc szocsoportunkbeli vilàgos, villog, villozik szavaink szàrmazéka s ahogyan az olasz ...
- folyamatos csekevést kifejező, majd névszóvá nemesült, és főnévvé átértelmeződött alakja a villő/Villő -
- ez a villő változat, bár a villogó megfelelőjének látszhódhatna, de nem azonos a fogalomkör, mert ez már egy folyamatos "villogást", egy csillogást fejez ki-
"Fölemlithetö még, hogy horvàt nyelven is kecs-ka= hajfonat, kecsa pedig= göndör hajcsiga. Viszont ezen <kecs> szotö nem is màs mint a <csiga> szo megforditott alakja. [ez a megforditàs is nyelvünknek jellegzetessége, semmilyen màs nyelvben nem létezik -Ruf.] Hogypedig magyar kecs szavunknak még szépség, bàj értelme is van, ennek oka az, hogy az ôsök a fényességet, csillogàst a szépséggel is azonositottàk, amit Ballagi szotàràban a <kecse> szonàl is észrevehetünk. Kecsének ugyanis régen olyan hadiköppenyt, kacagànyt neveztek amelyre fényes ezüst-, aranycsillagok s holdkaraj voltak fölvarrva...Magam is làttam Erdélyben még olyan ködmönöket amelyek börébe sok apro tükör volt bevarrva, amelyek a napfényben csillogtak-villogtak...Csillog szavunkban tehàt kazàr szocsoportunk szerint kecseg felel meg. Hogy csillag szavunk is tulajdonképpen csillogàst jelent, tudjuk, csakhogy ez szarmata-szolim östörzsünk szocsoportjabeli szo. Olvastam Vàmbéry valamely könyvében, hogy a törökben köcsöb is csillag jelenésü szo...valamint làttuk màr azt is, hogy a kecsege hal e neve is csillagalaku és csillogo pikkelyeiröl szàrmazik ...hogy e halfélék német Stirl, Stör, Sternhausen neve is a német Stern= Csillag szoval függ össze, de amivel ua. halfélék latin <sturio> neve is összefügg... ..Tündér Ilona azonos Venus-Semiramis-szal, akit Elö-Azsiàban Istàr név alatt is tiszteltek, amely név tudjuk, az aszter, star, Stern= Csillag szoval azonos; tudjuk pedig azt is, miszerint <tündér> szavunk nem màs mint a tündököl, tündörög=csillog, fénylik kun szocsoprtbeli igénk szàrmazéka, ugyanugy mint ahogyan a szlàv vila= tündér szo a mi paloc szocsoportunkbeli vilàgos, villog, villozik szavaink szàrmazéka s ahogyan az olasz fata= tündér és az olàh fata=leàny szonak megfelel a görög foteinosz, amely szo fényességet jelent. De megjegyezhetjük itt még azt is, hogy az emlitett szlàv villa szonak pontos megfelelöje a régi magyarban <villö> volt, amely szo Sebestyén Gyula àltal <A regösök> c. müve 267. old., egy Kelecsényi Jozsef nyomàn közölt paloc népi énekben is : Villö, villö! felkiàltàsban maradott fönn...."
Tudod soknevű társunk - rengeteg ismerete mellett(nem is igazán értem a dolgot)-egyet nem tud elviselni: a metafizikai részét a dolgoknak. Azt, hogy vannak a "száraz" adatolható tények mellett olyan részek is, melyeket csak metafizikai megérzésük köthet össze. (Ezért fumigálja Badinyit is). Pedig, ha arra gondolna néha, hogy benne is cca. 95-98 % a metafizikai, s csak a maradék a fizikai (most, hogy bebizonyították, hogy a gluonok tömegét az energiájuk adja, talán már annyi sem) lehet, hogy elgondolkodna. Tehát nem Beléd kötött, hanem a metafizikai attitüdbe.
A Biblia valóban nem volt szerencsés-bár érthető- dehát másik példa nem lehetett ebben a kultúrkörben. Minthogy nincs ariánus, manicheus(nesztoriánus), bogumil, albigens,etc. biblia: ez maradt. Más kérdés, hogy a tárgyalt tárgyköröd ennél sokkal magasbrendűbb. Megint más dolog a magyarok elődei szereplése a Bibliában.
A Biblia csak azért jutott eszembe mint példa, mert minden keresztény csalàdban megvan, ott talàlhato az éjjeli szekrényükön, hogy esténként elolvashassanak belöle egy részt, pl. egy tanmesét, melyekböl tanulsàgokat vonhatnak le, stb. (Nem kell azt hinni, hogy a tanmesék fölöslegesek: az egyszerü embereknek sokkal könnyebben àt lehet adni valami tudàst, bölcsességet tanmesék àltal, mint tudomànyos értekezetekkel; s az emberiség nagy része egyszerü emberekböl àll, ha nem vetted volna észre). Az amerikai elnök is erre a könyvre esküszik föl, a birosàgokon is a Bibliàra kell esküdni. Tehàt pl. ebben az orszàgban nagyon fontos szerepe van.
Szia Segédnick, nem tudom miért de az az érzésem tàmadt, mintha azt keresnéd, mikor köthetsz belém. Na de nem baj, ha màr megjelentél a rovatomban, akkor vàlaszolok. Azt hiszem rossz példa volt a Biblia, bàr szàmomra ez is csak egy tôrténelem-könyv-féle, van benne sok valos (néha eltorzitott) tört. adat, bàr ezeket nem könnyü kihàmozni belöle a sok ellentmondàs miatt. Viszont ennek a könyvnek a célja az emberek hitéletének az àpolàsa (vagy màsok szerint az elbutitàs) volt. Ilyen szempontbol " Az ösmüveltség" ennek éppen az ellenkezöje: mert minden elmélete, kijelentése ésszerü magyaràzatokkal bizonyitva van. Nincs ennek semmi köze a hithez. Azt hiszed, hogy én amikor elöször a kezembe vettem, hinni akartam benne? Ha az ember elolvas egy tört. müveltségi könyvet, nem valamiféle lelki, bensö vilàgot keres. Különben is a valfil rovatban àllando vitatéma az is, hogy mi a hit? Kiben, miben, miért hiszünk? Természetesen ha a mükedvelö (nem szakértö) ember elolvas egy tört.-nyelvészeti könyvet (mint M.A. müve), elôször is bizalmat ad az irojànak, hogy nem tiszta hazugsàgokat ad elö. Ha modja van rà leellenörzi az adatokat, összehasonlitja màs irok könyveivel, az ésszerüség , okszerüség keretei között vizsgàlja meg az elöadott témàt. Végül levonja a következtetést: mennyire hihetö, mennyire vàg egybe a hivatalosan elfogadott tudomànyos eredményekkel, hol lehet benne tévedés, mi ujat hozott, amely még késöbbi megitélésre vàr...stb. De mindehhez elöször is az szükséges, hogy az ember megprobàlja elfogulatlanul elolvasni a könyvet, amit te viszont biztos vagyok benne, hogy nem tettél meg. Mert ha elolvastàl volna akàr csak egy oldalt is ebböl a könyvböl, akkor nem beszélnél igy rola. (A kezdö oldalak persze -mivel az ember kialakulàsàval foglalkoznak, eléggé furcsàk, ujszerü elképzelések, de semmi jelentôségük a többi, a magyar ösnépek müveltségével foglalkozo fejezetek szempontjàbol).
"De ilyen hozzààllàssal ezt ugysem fogod megérteni soha" -ez ràd ugyanugy vonatkozik.
"mindenkinek ugy kellene olvasgatnia, mint a keresztényeknek a Bibliàt."
Mert az is, vagy legalábbis valami hasonló. Minden esetleges erénye mellett elsősorban hinni kell benne. De ilyen hozzáállással ezt úgysem fogod megérteni soha.
Bàrhol fölütöm Magyar Adorjàn: Az ösmüveltség cimü hatalmas könyvét, nem tudom letenni, annyira lenyügözö. Szerintem ezt kötelezö olvasmànyként kellene tanitani a magyar iskolàkban, minden csalàdban meg kellene, hogy legyen és mindenkinek ugy kellene olvasgatnia, mint a keresztényeknek a Bibliàt.
"...Almàsy a kirgizek diszitömüvészetéröl irva, föntemlitett cikkében mondja, hogy a kirgizek festett nemezdiszitményei föszinei a kék, a piros és a fehér, amelyeket részemröl is a kazàrok szent szineinek tartok, de amelyekhez bizonyàra még a sàrga vagyis az arany szine is jàrult... De nem kételkedem abban sem, hogy a màr annyit vitatott <huszàr> szavunk sem màs, mint a kazàr nemzetnév egyik szàrmazéka, mert a <khuzàr, khuszàr> szo Vàmbéry tanusàga szerint a törökben rablo lovag, kalandos levente értelemmel bir. Viszont a keletiek a kazàrokat (Krim félszigeten és az Azovi tenger partjain élt..) kivàloan harcias, lovas, ijàsz népként irjàk le, de amely ezenkivül még ügyes és bàtor tengerésznép is, perzsàkkal, görögökkel, arabokkal hajozsà utjàn kereskedést üzö. Hogy emellett kalozkodott is, bizonyitja az hogy példàul a szerb-horvàt nyelvben ma is <guszàr>= kalòz. Régi képeken eleget làthatjuk, hogy az aranyzsinorozàssal, sujtàsozàssal diszitett magyar dolmàny és a feszes magyar nadràg mily gyakran piros dolmàny, piros nadràg és fehér mente volt, mindez gazdag aranyzsinorozàssal és sujtàsozàssal. Ugyanigy a magyar huszàrsàg is napjainkig piros nadràgot, piros sapkàt, kék dolmànyt, mentét viselt, mindezt a legénységnél sàrga-, a tiszteknél aranyzsinorozàssal ékitve. Csàkoja pedig ezredek szerint szintén piros avagy fehér vagy kék volt... A kazàrok és a magyar huszàrsàg ösi fövege a <csàkò> volt, amely eredetileg csaki skos-illetve bàrànybörböl készült...E föveg azért volt <csàk>, azaz ék alaku, mert egyszerüen egy ékalakuvà összevarrott bördarabbol készült...és pedig szörével befelé forditva, amikoris azonban a szörök alul kissé ki is logtak...szokàs volt az ilyen börföveg also szélét kissé ugy föl is hajlitani.. amikor is a csàko olyannà lett, ..mint azt szàmtalan képen és fényképen làtjuk, a kirgizek, valamint màs belsö-àzsiai népek is...napjainkban is viselnek, csakhogy ez màr nem oly magas, amilyen régen volt, amikor ennek még jelképes értelme is volt... ..Miként pedig az ék kazàr neve <csàk> volt, ugy a csàko, kucsma, csuklya is tisztàn kazàr szocsoportbeli szavaink...tovàbbà a <kòcsag> és a <csokor> is..."
Jó ksi helyre kerültek nem mondom. Mindig az volt róluk az érzésem, hogy inkább politikusok (legalább is kissé túlnyomó részt), mint sem az adatokkal, a vallóssággal, az ezekből adódó ellentmondások feloldásával foglalkozó, és az azokra rácsodálkozó, nyílt szemléletű, mindent,, de legalábbis mégtöbbet tudni akaró típusú tudósok.
De benézek oda, mert gondolom érdekes lehetett a vita hangneme. (A szokásos :-(((()
cuttolás közben kattog, kattan. katt.... a kettéhasadt személyiségű egyén meg bekattan. (valami ski(1)zofrén(m)) Majd bele szét szakad......
cut (v.)
c.1275, possibly Scand., from N.Gmc. *kut-, or from O.Fr. couteau"knife." (.......................................?????) Replaced O.E. ceorfan "carve," sniþan, and scie(1)ran "shear." Meaning "to be absent without excuse" is British university slang from 1794. The noun meaning "gash, incision" is attested from 1530; meaning "piece cut off" is from 1591; sense of "a wounding sarcasm" is from 1568. To cut a pack of cards is from 1598. Cutthroat (n.) is first recorded 1535. Cutter "boat belonging to a ship of war" is attested from 1745, possibly so called from the way it "cuts" through the water. Cutting edge (adj.) in fig. sense first recorded 1985.
Több mint érdekes véletlenek. A szomorú hisz töri(k) az egészben, hogy eszükbe nem jutna a közös "ősforrási" eredetre gondolni. Az egyik PIE a másik meg FU. Nyelvcsalárdosdi. (Én már nagyon unom) :-(((
Szia! A polidili "Miért nem jó a finnugor rokonság?" rovatában vitáztam finnugristákkal. Mivel ha megdobtak kővel, én sem kenyérrel válaszoltam, így ma kirúgtak onnét.
A nyelvi halló hello háló nem egyszálas. Hanem hallózat! :-)))
A magyar ebben felülmúlhatatlan szellemi alkotása az egész emberiségnek. Valahol közös tudáskezdőlökés jellegű alkotás.... A lél-eké. De mit lél-ek vele vajon? Valljon, valljon valljon!!! :-))))))
