> Hogyan ásod föl a kőkemény agyagot ősszel?
- akkor ásd fel tavasszal :), de bő öntözés után (vagy inkább esők után) sikerülni szokott. Ha nagy a szárazság, akkor több vödör vízzel beáztatjuk a talajt, megvárjuk míg megszikkad (nálunk 1-2 óra, de máshol lehet, hogy fél nap, 1-2 nap). Ha a felső 5-10 cm kőkemény is, alatta a talaj puha marad (a kiszáradt agyag jó vizzáró hatása miatt). Nem mondom, hogy könnyű ásni, de megoldható. Sárosan sem rámenni, sem ásni nem szabad, azzal csak tönkretennéd a földet!
> a füvesítés is azért maradt el ősszel
- füvesítéshez nem kell ásni! Ha jól rémlik, májusban szoktunk füvet pótolni, a magot elszórjuk, majd beletapossuk a földbe (ez mintha a fűmag zacskójára is rá lenne írva). Ha előtte felásnád, akkor szórás előtt is taposd le a földet! A szükségesnél 2x-3x többet szoktunk szórni, mivel a madarak (verebek) erősen rájárnak.
> a rögökkel nem tudnánk mit kezdeni.
- csinálsz nehéz hengert, és addig húzod-tolod (bottal), míg nem marad rög (kötél nem jó, mert a guriga a lábodra szaladhat)
- fagurigára raksz nyelet, és mehetsz vele hantot (vagy hordós káposztát :) döngölni :)
- Kertészkedni nejem kertészkedik, enyém a házikert művelése, amely szintén erősen agyagos.
- A virágos kertben nem jellemző az ásás, inkább csak az áskálódás :) (kerti kis kapa, kis gereblye, ásóvilla biztos jó lenne, de olyanunk még nincs :)
- Házikertben eső után egy-két nappal lehetséges az ásás, most ősszel ez sikerült is. Tavasszal kerti kapálógéppel járom fel, mielőtt a böjti szelek kiszárítanák (ne maradjanak nagy hantok). Ha veteményezés előtt szükséges (általában igen), akkor még egyszer feljárom. Egyik szomszédnak van nagy sziklája, ő azt húzza-vonja, ezzel nyomatja szét a hantokat. Másik szomszédnak kicsit modernebb kézi borona-féléje van, ő azzal veri szét a hantokat (mivel az eszköz nem nagyon nehéz, ezért nem annyira hatékony, mint akinek a köve van :)
- Tudomásom szerint az őszi mélyszántás lenne a legfontosabb talajmegmunkálás, hogy a föld a tél folyamán minél több nedvességet tudjon összeszedni. Ezt tavasszal illik lezárni, hogy a nedvességet tartsa is meg. Ha elmaradt az őszi szántás, akkor sem szabad tavasszal mélyen szántani. Ehhez képest hangzott el egy másik topic-ban, hogy ásni sem szükséges, amely vélemény magyarázatára kicsit bővebben kiváncsi lennék, hogy ez most házikertre is igaz-e, vagy csak virágoskertre?
Sziasztok!
Áfony, én is agyagban kertészkedem. Már odáig jutottam, hogy csak fák, bokrok vannak, kevés virág, nincs ásás.
Hogyan ásod föl a kőkemény agyagot ősszel? Érdekelne, mert szeretnék igényesebb növényeket is, a füvesítés is azért maradt el ősszel, mert a rögökkel nem tudnánk mit kezdeni.
Szia Frint!
Én az őszi ásásra szavazok, mert nálam olyan agyagos a talaj, hogy csak a hó és a fagy teszi tavaszra vetésre alkalmassá. 2000 őszén nem tudtam az egészet felásni, a fele tavaszra maradt.
Hát abból a rögből falat lehetett volna épiteni. Nem is tudtam bele ültetni semmit. Én ugyan tudnám locsolni, de azon még az sem segitett volna. Ezért én ősszel felástam az egészet, és alig várom már a tavaszt, hogy mehessek turkálni benne. :)))))
Áfony
Ébresztő talajológusok!
Rögtön itt a tavaz - csak még néha havaz...(bocs).
Szóval lesz itt napsütés, kell is, mert a felső 30-35 cm-es réteg mmasszívan át van fagyva. Palántázni most csak csákánnyal...
Szóval ásni v. nem ásni, ez itt a kérdés. Egyszer megkérdeztem, azt mondta a szakember, hogy millió oka van annak, hogy ősszel felássuk, felszántjuk a talajt, kevéssé ismert ok az, hogy a talajkolloidok az eső és az öntözés hatására lejjebb "csúsznak" és ezt hozzuk fel ásáskor. E kolloidoknak a tápanyagmegkötésben van szerepük, ha jól mléxem. Ma beszélgettem egy öreg traktorossal, azt mondta, hogy ilyen kemény tél után a tavaszi ásás is porhanyóssá teszi a földet, persze a mi feketeföldünk amúgy is laza. Ti milyen talajon gazdálkodtok?
Termesztőoszlopot ki próbált már ki?
Frint, a kis(sé)gazda.
A dolog lényege, hogy a talajt, ha intenziv termesztés folyik rajta, mindenképp mútrágyázni kell. Az őszi NPK nem elhanyagolandó. Sokan azt hiszik elég a tavaszi N, a többi úgyis bent van a talajban. Hát...
Ha kisebb területet kell trágyáznod figyelmedbe ajánlom a Huminite Kft. barnaszén jellegű termékét. A Műtrágya hatást is megdobja, sőt műtrágyával együtt is árulják. Ha további részletek érdekelnek irj. Figyelem! Cserepes növényekre alkalmazható változata is kapható!
Üdv,
aagrarium.terasz.hu és disznoveny.terasz.hu
A fórumjain is kérdezhetsz.
Szia! Az AK értékre visszatérve: ez a terület adottságaiból kihozható termést próbálja számszerűsíteni...egy szikes talajon édesmindegy mi volt ott korábban, mivel tápláltad, a kihozható termés egy bizonyos tonna/hektár fölé nem megy.
Az oszlop középvonalába egy kilyuggatott PVC csövet kell elhelyezni, ennyi a titka az egésznek.Ha lesz több időm, írok róla részletesen, remek dolog.
Frint
A magyarázatot köszönöm, amit sem azelőt, sem most nem értek az az, hogy annak a szegény földnek a termőképessége azon is múlik, mikor trágyázták (és mivel), meg mit termeltek rajta a búza előtt. Na, mindegy, nem kell nekem mindenhez érteni (mint egy kétkezi pesti sztárügyvédnek...).
A termesztő- és díszoszlopokról bizony még nem írtál. Hogy lehet őket megvédeni a kiszáradástól?
Kezdek irigykedni Rád...szőlősgazda vagy? És egy ilyen kitűnő helyen?
Az aranykorona érték (remélem jól emléxem)azt mutatja meg, hogy 1 kataszteri hold termőföldön termett búzának mennyi az értéke, értelemszerűen koronában. Jól bevált mérőszám, amely az eltérő minőségű magyarországi talajokat hasonlítja össze. Búzában áll is az összehasonlítás, általában gabonafélék termesztésekor releváns. Szőlő, erdő esetén talán nem érdemes róla beszélni. A kárpótlás (Dr.T.)kapcsán jött be a hétköznapokba ismét e mérőszám. A 20 AK felett földek már jónak számítanak, a 10 alatti...és hát mint említettem mifelénk 40 AK-s földek vannak.
Más. A termesztő és díszoszlopokról írtam már?
Frint
Balaton északi partján több éves szőlőművelési tapasztalatot volt szerencsénk szerezni. A kapa állandóan csengett-bongott a köveken, mégis remekül termett minden. Tudniilllik a kövek (különösen a vulkáni eredetűek) málladéka kiváló mikroelem-utánpótlás. És ne feledkezzünk meg a helyi klímáról, a tóról visszaverődőtt napsugárzásról sem. Az a vidék mediterránnak számít (csak kissé északra kóborolt).
Egy szárazon rakott kőfal tetején olyan gyönyörű zsálya-levendula-izsóp sövényem volt, hogy minden arrajáró megcsodálta.
Tehát ezeket tényleg nem kell földdel kényeztetni. Napsütéssel kell!
Ui. és remélem nem off: az aranykorona számítás mindig egy talány volt a számomra. Írnál erről valamit?
Szerintem keverj homokot a virágföldhöz 50-50% arányban.én 3 éve ültettem ki a kertbe füszernövényeket (kakkukfü,oregano,édeskömény,citromfű stb)az abszolut tápanyagmentes kecskeméti homokba és azóta is vigan vannak még téli takarás nélkül is.
Röstellem de még öntözni sem szoktuk a szerencsétleneket.Ugyanakkor cserepetem virágföldbe ( jó minőségűbe)citromfüvet amely jól el is pusztult.
Kösz, az nagyon jó volna, főleg ha egy tel.számo is tudnál szerezni,mivel vidéken lakom. Itt az a fő problémám, hogy nincs állandó ellátás jó minőségű virágföldből ill. az üzletek össze-vissza rendelnek ,ezért képtelen vagyok egy azonos fajtáju terméknél megállapodi.A növényeimről már nem is beszélve.. A vidéki kertészeti árudák viszont olcsóbbak (általában) mint a pestiek.
Fantasztikus, hogy a fuszernovenyek egy resze milyen talajon kepes megelni. En a gorog szigeteken dobbentem meg, talajnak nem nevezheto, inkabb koporban, szilka zuzalegban tuzo napsutesben milyen illatos peldanyok novekednek. En a cserepben meg se tudom kozeliteni oket.
Korábbi útiélményeimből kimaradt a Balaton északi partja, most pótoltam.
Hihetetlen talajon kell hogy gazdálkodjanak, több mint fele éles - hegyes kő, a többi pedig homokos agyagos, humusz rém kevés lehet benne. És mégis! A szőlőről tudtam, hogy bírja ezt, de hogy a levendula, rozmaring, zsálya lényegesen szebb, mint nálam a 42 aranykoronás földben...Komolyan mondom, néha az a gond a növényekkel, hogy túl jó talajt adunk nekik.
Ötletes szerkezetet láttam a napokban egy gazdaboltban.( Ha eltűnnék, vszínű, hogy így köröznének: "...vélt előfordulási helye: nagyobb gazdaboltok környéke...")
Szóval a szerkentyű egy szilárdanyag adagolóval egybeépített öntözőfej. Ha a tartályát(kb.2dl-es)lecsavarod és feltöltöd, mondjuk vasgáliccal, akkor összeszerelve és a vízhálózatra kötve az öntözővíz átáramlik rajta és fokozatosan feloldja a hatóanyagot, ami aztán kijut a talajra/talajba. Ki kellene próbálni, hogy mit tud működés közben, mert ha beválik, akkor kitűnően lehetne használni talajkezelésre, nem kellene locsolókannával szaladgálni...de fel lehetne tölteni lombtrágyával, műtrágyával, talajfertőtlenítővel is.
A pH-val lehet játszani, az enyhén lúgos földhöz ha savanyító tőzeget keversz, máris kioltották egymás hatását és a semleges 7-es értéknél vagy. Nem minden tőzeg savanyít erősen!!! A tonnaszámra fellelhető szakirodalom is sokat segít, főleg a nívósabb kiadókét javallom.
Beszerzés: építkezések környékén minden beszerezhető, és néha még kérni sem kell.(kitermelt pihent föld, sóder, homok, agyag...)
Menj el az Ilex-hez, annyiféle földjük van!. Ezen kívül szerezz be agyaggranulátumot, a cserép aljára, és díszcserépbe/alátétbe teríts belőle, ez, ha jól megszívja magát vízzel, megakadályozza, hogy estére sivataggá váljon a föld. Persze nyári melegben a szabadban álló edényes növényeknek jár a reggeli-esti öntözés. És ha még ott laksz, ahova egyszer magot küldtem Neked, légy nyugodt, hogy az öntözővíz meszes.
Egyszer neveltem epret fekete fóliával. Amikor a harmadik évben felszedtük a fóliát, ott tekergett alatta az apró szulák sápadtan, de élve. Ezt pusztítsd ki, ha tudod! A füvet nem művészet.
