Szia Frint!
Én az őszi ásásra szavazok, mert nálam olyan agyagos a talaj, hogy csak a hó és a fagy teszi tavaszra vetésre alkalmassá. 2000 őszén nem tudtam az egészet felásni, a fele tavaszra maradt.
Hát abból a rögből falat lehetett volna épiteni. Nem is tudtam bele ültetni semmit. Én ugyan tudnám locsolni, de azon még az sem segitett volna. Ezért én ősszel felástam az egészet, és alig várom már a tavaszt, hogy mehessek turkálni benne. :)))))
Áfony
Ébresztő talajológusok!
Rögtön itt a tavaz - csak még néha havaz...(bocs).
Szóval lesz itt napsütés, kell is, mert a felső 30-35 cm-es réteg mmasszívan át van fagyva. Palántázni most csak csákánnyal...
Szóval ásni v. nem ásni, ez itt a kérdés. Egyszer megkérdeztem, azt mondta a szakember, hogy millió oka van annak, hogy ősszel felássuk, felszántjuk a talajt, kevéssé ismert ok az, hogy a talajkolloidok az eső és az öntözés hatására lejjebb "csúsznak" és ezt hozzuk fel ásáskor. E kolloidoknak a tápanyagmegkötésben van szerepük, ha jól mléxem. Ma beszélgettem egy öreg traktorossal, azt mondta, hogy ilyen kemény tél után a tavaszi ásás is porhanyóssá teszi a földet, persze a mi feketeföldünk amúgy is laza. Ti milyen talajon gazdálkodtok?
Termesztőoszlopot ki próbált már ki?
Frint, a kis(sé)gazda.
A dolog lényege, hogy a talajt, ha intenziv termesztés folyik rajta, mindenképp mútrágyázni kell. Az őszi NPK nem elhanyagolandó. Sokan azt hiszik elég a tavaszi N, a többi úgyis bent van a talajban. Hát...
Ha kisebb területet kell trágyáznod figyelmedbe ajánlom a Huminite Kft. barnaszén jellegű termékét. A Műtrágya hatást is megdobja, sőt műtrágyával együtt is árulják. Ha további részletek érdekelnek irj. Figyelem! Cserepes növényekre alkalmazható változata is kapható!
Üdv,
aagrarium.terasz.hu és disznoveny.terasz.hu
A fórumjain is kérdezhetsz.
Szia! Az AK értékre visszatérve: ez a terület adottságaiból kihozható termést próbálja számszerűsíteni...egy szikes talajon édesmindegy mi volt ott korábban, mivel tápláltad, a kihozható termés egy bizonyos tonna/hektár fölé nem megy.
Az oszlop középvonalába egy kilyuggatott PVC csövet kell elhelyezni, ennyi a titka az egésznek.Ha lesz több időm, írok róla részletesen, remek dolog.
Frint
A magyarázatot köszönöm, amit sem azelőt, sem most nem értek az az, hogy annak a szegény földnek a termőképessége azon is múlik, mikor trágyázták (és mivel), meg mit termeltek rajta a búza előtt. Na, mindegy, nem kell nekem mindenhez érteni (mint egy kétkezi pesti sztárügyvédnek...).
A termesztő- és díszoszlopokról bizony még nem írtál. Hogy lehet őket megvédeni a kiszáradástól?
Kezdek irigykedni Rád...szőlősgazda vagy? És egy ilyen kitűnő helyen?
Az aranykorona érték (remélem jól emléxem)azt mutatja meg, hogy 1 kataszteri hold termőföldön termett búzának mennyi az értéke, értelemszerűen koronában. Jól bevált mérőszám, amely az eltérő minőségű magyarországi talajokat hasonlítja össze. Búzában áll is az összehasonlítás, általában gabonafélék termesztésekor releváns. Szőlő, erdő esetén talán nem érdemes róla beszélni. A kárpótlás (Dr.T.)kapcsán jött be a hétköznapokba ismét e mérőszám. A 20 AK felett földek már jónak számítanak, a 10 alatti...és hát mint említettem mifelénk 40 AK-s földek vannak.
Más. A termesztő és díszoszlopokról írtam már?
Frint
Balaton északi partján több éves szőlőművelési tapasztalatot volt szerencsénk szerezni. A kapa állandóan csengett-bongott a köveken, mégis remekül termett minden. Tudniilllik a kövek (különösen a vulkáni eredetűek) málladéka kiváló mikroelem-utánpótlás. És ne feledkezzünk meg a helyi klímáról, a tóról visszaverődőtt napsugárzásról sem. Az a vidék mediterránnak számít (csak kissé északra kóborolt).
Egy szárazon rakott kőfal tetején olyan gyönyörű zsálya-levendula-izsóp sövényem volt, hogy minden arrajáró megcsodálta.
Tehát ezeket tényleg nem kell földdel kényeztetni. Napsütéssel kell!
Ui. és remélem nem off: az aranykorona számítás mindig egy talány volt a számomra. Írnál erről valamit?
Szerintem keverj homokot a virágföldhöz 50-50% arányban.én 3 éve ültettem ki a kertbe füszernövényeket (kakkukfü,oregano,édeskömény,citromfű stb)az abszolut tápanyagmentes kecskeméti homokba és azóta is vigan vannak még téli takarás nélkül is.
Röstellem de még öntözni sem szoktuk a szerencsétleneket.Ugyanakkor cserepetem virágföldbe ( jó minőségűbe)citromfüvet amely jól el is pusztult.
Kösz, az nagyon jó volna, főleg ha egy tel.számo is tudnál szerezni,mivel vidéken lakom. Itt az a fő problémám, hogy nincs állandó ellátás jó minőségű virágföldből ill. az üzletek össze-vissza rendelnek ,ezért képtelen vagyok egy azonos fajtáju terméknél megállapodi.A növényeimről már nem is beszélve.. A vidéki kertészeti árudák viszont olcsóbbak (általában) mint a pestiek.
Fantasztikus, hogy a fuszernovenyek egy resze milyen talajon kepes megelni. En a gorog szigeteken dobbentem meg, talajnak nem nevezheto, inkabb koporban, szilka zuzalegban tuzo napsutesben milyen illatos peldanyok novekednek. En a cserepben meg se tudom kozeliteni oket.
Korábbi útiélményeimből kimaradt a Balaton északi partja, most pótoltam.
Hihetetlen talajon kell hogy gazdálkodjanak, több mint fele éles - hegyes kő, a többi pedig homokos agyagos, humusz rém kevés lehet benne. És mégis! A szőlőről tudtam, hogy bírja ezt, de hogy a levendula, rozmaring, zsálya lényegesen szebb, mint nálam a 42 aranykoronás földben...Komolyan mondom, néha az a gond a növényekkel, hogy túl jó talajt adunk nekik.
Ötletes szerkezetet láttam a napokban egy gazdaboltban.( Ha eltűnnék, vszínű, hogy így köröznének: "...vélt előfordulási helye: nagyobb gazdaboltok környéke...")
Szóval a szerkentyű egy szilárdanyag adagolóval egybeépített öntözőfej. Ha a tartályát(kb.2dl-es)lecsavarod és feltöltöd, mondjuk vasgáliccal, akkor összeszerelve és a vízhálózatra kötve az öntözővíz átáramlik rajta és fokozatosan feloldja a hatóanyagot, ami aztán kijut a talajra/talajba. Ki kellene próbálni, hogy mit tud működés közben, mert ha beválik, akkor kitűnően lehetne használni talajkezelésre, nem kellene locsolókannával szaladgálni...de fel lehetne tölteni lombtrágyával, műtrágyával, talajfertőtlenítővel is.
A pH-val lehet játszani, az enyhén lúgos földhöz ha savanyító tőzeget keversz, máris kioltották egymás hatását és a semleges 7-es értéknél vagy. Nem minden tőzeg savanyít erősen!!! A tonnaszámra fellelhető szakirodalom is sokat segít, főleg a nívósabb kiadókét javallom.
Beszerzés: építkezések környékén minden beszerezhető, és néha még kérni sem kell.(kitermelt pihent föld, sóder, homok, agyag...)
Menj el az Ilex-hez, annyiféle földjük van!. Ezen kívül szerezz be agyaggranulátumot, a cserép aljára, és díszcserépbe/alátétbe teríts belőle, ez, ha jól megszívja magát vízzel, megakadályozza, hogy estére sivataggá váljon a föld. Persze nyári melegben a szabadban álló edényes növényeknek jár a reggeli-esti öntözés. És ha még ott laksz, ahova egyszer magot küldtem Neked, légy nyugodt, hogy az öntözővíz meszes.
Egyszer neveltem epret fekete fóliával. Amikor a harmadik évben felszedtük a fóliát, ott tekergett alatta az apró szulák sápadtan, de élve. Ezt pusztítsd ki, ha tudod! A füvet nem művészet.
Keverjél házilag talajt. Kiindulónak a C jó lesz, de kell hozzá balti tőzeg, valamilyen magyar tőzegtalaj is, harmadrész homok, és a cserép aljára szórjál 1cm vastagságban sódert( nem a Fábry félét !) és akkor valamennyi követelménynek eleget tettél. Öntözni meg alulról, tálcán keresztül kellene. Lehet, hogy mélyebb, nagyobb cserepek kellenek???
Arra utalok, hogy a legtöbb fűszernövény (azok közül,amit tartok) sovány, lúgos, laza, jó vízáteresztő földet kedvel a tudomány szerint. Számomra ez eléggé fogós kihívás. A Florasca C lúgosnak, lúgos de nem laza és a vizet is nagyon tartja. Éva egy pálma talajt ajánlott, ha jól emlékszem talán szlovák. Ez meglehetősen laza, a leírás szerint lúgos is, de a növények nem igazán csípik. Nem növekednek. És az öntözés is gubancos. Reggel meglocsolom, estére kaktuszok is megirigyelnék. Ha elméretezem a víz mennyiségét, nem akar kiszáradni és belerohadnak a növények. A kakukkfüvekből mindössze egy volt hajlandó virágozni! Pedig szemmel láthatóan jól érzik magukat.
