Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Kondenzációs kazán akkor működik jól, ha a kondenzáció a készülékben jön létre és nem a kéményben. :D
Kérdésedre válaszolva: én már cseréltem kondikészülékes házban (falak szétázva, tapéta lerohadva) lyukas fűstcsőidomokat.
Arra már nem emléxem, hogy aluból vagy úgymond rozsdamentes anyagból voltak e, de az tuti, hogy szétmarta a kondenzáció és szépen hazavágta a falat is.
A legfelső idomnál szerintem nem lehet ilyen gond, az én esetemnél is csak a legalsó könyöknél, ami egy kontrás szakaszban volt.
Korszerű kazánokon feltüntetett százalékok csak viszony számok és nem a készülék tényleges hatásfokát tükrözik!
Ezek a 90-98%-nak hírdetett kazánok valójában jó, ha 50-60%sak. :D (egyik gyártó sem közöl tényleges adatokat!)
Ezek után csak nem irhatják a kondenzációs kazánra, hogy 70-80%os!
Ők meg a 98%-nak hazudott hagyományos kazánokhoz képest 100% felettiek! :D
Így lett belőlük perpetum-mobile. :D
"Korábban azt hitték a hatásfokszámítás megalkotói, hogy ha egy tüzelőanyagot elégetünk, akkor az abból felszabaduló hő nagyobb részét hasznosítani tudjuk, egy kisebb részét nem, mert az égéstermékek hőmérsékletét nem csökkenthetjük le, hiszen akkor nem lesz felhajtóerő (huzat), ami az égéstermékeket kisegíti a kéményen keresztül a szabadba. Amikor megalkották a ventilátoros gázkészülékeket, akkor már gyorsan rájöttek, hogy az égéstermékeket le is lehet hűteni, ugyanis a ventilátor ki fogja nyomni az égéstermékeket a szabadba. Vagyis a kazánok hatásfokát az alsó fűtőértékhez viszonyítjuk a mai napig is, pedig ez fizikai lehetetlenséget eredményez, azaz a 100% feletti hatásfokot. Tehát a cikk elején felvetett kérdésre a válasz: nem találtuk fel a perpetuum mobilét, csak valahogy nem akaródzik a számításokat a fizikai valósághoz alakítani.
A felső fűtőértékhez viszonyított számítás már nem adna 100% feletti hatásfokot, tehát fizikai értelemben helyére kerülnének a dolgok, tehát át kellene térni erre a módszerre. Vannak már a világon olyan országok, ahol a korrekt hatásfokszámítást használják, de ez nem terjed gyorsan. Feltettem a kérdést néhány kazángyártó cégnek, s azt mondták, hogy nem fogják elkezdeni, mert a laikusok csak az fogják látni, hogy az ő kazánjaik rosszabb hatásfokúak, mint a konkurenciáé, aki még nem tért át. Azt mondták, hogy a szakmának kellene fellépni a korrektség érdekében. Jelenleg fennáll az a képtelen helyzet, hogy a szakma a kazángyártókra vár, és viszont. A helyzet közbenső megoldásaként megadhatnák a kazángyártók a prospektusaikban a felső fűtőértékre és az alsó fűtőértékre vonatkozó hatásfokot, így a laikusok is láthatnák, hogy a kazánok nem rosszak. Vagy netalán van valakinek jobb ötlete? Cséki István "
Sziasztok ! Tud valaki biztosat vagy tapasztalat, hogy a kondenzációs gázkazánok 3,5-5PH értékű égésterméke szétmarhatja a turbó cső falát már persze ha alumínium. Én tavaly építkeztem és egy Baxi kazánom van, az égéstermék elvezetését függőleges koaxális csővel építették ki mely Pps/Pps de, a tetőkivezetés Alu/Pps. Végigjártam sok kereskedést, megkérdeztem sok szakit de, nem kaptam egyértelmű választ, hogy az utolsó szakasz, vagyis a tetőkivezető csövet érdemes-e cserélni Pps/Pps-re, ezekben a kereskedésekben ráadásul nem is forgalmaznak ilyet. Valaki tud többet? Megköszönném.
Vettem egy Baxi kondenzációs kazánt. MOst próbálok kéménybélelő kivitelezőt keresni, aki nem horror áron vállalja a munkát. Egyéb iránt sokat foglalkoztam a helyes radiátorméret kiszámításával. És várom a telet. :)
