Fantasztikus, hogy a fuszernovenyek egy resze milyen talajon kepes megelni. En a gorog szigeteken dobbentem meg, talajnak nem nevezheto, inkabb koporban, szilka zuzalegban tuzo napsutesben milyen illatos peldanyok novekednek. En a cserepben meg se tudom kozeliteni oket.
Korábbi útiélményeimből kimaradt a Balaton északi partja, most pótoltam.
Hihetetlen talajon kell hogy gazdálkodjanak, több mint fele éles - hegyes kő, a többi pedig homokos agyagos, humusz rém kevés lehet benne. És mégis! A szőlőről tudtam, hogy bírja ezt, de hogy a levendula, rozmaring, zsálya lényegesen szebb, mint nálam a 42 aranykoronás földben...Komolyan mondom, néha az a gond a növényekkel, hogy túl jó talajt adunk nekik.
Ötletes szerkezetet láttam a napokban egy gazdaboltban.( Ha eltűnnék, vszínű, hogy így köröznének: "...vélt előfordulási helye: nagyobb gazdaboltok környéke...")
Szóval a szerkentyű egy szilárdanyag adagolóval egybeépített öntözőfej. Ha a tartályát(kb.2dl-es)lecsavarod és feltöltöd, mondjuk vasgáliccal, akkor összeszerelve és a vízhálózatra kötve az öntözővíz átáramlik rajta és fokozatosan feloldja a hatóanyagot, ami aztán kijut a talajra/talajba. Ki kellene próbálni, hogy mit tud működés közben, mert ha beválik, akkor kitűnően lehetne használni talajkezelésre, nem kellene locsolókannával szaladgálni...de fel lehetne tölteni lombtrágyával, műtrágyával, talajfertőtlenítővel is.
A pH-val lehet játszani, az enyhén lúgos földhöz ha savanyító tőzeget keversz, máris kioltották egymás hatását és a semleges 7-es értéknél vagy. Nem minden tőzeg savanyít erősen!!! A tonnaszámra fellelhető szakirodalom is sokat segít, főleg a nívósabb kiadókét javallom.
Beszerzés: építkezések környékén minden beszerezhető, és néha még kérni sem kell.(kitermelt pihent föld, sóder, homok, agyag...)
Menj el az Ilex-hez, annyiféle földjük van!. Ezen kívül szerezz be agyaggranulátumot, a cserép aljára, és díszcserépbe/alátétbe teríts belőle, ez, ha jól megszívja magát vízzel, megakadályozza, hogy estére sivataggá váljon a föld. Persze nyári melegben a szabadban álló edényes növényeknek jár a reggeli-esti öntözés. És ha még ott laksz, ahova egyszer magot küldtem Neked, légy nyugodt, hogy az öntözővíz meszes.
Egyszer neveltem epret fekete fóliával. Amikor a harmadik évben felszedtük a fóliát, ott tekergett alatta az apró szulák sápadtan, de élve. Ezt pusztítsd ki, ha tudod! A füvet nem művészet.
Keverjél házilag talajt. Kiindulónak a C jó lesz, de kell hozzá balti tőzeg, valamilyen magyar tőzegtalaj is, harmadrész homok, és a cserép aljára szórjál 1cm vastagságban sódert( nem a Fábry félét !) és akkor valamennyi követelménynek eleget tettél. Öntözni meg alulról, tálcán keresztül kellene. Lehet, hogy mélyebb, nagyobb cserepek kellenek???
Arra utalok, hogy a legtöbb fűszernövény (azok közül,amit tartok) sovány, lúgos, laza, jó vízáteresztő földet kedvel a tudomány szerint. Számomra ez eléggé fogós kihívás. A Florasca C lúgosnak, lúgos de nem laza és a vizet is nagyon tartja. Éva egy pálma talajt ajánlott, ha jól emlékszem talán szlovák. Ez meglehetősen laza, a leírás szerint lúgos is, de a növények nem igazán csípik. Nem növekednek. És az öntözés is gubancos. Reggel meglocsolom, estére kaktuszok is megirigyelnék. Ha elméretezem a víz mennyiségét, nem akar kiszáradni és belerohadnak a növények. A kakukkfüvekből mindössze egy volt hajlandó virágozni! Pedig szemmel láthatóan jól érzik magukat.
Úgy bizony! Bár most próbából átmegyek brutálisba, fekete fóliával takarok le egy gyomos részt, -> jöjjön rá a dögmeleg -> megfő a gaz, de még a csírázásban lévő is. Mi a bio, ha ez nem?
Alapötlet forrása: gyermekek felfújható úszómedencéje üresen felfordítva a füvön maradt, pár óra alatt lefőtt a fű,tiszta barna lett. Őszre nőtt csak ki...úgy-ahogy.
Na, itt vagyok. Szóval jótanács mindenkinek, hogy ha magához vesz egy növényt, nézze meg, hogy hol van a természetes élőhelye, milyen jellegű talajon él/élt vad formájában, talaj szempontjából mik az igényei. 1 saját tapasztalat: a levendula a "minnél rosszabb, annál jobb" elv szerinti talajt szereti. Humuszban gazdag, tőzeges laza talajon természetes körülmények közt nem él. De itt van a szőlő is: Lakóhelyemen vannak az ország legkitűnőbb termőföldjei, és a bor mégsem olyan mint pl. a Villányi sziklákon, a Zalai agyagban, a Badacsonyi vulkánikus talajon. Már csak a talaj okán sem lehet ez a vidék borvidék... :(
Fűkaszálékkal nálam az a baj - már írtam - hogy abból sincs soha elég, ezen kívül a rigók állandóan szétfötrik. A paprika- meg paradicsom"földek" takarása csak úgy repül, ha munkába fognak. (És eszik a gilisztáimat!)
De tény, hogy akár sovány, homokos, akár nehéz, agyagos valakinek a földje, a takarás + annyi szerves anyag beledolgozása, amennyit csak győzünk, javít rajta.
Úgy elmerültem a kedvencekben, hogy ezt észre sem vettem!
Kedves Frint! A komposztkészítést én is szorgalmazom. (Persze, sosincs belőle elég.) Tőzeget is szoktam venni - bár a környezetvédők szerint erről le kellene szokni, mert a kitermelésével tönkreteszik a lápokat, mint természetes élőhelyeket. A kókuszrostot szorgalmazzák helyette. "Cserepes" méretekben préselt téglaként beszerezhető, vízben fel kell áztatni.
Tiszta gilisztahumuszt évek óta nem láttam - pedig az ám a finom talaj! Egyszer megpróbáltam igazi trágyagilisztákat szerezni, egy olyan helyen, ahol hirdették a földet, de azt mondták, már felhagytak vele, mert a giliszták szétmásztak(!) Azóta gyűjtögetem a sajátokat.
Ha jól értem cserép/dézsa/balkonláda talajról érdeklődsz?
Ma már rengetegféle földkeverék kapható, én mindig az összetételt figyelem, olyat keresek amiben pötrétei tőzeg és gilisztahumusz is van. Ez a legtöbb célra tökéletesen megfelel. DE. Jónéhány növénynek ez túl erős(tápanyag gazdag)Mindjárt folytatom...
Helló Frint! Majd küldök másik tárkonyt. Már nézegettem, amikor a múltkor írtad, de most én szétosztogattam és még elég kicsi, majd ősz felé visszatérünk rá. A talaj tényleg vacak, főleg, hogy olyan mélyen fel lett forgatva. Azt hiszem, hogy itt tarthatták a sittet, mert olyan dolgokat találok benne, hogy még. Én is virágkosárba ültettem a hagymákat, de ebben nincs jelzőpálca. De nincs mellette semmi hely. Ősszel mindenképpen egyes dolgokat rendezni kellene és akkor megpróbálni alátrágyázni valahogyan, de a beültetett részeket akkor se tudom, talán pétisó, de azt most már nem nagyon akarom, mert ragaszkodnék a biohoz. Az esővízbe áztatott csalán és nadálytővel locsolok, persze nincs túl sok eső. Próbáltam fűrészporral betakarni például a rózsák körül télen, de az is úgy megkeményedett, hogy tavasszal alig birtam szétverni a kapával. Egyszer a levágott fűvel is kísérleteztem, de borzasztóan nézett ki és leszedtem.
Én nagyon sokat szenvedek a megfelelő földdel. Nagyon sok múlik rajta! Sajnos kapálási és hasonló problémáim nincsenek, annál inkább, hogy mihez milyen földet vásároljak (készítsek, keverjek?).
A tapasztalatom szerint, nem tudom miért, de a szakkönyvek által megadott földtipus sokszor nem válik be.
Szia! A kutyának se árt... :)
Kiszórni nics túl sok értelme, az őszi ásás előtt kell belőle kiszórni. Ez a szer az elszikesedésnek induló talajon segít főleg. Amikor a tárkonyt küldted nekem néztem a talajotokat, elég alacsony lehet a humusztartalma. Nagyon meghálálna egy kis erdei talajt, istálótrágyát, baromfitrágyát és egy adag homokot. Lazítana a szerkezetén mindenképpen.
/A legszebb tárkonyt legyilkolta a lóbogár :( /
(Azon gondolkodtam, hogy jó lenne többet látni a földedből...de azért földet már csak ne postázgassunk egymásnak, mert elmeállapot okán bezárnak minket...)
A virághagymákat ültetőkosárba kell tenni, annak van jelzőpálcája, és akkor mellette lehet kapirgálni.
Helló Frint! Köszi a kimerítő tanácsot! Ez a vasgálic gondolom a kertészeti boltokban kapható. Most leírom, hogy miért ez a tömörödés. Tavaly csőtörés miatt teljesen felborult a kertem, nagyon sok növényt ki kellett vennem és egy ideig áztak a gyerekfürdőkádban, sok meg is rohadt, mert nagyon meleg volt. A növényeket aztán oda ültettem el, amit másfél méter mélyen kiástunk. Persze a talaj teljesen tönkrement szerintem. Ráadásul oda ültettem, ahová éppen tudtam és rendkívül sűrű lett így a beültetés. A nap és az esetenkénti locsolás megtette a többit. Viszont a virághagymák miatt nem igazán mertem még szurkodni sem, mert akkor azokat felnyársalom. Ez a szer nem árt a kutyának például? És ezt most is akár kiszórhatom?
Nehezet kérdezel...általános, épp' ezért nem sokat érő szabály, hogy a nagyon aprószemű magok fényen csíráznak, vagy csak lehelletnyi homoktakarást igényelnek. Fényen csírázik a levendula(!) a kakukkfű, szurokfű, a közönséges sport/pázsitfű a kaktuszfélék javarésze és a zeller és a mák is(?)tán. Több hirtelen nem jut eszembe, a magok vetésmélysége szakkönyvenként egészen eltérő, ki kell tapasztalni. Talajtípus is erősen befolyásolja (agyagos föld ->>> futóhomok).
A talaj keménységének lehet fizikai-szerkezeti oka és lehet kémiai oka is. Mifelénk a gyakori fúrt kutas öntözés hatására szikesedést okozó sók halmozódnak fel a talajban, ez keményíti cserepessé teszi a földet. A megoldás:vasgálic. Ez a zöld színű só (kémiailag vas-szulfát) átalakítja a sziksót, és savasabb kémhatás irányába viszi el a talaj pH-ját, és érezhetően "puhul" tőle a föld. E kedvező hatása mellett vasat visz a talajba, ami nélkülözhetetlen makroelem. Én minden évben elszórok pár kg-ot a kertemben ősszel, ásás előtt. apropó ásás. A fizikai ok lehet pl a sekély ásás, talajművelési hiányosság. Nagyon egyszerű lazítószerkezet az agyarkapa, ami tulk. egy hosszú nyélre rögzített C alakban meghajlított, és ékszerúen végződő élesített acéllap. Ismered? Én ennek módosított változatát használom szinte hetente a sorközök lazítására, kultiválására. Parádés segédeszköz, egy 3 ágú vasvillából készítettem, úgy, hogy 90 fokkal lehajlítottam a villaszárakat. Egyszerű -> nagyszerű.
De vannak olyan növények is, amelyek karógyökerük révén jól fellazítják, feltárják a talajt. Talán a legismertebb ilyen növény a bab.
Sziasztok! Ha már talajról van szó, kéne egy tanács, hogy a sűrűn beültetett kertet, hogyan lazítsam. Olyan rettenetes kemény, még a vizet is alig tudja beinni, de semmivel nem férek hozzá. Talán vasvillával szurkodjam?
Hát igen, a jó palánta egyik nagy titka a jó talaj megválasztása. Ha magról vetünk mindig kell egy kis szuperfoszfát a földkeverékbe, ez elősegíti a csírázást. Vannak kész palántaföld receptjeim, elhozom és bemásolom.
