Ezeknél az öntvény betéteknél csak primer-levegő van. a másodlagos levegővel szerelt betétek ára majd duplája a hagyományosénak,azok olyan 300 körül kezdődnek
Üdv csinálok neked össze építési rajzot konkrétan ha küldesz mailt nekem többfajta betétet is ajánlok árajálattal egyben ami max 165ezer.de ez már nagyon nagy betét de nem itt mert ez már reklám lenne. konkrétan kidolgozova kapod a rajzot a legjobb kiépítési és legolcsóbb megoldásra ez ingyenes. nekem kellene egy rajz-alaprajz pontos méretekkel.
Mi tűzálló kartonból csináltuk, úgy hogy az 5 cm gipszkarton profil belső részére horganyzott lemezt raktun. A lemez és a karton közé pedig kőzet gyapotot. Nekünk egy éve megvan és nem repedezett meg, igaz az élere drivit hálót tettünk
sziasztok, jelenleg 8kW-os vaskályhával fűtök elméletileg kiegészítő fűtésként, gyakorlatilag amikor otthon vagyunk, csak ez megy, a gáz nem. Ezt átraknám máshova, a helyére kandallóbetéten gondolkodom, amit éppcsak körbeépítenék natúrtéglával (csak alapzatot csinálnék derékkímélés céljából, plusz egy ívet a teteje köré, hogy kinézzen vhogy). Sokat olvastam, keresgéltem, de még mindig nem tudok határozni bizonyos dolgokban. Amit tudok, hogy légfűtéses kandallóbetétet keresek (a használat jellege miatt kell ilyen megoldás - ha este 8-9-kor hazaesünk, pikkpakk meleget tudjak csinálni). A légfűtés azért lenne jó, mert a mögötte lévő falon egy-egy csővel átmenve az egész lakást közvetlenül be tudnám fűteni, ez így elég költséghatékony. A kérdéseim:
- tud valaki konkrét gyártót, akik jó ár-érték aránnyal árulnak tűzteret? - miért jó az, hogy két- esetleg háromfalú a betét? - a légfűtéseseknél a csővel elvezetést hogyan is képzeljem el? (semmi szerkezeti rajzot vagy ilyesmit nem találtam) - az is jó lenne (de nem életbevágó), ha külső levegőbevezetéssel el lehetne látni (ez tényleg csak csicsa lenne nálunk)
Egy konkrét típust találtam: Hakr Kandallóbetét Zeus 303, 78% hatásfok, légfűtéses, 180ezer. Semmit nem tudok a gyártóról a marketingszövegen kívül... se árfekvést, se minőséget.
köszi
ja, a kémény 20*20-as, de mivel a 8kw jelenleg elég, tűztérből sem kellene 10-12 kw-nál nagyobb.
Az attól függ mijen fűtést gondoltál központi vagy sem a központinál olcsóbb a levegőfűtés ami ugyanugy mindenhelységet fűthet erre legjobb a kandalló vagy kemencekályha ami alárendelt helységből is füthető.Ha fontos atüz látványa is akkor kandalló. ha van vizes fütésed akkor meg egyértelmüen a vizteres kandalló a hatékonyabb meg olcsóbb mivel a vegyestüzeléses kazánok hatásfoka jó de a kandallóké jobb.és zárt rendszerre köthető kazánok maj 1 milióba kerülnek.
persze megvalósitható ugyanugy működhet ,mint egy kazán ,mert viztartályt kell bele épiteni ,de hőlégfűtésesre is meg lehet csinálni.Sok lehetőség van manapság.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy most építkezek és nem tudom ,hogy rakjak e a lakásba kandalót vagy inkább vegyestűzelést. A lakás olyan 150m2 körül van. Melyik lenne olcsóbb? Megvalósítható e hogy az egész lakást kandalóról fűtsem? Előre is köszönöm a válaszokat.
ha nem nagyon muszáj már akkor ne gyujts be ,az a legjobb ha lassan szárad ki a kályha ,de ha le akarod tesztelni akkor 4 kg aprofával kezdj és naponta emeld 0,5-1 kg -val ez a száritófűtés ,csak szépen lassan.
Sziasztok!Újraraktam magamnak egy nagy,2mx160cmx1m nagyságú cserépkályhát.Mikor gyújthatok be benne és hogyan tegyem.Nem szeretném,ha hosszú fáradságos munkámat szétvetné a gőz....
Egy ideig gondolkodtam, hogy ezt a hsz-t nekem írtad-e. Mert se olyat nem írtam, hogy nem kell megmosni a csempéket, se olyat, hogy nem kell bélelni. Így nem is értem mi a hsz lényege :)
Hát gyönyörű a kályhád és még élsz ez kiszolgál téged ha jól használod és nem a szélsőségek közt.ez biztos Berlinben bontottam szét 38 éves kályhát is a tulaj mondta még az apja éítette nekik ezért is olyan biztos a kormeghatározás De nem azért kellett bontani -csak mert cserélte le modernebbre, De sem a kályha fém része sempedig a falazott részek nem voltak szétesve teljesen épvolt az egész kályha, csak ódivatu. 1 euro volt az ára meg a többi bontott kályhának is de itt meg megvették mert j-németből való -mégha régi isNa de az itthoniak bizony sok jó és mégtöbb rossz állapotu kályha van Az igazi okok a gyors-és vékony falu építésben rejlenek, mimivel szerkezetileg így 5-8 évente átkellene építeni a kályhákat ,Na de kinek van ma erre pénze hogy 6-8 évente kidobjon 12-250ezer ft-ot. kályhától függően . ezért a helyes megoldás a középnehéz falazatu kályha +különálló tűztérrel vagy tűztérbetéttel ,Nem véletlenül ijen drága ma magyarhonban a cserépkályha -a német+osztrák innen veszi meg a viszonylag olcsó-mert kint 10-40 ezer euro egy jó kis kályha a kicsik olyan 5000 euró. azért is van az hogy a magyar cégek java oda szállítja termékeit. ide meg jön az olasz tömegével amit már ott kint nem lehet eladni mert nem felel meg a követelményeknek de itt még igen Jól ellehet adni olcsón a párévet kibiró nálunk hidegebb klímában fokozott teljesítményre kerülő kályhákat kandallókat. sokan esnek abba a hibába hogy kisebb teljesítményűt vásárol mint ami kellene pont ebből adódóan hogy itt fő fűtőberendezésként alkalmazza nem pedig kiegészítésre amire tervezték, ezért is asok hiba.Ez a cél a más országokban nem Hát a magyar-majd megveszi ők ugyis költekezős nemzet szeretik szórni a pénzt . Ezt egy olasz üzletember tálalta fel ittasan még 2 évvel ezelőtt -igaza lett!!PlBóly városában működik egy kandallós cég ott megvenni semmit sem lehet mert a betétet meg az ajtókat viszik szlovákiába. ott részben összerakva lengyel orsz- utánna kerül a vég csomagolóba németországba. onnan lehet megvásárolni Már ha tehetjük mert borsos ára van mivel extra vagáns kandallók.Tessék oda figyelni mit vesznek meg Nem az árat kell elsősorban figyelni -hanem a paramétereket aztán az árat.
A termosztátnak mindig a leghidegebb helységben kell lennie .Mármost a kályha miatt nem az eddigi lesz ahidegebb.De valóban jó megoldás a termostatikus szelep a radiátorokra mivel amelyikben nemkell hpogy tovább melegítsen a szelep megakadályozza a melegvíz áramlását ezzel a víz oda juthat ahol szükséges atovábbi melegítés ezzel jó sok energia megtakarítható és nem távozik a kályhából a kéménybe atulfütöttség miatt a meleg sem .
Komplett tüztérbetét lett bevizzsgáltatva és nem irtam rosszul az ur adjon neked minden jó dolgot mit elképzesz,de a gonosz doldokat űzze el szivedből Ámen .
Neem is tudom de éngem meg ugytanított a mesterem hogy teljesen kikell mosni a bontott csempéket miután gondosan le drótkefézed a csempéket, teljesen tisztára kell mosni hogy ugynézzenki mint újkoában addig nemis lehetett visszaépíteni és forsífelésnélkül sem lehetett építeni a kályhát sőt az utolsó járatot is kellett én mais így építem a kályhákat és jól bevált.régi módszer, sok kályhában aligvan 50-90db cserép beépítve na mármost egy 5×3×7-es kályhába simán belemegy 250-350db cserép-150db tégla járattólfüggően amit meg a kémény mérete+a tűzelőajtó elhelyezése szabályoz.-vagyis inkább a huzat erőssége .ajtó mérete. me gogy mijen tüzelő anyaggal kívánunk fűteni. Az így felépített kályhák hoszu életűek rendeltetésszerü használat mellett.12-25 évet is kibirhatnak,
Üdv: meg kellene próbálni beállítani pl:80°c- ra a csőtermosztátot ami ki-be kapcsolgatja a szivattyút mert ha állandóan metgy nem képes felmelegíteni a vizet. meg aztán a szivattyun is lehet 3 fokozatot állítani kezd a leg kisebb -en .aztán meglátod hol lessz a legjobb teljesítmény kikell kisérletezzed hogy akályha -meg a viz összhanba kerüljenek, vigyázz ha meg forralod akkor semmi esetre se zárd el mert tovább forr mert elzárod a huzatot is a kéményen nincs mi hűtse a kályhád. ijenkor kikell tárni az ajtaját pl hamuzóajtó. teljesen ,egydarabig még nagyon fog égni de egyre gyorsabban elkezd hülni is, Ha ezzel a módszerrel sem melegedik akkor építési-vagy szerkezeti hibálya van a kályhádnak. De egyébként melegednie kell ha jó a tartály -de mért lenne rossz ha másnál az a fajta működik.
Fontos megkülönböztetnünk két alapvető típust: a nyílt és a zárt égésterű kandallót. Előbbinek a fűtőképessége minimális, hatásfoka max. 10-15%-os. Ilyen kandallót láthatunk középkori lovagfilmekben, amelynek csak a közvetlen közelében, és ott is csak vastag bundában lehetett melegedni. Nem is szólva arról, hogy ha azt akarjuk, hogy a nyitott tüzű kandalló füstje ne a lakótérbe, hanem onnan kifele áramoljon, igen nagy méretű kéményre van szükségünk, ami nem csak a füstöt, de a helyiségből a meleget is kiviszi. Ezért a kandallóknak ezzel a típusával részletesebben nem is foglalkoznék. Az úgynevezett zárt égésterű kandallók viszont épületgépészeti szempontból is igen érdekesek lehetnek.
Ezek a készülékek különösebb hőkapacitással nem rendelkeznek, de ennek ellenére nézzünk egy meglepő adatot. Létezik olyan szilárdtüzelésű tűztér, amelynek hatásfoka 84%-os. (Erre érdemes lesz visszatérni a későbbiekben.) Egy átlagos kandallóbetét névleges teljesítménye 10 kW körül mozog, hatásfoka pedig 50-70%-os lehet, ami jelzi, hogy a közhiedelemmel ellentétben ezek a készülékek fűtésre igenis alkalmasak. A nap bármely szakaszában begyújthatók, a meleget szinte azonnal adják. Hőleadásuk igen intenzív, teljesítményük 80%-át konvekciós hővel, a fennmaradó részt pedig sugárzó hővel adják le az üvegen keresztül. Egy ilyen építmény nem igényel átrakást, használata egyszerű és biztonságos.
Gyakran teszik fel a kérdést: mekkora a fafelhasználása egy kandallóbetétnek? Nos ez egy igen bonyolult kérdés, hiszen a felhasznált fa mennyiségét nagyon sok tényező befolyásolhatja (tüzelőanyag fajtája, nedvességtartalma; égési levegő mennyisége; kémény keresztmetszete, hasznos magassága; légnyomás; szélirány stb.).
Először is határozzuk meg, hogy milyen fa jöhet számításba tüzelőként. A fa, mint tüzelőanyag minőségét annak keménysége és fűtőértéke határozza meg. A gyantás fáknak magas a fűtőértéke, tűzifaként mégsem javasoltak, hiszen a gyanta égése sok lerakódást eredményez a készülék és az égéstermék-elvezető rendszer falán, ezáltal olyan hőmérsékleti maximumok jöhetnek létre, amelyek károsíthatják fűtőkészülékünket. Kandallónkban ne fűtsünk fahulladékkal, zsaluanyaggal, lakkozott, festett faanyaggal. Jó ételt főzni is csak jó alapanyagból lehet, ugyanígy kandallónk is akkor fog megfelelően működni, ha jó fűtőértékű, száraz, kemény fával tüzelünk! Jó fűtőértékű fafajták: gyertyán, tölgy, kőris, juhar, nyír, bükk.
Igen fontos adat a fa nedvességtartalma. Tudnunk kell, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma eléri a 60-80%-ot. Ha ezt égetnénk el, nem nagyon kapnánk hasznosítható meleget, mert a fában lévő energia nagy része a víz elpárolgására használódna fel. Körülbelül másfél év kell ahhoz, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma 20% alá csökkenjen, és tűzifaként használható legyen. Lehetőleg a tűzifát egy évvel korábban vásároljuk meg, tavasszal, így mire felhasználásra kerül, kellően száraz lesz. Egy 15%-os nedvességtartalmú fa hőfejlesztő képessége kétszerese egy 70%-os nedvességtartalmú fáénak. Egy ilyen, szabadban szárított fa hőfejlesztő képessége 4,4 kW kg-onként.
A fafelhasználás mennyisége függ továbbá a készülék hatásfokától. Egy jó hatásfokú készülékben tüzelve 50%-kal csökkenthető a fafelhasználás. Vegyünk egy példát: 10 kW-os névleges teljesítmény eléréséhez egy 50%-os hatásfokú készülékben el kell tüzelnünk óránként 4,5 kg fát. Ugyanekkora teljesítmény eléréséhez egy 80%-os hatásfokú készülékben nem használunk el, csak 2,5 kg fát óránként.
Ebből is egyértelműen látható, hogy készülékünk hőleadását nem elsődlegesen teljesítménye határozza meg. Készülék vásárláskor mindig figyeljünk a hatásfokra!
