Sziasztok!Újraraktam magamnak egy nagy,2mx160cmx1m nagyságú cserépkályhát.Mikor gyújthatok be benne és hogyan tegyem.Nem szeretném,ha hosszú fáradságos munkámat szétvetné a gőz....
Egy ideig gondolkodtam, hogy ezt a hsz-t nekem írtad-e. Mert se olyat nem írtam, hogy nem kell megmosni a csempéket, se olyat, hogy nem kell bélelni. Így nem is értem mi a hsz lényege :)
Hát gyönyörű a kályhád és még élsz ez kiszolgál téged ha jól használod és nem a szélsőségek közt.ez biztos Berlinben bontottam szét 38 éves kályhát is a tulaj mondta még az apja éítette nekik ezért is olyan biztos a kormeghatározás De nem azért kellett bontani -csak mert cserélte le modernebbre, De sem a kályha fém része sempedig a falazott részek nem voltak szétesve teljesen épvolt az egész kályha, csak ódivatu. 1 euro volt az ára meg a többi bontott kályhának is de itt meg megvették mert j-németből való -mégha régi isNa de az itthoniak bizony sok jó és mégtöbb rossz állapotu kályha van Az igazi okok a gyors-és vékony falu építésben rejlenek, mimivel szerkezetileg így 5-8 évente átkellene építeni a kályhákat ,Na de kinek van ma erre pénze hogy 6-8 évente kidobjon 12-250ezer ft-ot. kályhától függően . ezért a helyes megoldás a középnehéz falazatu kályha +különálló tűztérrel vagy tűztérbetéttel ,Nem véletlenül ijen drága ma magyarhonban a cserépkályha -a német+osztrák innen veszi meg a viszonylag olcsó-mert kint 10-40 ezer euro egy jó kis kályha a kicsik olyan 5000 euró. azért is van az hogy a magyar cégek java oda szállítja termékeit. ide meg jön az olasz tömegével amit már ott kint nem lehet eladni mert nem felel meg a követelményeknek de itt még igen Jól ellehet adni olcsón a párévet kibiró nálunk hidegebb klímában fokozott teljesítményre kerülő kályhákat kandallókat. sokan esnek abba a hibába hogy kisebb teljesítményűt vásárol mint ami kellene pont ebből adódóan hogy itt fő fűtőberendezésként alkalmazza nem pedig kiegészítésre amire tervezték, ezért is asok hiba.Ez a cél a más országokban nem Hát a magyar-majd megveszi ők ugyis költekezős nemzet szeretik szórni a pénzt . Ezt egy olasz üzletember tálalta fel ittasan még 2 évvel ezelőtt -igaza lett!!PlBóly városában működik egy kandallós cég ott megvenni semmit sem lehet mert a betétet meg az ajtókat viszik szlovákiába. ott részben összerakva lengyel orsz- utánna kerül a vég csomagolóba németországba. onnan lehet megvásárolni Már ha tehetjük mert borsos ára van mivel extra vagáns kandallók.Tessék oda figyelni mit vesznek meg Nem az árat kell elsősorban figyelni -hanem a paramétereket aztán az árat.
A termosztátnak mindig a leghidegebb helységben kell lennie .Mármost a kályha miatt nem az eddigi lesz ahidegebb.De valóban jó megoldás a termostatikus szelep a radiátorokra mivel amelyikben nemkell hpogy tovább melegítsen a szelep megakadályozza a melegvíz áramlását ezzel a víz oda juthat ahol szükséges atovábbi melegítés ezzel jó sok energia megtakarítható és nem távozik a kályhából a kéménybe atulfütöttség miatt a meleg sem .
Komplett tüztérbetét lett bevizzsgáltatva és nem irtam rosszul az ur adjon neked minden jó dolgot mit elképzesz,de a gonosz doldokat űzze el szivedből Ámen .
Neem is tudom de éngem meg ugytanított a mesterem hogy teljesen kikell mosni a bontott csempéket miután gondosan le drótkefézed a csempéket, teljesen tisztára kell mosni hogy ugynézzenki mint újkoában addig nemis lehetett visszaépíteni és forsífelésnélkül sem lehetett építeni a kályhát sőt az utolsó járatot is kellett én mais így építem a kályhákat és jól bevált.régi módszer, sok kályhában aligvan 50-90db cserép beépítve na mármost egy 5×3×7-es kályhába simán belemegy 250-350db cserép-150db tégla járattólfüggően amit meg a kémény mérete+a tűzelőajtó elhelyezése szabályoz.-vagyis inkább a huzat erőssége .ajtó mérete. me gogy mijen tüzelő anyaggal kívánunk fűteni. Az így felépített kályhák hoszu életűek rendeltetésszerü használat mellett.12-25 évet is kibirhatnak,
Üdv: meg kellene próbálni beállítani pl:80°c- ra a csőtermosztátot ami ki-be kapcsolgatja a szivattyút mert ha állandóan metgy nem képes felmelegíteni a vizet. meg aztán a szivattyun is lehet 3 fokozatot állítani kezd a leg kisebb -en .aztán meglátod hol lessz a legjobb teljesítmény kikell kisérletezzed hogy akályha -meg a viz összhanba kerüljenek, vigyázz ha meg forralod akkor semmi esetre se zárd el mert tovább forr mert elzárod a huzatot is a kéményen nincs mi hűtse a kályhád. ijenkor kikell tárni az ajtaját pl hamuzóajtó. teljesen ,egydarabig még nagyon fog égni de egyre gyorsabban elkezd hülni is, Ha ezzel a módszerrel sem melegedik akkor építési-vagy szerkezeti hibálya van a kályhádnak. De egyébként melegednie kell ha jó a tartály -de mért lenne rossz ha másnál az a fajta működik.
Fontos megkülönböztetnünk két alapvető típust: a nyílt és a zárt égésterű kandallót. Előbbinek a fűtőképessége minimális, hatásfoka max. 10-15%-os. Ilyen kandallót láthatunk középkori lovagfilmekben, amelynek csak a közvetlen közelében, és ott is csak vastag bundában lehetett melegedni. Nem is szólva arról, hogy ha azt akarjuk, hogy a nyitott tüzű kandalló füstje ne a lakótérbe, hanem onnan kifele áramoljon, igen nagy méretű kéményre van szükségünk, ami nem csak a füstöt, de a helyiségből a meleget is kiviszi. Ezért a kandallóknak ezzel a típusával részletesebben nem is foglalkoznék. Az úgynevezett zárt égésterű kandallók viszont épületgépészeti szempontból is igen érdekesek lehetnek.
Ezek a készülékek különösebb hőkapacitással nem rendelkeznek, de ennek ellenére nézzünk egy meglepő adatot. Létezik olyan szilárdtüzelésű tűztér, amelynek hatásfoka 84%-os. (Erre érdemes lesz visszatérni a későbbiekben.) Egy átlagos kandallóbetét névleges teljesítménye 10 kW körül mozog, hatásfoka pedig 50-70%-os lehet, ami jelzi, hogy a közhiedelemmel ellentétben ezek a készülékek fűtésre igenis alkalmasak. A nap bármely szakaszában begyújthatók, a meleget szinte azonnal adják. Hőleadásuk igen intenzív, teljesítményük 80%-át konvekciós hővel, a fennmaradó részt pedig sugárzó hővel adják le az üvegen keresztül. Egy ilyen építmény nem igényel átrakást, használata egyszerű és biztonságos.
Gyakran teszik fel a kérdést: mekkora a fafelhasználása egy kandallóbetétnek? Nos ez egy igen bonyolult kérdés, hiszen a felhasznált fa mennyiségét nagyon sok tényező befolyásolhatja (tüzelőanyag fajtája, nedvességtartalma; égési levegő mennyisége; kémény keresztmetszete, hasznos magassága; légnyomás; szélirány stb.).
Először is határozzuk meg, hogy milyen fa jöhet számításba tüzelőként. A fa, mint tüzelőanyag minőségét annak keménysége és fűtőértéke határozza meg. A gyantás fáknak magas a fűtőértéke, tűzifaként mégsem javasoltak, hiszen a gyanta égése sok lerakódást eredményez a készülék és az égéstermék-elvezető rendszer falán, ezáltal olyan hőmérsékleti maximumok jöhetnek létre, amelyek károsíthatják fűtőkészülékünket. Kandallónkban ne fűtsünk fahulladékkal, zsaluanyaggal, lakkozott, festett faanyaggal. Jó ételt főzni is csak jó alapanyagból lehet, ugyanígy kandallónk is akkor fog megfelelően működni, ha jó fűtőértékű, száraz, kemény fával tüzelünk! Jó fűtőértékű fafajták: gyertyán, tölgy, kőris, juhar, nyír, bükk.
Igen fontos adat a fa nedvességtartalma. Tudnunk kell, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma eléri a 60-80%-ot. Ha ezt égetnénk el, nem nagyon kapnánk hasznosítható meleget, mert a fában lévő energia nagy része a víz elpárolgására használódna fel. Körülbelül másfél év kell ahhoz, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma 20% alá csökkenjen, és tűzifaként használható legyen. Lehetőleg a tűzifát egy évvel korábban vásároljuk meg, tavasszal, így mire felhasználásra kerül, kellően száraz lesz. Egy 15%-os nedvességtartalmú fa hőfejlesztő képessége kétszerese egy 70%-os nedvességtartalmú fáénak. Egy ilyen, szabadban szárított fa hőfejlesztő képessége 4,4 kW kg-onként.
A fafelhasználás mennyisége függ továbbá a készülék hatásfokától. Egy jó hatásfokú készülékben tüzelve 50%-kal csökkenthető a fafelhasználás. Vegyünk egy példát: 10 kW-os névleges teljesítmény eléréséhez egy 50%-os hatásfokú készülékben el kell tüzelnünk óránként 4,5 kg fát. Ugyanekkora teljesítmény eléréséhez egy 80%-os hatásfokú készülékben nem használunk el, csak 2,5 kg fát óránként.
Ebből is egyértelműen látható, hogy készülékünk hőleadását nem elsődlegesen teljesítménye határozza meg. Készülék vásárláskor mindig figyeljünk a hatásfokra!
Szinte minden építkező fejében megfordul a gondolat: legyen az új házban kandalló, esetleg cserépkályha. Ez természetes dolog, hiszen az égő tűz látványa, a fahasábok ropogása ősidők óta jó hatással van ránk. Szeretjük a tüzet.
</P>
Szeretjük, amíg kordában tudjuk tartani. Sajnos előfordulnak esetek, amikor megfelelő szaktudás nélkül építik meg a "családi tűzhelyet", s ilyenkor a barátságos tűzből mindent elpusztító ellenség lesz. A ma használatos építési rendszerek, a modern szigetelések, az energiaárak, rohanó életformánk teljesen új típusú és rendszerű kandallókat igényelnek. Beszéljünk róla, hogy az otthonunk melege valóban meghitt legyen!
Első lépésként győződjünk meg kéményünk minőségéről és állapotáról! Ez a legfontosabb, amit feltétlenül meg kell tennünk; hiszen tudjuk: a tökéletes égés alapja a tökéletes füstgázelvezetés. Amit viszont nem mindenki tud:
Sajnos a mai napig nagyon sok szabálytalan keresztmetszetű kéményt építenek.
A régi idők "egytéglása" (14×25 cm) bizony a mai szabványnak nem felel meg, azt a kéményseprő nem fogja átvenni!
A másik régi ismerős a beton tisztítóajtó. Tőle - szerencsére - búcsút kell vennünk. Ezek az ajtók nem tökéletesen zárnak, bizonyos esetekben akár ki is eshetnek a helyükről, és készülékünk fals levegőt fog szívni a nem jól záró ajtónál.
Tipikus, igen bosszantó hiba, amikor a tisztítónyílás ugyanarra az oldalra kerül, mint ahova kandallónkat, kályhánkat szeretnénk telepíteni. Ilyenkor jönnek a kényszermegoldások, de ezek mindig csökkentik kandallónk "élvezeti értékét". A tisztítóajtónak mindig hozzáférhetőnek kell lennie a kandalló beépítését követően is!
A mai napig sok megkeresést kapunk kéménybéleléssel kapcsolatban. Egy dolog bizonyos: az alumínium, az eternit, a vascső - egyik sem alkalmas szilárdtüzelésű készülékek füstgáz-elvezetésére. Ne is próbálkozzunk velük!
Sok helyen előfordul, hogy szerelt kéményre kell készülékünket csatlakoztatni. Győződjünk meg róla, hogy ennek szigetelése legalább jó minőségű bazaltgyapotból készüljön! Ennél is jobb, ha hőszigetelésként kerámiaszálas paplant használ a kémény kivitelezője. Nem szabad elfelejteni, hogy a kilépő füstgáz-hőmérsékletünk szélsőséges esetekben akár a 600 °C-t is elérheti! Ezt a magas hőmérsékletet az üveggyapot nem bírja; egész egyszerűen kiég! Ezután - hőszigetelés híján - fokozottan fennáll a tűzveszély!
Viszonylag új keletű probléma, de feltétlenül beszélni kell róla: füstgáz-elvezetés éghető anyagból készült falon át. A könnyűszerkezetes- vagy gerendaházak kandalló szempontjából igen érdekesek. Vissza fogunk rájuk térni. Most csak annyit, amit úgyis tudunk, hogy ezeket a csatlakozó részeket különös gonddal hőszigeteljük! Rengeteg tűzesetet okozott a megfelelő hőszigetelés hiánya!
Végül a legfontosabb, ami leginkább megkeseríti a kandalló-tulajdonosok mindennapjait: az átgondolatlan, túlzott szigetelés, illetve a szellőzés hiánya. Lehet bármilyen jó kéményünk, magasságtól, keresztmetszettől, anyagtól függetlenül, megfelelő huzatunk csak akkor lesz benne, ha az általa kiszívott levegővel azonos mennyiségű friss levegő jut a házba.
Több helyszínen is volt rá példa, hogy nem tudtunk kandallót telepíteni a lakás túlszigeteltsége miatt, pedig a kémény szabályos volt. Kirívó eseteink egyike egy 14 méter magas, 200 mm átmérőjű, samottcsöves kémény volt, melynek bekötőidomát vastagon beszőtte a pók. Felmerül a kérdés, hogy milyen volt a huzat a kéményben, illetve milyen volt a szellőzés a lakásban, ha a pók be tudott szőni egy ekkora kéményt? Gyakorlatilag semmilyen. Ezzel a példával csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a most épülő új lakások, házak annyira túlszigeteltek, hogy kandallót építésekor elengedhetetlen a külső térből égési levegő bevezetése, különben a készülék nem fog működni.
Hiányos szellőzés mellett még van pár "ellenség", aki az életünkre törhet. Ilyen bármely elektromos készülék, amely a környezeti légnyomáshoz képest negatív nyomást hoz létre a lakásban. Ezek elsődlegesen a konyhai páraelszívók és a központi porszívók, amelyeket ha működésbe hozunk, szellőzés hiányában a kéményeinkben visszaáramlás jön létre. Ez szerencsés esetben csak koromszagot fog okozni, de lehet sokkal végzetesebb kimenetelű is a dolog, akár halálos is - sajnos volt már rá példa Magyarországon!
Kirívó, de megtörtént eset a következő: a nappaliban lévő, 200 mm-es, 11 m magas kéményre telepítettek egy nagy teljesítményű (25 kW-os) kandallót. Tőle háromhelyiségnyire nyílt égésterű gázkészülék működött 135-ös átmérőjű kéményre csatlakoztatva. Begyújtottak a kandallóba, rá fél órára a gázkészülék füstgázvisszaáramlás-érzékelője letiltott. Miután ez rendszeressé vált, utána kellet járni a dolognak. Kiderült, hogy a szellőzetlenség, pontosabban a nem megfelelő mennyiségű, égéshez szükséges levegő a probléma okozója! A kandalló kéménye nagyobb, a benne áramló füstgáz hőmérséklete magasabb volt. Mivel a ház túl lett szigetelve, és nem biztosítottak az égés során elhasznált levegő utánpótlásához kellő mennyiségű friss levegőt, így az csak egy helyről kerülhetett be a helyiségbe: a gázkészülék kisebb átmérőjű kéményén keresztül, amelyben így megfordult az áramlás iránya.
Egy, a légnyomáskülönbségre nyitó szellőzőrács beépítésével a probléma megoldódott. Azonban tudnunk kell, hogy nem megfelelő szellőzés esetén nyílt égésterű készülékünk életveszélyes is lehet! Nyílt égésterű falikazán kellő szellőzés hiányában először szén-dioxidot, majd szén-monoxidot generál, ami minimális koncentrációban is halálos lehet! A megfelelő szellőzésre nem lehet elég hangsúlyt fektetni! Jó közérzetünk, akár életünk is múlhat rajta!
Kandalló mellé mindig tervezzünk megfelelő szellőző-rendszert!!
hellóka, köszi! Hmm, nem tudom, lehet hogy az elején tényleg túl sokat kapott. Mondjuk 2 hétig csak magában száradt kinyitott ajtóval, és utána fokozatosan kezdtem felfűteni. Viszont 3 héttel miután fűtöttem, a félkegyelmű burkoló egész nap rakta, hogy olyan forró volt a kályha hogy nem lehetett megérinteni... Talán az nem tett jót neki... Nem érzem hogy füstölne illetve a repedés széle sem kormos.
Sziasztok! a problémám a következő. rakattam egy cserépkályhát szakemberrel és beépített tartállyal vékony 16 os műanyag csővel lettek kötve a radiátorok szabályosan a tartály mérete 80liter begyújtok 5ora hosszat fűtök és a víz hőfok nem éri el a 30 fokot a lakás hideg teljesen kivagyok hogy miért nem működik aki tud segítsen! mindenki esküdött rá és azt mondta hogy nagyon jó ! nálam miért nem működik? segítség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Jó ez a megoldás a bélelés eltávolítására. Én anno olvastam még egy olyat, hogy ez okból nem szabad vízben áztatni (mondjuk vödörben), mert a kormos lé beszívódhat a mázon lévő hajszálrepedésekbe ezzel elszínezve a csempét. És azzal már nem lehet mit kezdeni.
Egyébként tényleg jó kis meló :) Én már csináltam.
