Üdv: meg kellene próbálni beállítani pl:80°c- ra a csőtermosztátot ami ki-be kapcsolgatja a szivattyút mert ha állandóan metgy nem képes felmelegíteni a vizet. meg aztán a szivattyun is lehet 3 fokozatot állítani kezd a leg kisebb -en .aztán meglátod hol lessz a legjobb teljesítmény kikell kisérletezzed hogy akályha -meg a viz összhanba kerüljenek, vigyázz ha meg forralod akkor semmi esetre se zárd el mert tovább forr mert elzárod a huzatot is a kéményen nincs mi hűtse a kályhád. ijenkor kikell tárni az ajtaját pl hamuzóajtó. teljesen ,egydarabig még nagyon fog égni de egyre gyorsabban elkezd hülni is, Ha ezzel a módszerrel sem melegedik akkor építési-vagy szerkezeti hibálya van a kályhádnak. De egyébként melegednie kell ha jó a tartály -de mért lenne rossz ha másnál az a fajta működik.
Fontos megkülönböztetnünk két alapvető típust: a nyílt és a zárt égésterű kandallót. Előbbinek a fűtőképessége minimális, hatásfoka max. 10-15%-os. Ilyen kandallót láthatunk középkori lovagfilmekben, amelynek csak a közvetlen közelében, és ott is csak vastag bundában lehetett melegedni. Nem is szólva arról, hogy ha azt akarjuk, hogy a nyitott tüzű kandalló füstje ne a lakótérbe, hanem onnan kifele áramoljon, igen nagy méretű kéményre van szükségünk, ami nem csak a füstöt, de a helyiségből a meleget is kiviszi. Ezért a kandallóknak ezzel a típusával részletesebben nem is foglalkoznék. Az úgynevezett zárt égésterű kandallók viszont épületgépészeti szempontból is igen érdekesek lehetnek.
Ezek a készülékek különösebb hőkapacitással nem rendelkeznek, de ennek ellenére nézzünk egy meglepő adatot. Létezik olyan szilárdtüzelésű tűztér, amelynek hatásfoka 84%-os. (Erre érdemes lesz visszatérni a későbbiekben.) Egy átlagos kandallóbetét névleges teljesítménye 10 kW körül mozog, hatásfoka pedig 50-70%-os lehet, ami jelzi, hogy a közhiedelemmel ellentétben ezek a készülékek fűtésre igenis alkalmasak. A nap bármely szakaszában begyújthatók, a meleget szinte azonnal adják. Hőleadásuk igen intenzív, teljesítményük 80%-át konvekciós hővel, a fennmaradó részt pedig sugárzó hővel adják le az üvegen keresztül. Egy ilyen építmény nem igényel átrakást, használata egyszerű és biztonságos.
Gyakran teszik fel a kérdést: mekkora a fafelhasználása egy kandallóbetétnek? Nos ez egy igen bonyolult kérdés, hiszen a felhasznált fa mennyiségét nagyon sok tényező befolyásolhatja (tüzelőanyag fajtája, nedvességtartalma; égési levegő mennyisége; kémény keresztmetszete, hasznos magassága; légnyomás; szélirány stb.).
Először is határozzuk meg, hogy milyen fa jöhet számításba tüzelőként. A fa, mint tüzelőanyag minőségét annak keménysége és fűtőértéke határozza meg. A gyantás fáknak magas a fűtőértéke, tűzifaként mégsem javasoltak, hiszen a gyanta égése sok lerakódást eredményez a készülék és az égéstermék-elvezető rendszer falán, ezáltal olyan hőmérsékleti maximumok jöhetnek létre, amelyek károsíthatják fűtőkészülékünket. Kandallónkban ne fűtsünk fahulladékkal, zsaluanyaggal, lakkozott, festett faanyaggal. Jó ételt főzni is csak jó alapanyagból lehet, ugyanígy kandallónk is akkor fog megfelelően működni, ha jó fűtőértékű, száraz, kemény fával tüzelünk! Jó fűtőértékű fafajták: gyertyán, tölgy, kőris, juhar, nyír, bükk.
Igen fontos adat a fa nedvességtartalma. Tudnunk kell, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma eléri a 60-80%-ot. Ha ezt égetnénk el, nem nagyon kapnánk hasznosítható meleget, mert a fában lévő energia nagy része a víz elpárolgására használódna fel. Körülbelül másfél év kell ahhoz, hogy a frissen vágott fa nedvességtartalma 20% alá csökkenjen, és tűzifaként használható legyen. Lehetőleg a tűzifát egy évvel korábban vásároljuk meg, tavasszal, így mire felhasználásra kerül, kellően száraz lesz. Egy 15%-os nedvességtartalmú fa hőfejlesztő képessége kétszerese egy 70%-os nedvességtartalmú fáénak. Egy ilyen, szabadban szárított fa hőfejlesztő képessége 4,4 kW kg-onként.
A fafelhasználás mennyisége függ továbbá a készülék hatásfokától. Egy jó hatásfokú készülékben tüzelve 50%-kal csökkenthető a fafelhasználás. Vegyünk egy példát: 10 kW-os névleges teljesítmény eléréséhez egy 50%-os hatásfokú készülékben el kell tüzelnünk óránként 4,5 kg fát. Ugyanekkora teljesítmény eléréséhez egy 80%-os hatásfokú készülékben nem használunk el, csak 2,5 kg fát óránként.
Ebből is egyértelműen látható, hogy készülékünk hőleadását nem elsődlegesen teljesítménye határozza meg. Készülék vásárláskor mindig figyeljünk a hatásfokra!
Szinte minden építkező fejében megfordul a gondolat: legyen az új házban kandalló, esetleg cserépkályha. Ez természetes dolog, hiszen az égő tűz látványa, a fahasábok ropogása ősidők óta jó hatással van ránk. Szeretjük a tüzet.
</P>
Szeretjük, amíg kordában tudjuk tartani. Sajnos előfordulnak esetek, amikor megfelelő szaktudás nélkül építik meg a "családi tűzhelyet", s ilyenkor a barátságos tűzből mindent elpusztító ellenség lesz. A ma használatos építési rendszerek, a modern szigetelések, az energiaárak, rohanó életformánk teljesen új típusú és rendszerű kandallókat igényelnek. Beszéljünk róla, hogy az otthonunk melege valóban meghitt legyen!
Első lépésként győződjünk meg kéményünk minőségéről és állapotáról! Ez a legfontosabb, amit feltétlenül meg kell tennünk; hiszen tudjuk: a tökéletes égés alapja a tökéletes füstgázelvezetés. Amit viszont nem mindenki tud:
Sajnos a mai napig nagyon sok szabálytalan keresztmetszetű kéményt építenek.
A régi idők "egytéglása" (14×25 cm) bizony a mai szabványnak nem felel meg, azt a kéményseprő nem fogja átvenni!
A másik régi ismerős a beton tisztítóajtó. Tőle - szerencsére - búcsút kell vennünk. Ezek az ajtók nem tökéletesen zárnak, bizonyos esetekben akár ki is eshetnek a helyükről, és készülékünk fals levegőt fog szívni a nem jól záró ajtónál.
Tipikus, igen bosszantó hiba, amikor a tisztítónyílás ugyanarra az oldalra kerül, mint ahova kandallónkat, kályhánkat szeretnénk telepíteni. Ilyenkor jönnek a kényszermegoldások, de ezek mindig csökkentik kandallónk "élvezeti értékét". A tisztítóajtónak mindig hozzáférhetőnek kell lennie a kandalló beépítését követően is!
A mai napig sok megkeresést kapunk kéménybéleléssel kapcsolatban. Egy dolog bizonyos: az alumínium, az eternit, a vascső - egyik sem alkalmas szilárdtüzelésű készülékek füstgáz-elvezetésére. Ne is próbálkozzunk velük!
Sok helyen előfordul, hogy szerelt kéményre kell készülékünket csatlakoztatni. Győződjünk meg róla, hogy ennek szigetelése legalább jó minőségű bazaltgyapotból készüljön! Ennél is jobb, ha hőszigetelésként kerámiaszálas paplant használ a kémény kivitelezője. Nem szabad elfelejteni, hogy a kilépő füstgáz-hőmérsékletünk szélsőséges esetekben akár a 600 °C-t is elérheti! Ezt a magas hőmérsékletet az üveggyapot nem bírja; egész egyszerűen kiég! Ezután - hőszigetelés híján - fokozottan fennáll a tűzveszély!
Viszonylag új keletű probléma, de feltétlenül beszélni kell róla: füstgáz-elvezetés éghető anyagból készült falon át. A könnyűszerkezetes- vagy gerendaházak kandalló szempontjából igen érdekesek. Vissza fogunk rájuk térni. Most csak annyit, amit úgyis tudunk, hogy ezeket a csatlakozó részeket különös gonddal hőszigeteljük! Rengeteg tűzesetet okozott a megfelelő hőszigetelés hiánya!
Végül a legfontosabb, ami leginkább megkeseríti a kandalló-tulajdonosok mindennapjait: az átgondolatlan, túlzott szigetelés, illetve a szellőzés hiánya. Lehet bármilyen jó kéményünk, magasságtól, keresztmetszettől, anyagtól függetlenül, megfelelő huzatunk csak akkor lesz benne, ha az általa kiszívott levegővel azonos mennyiségű friss levegő jut a házba.
Több helyszínen is volt rá példa, hogy nem tudtunk kandallót telepíteni a lakás túlszigeteltsége miatt, pedig a kémény szabályos volt. Kirívó eseteink egyike egy 14 méter magas, 200 mm átmérőjű, samottcsöves kémény volt, melynek bekötőidomát vastagon beszőtte a pók. Felmerül a kérdés, hogy milyen volt a huzat a kéményben, illetve milyen volt a szellőzés a lakásban, ha a pók be tudott szőni egy ekkora kéményt? Gyakorlatilag semmilyen. Ezzel a példával csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a most épülő új lakások, házak annyira túlszigeteltek, hogy kandallót építésekor elengedhetetlen a külső térből égési levegő bevezetése, különben a készülék nem fog működni.
Hiányos szellőzés mellett még van pár "ellenség", aki az életünkre törhet. Ilyen bármely elektromos készülék, amely a környezeti légnyomáshoz képest negatív nyomást hoz létre a lakásban. Ezek elsődlegesen a konyhai páraelszívók és a központi porszívók, amelyeket ha működésbe hozunk, szellőzés hiányában a kéményeinkben visszaáramlás jön létre. Ez szerencsés esetben csak koromszagot fog okozni, de lehet sokkal végzetesebb kimenetelű is a dolog, akár halálos is - sajnos volt már rá példa Magyarországon!
Kirívó, de megtörtént eset a következő: a nappaliban lévő, 200 mm-es, 11 m magas kéményre telepítettek egy nagy teljesítményű (25 kW-os) kandallót. Tőle háromhelyiségnyire nyílt égésterű gázkészülék működött 135-ös átmérőjű kéményre csatlakoztatva. Begyújtottak a kandallóba, rá fél órára a gázkészülék füstgázvisszaáramlás-érzékelője letiltott. Miután ez rendszeressé vált, utána kellet járni a dolognak. Kiderült, hogy a szellőzetlenség, pontosabban a nem megfelelő mennyiségű, égéshez szükséges levegő a probléma okozója! A kandalló kéménye nagyobb, a benne áramló füstgáz hőmérséklete magasabb volt. Mivel a ház túl lett szigetelve, és nem biztosítottak az égés során elhasznált levegő utánpótlásához kellő mennyiségű friss levegőt, így az csak egy helyről kerülhetett be a helyiségbe: a gázkészülék kisebb átmérőjű kéményén keresztül, amelyben így megfordult az áramlás iránya.
Egy, a légnyomáskülönbségre nyitó szellőzőrács beépítésével a probléma megoldódott. Azonban tudnunk kell, hogy nem megfelelő szellőzés esetén nyílt égésterű készülékünk életveszélyes is lehet! Nyílt égésterű falikazán kellő szellőzés hiányában először szén-dioxidot, majd szén-monoxidot generál, ami minimális koncentrációban is halálos lehet! A megfelelő szellőzésre nem lehet elég hangsúlyt fektetni! Jó közérzetünk, akár életünk is múlhat rajta!
Kandalló mellé mindig tervezzünk megfelelő szellőző-rendszert!!
hellóka, köszi! Hmm, nem tudom, lehet hogy az elején tényleg túl sokat kapott. Mondjuk 2 hétig csak magában száradt kinyitott ajtóval, és utána fokozatosan kezdtem felfűteni. Viszont 3 héttel miután fűtöttem, a félkegyelmű burkoló egész nap rakta, hogy olyan forró volt a kályha hogy nem lehetett megérinteni... Talán az nem tett jót neki... Nem érzem hogy füstölne illetve a repedés széle sem kormos.
Sziasztok! a problémám a következő. rakattam egy cserépkályhát szakemberrel és beépített tartállyal vékony 16 os műanyag csővel lettek kötve a radiátorok szabályosan a tartály mérete 80liter begyújtok 5ora hosszat fűtök és a víz hőfok nem éri el a 30 fokot a lakás hideg teljesen kivagyok hogy miért nem működik aki tud segítsen! mindenki esküdött rá és azt mondta hogy nagyon jó ! nálam miért nem működik? segítség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Jó ez a megoldás a bélelés eltávolítására. Én anno olvastam még egy olyat, hogy ez okból nem szabad vízben áztatni (mondjuk vödörben), mert a kormos lé beszívódhat a mázon lévő hajszálrepedésekbe ezzel elszínezve a csempét. És azzal már nem lehet mit kezdeni.
Egyébként tényleg jó kis meló :) Én már csináltam.
Nem tudom nekem az iskolábn igy tanitották ,hogy slíger ,de amugy hallottam már a sifra helyett siffert is stb ki melyiket használja valószínű ,mivel német szavak kifejezések vannak a kályhás szakmában valaki a régit valaki a magyarosítottat használja véleményem szerint ,de nem hiszem ,hogy ez mérvadó :Vagy igen ??
A kandallóépítés kürtő készítési stádiumánál tartunk. Mindenféle jó/rossz véleményt hallottam azzal kapcsolatban, hogy miből készüljün a kürtő, illetve festve legyen-e.
1.Eredendően tűzálló gipszkartont szerettünk volna-és azt festeni.
-nos ezzel kapcsolatban olyan véleményt hallottunk, hogy a diletálás miatt berepedezik majd a festés.( de ha be is repedne egyszer azt kijavítanánk és utána már nem biztos, hogy mozog annyit az anyag hogy ez még egyszer előfordulna.)
2. Javasolták még, hogy kész beton lopokból csináljuk és vonjuk be lábazatra való pl. kőporral stb.
Még egy kérdésem lenne. A párkányt milyen fából javasoljátok elkészíttetni?
Valakinek van tapasztalata a fentiekkel kapcsolatban? Ha igen legyen kedves írni pár sort.
A férjem ötlete, hogy szedjük fel a hungarocelt a jövendő kályha helye alatt (8cm), és 7,5 cm-s YTONGot rakjunk helyette, és felette a fólia meg a vasháló és 6 cm beton legyen egybe a többi résszel. Majd a padlófűtéssel kikerüljük a területet.
A statika miatt nem aggódom, mert 10 éves a ház, és a tervező a cserépkályhákkal együtt tervezte, 15 cm-es monolit vasbeton födémek vannak.
A földszinti cserépkályhánál sem volt semmi egyéb teendő, csak a helye alatt ki kellett zárni a hőszigetelést és az aljzatbetont. Most úgy gondoljuk, talán egyszerűbb a fenti megoldás.
eladó bontott állapotban egy antik Romhányi cserépkályha, az 1900-ás évek elejéről,az éleknél gyönyörű minta,7cserép magas 4cserép széles 3 cserép mély.Néhány darabja sérült,kettévált ami vízüveggel korrigálható összerakásakor!(a képen még összerakva látható!)
Ha a radiátorokra termosztát szelepeket szerelünk, szvsz célszerű a szobatermosztátot véglegesen elköltöztetni abból a helyiségből, hogy ne zavarják egymást.
Köszönöm a gyors választ. Síma hasáb forma kályha. Erre kaptam 140Eft + 45Eft samott-os árajánlatot ( teljes szétszedés + betonozás utáni összerakás ). Ezt egy kicsit sokalltam. Azt hiszem akkor megpróbálkozom vele én. kösz
Szerintem ez nem olyan vészes ,legalábbis a kép alapján ,valszinű hogy nem lett a kályha szárítva és esetleg a szárítófűtés egy kicsit erősebb volt a kelletténél .Ha nem füstöl akkor jó.DE még azt megcsinálhatod ,hogy egy sligerrel meghúzod a tetejét ,ami hig agyagot jelent .
Locsold be egy kis vizzel a tetejét és kezd el szétszedni . Fentről lefelé haladva természetesen .A két csempét középen egy kapocs fogja ,vagyis kettő . ezt egy hegyes kalapáccsal ,tudod leszedni .Abelső rész nem fontos ugyis ki kell dobnod.A csempékre vigyázz nehogy repedjen ,törjön.Az ár függ sokmindentől ,de ha csak egy sima hasábkályha akkor kb100 ezer.
Sziasztok. Betonozás miatt el kell bontanunk egyik cserépkályhánkat, majd később újraépíteni. Az a kályhás, akire ezzel vártunk egészségügyi okból nem vállalja. Másiktól elég brutál árajánlatot kaptam, többet meg nem ismerek. A szétszedés kezd nagyon sürgős lenni. Mennyire bonyolult? Egy digit gép és kréta segítségével szét tudom magam szedni, úgy, hogy később szaki összerakhassa? Hogyan fogjak hozzá? Egy kb. 80 csempés kályha. Szerintetek mi lenne a normál ár ennek szétszedésére és ismételt összerakására új samottal? kösz
Kermi engedélye vízpatkóra annak van aki csinál magának - hamisít.
Figyelt volna aszállítóra, aki említette az ÉMI-t, ennek a baromnak csak helyeselni kellet volna.
Aki meg nem jártas a témában az nézze meg a www.kermi.hu -t, ott hamar kiderül hogy a kermi nem foglalkozik vízpatkók bevizsgálásával - hacsak Baranyai5 vízpatkójára mint játékra kért bevizsgálást.
A nappaliba felteszel a radiátorokra termosztát szelepet, és veszel egy rádiós termosztátot, amit ilyenkor átviszel vmelyik másik helyiségbe. Vagy termosztát szelep, és meglévő termosztát feljebb teker.
