Egy tizennyolc éves csallóközi fiú csodákra képes! Gondoljunk csak bele, az eddig egymást szidalmazó és sokszor a másikat tettlegességig bántalmazó szurkolók a Budapest Honvéd DAC jótékonysági mérkőzésen egy közös ügyért tudtak békésen harcolni. Ezt pedig Lengyel Krisztiánnak hívják.
A barátságos mérkőzés valóban méltóságteljesen és a sportszerűség elvein zajlott le. A Szlovák Labdarúgó Szövetség is példát vehetne a találkozóról, de ők minden bizonnyal majd ezért is megbüntetik a sárga-kékeket. A mérkőzésre már hetekkel ezelőtt készülődtek mind a dunaszerdahelyiek szimpatizánsai, mind a magyarországi szurkolói klubok. A hideg idő ellenére a Bozsik-stadionba mintegy háromezer néző volt kíváncsi a két csapat játékára és ottlétükkel szerették volna biztosítani a felvidéki magyarokat, hogy kiállnak értük, különösen a rendőrség által brutálisan megvert vörösmajori fiúért.
A mérkőzés egyik legmeghatóbb jelenete az volt, amikor maga az érintett, akiért az egész mérkőzést megszervezték megjelent a kezdőkörnél és elvégezte a kezdőrúgást. Fényképészek hada izzította a gépeit az eseményre és a stadion mély meghatódással és döbbent csöndben figyelte Krisztián minden lépését. A kispesti rendezők valóban kitettek magukért. Felköszöntötték a múlt héten születésnapját ünnepelt Werner Lorant vezetőedzőt és Radványi Miklós másodedzőt is. A legapróbb részletességgel ügyeltek a vendégek nyugalmára és igazi magyaros vendégszeretettel várták a csallóközi drukkereket és nem utolsósorban a csapatot. A hangosbemondó még Dunaszerdahely város rövid történetét és a DAC történetét is ismertette a stadionban, hogy még jobban a magyarországi szurkolók szívükbe véssék a csallóközi klubot.
Az DAC fanklub ismét autóbuszokat indított a találkozóra, valamint sokan autókkal közelítették meg a mérkőzés helyszínét. A kispesti stadionban csak úgy zúgott a Ria-Ria-Hungária és a már jól ismert DAC nóták és rigmusok. A különböző szurkolótáborok egymás mellett békésen szurkoltak és mindenki a DAC-nak tapsolt, de a sárga-kékek drukkerei nem az önzőségről híresek. A mérkőzés folyamán hangosan éltették azokat a klubokat, akik eljöttek a Bozsik-stadionba, hogy együtt szurkoljanak egy csallóközi fiúnak, akinek nagy szüksége van arra, hogy ne maradjon magára és ne félemlíthesse meg őt a rendőri hatalom.
Kispesti, ferencvárosi, újpesti, angyalföldi, diósgyőri szurkolói klubok és más magyar városok nemzeti színű zászlai díszítették a stadiont. A dunaszerdahelyi szurkolók ismét kitettek magukért és az egész mérkőzés alatt biztatták a csapatokat.
A DAC már az első félidő legelején megszerezte a vezetést a kameruni RABIHOU Amadou révén, majd a hazaiak egy tizenegyes megítélésének értékesítése után beállították az 1:1-es eredményt, ami már a mérkőzés végéig nem változott. Mindkét edző kihasználta a barátságos mérkőzés által nyújtott többszöri cserelehetőségeket, így mindkét csapat játékoskerete szinte a pályára léphetett.
A mérkőzés után a DAC játékosai Pinte Attila csapatkapitány vezetésével elindultak, hogy megköszönjék a szurkolóknak a biztatást, hozzájuk csatlakoztak a kispesti játékosok is. Végül egymást átkarolva közös fényképre gyűltek össze a pályán, hátuk mögött a második félidőben összecsoportosult felvidéki és magyarországi szurkolótábor.
Egy tizennyolc éves csallóközi fiú csodákra képes! Gondoljunk csak bele, az eddig egymást szidalmazó és sokszor a másikat tettlegességig bántalmazó szurkolók a Budapest Honvéd DAC jótékonysági mérkőzésen egy közös ügyért tudtak békésen harcolni. Ezt pedig Lengyel Krisztiánnak hívják.
A barátságos mérkőzés valóban méltóságteljesen és a sportszerűség elvein zajlott le. A Szlovák Labdarúgó Szövetség is példát vehetne a találkozóról, de ők minden bizonnyal majd ezért is megbüntetik a sárga-kékeket. A mérkőzésre már hetekkel ezelőtt készülődtek mind a dunaszerdahelyiek szimpatizánsai, mind a magyarországi szurkolói klubok. A hideg idő ellenére a Bozsik-stadionba mintegy háromezer néző volt kíváncsi a két csapat játékára és ottlétükkel szerették volna biztosítani a felvidéki magyarokat, hogy kiállnak értük, különösen a rendőrség által brutálisan megvert vörösmajori fiúért.
A mérkőzés egyik legmeghatóbb jelenete az volt, amikor maga az érintett, akiért az egész mérkőzést megszervezték megjelent a kezdőkörnél és elvégezte a kezdőrúgást. Fényképészek hada izzította a gépeit az eseményre és a stadion mély meghatódással és döbbent csöndben figyelte Krisztián minden lépését. A kispesti rendezők valóban kitettek magukért. Felköszöntötték a múlt héten születésnapját ünnepelt Werner Lorant vezetőedzőt és Radványi Miklós másodedzőt is. A legapróbb részletességgel ügyeltek a vendégek nyugalmára és igazi magyaros vendégszeretettel várták a csallóközi drukkereket és nem utolsósorban a csapatot. A hangosbemondó még Dunaszerdahely város rövid történetét és a DAC történetét is ismertette a stadionban, hogy még jobban a magyarországi szurkolók szívükbe véssék a csallóközi klubot.
Az DAC fanklub ismét autóbuszokat indított a találkozóra, valamint sokan autókkal közelítették meg a mérkőzés helyszínét. A kispesti stadionban csak úgy zúgott a Ria-Ria-Hungária és a már jól ismert DAC nóták és rigmusok. A különböző szurkolótáborok egymás mellett békésen szurkoltak és mindenki a DAC-nak tapsolt, de a sárga-kékek drukkerei nem az önzőségről híresek. A mérkőzés folyamán hangosan éltették azokat a klubokat, akik eljöttek a Bozsik-stadionba, hogy együtt szurkoljanak egy csallóközi fiúnak, akinek nagy szüksége van arra, hogy ne maradjon magára és ne félemlíthesse meg őt a rendőri hatalom.
Kispesti, ferencvárosi, újpesti, angyalföldi, diósgyőri szurkolói klubok és más magyar városok nemzeti színű zászlai díszítették a stadiont. A dunaszerdahelyi szurkolók ismét kitettek magukért és az egész mérkőzés alatt biztatták a csapatokat.
A DAC már az első félidő legelején megszerezte a vezetést a kameruni RABIHOU Amadou révén, majd a hazaiak egy tizenegyes megítélésének értékesítése után beállították az 1:1-es eredményt, ami már a mérkőzés végéig nem változott. Mindkét edző kihasználta a barátságos mérkőzés által nyújtott többszöri cserelehetőségeket, így mindkét csapat játékoskerete szinte a pályára léphetett.
A mérkőzés után a DAC játékosai Pinte Attila csapatkapitány vezetésével elindultak, hogy megköszönjék a szurkolóknak a biztatást, hozzájuk csatlakoztak a kispesti játékosok is. Végül egymást átkarolva közös fényképre gyűltek össze a pályán, hátuk mögött a második félidőben összecsoportosult felvidéki és magyarországi szurkolótábor.
Egy tizennyolc éves csallóközi fiú csodákra képes! Gondoljunk csak bele, az eddig egymást szidalmazó és sokszor a másikat tettlegességig bántalmazó szurkolók a Budapest Honvéd DAC jótékonysági mérkőzésen egy közös ügyért tudtak békésen harcolni. Ezt pedig Lengyel Krisztiánnak hívják.
A barátságos mérkőzés valóban méltóságteljesen és a sportszerűség elvein zajlott le. A Szlovák Labdarúgó Szövetség is példát vehetne a találkozóról, de ők minden bizonnyal majd ezért is megbüntetik a sárga-kékeket. A mérkőzésre már hetekkel ezelőtt készülődtek mind a dunaszerdahelyiek szimpatizánsai, mind a magyarországi szurkolói klubok. A hideg idő ellenére a Bozsik-stadionba mintegy háromezer néző volt kíváncsi a két csapat játékára és ottlétükkel szerették volna biztosítani a felvidéki magyarokat, hogy kiállnak értük, különösen a rendőrség által brutálisan megvert vörösmajori fiúért.
A mérkőzés egyik legmeghatóbb jelenete az volt, amikor maga az érintett, akiért az egész mérkőzést megszervezték megjelent a kezdőkörnél és elvégezte a kezdőrúgást. Fényképészek hada izzította a gépeit az eseményre és a stadion mély meghatódással és döbbent csöndben figyelte Krisztián minden lépését. A kispesti rendezők valóban kitettek magukért. Felköszöntötték a múlt héten születésnapját ünnepelt Werner Lorant vezetőedzőt és Radványi Miklós másodedzőt is. A legapróbb részletességgel ügyeltek a vendégek nyugalmára és igazi magyaros vendégszeretettel várták a csallóközi drukkereket és nem utolsósorban a csapatot. A hangosbemondó még Dunaszerdahely város rövid történetét és a DAC történetét is ismertette a stadionban, hogy még jobban a magyarországi szurkolók szívükbe véssék a csallóközi klubot.
Az DAC fanklub ismét autóbuszokat indított a találkozóra, valamint sokan autókkal közelítették meg a mérkőzés helyszínét. A kispesti stadionban csak úgy zúgott a Ria-Ria-Hungária és a már jól ismert DAC nóták és rigmusok. A különböző szurkolótáborok egymás mellett békésen szurkoltak és mindenki a DAC-nak tapsolt, de a sárga-kékek drukkerei nem az önzőségről híresek. A mérkőzés folyamán hangosan éltették azokat a klubokat, akik eljöttek a Bozsik-stadionba, hogy együtt szurkoljanak egy csallóközi fiúnak, akinek nagy szüksége van arra, hogy ne maradjon magára és ne félemlíthesse meg őt a rendőri hatalom.
Kispesti, ferencvárosi, újpesti, angyalföldi, diósgyőri szurkolói klubok és más magyar városok nemzeti színű zászlai díszítették a stadiont. A dunaszerdahelyi szurkolók ismét kitettek magukért és az egész mérkőzés alatt biztatták a csapatokat.
A DAC már az első félidő legelején megszerezte a vezetést a kameruni RABIHOU Amadou révén, majd a hazaiak egy tizenegyes megítélésének értékesítése után beállították az 1:1-es eredményt, ami már a mérkőzés végéig nem változott. Mindkét edző kihasználta a barátságos mérkőzés által nyújtott többszöri cserelehetőségeket, így mindkét csapat játékoskerete szinte a pályára léphetett.
A mérkőzés után a DAC játékosai Pinte Attila csapatkapitány vezetésével elindultak, hogy megköszönjék a szurkolóknak a biztatást, hozzájuk csatlakoztak a kispesti játékosok is. Végül egymást átkarolva közös fényképre gyűltek össze a pályán, hátuk mögött a második félidőben összecsoportosult felvidéki és magyarországi szurkolótábor. Egy tizennyolc éves csallóközi fiú csodákra képes! Gondoljunk csak bele, az eddig egymást szidalmazó és sokszor a másikat tettlegességig bántalmazó szurkolók a Budapest Honvéd DAC jótékonysági mérkőzésen egy közös ügyért tudtak békésen harcolni. Ezt pedig Lengyel Krisztiánnak hívják.
A barátságos mérkőzés valóban méltóságteljesen és a sportszerűség elvein zajlott le. A Szlovák Labdarúgó Szövetség is példát vehetne a találkozóról, de ők minden bizonnyal majd ezért is megbüntetik a sárga-kékeket. A mérkőzésre már hetekkel ezelőtt készülődtek mind a dunaszerdahelyiek szimpatizánsai, mind a magyarországi szurkolói klubok. A hideg idő ellenére a Bozsik-stadionba mintegy háromezer néző volt kíváncsi a két csapat játékára és ottlétükkel szerették volna biztosítani a felvidéki magyarokat, hogy kiállnak értük, különösen a rendőrség által brutálisan megvert vörösmajori fiúért.
A mérkőzés egyik legmeghatóbb jelenete az volt, amikor maga az érintett, akiért az egész mérkőzést megszervezték megjelent a kezdőkörnél és elvégezte a kezdőrúgást. Fényképészek hada izzította a gépeit az eseményre és a stadion mély meghatódással és döbbent csöndben figyelte Krisztián minden lépését. A kispesti rendezők valóban kitettek magukért. Felköszöntötték a múlt héten születésnapját ünnepelt Werner Lorant vezetőedzőt és Radványi Miklós másodedzőt is. A legapróbb részletességgel ügyeltek a vendégek nyugalmára és igazi magyaros vendégszeretettel várták a csallóközi drukkereket és nem utolsósorban a csapatot. A hangosbemondó még Dunaszerdahely város rövid történetét és a DAC történetét is ismertette a stadionban, hogy még jobban a magyarországi szurkolók szívükbe véssék a csallóközi klubot.
Az DAC fanklub ismét autóbuszokat indított a találkozóra, valamint sokan autókkal közelítették meg a mérkőzés helyszínét. A kispesti stadionban csak úgy zúgott a Ria-Ria-Hungária és a már jól ismert DAC nóták és rigmusok. A különböző szurkolótáborok egymás mellett békésen szurkoltak és mindenki a DAC-nak tapsolt, de a sárga-kékek drukkerei nem az önzőségről híresek. A mérkőzés folyamán hangosan éltették azokat a klubokat, akik eljöttek a Bozsik-stadionba, hogy együtt szurkoljanak egy csallóközi fiúnak, akinek nagy szüksége van arra, hogy ne maradjon magára és ne félemlíthesse meg őt a rendőri hatalom.
Kispesti, ferencvárosi, újpesti, angyalföldi, diósgyőri szurkolói klubok és más magyar városok nemzeti színű zászlai díszítették a stadiont. A dunaszerdahelyi szurkolók ismét kitettek magukért és az egész mérkőzés alatt biztatták a csapatokat.
A DAC már az első félidő legelején megszerezte a vezetést a kameruni RABIHOU Amadou révén, majd a hazaiak egy tizenegyes megítélésének értékesítése után beállították az 1:1-es eredményt, ami már a mérkőzés végéig nem változott. Mindkét edző kihasználta a barátságos mérkőzés által nyújtott többszöri cserelehetőségeket, így mindkét csapat játékoskerete szinte a pályára léphetett.
A mérkőzés után a DAC játékosai Pinte Attila csapatkapitány vezetésével elindultak, hogy megköszönjék a szurkolóknak a biztatást, hozzájuk csatlakoztak a kispesti játékosok is. Végül egymást átkarolva közös fényképre gyűltek össze a pályán, hátuk mögött a második félidőben összecsoportosult felvidéki és magyarországi szurkolótábor.
Ha ő tapsol, akkor tuti jól sikerültek a képek! Gratulálok!
Jótékonyság: döntetlen a Honvéd-DAC barátságos mérkőzésen
A Budapest Honvéd és a Dunajska Streda 1-1-es döntetlen játszott a Bozsik Stadionban azon a jótékonysági labdarúgó-mérkőzésen, melynek bevételét a vendégcsapat november elsejei, Slovan Bratislava elleni szlovák bajnoki összecsapásán megsérült szurkolók javára ajánlották fel.
A meccs kezdőrúgását az a Lengyel Krisztián végezte el, aki az ominózus találkozón kitört botrány során olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy újra kellett éleszteni, majd helikopterrel szállították kórházba. Az egyik fülére megsüketült, jelenleg csigolyaműtét előtt áll.
A budapesti mérkőzésre 1500 szurkoló - nagyjából a fele dunaszerdahelyi - váltott jegyet, mind a kispesti, mind a dunaszerdahelyi fanatikusok előtti kerítés magyar zászlókkal volt feldíszítve, a hazai szurkolók pedig egy "Ne bántsd a magyart" feliratú drapériát is kifeszítettek. A kilencven perc során a drukkerek többnyire Magyarországot és egymás csapatát éltető rigmusokat énekeltek, ritkábban pedig Szlovákiát gyalázó kórusok is hallatszottak.
A csepeli szurkolók ott voltak! Pedig csak NBIII-ban játszunk! Egyébként 4-res magyar bajnok csapat a Csepel SC!
Fantasztikus hangulat! Ma este kispesten jó volt magyarnak lenni! 
Lesz meccs!
Nagy nap ez a mai! /1953 november 25!!!!!!!!/ 
Holnap találkozunk!
Szép volt fiúk! /Játékosok, szurkolók!/
A hívatalos eredmény 0:0, de a szurkolók szemében győztesek!