Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Köszönöm szépen a felvetésed! 1 napig nem ment a kazán, tehát hidegen 1,5 volt a nyomás az ariston genus one kijelzője szerint. Felvettem az előremenő főfokát 55 fokra és elindítottam a fűtést. kb 5 perc múlva visszatértem a tett helyszínére és még mindig ment a kazán!!! A nyomás viszont 2,4en volt, ezért leállítottam, mert nem szeretném, hogy durranés legyen belőle. A kérdésem, hogy járathatom úgy a kazánt, hogy mondjuk melegen 2,5 a nyomás, hidegen meg 1,5? Elnézést a kérdésért, de nem értek a kazánokhoz, fő a biztonság.
"Nehezen tudom elképzelni, hogy ez a különbség pusztán a szigetelésbeli különbségből adódik.
Vagy elképzelhető ez a jelenlegi külső hőmérséklet mellett?"
Örülnék, ha a szigetelés lenne az ok (főzni ezzel főzünk, de a használati melegvíz nem gázzal áll elő). Mert ha már beleöltünk egy csomó pénzt a szigetelésbe, legyen értelme is.
Amikor kapcsol a kazán, akkor folyamotsan tud menni, azaz az égő folyamtosan megy? A túl sok letekert radiátor okozhatja azt, hogy a fűtésrendszer megmaradt része (azok a radiátorok, amik nincsenek letekerve) már nem tudja leadni a kazán legkisebb teljesítményét (fingom sincs, hogy ez ilyen régi cuccoknál mennyi) és rövid üzem alatt tőlmelegíti a vizet, lekapcsolja az égőt, majd újragyújt. Ez piszkosul zabálja a gázt, mindamellet a kazán teljesítményét is korlátozza -> nem tud rendesen "befűteni"
Visszaolvastam és ezt írtad: " Mindezt 5 perces ciklusokban, kb. 2 percet fűt, 3-at van kikapcsolva." Hát, itt lesz a kutya elásva. Ez így zabálja a gázt és csökentett az átlagos leadott fűtési teljesítmény is.
Én az alábbiakat tenném, mert ezek mind a kazán kitrehelését növelő beavatkozások:
- több lépcsőben emelnék a kazán előremenő hőmérsékletén 2-3 fokokat, elsőre nyugodtan 5-öt.
- részben vagy egészben visszanyitnék olyan radiátorokat, amik ténylegesen fűtött helyiségben vannak
- emelnék a szivattyú fordulatszámán
Mindezeket egyesével vagy párhuzamosan addig módosítgatnám, amíg végre a kazán folyamtos üzemre lesz képes. Minden napi fogyasztás és egyéb méricskélést csak ezután csinálnék.
"Adott egy fűtött tereit tekintve kb. 150m2-es, másfél szintes Kádár-kocka. A felső szint (100m2) szigetelt (födém, fal, +ablakcsere), az alsó még nem.
Az utóbbi egy hétben 28m3 gáz fogyott (ebből az elmúlt 24 órában 5,5m3)"
Nálunk nem tér el jelentősen a fűtött terület - sőt, most épp több helyiségben letekert radiátor miatt ennél jóval kisebb. A lakásban mért hőmérséklet is közel azonos a fenti példával.
Az elmúlt 7 napban 103 m3 gáz fogyott, ebből tegnap 14 m3, de volt 22 m3 fogyasztású nap is ebben az időszakban.
Nehezen tudom elképzelni, hogy ez a különbség pusztán a szigetelésbeli különbségből adódik.
Vagy elképzelhető ez a jelenlegi külső hőmérséklet mellett?
Nem azt írtam, hogy nem fogom tudni kifizetni a fűtést, és megfagyunk télen...
Soha életemben nem nézegettem a fogyasztást.
Most megnéztem: az előző házban, ahonnan átköltöztünk ide, 2600 m3 volt az éves gázfogyasztásunk. Ott tetőtér beépítéssel volt 160 nm a fűtött terület, egy Viesmann Vitodens 100-W kazán fűtött és állított elő melegvizet. A termosztát szeptembertől májusig reggel 7 és este 10 között 23 fokra, este 10-től reggelig 20 fokra volt állítva. A nappali hasonló méretű volt, mint itt, csak épp tető alá építve, ferde plafonnal, a legmagasabb ponton 7 m belmagassággal. Mindez 330 méter magasan a budai hegyekben, egy árnyékos völgyben, északi tájolással. Ott is szigeteletlen falak voltak, meg korszerűtlen nyílászárók. De reggel, amikor felkeltünk, már meleg volt az egész lakás, napközben pedig a nappali radiátor közelében lévő szobahőmérő gyakran 24-25 fokot mutatott. A hab a tortán, hogy padlófűtés kör is volt, külön termosztáttal, aminek ugyan semmi értelme nem volt, mert az előszoba és a lenti fürdő padlóját melegítette csak, de azért az is ment napi 2X3 órát.
Na most ehhez képest sokallom az itteni éves 4000 m3 fogyasztást, főleg azért, mert szeptember óta meleget még nem sikerült csinálni a házban - kivéve 1 napot, amikor szeptember végén bekapcsoltuk a kazánt. Kint volt kb. 17 fok, beállítottam a termosztátot a szokásos 23-20 nappali-esti hőre, aztán másnap ránéztem a gázórára, és csak pislogtam, hogy 24 óra alatt elment 20 m3. Egyébkéntt itt délnyugati fekvésű a nappali-dolgozó, nagy üvegfelületekkel, ömlik be a fény jó időben. Az első gondolatom az elavult kazán volt, de arról gyorsan meg lettem győzve, hogy egy kazáncserével önmagában nagy változást nem fogok tapasztalni. Aztán elkezdtem kicsit beleásni magam a témába, kaptam mindenféle tanácsot, de miután tök laikus vagyok, nem akarok fölösleges dologra pénzt kidobni (pl. norvég fűtőpanelekre, infrasugárzókra, és társaikra).
Azt tudom, hogy ezzel a házzal jópár éve nem volt foglalkozva, a tulajdonos soha nem lakott itt, csak bérbeadásra vásárolta meg. Azért kérdezősködöm itt a hozzáértőktől, mert azt gondolom, hogy a jelenlegi csapnivaló értékeken egészen biztosan lehet jelentősen javítani, ha valaki kicsit foglalkozik vele. Tele van ilyen (vagy sokkal rosszabb) házakkal az ország - kétlem, hogy ahol 30 éves autó áll előtte, ott is vígan fizetik télen a 400 ezres gázszámlákat, miközben vígan hajtogatják a majmos-banános mondást...
Nem tudok válaszolni. Ez az első telünk. Előttünk a havi gázáltalány kb. 60 eFt volt, de kaptak vissza belőle... viszont fűtöttek mellé fával is. De szigetelés nélküli állapotban.
"Hát én meg ezt nem értem.Kiváncsi lennék a "miért" -re.Minek teszel a két lakótér (fsz-emelet) közé 10 cm szigetelést??? Miért nem jó az szerinted,hogy az alsó szintről felszáló meleg melegítse a födémet azaz a felső szint aljzatát?"
Ezt nem részleteztem túl... Lásd iménti hozzászólásom.
"A két szint közzé, a fenti szint padlójába a 10 cm szigetelést részben zajszigetelés szándékával raktátok?"
Nem a fele alatt van szuterén (kb. 50 m2), a másik fele alatt nincs. Két szobában (40m2) készült szigetelés az újrabetonozás alá, ott alatta "föld" volt. Ahol van alatta fűtött helyiség, ott nem csináltuk.
Egy padlófűtés az alsó szinten kincset ér. Több szempontból is praktikus. Olcsón, kis energiafelhasználással alacsony vízhőfokon üzemeltethető, 32-36 Cfokon is már kellemesen langyos a padló hidegben. Mivel nagy felületeken fűt és nagy a tehetetlensége, ezért sokáig megtartja a meleget.
Egy padlófűtés-rendszert könnyedén össze lehet hangolni egy levegő-víz hőszívattyúval is.
Gépészettel foglalkozó emberként saját magunknál is úgy alakítottam ki a fűtési rendszert, hogy alsó szinten padlófűtés, emeleten radiátorok. Természetesen kondenzaciós kazán...
Mi az elmúlt egy évben, igaz nem volt vészesen hideg, közel 1400 m3 gázt használtunk el a 200 nm2-re. Nagyrészt a jó hőszigetelésnek köszönhetően!
Ezért is javaslom saját tapasztalat alapján mindenkinek azt, hogy előbb a hőszigetelést rakja renbe.
Annyi, hogy van fenn napelemes rendszer, s 6 hűtő-fűtő klíma is, bár a klímákat inkább csak nyáron hűtésre használjuk. Viszont vésztartalék fűtési lehetőségre gondolni kellett...
Nyáron viszont a teljes melegvízünket napelem állítja elő egy 300-as indirekt tartályba, otóbertől-áprilisig meg a kondenzációs...
A két szint közzé, a fenti szint padlójába a 10 cm szigetelést részben zajszigetelés szándékával raktátok?
Hát, fent olyan állapotok voltak, hogy mindenütt padlót kellett cserélni, ott padlófűtés már nem lesz - az nem fért bele eddig, de legalább tettünk alá 10 cm szigetelést, ahol (kb a terület fele) újrabetonoztuk a padló alatt.
Hát én meg ezt nem értem.Kiváncsi lennék a "miért" -re.Minek teszel a két lakótér (fsz-emelet) közé 10 cm szigetelést??? Miért nem jó az szerinted,hogy az alsó szintről felszáló meleg melegítse a födémet azaz a felső szint aljzatát?
"A keszülékben található kockahőmérő igen gyakran tönkremegy, sokszor nem a valós vízhőmérsekletet mutatja. Érdemes az előremenő csőre egy rugós rögzítésű hőmérőt rakni. Ám a hőmérő csak állapotot mutat..."
Valóban...
Emeltem a termosztáton beállított hőmérsékleten, 10 percig figyeltem, 45 fokig ment fel - infrahőmérővel mérve. Kb ennyi ideig szokott dolgozni.
"Jó dolog a kondenzációs kazán, viszont érdemes a fűtésrendszert is hozzá igazítani. Hasznos dolog s régi csővezetekeket és radiátorokat is kidobni... illetve ha van rá lehetőség, minimum az alsó szinten padlófűtést kiépíteni. "
Hát, fent olyan állapotok voltak, hogy mindenütt padlót kellett cserélni, ott padlófűtés már nem lesz - az nem fért bele eddig, de legalább tettünk alá 10 cm szigetelést, ahol (kb a terület fele) újrabetonoztuk a padló alatt.
Lent lehet padlófűtés... De akkor már konyhafelújítás is, de akkor csúszni fog egy évet ez a rész...
A keszülékben található kockahőmérő igen gyakran tönkremegy, sokszor nem a valós vízhőmérsekletet mutatja. Érdemes az előremenő csőre egy rugós rögzítésű hőmérőt rakni. Ám a hőmérő csak állapotot mutat...
Ha viszont valósan alacsony az előremenő vízhőfoka, akkor érdemes szerelőt hívni, és rendesen karbantartatni, beszabályozni a készüléket.
Jó dolog a kondenzációs kazán, viszont érdemes a fűtésrendszert is hozzá igazítani. Hasznos dolog s régi vcsővezetekeket és radiátorokat is kidobni... illetve ha van rá lehetőség, minimum az alsó szinten padlófűtést kiépíteni.
De előbb a hőszigetelés... Ezt jól csináljátok.
Jah, nagyon meg kell válogatni azt, hogy miféle kondenzációs kerüljön beépítésre... Ariston NE!
Érdemes megnézni azt, hogy a lakóhelyetek környékén lévő készülékszerelő(k) mit javítanak, és azt alapul venni...
Az utóbbi egy hétben 28m3 gáz fogyott (ebből az elmúlt 24 órában 5,5m3), fent 21,5 fok volt (alul van a termosztát), alul 19,5-20 fok. A kazán hőfokmérője 35 foknál többet nem mutatott, fent az öntöttvas radiátorokon nem mértem 27 foknál többet.
Következő évben talán lesz módunk a fűtés korszerűsítésére (a szigetelés befejezését biztos megtesszük). A tél vége után tervezünk valamilyen energetikai szakembert is hívni, addig csak önszorgalomból olvasnék utána. A nem túl nagy minta alapján érdemes kondenzációs kazán irányában gondolkodni?
Hagyományos, középszerű hőszigetelésnèl a 28 nm-es helységbe 2.8 méter belmagassággal számolva kb 5100 watt teljesítményű radiator szükséges. 28 x 2.8 x 50 x 1.3
A 1800x600-as radiator átlag 1600 W.
A FÉG kazánok nagyon strapabíróak, nem a legtakarékosabbak, de jellemzően igen alaposan meg lehet hajtani őket.
Ha tiszta, hibátlan állapotú a kazanteste/hőcserélője és a főégője, lazán tudja a 65-70 Cfokos előremenő vízhőmérsékletet is produkálni.
" Hol keressem a hibát? "
A hőszigetelés nemlétében, elsősorban.
Van olyan ügyfelem, aki 168 nm-ert ki tud fűteni 2200-2300 köbméter gázzal egy év alatt, egy 40 éves FÉG C-21-el.
A házon viszont ott van körbe a 15 cm dryvit rendszer, no meg a háromretegű üveggel szerelt nyílászárok.
Köszi a linket. Egyből látszik, hogy miért nem tudtam azonosulni a problémával :)
Egyébként a klímával jó irányba indultál. Azt érdemes észben tartani, hogy a komfortja azért alacsonyabb lehet arra érzékenyeknél a legkeverés, enyhe zaj miatt. Ezen kívül azt is jó tudni, hogy a hűtéssel ellentétben, a fűtéskor rosszabbul terjed a hő, mert a meleg felfelé száll és az ajtók feletti részek természetes akadályt fognak jelenteni, míg a hideg levegő szabadon terül.
"nehéz elképzelnem, hogy mennyi lehet az a bérleti díj, ami pusztán a felárával magába tud foglalni havi átlag 150.000 Ft-nyi gázszámlát"
Ez az aktuális felhozatal a környező utcákban: https://ingatlan.com/lista/kiado+haz+200-m2-felett+ii-a-kerulet-budaliget ... na ennél nem egy gázszámlányival olcsóbban béreljük ezt a házat. Egy ismerős pár hónappal utánunk keresett a környéken a miénkhez hasonló kiadó házat. Talált is, ki is bérelte, a mi bérleti díjunk másfélszereséért. Ez van.
"ilyen paraméterek mellett miért nem jön szóba saját tulajdon"
Mert pl. ez a ház, amit bérlünk, mai áron 55 millió induló, majd 20 évig havi 1,6 millió törlesztő lenne, ha megvenni akarnám. Hát akarnám én, csak most épp nem tudom :D
"normális esetben először csökkentjük az energiaigényt és majd szigorúan csak ezután erre a csökkentett energiaigényre tervezünk fútési technológiát."
Pont ezen vagyok. Számításaim szerint a gázbojler villanyra cserélése, meg egy korszerű fűtő klíma a nappaliba értelmes használat mellett akár felezheti éves szinten a gáz+áram együttes árát, még akkor is, ha sima lakossági árammal számolom a plusz villanyfogyasztást.
De első körben azt akarom megnézni, hogy önmagában a radiátoros gázfűtés fogyasztása mennyire szorítható le nem túl nagy beruházással, mert más házát nem én fogom leszigetelni.
"Egy normális esetben először csökkentjük az energiaigényt és majd szigorúan csak ezután erre a csökkentett energiaigényre tervezünk fútési technológiát."
Ezt kéne minden lakás és házfelújításon, korszerűsítésen gondolkodónak tudomásul vennie.
A világ legtakarékosabb kazánja vagy másféle fűtőszerkezete is sokat fog fogyasztani akkor, ha a bevitt hőenergia tovaillan a vacak szigetelés és nyílászárók miatt...
Hát, nehéz elképzelnem, hogy mennyi lehet az a bérleti díj, ami pusztán a felárával magába tud foglalni havi átlag 150.000 Ft-nyi gázszámlát és pláne nehéz elképzelnem, hogy ilyen paraméterek mellett miért nem jön szóba saját tulajdon, de ezen túl tudok lépni.
4000 m3 gáz kazánhatásfoktól függően nagyjából 3200-3800 kWh-nyi betáplált hőt jelent a házba.
A villamos rásegítésnél a tisztán fűtőszálas / norvég paneles / hősugárzós megoldások nem játszanak, mert pont ugyanúgy kb. 70 Ft-ért állítanak elő 1 kWh-nyi meleget a házban (COP=1m, rezsiár feletti áramár: 70 Ft/kWh), mint a gázkazán (erősen kerekítettem, a gázkazán valójában biztosan drágább ennél, de a 70 vs. 80 Ft=kWh nem lenne túl nagy megtakarítás).
Hőszivattyú irányba elmozdulva viszont van mozgástér. A ház tagoltságától függően fel lehet rakni 2-3 split klimát, amivel a teljes fútési szükséglet akár felét, kétharmadát is meg lehetne oldani. Egy mai fűtásre optimalizált klíma tud 4-es SCOP-t, azaz rezsicsökkentett áramtarifán kb. 10, felette kb. 17 Ft-ért állít elő 1 KWh-nyi meleget bentre átlagosn a fútési szezonra vetítve. Ha még egy beruházás keretében alkalmazzátok a H tarifát is, akkor mai feltételekkel kb. 6 Ft-ra jön ki egy kWh-nyi meleg. Ha sikerül a gázt bevinni 1700 m3 környékére (1300 - 1500 kWh), az nagyjából 180.000 Ft. A maradék kb. 2000 kWh 6 Ft-tal számolva már csak újabb 120.000 Ft. Ez összesen 300.000 Ft egy szezonra vagy évre.
Beruházási költség: 3 normális split klíma telepítve kb. 1.2-1.3 M + H tarifa: adottságoktól függően 250-400.000 Ft
Beruházás megtérülés: 1,5 év körül
A H tarifás klímás fútés és a gázos fútés arányával lehet játszani, de gazdaságilag minden rezsicsökkentett limit felett elégetett gázt érdemes megspórolni.
Ezen kívül csak a szisztematikus mélyfelújítás jön szóba.
Egy normális esetben először csökkentjük az energiaigényt és majd szigorúan csak ezután erre a csökkentett energiaigényre tervezünk fútési technológiát.
Ahová a környéken "menekülhetnék", ott a bérleti díj önmagában magasabb, mint itt a brutál gázszámlával együtt. És azok sem passzívházak, azokban sem lesz ingyen a fűtés...
1700 m3-ről nyilván nem is álmodok, ha 2500 környékére sikerülne leszorítani akár jelentős elektromos fogyasztásnövelés mellett (nyilván csak addig, amíg az egyenleg jelentős mínuszt mutat), akkor már boldog lennék.
De ha 3000 m3, hosszú távon az is milliókat jelent, ezért próbálom a lehetőségeim keretein belül megtalálni a legoptimálisabb megoldást.
