Valami hasonlót gondoltam ki én is, azzal a különbséggel, hogy egy duplapalástú tűzteret építenék be, a két palást között keletkező meleglevegőt pedig ventillátorral keringtetném a felépítményben, nomeg egy ülőkének alkalmas párkányban ami körbefutna az egészen. Alu csövekre gondoltam, néhány helyen pedig áttört csempén engedném útjára a meleget. Gondolkoztam azon is, hogy valamilyen pillangószeleppen felül is kiengedném a meleget, ilyenkor nem kéne menni a ventinek. Nyáron tuti megcsinálom.
Füstjáratok ne lennének, csak 2 egymáson eltolt samottlap ai kettő kanyart csinál a föstnek és megvédi a füstkamrát a közvetlen lángoktól meg hősugárzástól. Az egyik (az alsó) úgy lenne kiképezve, hogy üreges belselyében jutna a másodlagos levegő a tűz fölé a tökéletes égés érdekéban. A samott lyuggatott lenne.
A lemezről azt hallottam, hogy hamar megeheti a tűz. Meg hajlik és vetemedik. Bár ha a vegyestüzelésű kazánunkat nézem, az is 4mm-es lemezből van és már 20 éve használatban van. Szóval azt mondod, hogy elég a vékonyabb? Akkor viszont lehet, hogy érdemes mondjuk kívűlre mondjuk zártszelvényből tartóelemeket csavarozni rá.
Sziasztok. Van 1 problémám,központi fűtést kellene rákötnöm 1 cserépkályhára,de nem tudom eldönteni ,hogy milyen hőcserélőt alkalmazzak. Ha van valakinek tapasztalta kérem segítsen. Köszi.
Igen, a tűztér samott lenne és 4-5 mm-es vaslemez tartaná össze. A füstkamrába talán vastagabb lemezt tennék, de ott már nem lenne samottbélés. A betét teteje lecsavarozható lenne, hogy könnyen lehessen cserélni ha esetleg elhasználódna, vagy ha a samottot kell pótolni.
Nem biztos, hogy ez ár kérdés, de a kisebb kályháknál talán nincs is ilyen igény. Szerintem csak pontos illesztés, jó tömítés kell ehhez, ami önmagában nem drágítja számottevően a kályhát, mégis talán a márkásabbaknál jobban figyelnek erre.
Ja és a pillangószelep, az szerintem mindenképp kell a lassú égéshez, az ránézére is látszik a boltban, hogy van-e, a tűztér tetején kell lennie, de mégsincs minden kandallón, még a drágábbokon sem feltétlen.
Az enyémen sem volt gyárilag, most került rá a vizes hőcserélővel együtt, afölé, valami 2-3eFt volt, szóval beleférhetett volna akár a gyári árba is.
szia köszi, igen, szerintem egy dologra gondolunk.. Lehet, hogy csak a marketingesek lovagolnak ezen a tulajdonságon? Ugyanezt a szabályozhatóságot manapság elvárhatom a 90ezres praktikeres kandallótól is vajon?
"már nagy előny, ha nem 2-3 óra alatt ég le a fa" Hát igen. Ezt szeretném én is..
Sziasztok. Gyors segítséget szeretnék kérni rutinos kandalló használóktól. Mivel igen nagy a baj. Egy hete vásároltam egy 9 kW-os 150 mm -es füstcsövű tűzteret. Be is állítottam a napaliba most folyik a (körbe) beépítése. A kéményem 14x14-es. A kandalló és a kémény "bevezetés" között két 90'-os könyök és 130 cm egyenes cső van. Szóval még nincs körbeburkolva a kandalló de, azért úgy gondoltam kipróbálom. A Bauh.... ban kapható gyöngyösi fabrikettel begyújtottam és az első 2 napban minden tökéletes volt. Ontotta a meleget kevés hamu lett (nagyon meg voltam elégedve) Viszont a 3. és 4. nap (épp most is) a füstcsövek összeilesztésénél barnás kátrányszerű massza folyik kifelé (vissza) ami szörnyen kellemetlen illatú. Mi lehet ez a kifolyás és mi a teendő ellen? A drága feleségem, aki eddig sem volt nagyon kandalló párti most aztán morog mivel bűzlik az egész lakás ettől a kátrányos valamitől. Segítségeteket előre is köszönöm. Üdv.
Szerintem a lassú égést majd mindegyik, jól szabályozható kandallónak tudnia kell, ha egy dologra gondolunk.
Nálam a kandallóajón alul felül vannak szabályozható nyílások, plusz felül a kémény felé egy pillangószeleppel állítható a huzat. Ha a tűz már rendesen ég, én csak a felül engedek be kis levegőt, és a pillangó szelepet is kb. 10-20%ra leveszem.
Ekkor kialakul egy fojtott, lassú égés, arról ismerkszik meg, hogy a lángok belassulnak, és nagyon lomha lángokkal, szépen ég.
Nekem nem jutolom van, csak egy egyszerű lemez, samott béléssel, de, ha jól csinálom, 6-8 óra alatt ég le egy töltet, persze ne gondolj itt nagy lángokra, gyakorlatilag kb. 20 kg fa izzik órákon át.
Sajonos teljesítmény/hatásfok nem nagyon nyerhető vele, (egyszer kiváncsiságból megmértem), de az már nagy előny, ha nem 2-3 óra alatt ég le a fa, miközben dögmeleget csinál, hanem ugyanazt a teljesítményt lassabban, egyenletesebben adja le.
ja köszi megtaláltam.. Csak fura volt, hogy általában írják a kandallóikra ezt a tulajdonságot. Ezek szerint *mindegyik* kandallójuk ilyen (lassúégés)?
- És tényleg tud lassúégést? Hogyan, mennyi ideig ég így a gyakorlatban? - Mennyibe került? - (Passzív ház vonatkozás:) eddig valamiért azt gondoltam, hogy csak a Temporis a jó kandalló, valszeg azért, mert az 100% légtömör. Ez is? Ha nem, akkor ez számít egyátalán szerinted?
1. és 2. teljesen igazad van. Maradok a "lekoppintás"-nál :)
A ventillátoros hűtés teljesen általános ahogy én veszem ki kül. gyártók honlapjait böngészve. Legfeljebb nem használom. Egyszerű PC-ventillátorokra gondoltam, amiknek könnyű a szabályzása. Alig várom már, hogy csak a ventillátort kelljen beállítanom :)
Az hogy túlhül a füstgáz nekem sem világos. Múltkor kérdeztem itt a topic-on, hogy mi van azzal a kandallóbetéttel ami 80%-os hatásfokkal üzemel? Ott marad-e meleg a huzathoz? Úgy látszik, hogy igen. Amúgy szerintem nem kell olyan nagyon nagy meleg a rendes huzatnak, mert amikor bagyújtom a kazánt (vegyestüzelésű fával) reggelente. Amint begyújtom azonnal veszettül lobog a tűz. Pedig semmi sincsen átmelegedve, hideg minden. Valószínűleg olyan rövid úton nem lehet annyira lehűteni. Kacsakringók kimaradnak :)
1. vannak a jol bevalt meretek/formak. kemeny keresztmetszet, kemenymagassag, ajtomeret, levegobevezetesek helye, szama es merete, fustjarat alakja, stb. Ha ezektol nem jelentosen tersz el, van eselyed hogy a cucc jol mukodjon. Ha mindegyikben eltersz, ugy hogy rontod a mukodest, akkor azert megszivhatod.
2. ha alapvetoen uj dolgokat talalsz ki, akkor nem lehet a hagyomanyokra, az igy szokott mukodni-re hagyatkozni. Akkor kokemenyen meretezni kell. Es meg akkor is prototipusnak fogjak hivni ami elkeszul, egyaltalan nem biztos hogy mukodni fog. ezt csinaljak a kandallobetet gyarban is, kigondoljak, kiszamoljak, csinalnak egyet, kiprobaljak. athegesztik, kiprobaljak, stb. Ha jo, akkor nyomjak sorozatban.
Csak azert irtam, mert pl ventillatorral huteni a fustkupolat/csovet erdekes otlet, de ha tulhutod a fustot nem lesz huzat, viszont lesz kondenzacio visszafolyas.
Lathatsz peldakat harfa alaku acel fustjaratokra. Meanderben semmikeppen nem vezetnem, nem jo annak a sok kanyar, plusz a korom es egyeb lerakodasokat nehez takaritani.
Tegyel bele foxre fustgaz homerot :-) Meg valami huzat ellenorzot. Gazkazanokon altalaban annyit csinalnak, hogy homersekletet mernek olyan helyen, ahol az egesi levego aramlik a langhoz. Ha nincs huzat, megszunik a merofej hutese amit a folyamatos levegoaramlas okozott, a visszaaramlo egestermek meg melegiti is.
Ja, nem nem. Kívűlről úgy nézne ki, mint a kandalló. A kupola mögé lenne elrejtve minden. Azért akarom vasból, hogy minél hamarabb adja a meleget. Kényszerléghűtéssel hűteném a lemez burkolatot. Szüleimnél cserépkályha van, azt tapasztalatból tudom, hogy nagyon lassan melegszik föl. És mi sokat vagyunk távol otthonról. Több napra. Ekkor az volna a jó, ha minél alőbb meleget adna.
Nézegetem itt a nagyon hatékony kandallóbetéteket és van amelyikben 2, másikban 3 levegőbevezetés van. Az egyiken itt van a másikon ott. A hamurostélyon mindegyiknek van általában. Aztán tűztér hátlapjának tetején is előfordul. És van az ajtóüveg tisztántartó levegő amit az ajtó felett vezetnek be. Kész kavalkád.
Milyen lenne az a kandallóbetét ami hegesztett lemezből van, samott égéstérrel. De a teteje cserépkályha megoldású lenne? A sima vaskályhákban és kandallóbetétekben 1-3 terelőlemez van a füstcső előtt. Mi lenne ha ide több mondjuk 5-6 kanyart tennék samottból? Kintről úgysem látszik, jobb lenne a hőhasznosítás és a samott védené a lemezburkolatot. Mi a véleményetek erről?
Ezt mind tudtam, csak azt az egyet nem, hogy egy csempere vagy egy m2 kalyhafeluletre mennyi holeadast szokas kalkulalni. De mar azt is tudom.
A tulmeretezes is ok, de ahhoz hogy tul tudjak meretezni, kell tudjam hogy mekkora a nem tulmeretezett, aminel nagyobb kell.
A holeadas aranyos a felulet es a levego homersekletenek kulonbsegevel. Ha a szobaban 20 fok van, a cserepkalyha meg 50 fokos, akkor a kulonbseg 30 fok. A vaskalyha siman lehet 120 fokos is, ott a kulonbseg 100 fok, azonos feluleten 3szor annyi hot tud leadni.
A cserépkályhák lényege, hogy nagyonhosszú füstjárat van kiépítve és mir a kéménybe ér a füst, már leadta a meleg nagy részét. Ezért írta a kolléga, hogy minél nagyobb annál jobb. A vaskályha azért lehet kisebb, mert a vas könnyen leadja a hőt, mint az ehhez képest sokkal roszabb hővezető samott. Remélem jól gondolkodom :)
Igen a kályha teljesitménye a fűtőfelülettel van egyenes arányban.egy csempe 0,052m2 egy 3*2,5*6 os kályha fűtőfelülete 3,43 m2 és 66 csempe a régi szabvány szerint 212*245 mm /csempemérettel számolva .Mindenképpen arra figyelj hogy a kályha inkább "túlméretezettt" legyen. Senki sem szeret fázni nem ? Ha kicsi nem tudja azt a hőmennyiséget adni és igy az ember csak rakja rakja és azt veszi észre hogy túlfűtötte a kályhát :)Lehet újrarakni:).
a kályha méretezése hőveszteségi potlékokkal történik.meg vammak adva az értékek és ezekkel kell számolni.Függ az épület tájolásától ,a nyílászáróktól stb stb....,de van egy régebbi módszer is ami azt mondja hogy 1- 1,2m3 1 csempe ez kb jó is .igy számolhatsz:)
Kálium- és nátrium-szilikát vizes oldata, rendszerint átlátszó, néha a vegyi szennyeződésektől zöldes színű folyadék. A víz-üvegből hő hatására SiO2 keletkezik, amely a szemcséket összeköti, és a lyukacsokat tömíti. Samott- vagy magnezitliszttel összekeverve tűzálló habarcsot kapunk.
Tehát nagyon erős kémiai kötések alakulnak ki, amiket nem lehet felbontani. Valami olyasmi anyag alakul ki, mint az üveg vagy homok. Talán a hidrogén-jodid oldja. Azzal szoktak üvegbe maratni. Nagyon veszélyes, nagyon erősen savas. Szóval kalapács véső : / vagy másik téglák
