Nagyon megörültem a Kozma Róbert kollegám által feltett szép képeslapoknak. Szíves figyelmükbe ajánlom, hogy éppen ezen a napon - március 5-én, vasárnap - jelent meg egy egészoldalas összeállítás a Petőfi Népében Géczy Zsolt bajai szerkesztőségvezető összeállításában és szerkesztésében a bajai főtérről. Ebben a főtér történetéről írtam, és természetesen megemlékeztem a korzóról is a terjedelem adta szerény keretek között. A Duna Szálló - akkor Nemzeti Szálló - teraszáról fényképezett képeslapokon kitűnően látszik a két fasor, és hogy régebben a magaspart sövénnyel volt elválasztva. Ott van a sok pad is, ahonnan a gardedámok szemmel tartották a fiatalurakkal korzózó leánykákat. Látszik a régi híd is.
Találnom kéne egy filmszkennert, mert körbe vagyok rakva negatívokkal, 1959-és 1978 közöttiek, Baja nagyon sok helyen szerepel benne, a végét meg én követtem el...
hehhehe, én a szagra fura módon nem emlékszem (lehettem 4-5 éves), pedig a nagyim is állandóan emlegette, én meg csak csodálkoztam ki a fejemböl hogy -szag? hol?.:))
Én is így emlékszem rá, azzal a különbséggel, hogy a szép kert helyén vörös salak volt, és a Déry szobor mellett nem sokkal egy hajó állt-nekem akkor hatalmas volt. A kapuk is így voltak, sőt, a csősz bácsi be is csukta esténként-ez vagy igaz, vagy nem, mert mi nem mertük kipróbálni, de ez volt az indok is, amikor behívtak minket a suliba a napközibe:-) (Központi fiú-4 boldog évig...)
Én nem tudom mi a szöszért, de én azt mindég csuda izgalmasnak találtam ésminden alkalommal a piacról hazafele könyörögtem a drága Nagyimnak hogy oda feltétlenül menjünk le, mert anélkül semmit nem ér a piaci nap:)).
A Kozma Róbert kollegám által feltett Baja címszóval kapcsolatban kaptam kérdést a pontos tartalmat illetőleg. Talán az alábbiakkal másoknak is jó szolgálatot tehetek. Íme:
BAJA, magyar német-rác kiváltságos mezőváros, Pest megye határán, közel a Dunához. Római katolikus, nem egyesült görög (megj. ortodox, görög-keleti G. Z.) és református. Zsinagóga 1676. Lakosság 14 537 fő, közte 593 zsidó. Homokos talaj, de jó legelő. Népes évi vásárok. Nagy kereskedelem. Sok kézműipar. Szép Grassalkovich hercegi kastély, mely az urasági hivatalnokoknak szolgál lakásul. A többi épület közül megemlítésre érdemes: a tanácsház, a Latinovits úr kúriája, a városháza, a katonai kaszárnya, a ferences kolostor a templom mellett, a plébániatemplom és a sóraktár. Ezenkívül van fő-nemzeti-iskolával egy katolikus gimnázium, (megj. a III. Béla elődje 1815 és 1851 között hatosztályos nagygimnáziumként működött G. Z.), egy katonai ellátó-raktár, egy só- és postahivatal Felső Szent-Ivány és Gara közötti postaváltással. Malmok a Dunán. A helybeli plébános viseli mindig az apát méltóságát. A magisztrátus 12 tanácsúrból áll, a külső tanács 60 férfiből. A városnak hiánya van fából, és sok (ár)víz veszélynek van kitéve; a szülővárosa a magyar Robinsonnak, Jelky Andrásnak, aki jó és rossz sorsa mellett Batáviában különböző tisztségekre és nagy vagyonra tett szert. -- A város földesura herceg Grassalkovich.
Az adatok között külön érdekesség a város nagy lélekszáma. Baja ekkor nagyobb volt, mint Pécs. (Az utóbbinak ekkor 11 ezer körüli lakosa volt.)
