Ha pontos típust is írsz, akkor meg tudom mondani, elég-e. Suprából van amelyikhez elég, van amelyikhez kevés (függ a lábazat magaságától is). Bár, azért gondolom az építő megnézte a tűztér magaságát, mielőtt nyilatkozott.
Magasabb bekötéssel nincs gond, sőt, előnyös, ha a füstcső egy fél méter körüli függőleges szakasszal indul, mielőtt a kémény felé törik.
Külső levegő hozzávezetés méretezéséhez ismerni kéne konkrétan a kéményt, tűzteret, és a hozzávezetés nyomvonalát. Általában az átm. 125 mm elég szokott lenni.
De az is oka lehet a lobbanásnak, hogy nagyon nagy fűtőértéke van a csonhéjasok kemény magburkolatának, és a dióhéj elég vékony, vagyis könnyen gyullad be.
A burkolat a vízszintes füstjárat tetejére ment. A famennyiség tényleg igaz, megerősíthetem, bár ilyen jó időben nem fogy ennyi. Itt egy autentikus vázlat: www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pdf Igaz, van a pelenkaszerű anyagnak ilyen célja is, de a füstjáratok külső felén az egyenletes hőleadás szabályozása és a magas belső hőmérséklet biztosítása a fő feladata. Vakolat a füstjárat külsejére és belsejére került, de ez szerintem már túlzott elővigyázatosság, hiszen ezután jön még rá a külső fal. Megpróbátam feltenni egy képet a mi kályhánkról is. Diy = do it yourself :-) Neked is jó hétvégét!
Olajtartalom, az se gyenge ha bedobsz egy lapát liszt finomságu keményfaport. Olyan a hatása mint a benzinnek.Papirzsacskóban égetem el , úgy már kezelhető.
Ebben a kályhában kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Természetesen valamennyi pernye, por lerakódhat a füstjáratokban, de nekem az eddig eltelt idő alatt még nem kellett tisztítanom. Száraz fa használata esetén az eltömődés szerintem kizárt. Egyébként a csökkenő huzatot fűtés közben jóval hamarabb észrevennéd. Az ismerőseimtől hallott kályha-ill kemencerobbanások leggyakoribb oka egyébként a szakszerűtlen "vaddisznómód" használat vagy nagy mennyiségű dióhéj hirtelen tűzre dobása okozta. Ettől mindenkit óva intenék.
Nagyszerű ez a megoldás. Nekem is nagyon szimpatikus. De valami olyasmit is olvastam, hogy van egy gyenge pontja, valamiféle probléma esetén ha egy belső járat eltömődik, akkor a kályha akár fel is robbanhat az óriási belső hő/kialakult nyomás miatt. Erről tudsz valamit? Vagy ez csak valamilyen rémhíres porhintés?
A belga úr blogjában egy helyen barátjaként említi a finn urat, akinek egyébként a témában több, részletes leírást is tartalmazó könyve megjelent. (igen, sajnos csak angolul.) Három évvel ezelőtt, amikor az említett finn úr nálunk járt, a kályhaépítés mellett tartott egy kb 3 órás előadást a témában, (angolul) ennek az előadásnak a videofelvételét némi kiegészítéssel szeretnénk valimilyen pályázati forrás segítségével magyr nyelven is közzétenni.
Megfelelő használat esetén kb 30-35 évig nem kell újrarakni, ugyanis a sammottégla lapjával van benne, működéséből adódóan kisebb a belső hőingadozás és sokkal kevesebb ideig ég benne tűz.
Én mindenképp valamilyen tömeggel rendelkező kályhát javaslok, ugyanis a fém tűzteres kandallók vízmelegítő és több ezer literes puffertertály nélkül gyakoribb fűtést, igényelnek, nagyobb hőingadozást eredményeznek és kevésbé hatékonyak. Természetesen a vas tűztérbetéttel épített kandalló is lehet kiváló mint hangulati elem és kiegészítő fűtés. A kémény csatlakozási magassága sokkal kevébé kritikus, mint a teljes kémény átmérője, magassága és hőszigetelése. Tervezett tetőtérbeépítés esetén lehetséges megoldás, hogy a kéményt a tervezett lakótér magasságáig nem hőszigetejük, feljebb meg igen.
Nagyon tetszik a megoldás. hasonlít az egyszerűbb, tömegszerkezetes megoldásokra az alapelv, ahol a kivezető füstcsövet, a tűzhely szagelszívó csövét, a sütő tömegét, a kandalló tömegét, amennyire lehet, jó hőtároló képességű anyagba (pl. bazalt kövekkel feltöltött tárolóba) süllyesztik, ami felveszi a megtermelt hőmennyiség egy részét, és azt szabályozható szellőzőn keresztül vezeti vissza a lakótérbe.
Kandallót szeretnénk a jelenleg épülő házunkba. Beszéltünk egy kandalló épitővel, aki azt ajánlotta, hogy a kémény nyílása (a füstkivezető csőhőz) min. 140 cm magasan legyen. Nem alacsony kicsit ez a magasság? A kivitelező szerint mehetne feljebb is a kémény nyílása. Supra kandallót ajanlott a kandallóépítő, ami zárt tüzterű, öntöttvas, és 4 nyilás (diffúzorok) van a felső részén. Mekkora átmérőjű csövet kellene beépíteni a külső levegő táplálásához? Sajnos a falak már állnak. Alul monolit van, felül egyszer be lesz építve a tetőtér.
Ja, még nincs magyar leírás, de egy barátom már épített önállóan "telefonos segítségemmel" egyet. A mienket egy nemzetközi bioépítészeti tábor keretében, kalákában építettük, a belga linken látható kályha finn tervezőjének közreműködésével. Ennek alapján tavasszal-nyáron ismét tervezünk kalákában építeni egyet. Itt a szerintem egyetlen magyar nyelvű rövid ismertető: http://www.biofalu.hu/?base=hatteranyagok&i=5
A link egy belga úriember kályhájáról szól, szívesen tennék fel képet a mienkről is, de még nem tudom hogy kell. A fehér "pelenka" kerámiaszálas hőszigetelő, a tökéletes égéshez szükséges magas belső hőmérséklet eléréséhez és a hőleadás lassítására szolgál.
Én 3 éve használom, kb 210 köbmétert fűt, nehéz vele túlfűteni, bár nálam a falak is 50-60 cm vastagok úgyhogy a hirtelen hőmérsékletváltozás nemnagyon zavar be, naptár szerint fűtök...
Ez a megoldás nagyszerű, de szvsz nem idehaza. Nagy hidegben ideális, de az ilyen változékony időjárásban, vagy enyhébb időszakokban -pl. ősz/tavasz-, könnyen túlfűti a házat, és napokig le se lehet állítani. No persze ha igazak a jóslatok, és pár évtizeden belül beköszönt a hozzánk is a jégkorszak, akkor megéri felkészülni :-)
Nagyon sok megoldást, javaslatot olvastam itt, gondoltam talán hasznát veszitek az én tapasztalataimnak is. Először is az "alulról vagy felülről gyújtsunk be" párbeszéddel kapcsolatban több éves tapasztalatom alapján száraz fa esetén, amennyiben a vastagabbtól a vékonyabb darabokig rakjuk felfelé a tüzelőt, egyértelműen a felülről indított tűzrakás mellett szavaznék, ugyanis: - mivel a hő sugárzással is terjed, gond nélkül beindul a tűz - mindig annyi fa ég, amennyi eléggé felhevült már, így minimális a füst, ezáltal minimális korom képződik az égés során - hatékonyabban is égetünk, hiszen az alulról indított égetés során rengeteg tökéletleül elégett füstgázt engedünk ki a kéményen.
A különböző kályhák, kandallók tanulmányozása után én folyamatos téli üzemeltetésre a tömegkályhát találtam a legalkalmasabbnak, ugyanis rendkívül takarékosan és kényelmesen használható, az égés tiszta, (pl az üveg sohasem kormos), 5-6 hetente kell csak hamuzni. Bármilyen (száraz!!!) fát használhatunk, csak az a lényeg, hogy egy alkalomra kb 8 kg szükséges. Nagy hidegben max. két alkalommal kell begyújtani, a rövid (max 2,5 óra) és intenzív égés hőjét szivacsként akkummulálja és lassan, csepegtetve adja le. Nincs egész éjszaka felügyelet nélül parázsló, tökéletlenül égő tűz. Bár az első felfűtés eltart 2-3 napig is, innentől akkor fűtünk, amikor hangulatunk, kedvünk van. A lényeg, hogy hőigényünktől függően 12-72 óránként egyszer befűtsük. Ha valaki mostanában szeretne fatüzelésű kályhát építeni, mindenképp ajánlom, hogy gondolja meg, nekem nagyon bevált. ( azóta várom a telet :-) végezetül egy külföldi link:
Gyakorlatilag ezeket az infókat találhattad meg az "ajánlott" topicban is.
Az "ott tartásodat" pedig úgy is fel lehet fogni, hogy ha a cég nem figyel oda a környezetkímélésre, akkor te mégis hasznosat cselekszel és még némi pénz is jár érte:)
Igen, ez egy tök jó gondolatmenet, de ott még nem tartok (szerencsére), h a céges hulladékkal a MÉH-telepen kelljen sorbaállnom. Inkább, ha lehetne, szépen eltüzelném otthon brikett formájában. Persze, BMW kolléga szerint ez macerás, tehát felejtő.
