A papírbrikett macera. Papírbrikettet gyártásához először fel kell darabolni, majd vízbe kell áztatni a papírt. Gond a szárítással van. A papír szerves anyag, ezért ha nem szárad ki időben, rothadni, penészedni kezd.
Másik -nagyobb- probléma, hogy a hulladékpapírok nagyrésze nem túl jó tüzelőanyag, mivel sok benne a műanyag. Ennél fogva ráadásul még környezetszennyező is. A fényes papírok egy részén műanyag fólia van, ami égéskor mérgesgázokat termelhet, de a nyomdafesték égetése se túlzottan környezetbarát.
Igen az. Egyébként értelek:) Ettől függetlenül jobban oda lehetne figyelni a dolgokra(céges szinten is), jelen esetben papírgyűjtésre. Nálunk a településen van szelektív hulladékgyűjtés, mindenhol kellene:) ( az emberek hozzá állása más kérdés) Javaslatom az, hogy járj utána és számolj: gyűjtsd a papírt és számold ki, mennyit kapnál érte a méh telepen, ezt vesd össze a papír eltüzelésével járó nyereségeddel( maga a gép beszerzése, a préselés munkaigényessége, mennyi energiát is tud szolgáltani, szemben ugyanannyi fával stb.... ezt mind vedd bele) Aztán ha 20-30%-nál nincs nagyobb különbség a két dolog között, akkor szerintem inkább méh telep. Mert abból a pénzből inkább vegyél fát és nincs vele nyűg:) Másrészt így még a papírt is újrahasznosítják, amivel kevesebb fát vágnak ki erre a célra. Na ez az én sajátos gondolatmenetem volt:)
Az újrahasznosítás? Attól függ, annyira nem értek hozzá - bár az is tuti energiaigényes. De én most a kellemeset a hasznossal kötném össze. Egy 100 fős irodában melózom, ahol RENGETEG papírszemét keletkezik, és ezt ingyen el lehetne hozni. Már csak egy papírbrikettgyártó gép kellene. :-D
A "kazános" topicban már volt erről szó. Ha van időd, keress rá, a papír szóra. Amugy nem környezetkimélőbb az újrahasznosítás? Meg rengeteg kellene belőle egy szezon alatt.
Az motoszkál a fejemben, hogy ha fűrészporból mindenféle adalék- és ragasztóanyag hozzáadása nélkül nagy nyomás alatt lehet nagy fűtőértékű fabrikettet csinálni, vajon papírból is lehet-e?
Rengeteg papírhulladék keletkezik, főleg az irodákban, és ez egy nagyon jó újrahasznosítási módszer lehetne - még akkor is, ha a papír fűtőértéke messze elmarad a fáé mögött. De ha szinte ingyen van, akkor bevállalom, hogy gyakrabban teszek a tűzre...
Én jelenleg nem hiszek a felülről történő égésben. Ha egy papírt meggyújtunk, azt is lefelé fordítjuk, hogy jobban égjen, ekkor a láng útjába kerül a papír, így "etetjük". Mig lefelé égve adott esetben ki is aludhat. Másrészt: "sűrű" anyagoknál(kis szemcseméret=apró, poros szén) olyannyira elzárja az auluról érkező levegő útját, hogy egyszerűen nem jut át rajta semmi. Ilyenkor max. pislákol a tetjén, de az "energia" benne marad. Tehát a felülről való begyújtás nem kizárólagos és nem a legtutibb. Ettől függetlenül, ha van ilyen, akkor biztosan van alapja.
ezt a felülről való begyújtást egy oldalon találtam. nekem olyan kis kályhám van aminek van alul és felül is ajtaja. a kályha elég vékonyka. tehát akkor nekem érdemesebb lenne felülről begyújtani ahogy itt értelmezem. oks. szóval akkor megrakom a kályhát brikóval és a tetejére teszek gyújtóst? így gondoljátok ti is? :)
Fabrikettre szerintem csak abban az esetben érvényes a felülről történő begyújtás, ha egy szűk égéstérbe tornyozzák fel. Akkor kell felülről begyújtani, különben a hatás ugyanaz, mintha a gyertyát alulról gyújtanák meg.
Ha a parázsra néhány darab kerül, ahogy Te csinálod, és ahogy kint a bogrács alá is rakjuk a tüzet, az más tészta, a felülről gyújtás itt már nem értelmezhető, mert nincs is értelme.
"Levegőt honnan kap? Mert mi van, ha "csak" alulról jön felfelé a huzat? Vagy így is terjed lefelé a tűz, szemben a felfelé áramló levegővel?"
Levegőt alulról kap. Bizony, szembe megy a tűz az alulról érkező levegővel, de miért is ne tehetné? Semmi sem hiányzik az égés feltételei közül, együtt van éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet. Az eredmény pedig szinte tökéletes égés.
Nem vagyok szagértő, de úgy tudom, a szén esetében a felülről begyújtás szinte kötelező eljárás, különben csak veszettül füstölne égés helyett.
De, hogy ezt fabrikett esetén miért ajánlgatják...azt én sem értem.
Én mindíg a már leégett, már csak izzó parázsra teszem az újabb adagot. Így nem füstöl. Ha később tennék rá, akkor mitől gyulladna meg? Volt már rá példa, hogy elfeljtettem időben rárakni, ekkor már éppen csak parázslott. Na akkor füstölt egy darabig, amíg be nem gyulladt az új adag. Úgyhogy duplán nem értem ezt az ajánlást.
A felülről lefelé történő begyújtásról: Anyámék szilárd tüzelésű kazánnal tüzeltek. Annak idején beleborítottunk egy vödör ajkai szenet, arra egy vödör lengyel szenet. Dobtunk rá néhány hasáb fát, arra raktunk tüzet gyújtóssal, stb. Meggyújtottuk, és az egész felülről lefelé szép lassan leégett, méghozzá kevés korommal.
Valami ilyesmi a felülről lefelé való begyújtás. Kandallónál szerintem nem értelmezhető, csak olyan kazánoknál, tűzhelyeknél, ahol a tűztér felső részén is van ajtó, ahol beburít a polgár fél vödör fabrikettet, és a kupac tetejét meggyújtja.
Biztos igazad van (főleg hogy neked ez a szakmád), hogy a "normális" esetben mindegy. Viszont a nemnormálisnál az acél ötvözet minősége vagy vastagsága lehet a szűk keresztmetszet szerintem, ezért talán érdemesebb az öntöttvast választani.
Persze minek vesz az ember nemmormálist, ha vehet jót is ?
A tűztér 1/3-1/2-e töltöttsége mellett érhetjük el a legjobb tüzelési hatásfokot. A brikettet felül kell meggyújtani, és kezdetben felső levegőadással kell a természetes huzatot növelni. A levegőelállításhoz a huzatszabályzót úgy kell beállítani, hogy az égési levegő egy része mindig felül jusson a tűztérbe. Az alsó levegő mennyiségét a túl, gyors égés elkerülése céljából csökkenteni kell, de teljesen elzárni sohasem szabad. A felső levegő bevezetés akkor szüntethető meg, ha a fabrikett a tűztérben teljesen átizzott, a fagázok képződése befejeződött, a brikett maradvány, mint faszén ég el. Egy töltés mintegy 3-5 óra alatt ég ki. Ismételt tűzrakás az előző töltet teljes kiégése után az előbb leírtak szerint történhet. Izzó brikett tűzre újabb brikett berakása füstölést és hatásfok romlását eredményezheti.
Egyszerű öntvény tűztér, minden extra nélkül. Se tiszta üveg rendszer, se hosszú égésidő, se másodlagos égés. Garancia 2 év a szokásos 5-tel szemben. Előnye a viszonylag vastag öntvényfal, és a korrektül záródó ajtó.
Ha nem akarsz komolyan fűteni vele, jó vétel lehet. Az olcsóbb "szupermarket"-es tűzterek közül talán a legjobb vétel.
A tapasztalat az, hogy közvetlenül az Edilkamintól véve még pár ezer forinttal olcsóbb is (86.500.- Ft). :-)
Acél vagy öntvény? Mindegy. A normális acél tűzterek 4 mm vastag hőálló acéllemezből készülnek, és a belsejük ezeknek is öntvény lapokkal, vagy samott elemekkel bélelt. Öntvény tűztérből is van olyan, amit nem építenék be.
Az, hogy hőt meddig tartanak, a tömegüktől függ. Az öntvények is általában 4 mm vastagsággal készülnek, így ebben sincs jelentős különbség. Meg még soha nem mértem egyet sem, de felemelni már felemeltem párat mind a két fajtából :-)
Amikor az árat írtam, az M58-ra még egy Euros árlistám volt, és azon még 250.- Ft/Euro -val számolva is többe került a tűztér. Azóta kaptam egy forintos listát, mely szerint az ajánlott eladási ára bruttó 189.000.- Ft. Árversenybe nem szoktam beszállni, viszont mivel egy teljesen új tűztérről van szó, csinálunk egy bevezető akciót.
Az M58, az egyetlen folyamatos égésű tűztérbetét a piacon, amely a 14 x 14 cm-es kéményekbe is beköthető.
Bruttó ára: 189.000.- Ft
2006. december 8-ig a fenti ár tartalmazza a budapesti házhozszállítást, 1 flakon (750 ml) kandalló üvegtisztítót és választhatóan egy kéménytisztító hasábot vagy egy doboz (100 db) begyújtós tasakot.
A tűztérbetét újpesti bemutató termünkben megtekinthető.
Begyújtáshoz én 1 kockát használok, kevés aprófa, 2 szétszedett brikett, erre rá a többi. Hozzászólásaitokból úgy tűnik, a rostélyra kell jobban figyelnem. 1-2 brikett forgalmazó weboldalán taglalták a különbséget a fával és brikettel fűtés különbségeiről, a legtöbb helyen nyitott rostélyt ajánlottak míg "nagy" lánggal ég, majd a zárást, amikor kis, kék lánggal ég. Ezzel együtt próbáltam a rostéllyal 'játszani', de eszerint nem voltam elég 'határozott' a nyitással-zárással. Na majd most :) A fával egyébként szerencsém van, viszonylag száraz volt más amikor vettem, azóta 1,5 évet tovább száradt nálam a kis fatárolómban.
Jól látom a képeken, hogy a kéményedhez hozzáért a födém faszerkezete? Én most építettem a házat -gerendaház-, és nem vették át a kéményt mert a kivitelező nem tartotta be a 12cm távolságot a fafödém, és a kémény között. Ehhez képest, nagyon sok képen látok ilyet, sőt, még egy hivatalos rönkházépítő cég honlapján is egyértelműen úgy csinálják a kivitelezést, hogy a hajópadló hozzáér a kéményhez.
Neked nem volt ebből gondod? Vagy csak én látom rosszul a képen, és az nem faszerkezet ott a mennyezetnél?
Balról egy tévéállvány, azóta már 40-es falappal a tetején, jobbról pedig az íróasztalom, dolgozósarok.
Féltem az elején a melegtől, de pánikra semmi ok, én körberaktam a tégla alatt samottal belül, így csak langyos lesz, a meleg felfelé száll és a rácson jön vissza a szobába:)
Én brikettel fűtők lassan 2hónapja. Előtte évekig tüzifával. A brikett -nekem-, jobb hatásfokkal megy mint a fa, de ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy én nem tudtam a fát szárítani, ezért csak viszonylag frissen -nyáron- vásárolt, ennél fogva eléggé vizes fához tudom mérni.
Begyújtani a brikettet a fához hasonlóan kell. Egy pár darab papírgalacsintól nem fog rendesen meggyulladni, mert nagyon tömör. Én a következő rétegrend szerint gyújtok be:
- (legalul) alágyújtós kocka 2db
- (középen) vékonyra vágott fahasábokból egy rakat
Ez kb. 1,5 óra alatt ég le, közben felmelegíti a tűzteret. Amikor már leégett és csak izzik a parázs, csak akkor teszek rá 3db egész briketett. Levegő félig nyitva. Ettől úgy bedurran, hogy a nappaliban hamarosan 28-30fok lesz -pedig nem kicsi-. Utána már csak pakolni kell.
