Megy az egyszerűbben, olcsóbban is, keresgélj a youtube-on....mondjuk ha ez egy 10nm-es kalyiba az isten háta mögött pár lépéssel álldogál és sosem lesz másra használva, az értéke nulla felé konvergál, akkor botsinkainál az igazság.
A B megoldás, hogy levenni a tetőt, födémet, azt a sarkat alapig visszabontani, új alap azon a részen, új falazat, betonkoszorút tenni, új födémet új tetőt. Ekkor már terv+ építési engedély kell, 100 évi átlagbér összegéből szépen kijön.
Van egy épület ami csőtörés miatt megsüllyedt az egyik sarkánál és megrepedt. Ez történt már majdnem 20 éve. A repedés széles, de azóta nem változik a helyzete.
Az ilyet ha csak bevakoljuk az megfelelő megoldás lehet?
-Falazatot injektálni üvegvízzel lehet (nátrium-szilikát), gravitációsan
Illetve léteznek tégla falaknál is nyomás alatti injektálások nem?
-Betont ezzel nem lehet, csak ha naaagyon porózus.
Ugyanakkor elvileg nem vízzáró betonokat is lehet penetronnal kezelni utólag is egyes gyártók szerint és valamilyen mélységig behaton a betonba ezen anyag elvileg (https://www.penetron.hu/pdf/Utolagos_szigeteles_technologiaja.pdf). Ez hasonló lehet elvben, mint a tégla falak és az említett vízüveges eljárás nemde?
-A betonnál repedéseket lehet injektálni, de az vagy nagyon gyorsan kötő cementekkel, vagy epoxi gyantákkal, de víznyomás ellen.
Értem, köszönöm. Ezen repedés injektáló epoxi gyantáknak akkor hasonló lehet az élettartamuk, sok évtized a gyakorlatban?
60 cm igazábol csak ideiglenesen kellene mert egy vékony szigetelést, vízszigetelést és padlófűtést tekernék le, záróbetonnal. Úgyhogy a végleges szint csak 40 centi körül süllyedne.
A talaj a pincében olyan kemény hogy csákányozni is nehezen lehetne.
A földszint meg van emelve a normális szinttől 4 lépcsőfokkal. Szobák alatt nincs pince csak a többi helység alatt.
Igazából mindenképp hívnék statikust csak a lehetőségek érdekelnek. Nyílvánvaló hogy egyben nem lehet megoldani a történetet, én arra gondoltam, hátha müködne, egy betongerendát hajtogatni betonvasból, sarkok kivételével, hosszanti és rövid irányban x közönként illetve a fal közvetlen szélein is, így egy hálót kapnánk, ami minden irányból támasztana.
Miből van az alap, milyen mély, milyen vastag, milyen az állaga?
Körül kell járni egy hozzáértő statikussal a kérdést, kell egy talajmechanikus is, de ha a talaj agyagos- vagy sóder-agyag keverék, akkor valószinű, hogy szakasoson meg lehet csinálni.
De mukagödörrel.
Azt kell megállípítani, hogy amikor a pincét kiásták, milyen mélyen mentek le az eredeti talajszinttől. Látszik, hogy meddig tart a töltés és milyen mélyen van az eredeti talajszínt.
Ha kivül sok a töltés, nem szabad aláfalazni.
Egy 50 évnék idősebb ház alatt, olyan színten össze kell legyen tömörödve a talaj, hogy csákányolni sem lehet (pikhamerel kell kibontani), ha az nincs így, akkor nem lehet aláfalazni.
Egyszerre csak az alap felét (vagy egy pár cm többet) lehet betonnal aláfalazni, nagyon sok esetben, ha belülről csinálják ez elég, hogy levidd a padlószintet, de 60cm az sok.
Falazatot injektálni üvegvízzel lehet (nátrium-szilikát), gravitációsan, nem ma találták ezt ki, vagy 150 éve ismert technológia, most van egy körítése is (két zsákos anyag). Ugyanezt a szilikátot lehet használni pl. a talaj tömörítésére és a talajvíz részleges megállítására, csak azt nyomás alatt, agyag örélemény (betonit) és cement is keverve a tartályba.
Betont ezzel nem lehet, csak ha naaagyon porózus. A betonnál repedéseket lehet injektálni, de az vagy nagyon gyorsan kötő cementekkel, vagy epoxi gyantákkal, de víznyomás ellen. Semmiképpen nem vizszigetelésre.
Nem hallottam arról, hogy a nátrium-szikilátokos injektásás degredálodjon, ha be van tartva a 150g/10cm falazatvastagság injektásási mennyiség folyó méterenént és le van szigetelve a furat. Lehet, hogy 30-40 év alatt degradálódik (felbomlik kémiailag), de az már nem a mi sarunk.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az injektálás jól múködik (kb. 75%-os a valószinüséggel) a vegyes kő-tömör-tégla falazat esetében és 90%-ban a tömör-tégla esetében. Egyszer 2 méteres várfalat is beinjektáltunk, két oldaról és két év alatt teljesen kiszáraradt. Üreges téglánál nem működik.
Az injektásás a talajnedvesség felszívódásának megállítását oldja meg, egy teljes magasságában beázott falszerkezet kiszárítását nem.
Ilyen esetben annyi idő alatt fog kiszáradni a fal, amennyit ázott, ha közbe nem fagyott meg teljesen. Akkor kuka a ház.
Az alapozás teherbírását komolyan befolyásolja, hogy az alapozás síkja fölött mennyi föld(beton)feltöltés van. Leszedik a feltöltést csökken a teherbírás.
Értem, köszönöm. Végülis akkor mindgey milyen anyagba fecskendezik, ha épp beton szerkezetet akarnak így injektálni, annak ugyanúgy eléggé véges élettartama lesz gyakorlatilag...
Végigolvastam, igen jó összefoglalás. Mondjuk arra a kíváncsi kérdésre, hogy miért degradálódik az évek alatt az injektálás és miért veszti el a hatásosságát nem válaszol.
Adott egy családi ház, pincével. A pince belmagassága 2 méter és nincs lebetonozva. A födém betongerenda és kerámia béléstest. Szeretnék normális belmagasságot kialakítani, illetve alulról hungarocellel leszigetelni, padlófütést letekerni.
Kérdésem az lenne hogy ha 2 méteren lefele kezdenék ásni 60 centit az statikailag már problémát okozna? Vagy kis szakaszokon kellene csinálni folyamatos visszatöltéssel?
-Egymás mellett a két végét “kalibrálod”: pótolod a vizet, vagy megjegyzed hol van “középen”
- Az egyik végén ezt a középértéket egy referencia pontra állítod (leszúrt karó, gödör fala), majd a másik végét odaviszed ahoz a helyhez, ahova ezt a referencia pontot át szeretnéd vinni.
- Addig játszol, amíg nincs középértéken a víz (pár mozgatás és rájössz hogy megy)
- Ez a két pont mostmàr egymagas.
Leméred az eredeti helyen mennyi a távolság a referencia és a gödör alja között, utána az új helyen is, ha nem egyenlő, akkor vagy ásni kell vagy temetni
Sziasztok. Lehet láma kérdés, de el tudná valaki mondani, hogy a slag vízmértéket, hogyan kell használni? Azt értem, hogy vízszintben lesz a két mérőcsőben a folyadék, de például, hogyha szinteltérés van 2 pont között mondjuk járda alap ásásánál, hogyan tudom kiszámolni mennyit kell kiszedni a földből?
Alapvetően az ügyben kíváncsiskodnék, hogy az injektálásos utólagos talajnedvesség szigetelésnek miért limitált az élettartama? Ha mondjuk egy vasbeton szerkezetet javítanak injektálással, akkor annak nem limitált az élettartama, amíg várhatóan megmarad a nedvesség szigetelő hatás?
