Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Hát igen is meg nem is:), kissé bonyolultabb az eset. A macsekok motorindításához volt még egy "kézi" módszer, egy Kübelwagen pörgette fel a lendkereket, a lendkerekes megoldás hidegben és hideg motornál volt használva.
Repgépnél gyártó, ország, időszak szerint változott az indítási módszer. Angoloknál inerciális indítás de nem kurbli hanem villanymotor pörgette fel, aztán a Koffmann indító töltényes módszer, oroszoknál a sürített levegős, szóval a kurbli szépen lassan kihalt a 40-es években. :)
Az M3-ra igaz is ami írsz, hiszen az közepes harckocsi volt, ott drasztikusan át kellett volna építeni a járművet. De a Char B1 eleve nagyobb volt, ott azért jobban meg lehetett volna oldani.
Rosszul fogalmaztam. Igen, nagyon minimálisan lehetett egy picit oldalra is fordítani a 75 mm-es löveget az M3-ban. A "mereven"-t úgy gondoltam, hogy nem forgatható toronyban van, hanem fixen a páncéltestben. Annyira rossz nem volt az M3, mindenképpen jobb volt, mint a több toronnyal rendelkező T-28, T-35, SMK vagy bármelyik hasonló típus. Mondjuk én az M3 és a Char B1 tankoknál, a nagyobb kaliberű löveget tettem volna a toronyba és a kisebbet a páncéltestbe.
Az M3- ban nem volt mereven beépítve a löveg a testben, korlátozottan lehetett oldalban és magasságban irányozni.
Ezzel együtt zsákutca volt, a valóság egész lényegretöröen mutatta meg mi a nyerő kombó: egy 3 fős torony, nagy torkolati sebességű löveggel: Pz3, Pz4, Tigris . Bármilyen más variáció csak másodhegedűs lehetett.
Igen, a T-35 -re és a T-28 -ra gondoltam, de akár a Vickers Independent-et is említhetném. Szerintem a T-100 és/vagy az SMK lehetett volna sikeres (vagy sikeresebb), ha a z egyik ágyút a harckocsi testébe építik be, mint az M3 Lee vagy a Char B1 esetében, és nem egy külön toronyba. Ugye az M3 Lee és a Char B1-ben a kisebbig ágyú volt a forgatható toronyban, és a nagyobbik ágyú mereven elöl a páncéltestben. Ha a T-100 és az SMK ugyanezt megcsinálta volna, csak fordítva, azaz a nagyobbik ágyú a toronyban, akkor biztos is, hogy sikeresebb lett volna, mint a többtornyos verzióban.
Ezek a régi kéttornyosak. :) És akkor még voltak három és öt toronnyal rendelkezők is. Igazi szárazföldi csatahajó feeling. Kár, hogy nem működött egyik sem igazán.
A CCCP kissé más volt mint a nyugati rendszer:). Németeknél ha jól emlékszem-maradva a hk-nál- csak egy állami gyár volt, a Nibelung műhely:) ahol szorgos törpök kalapálták a páncélt:), ellenben oroszéknál egy fia magán sem volt:)
A Rusz-1 bistatikusról egy szót sem írtam:), de ha már feljött a téma, voilá:)
Felhoztam nehany szempontot, ami mind hatassal lehetett az arra, es hoztam erre peldakat kulfoldrol, mert azokkal talalkoztam, es feltetelezem, hogy hasonlo elofordulhatott a Szu-ban is.
A RUS I-es felvetesedet nem ertem, eleve en irtam, hogy 42-nel korabbi volt, mert 41-ben mar rendszeresitve volt, es pl. Leningradnal mar rendszerbe foglalva alkalmaztak.
Inkább ne keverjük bele a németeket, ott a repgépipar és a hk gyártás is másképp számolt. Alap alsó középkategóriás Párdúcnak:) emlegetik néha árként a 117500RM-ot, de ez az ágyú nélkül van, adjál még hozzá vagy 12 k RM-ot :)
Sehol sem leltem eddig említve hogy az oroszok beépítették volna az árba a LL anyagokat, ami gyanús az ügyben hogy amit emlegetnek mint árcsökkentő tényező az a technológia egységesítés és a munkaóra szám csökkentése, viszont nincs említve külön de erős a gyanú hogy az a pár kiugró ár a táblázatban az üzem építés/felszerszámozás/beindítás költségeit tartalmazza , kivetítve a gyártott mennyiségre. Tehát itt tulajdonképpen nem ár lenne hanem sima termelési költségek. Itt nincs olyan eset mint pld. a német állam megveszi a macsekot a Daimler-Benz-től vagy a Demag-tól:), akik azért szeretnének elérni egy csekély profitot is:)
( linket nem adok mert egyrészt úgysem olvasod el, másrészt meg ha el is olvasod kínai /észak -koreai/orosz propagandának minősíted, lásd a RUSI esetet:):):))
Nagyaranyu darabar csokkenest lattam valahol a Ju88-al kapcsolatban. Belepett a nagyon nagy szeria faktor. Egyebbkent erdekesek ezek a kotott aras dolgok. Ugyebar a darabarban meg kell jelennie a fejlesztes, vagy/es licenc ara, gyartocsarnokok, gyartosorok megepitesenek, megvasarlasanak ara, munkaero kikepzesenek ara, anyagkoltseg, stb. Az odaig tiszta sor, hogy novekvo darabszammal, csokken a darabar. De itt jon be a kepbe, hogy sok orszag sok uzem megepiteset direktbe tamogatta, igy a termek darabaraban ez vagy tukrozodott, vagy nem. A Szu-nal aztan az is kerdes, hogy a LL- kereteben kapott szerszamgepek, radiok, nyersanyagok, felkesztermekek arat elszamoltak a gyarakkal, es igy azokat beepitettek a darabarba, vagy nem. Sejtesem szerint nem faradtak ilyen pusztan konyvelesi muvelettel. Ha tevednek, nyugodtan javitsatok ki.
Legvedelmi fulelo vagy mi a magyar neve. Volt a magyar hadseregben is rendszeresitve, csehszlovakiaban detto, sot nekik volt egy komoly export csomagjuk a Szu-ba, legvedelmi lovegek, azok licencei is talan, loszer es fulelo berendezesek. Szerintem szinte minden komolyabb hadseregben alkalmaztak ezeket, amig a radar ki nem szoritotta. De Plieur irta, hogy modernebb megoldasok maig hasznalatban vannak.
A TT-26 lángszórós robi és TU-26 irányítóról van szó?
Valószínű hogy a belső átalakítások ára is bele volt számolva, plusz hogy érdekes módon a T-26-osnál évekig kínlódtak a 71-TK-1...3 rádiókkal, hangolás- hűtési- rezgés érzékenység gondok, ez a spanyol polgárháború idején derült ki. Tehát vagy a géphez kellett hozzányúlni, vagy az irányítási rendszert kellett strapabíróvá tenni.:)
Az árképzésükről passz, ez azóta is témát ad a szakiknak, de az tény hogy ezek a gyárak ha kis mértékben, de eltérő tankokat gyártottak, ránézésre is meg lehetett különböztetni őket, másrészt ott a kérdés hogy mekkora szerződésekről volt szó, gyártás szervezési kérdések ( nem volt azonos a munkaóra/ tank ).
Akkor ezen pénzek tükrében a Moszkvai Pátriárka 1943-44 s felajánlása -egy harckocsi ezredet ajándékoznak a Honvédő Háború segitésére.-- kb 3 millió rubel?
Persze a 46 püspök és a 3 főpap szabadult az átnevelő táborokból.S megnyilt egy egyházi szeminárium is, +a Moszkvai Patriarchátus Lapja is kiadásra kerülhetet.
Vajon Sztálin vagy Szergij pátriárka kötött jobb üzletet ?
Persze lehet hogy valaki bekiabált 80 kopeket, de hogy a harmincas években is már 1 rubel felett volt egy kiló kenyér az biztos. Innentől a 80 kopekes havi bér az vagy közröhej nyugati propaganda, vagy csak túlzott az illető. Esetleg napi bérről volt szó ÉS túlzott kicsit.
Amúgy a Harmincas évek közepén a második 5 éves tervhez kapcsolódóan megduplázódott reálértékben a gyári munkások fizetése. Persze úgy sem volt sok. A Sztahanovisták mondjuk jól kerestek.
