Sziasztok!
Igaz, hogy Sharm és nem Hurghada, de hátha itt is érdekelhet valakit.
Télből a nyárba
Sharm el Sheik, Sharm Resort
(2019.01.23-01.30)
Rengetegszer jártunk már Egyiptomba, de mindig csak a nyári időszakban. Eddig április volt a legkorábbi időpont, amikor voltunk, de most hirtelen indíttatásból úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk milyen is a télből elmenni egy kicsit a nyárba. A Sharm Resort szállodára esett a választásunk, részben azért mert olcsó volt, részben pedig azért, mert már jártunk itt két éve, és tudtuk, hogy szép az élővilág, illetve a szálloda egy öbölben fekszik, ami eléggé szélvédett, és ez nem egy hátrány januárban.
Indulás:
Amikor otthonról elindultunk még csak hószitálás volt, de mire a reptérre értünk, már nagy pelyhekben esett a hó. Az indulás a Flyegypt charterével reggel 7:15-re volt kiírva, de biztos voltam benne, hogy a hó miatt késésre kell majd számítanunk. Meglepő módon időben történt a beszállás, és minimális, kb 15 perces csúszással fel is szálltunk.
Mivel már repültünk velük, tudtuk, hogy nincs túl nagy ellátás a fedélzeten, csomagoltam szendvicseket, melyeket jóízűen el is fogyasztottunk, hiszen korán keltünk, addigra jól meg is éheztünk. Amit adnak, az egy kis kifli sajttal, egy piskóta szelet, egy kis dobozos üdítő, és egy pohár víz. Kávé, tea fizetős, ha jól emlékszem talán 2 euró.
A felhők felett mindig süt a nap, már az is jól esett, amikor felszálltunk és megláttuk a napocskát, arról nem is beszélek, hogy valami fenomenális volt megérkezni a „nyárba”. Enyhe szellő lengedezett, hétágra sütött a nap, én pedig ott álltam csizmában, bundás kabátban, és majd megsültem. Vízumot nem vettünk, nem terveztünk Kairóba menni, ezért nem volt rá szükségünk.
Érkezés:
A reptéren gyorsan ment a csomagok felvétele, a biztonsági ellenőrzés. Netkártyát mindenképp akartunk venni. Négy pult volt, Vodafone, Orange, Etisalat, és egy új szolgáltató, akinek sajna elfelejtettem a nevét. A Vodánál és az Orange-nál sokan álltak sorba, így az Etisalat-hoz mentünk, ahol 8 dollárért vettünk 10GB netet. Itt tényleg előttünk bontotta ki a kártyát, be is tette a telefonba, és mire kiértünk a buszhoz már aktív volt. Nem csaptak be, azt kaptuk, amit vettünk.
A szobakiosztásról már sokan írtak, köztük két éve én is, semmi nem változott ahhoz képest. Előre leosztott szobák vannak, a bejelentkező lap kitöltése, az útlevél másolása után borítékba adják át a törölköző kártyákat és a szobakártyát. Két éve is a Resortba fizettünk be, de írtam a hotelnek, és van Mahara kártyánk, így a Plázába a II. blokkban kaptunk szobát. Most kb. ugyan erre számítottam, de idén ez már nem működött, hiába nem volt szezon, és hiába nem volt teltház. A Resortba fizettünk, a Resortba kaptunk szobát, a VIII. blokkban. Nem volt ezzel semmi probléma, hiszen nem esett nehezünkre sétálni, főleg nem januárban. Viszont a IX. blokk már ilyen szempontból cinkes, főleg nyáron a dögmelegben, mert elég messze van a tengertől. Szóval jó tanács: aki tuti a Plázába szeretne kerülni, az oda is foglaljon.
Szoba:
Tágasabb volt, mint a két évvel ezelőtti Pláza szoba, szebb volt a kilátás, viszont jóval többet kellett sétálni a partig. Mint írtam, ez januárban még jól is esett, de nyáron ebben nem lennék biztos.
Tisztaság volt, a berendezés dettó, mint a Plázában, két óriási ággyal. Ellenőriztem a víznyomást és vízhőfokot, mert két éve éppen, hogy langyos víz folydogált, ami januárban nem annyira lett volna kellemes, de nem volt vele probléma, tűzforró víz volt, nagy nyomással, úgyhogy megnyugodtam. Vízforraló, illetve kávé, tea bekészítés itt nincs, aki erre vágyik, annak sajnos magával kell vinni. A takarítónak mindig hagytunk az ágyon 1 dollárt és némi édességet. Cserébe kaptunk hattyút, szívecskét, elefántot, sőt, egyik reggel egy csokor virággal is meglepett. Nagyon rendesen takarított, pótolta a sampont, tusfürdőt, cserélte a törölközőt.
Személyzet:
Egyetlen kivétellel nekünk nem volt problémánk a személyzettel. A Fellini pizzázóban egy vékony, fiatal srác nem tudom, hogy milyen okból kifolyólag, de nem szimpatizált velünk, nagy kegyesen szolgált ki, nem azt hozta, amit kértünk, húzogatta a száját, pofákat vágott és motyogott ránk valamit arabul. Nem adtunk rá okot, de amikor ezt kétszer eljátszotta, akkor eldöntöttük, hogy oda többet nem megyünk. Ettől az egyetlen embertől eltekintve, mindenki nagyon kedves, mosolygós, és jó fej volt, amit természetesen baksissal honoráltunk.
Ellátás:
Érkezéskor adnak a borítékba tájékoztatót, hogy mikor, hol lehet enni, illetve az idegenvezető is elmondja, ezért ezt nem részletezem.
Mivel már jártunk itt, az ellátással kapcsolatban nem voltak túl nagy elvárásaink, nagyjából tudtuk, hogy mire számítsunk. Ehhez képest pozitívan kellett csalódnunk, sokkal, de sokkal jobb volt minden, mint két éve. A főétteremben változatosabb, finomabb volt a kaja, éhesek soha nem maradtunk. A süti kínálat a sokszorosára fejlődött. Minden nap volt csirke és marha, a gyümölcs választék viszont nem túl nagy.
Minden bejelentkezős éttermet kipróbáltunk, a tapasztalatom:
Via Venito: nekem két éve sem ízlett, most sem volt jó, nem tud senki meggyőzni, hogy az a legjobb
Mexikói: két éve is imádtam, most is nagyon finom volt, a legjobb szerintem
Libanoni: két éve sokkal jobb volt, most egyáltalán nem ízlett
Fellini: semmit nem változott, nekem ízlik ott a pizza, a kiszolgálás most nem volt a legjobb
Mahara vacsi: mivel Mahara kártyával rendelkezünk, ezért kaptunk meghívást egy VIP vacsorára, ahová előtte két nappal kellett bejelentkezni. Bejelentkezéskor derült ki, hogy ezt majd a Via Venito-ban tudjuk elfogyasztani. Mivel eleve fenntartásaim vannak ezzel a hellyel kapcsolatban, hiszen jót még ott nem ettem, ezért nem indultam nagy elvárásokkal. Még szerencse, mert nekem ez sem ízlett. A férjem szerint viszont nem volt rossz, tehát lehet, hogy velem volt a baj. J
Amúgy mindent ettünk (zöldség, gyümölcs, tejtermék) jégkockával ittuk az üdítőt, de szerencsére az átok messziről elkerült minket.
Part-medencék:
A partjáról már sokan írtak, illetve, ha valaki megnézi a képeket a szállodáról, láthatja, hogy egyáltalán nincs homokos, pancsikolós partja. Két stég van, ahonnan be lehet menni az egyből mély vízbe. Az élővilág nagyon szép, bár olyan érzésünk volt, mintha valamennyit pusztult volna a két év alatt. Az infó táblán 22 fokra volt írva a tenger hőmérséklete, ez nagyjából tükrözi is a valóságot. A fiúk volt, hogy másfél órát sznoriztak, rövid neoprén felsőben, én hosszú 3mm-es ruhában voltam, de még így csak max fél óráig esett jól. Medencéje több is van, elszórva, elrejtve az épület tömbök között, és van kettő csúszda is, ami januárban is üzemelt. Viszont ezekből csak egy van a SPA épület mögött, ami fűtött. Ez nem lassan mélyülő, hanem inkább úszómedence és kb 25-26 fokos a víz benne. Úszásra tökéletes, de senki ne számítson termálvízre. J A többi medence vize olyan hideg, mint ami a csapból folyik, számomra fürdésre teljesen alkalmatlan. Nem is volt tele egyik sem, egyszer láttam az egyikben egy kamasz gyereket, de Ő sem időzött bent túl sokáig. Ezek miatt úgy gondolom, hogy kicsi gyerkőccel nem ez a legideálisabb szálloda, télen meg pláne nem.
Időjárás:
Nos, ettől tartottam a leginkább, mert rettenetesen fázós vagyok, nem úgy, mint az átlag, hanem attól sokkal jobban. Ezért úgy indultam el, hogy több volt a meleg ruha nálam, mint a nyári ruha. Azt kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam, sokkal jobb volt, mint amire készültem és számítottam. Reggel általában felhős időre ébredtünk, és nem is volt túl meleg, olyan 17-18 fok lehetett. Elmentünk reggelizni, és mire végeztünk, 9 óra után, már melegen sütött a napocska. Persze árnyékban akkor sem volt kánikula, de már kellemes. Mire lementünk a partra, addigra meleg volt. Az a jó ebben a szállodában, hogy öböl részben fekszik, és kevésbé szeles. Az egy hét alatt napközben nem is nagyon fújt a szél, a víz szinte mindig tükör sima volt. Egy nap nem sütött teljes erejével a nap, hanem szűrt fény volt, fátyolfelhős, de akkor is meleg volt, és aznap is sikerült megpirulni. Tehát napközben olyan idő van, mint itthon júniusban, kellemes, de nem döglesztő meleg, napon simán 30 fok. Viszont délután 5 óra körül, amikor már megy le a nap, érezhetően hűl a levegő. Ilyenkor nekem már nem esett jól a fürdőruha, fel kellett vennem egy vékony pamut felsőt. Nyilván este sem olyan, mint nyáron, hanem sokkal hűvösebb, de nem hideg. Általában olyan 20 fok körül lehetett, a fiúk sokszor pólóban voltak, néha egy vékony pulcsi is volt rajtuk, de én azért elbírtam a pulcsi, vékony dzseki kombót. Hosszú nadrág, zokni, zárt cipő. De rengeteg ember volt rövid nadrágban, tangapapucsban este is, valószínűleg kevésbé fázósak, mint én. Az egy hét alatt egyszer volt „rossz” idő, akkor elő sem bukkant a nap, pötyörgött az eső, de igazán hideg akkor sem volt. Előtte néztem mindenféle időjárás előrejelzést, de azt kell mondanom, a fele sem jött be annak, amit ott írtak. Azt viszont el kell ismerni, hogy nem annyira kiszámítható, mint nyáron, és teljesen más a hőérzet, ha süt a nap, ha fúj a szél, vagy, ha elbújik a nap. Szóval a tél ott is tél, de még mindig jobb volt, mint itthon a mínuszok.
Fakt. program
Pont a kiszámíthatatlan időjárás miatt előre nem fizettünk és nem is foglaltunk sehová. Úgy voltunk vele, hogy ha rosszabb az idő, akkor max. elmegyünk valahová, de egyébként a napsütés minden percét a parton szeretnénk élvezni, mert nem túl sok az egy hét. Az ominózus felhős, pötyörgős időben felesleges lett volna a szállodában maradni, ezért bementünk Nama Bay-re. A hotel taxi-ját vettük igénybe, aminek fix díja volt, 8 euró oda, 8 euró vissza. Egy másik párral közösen mentünk, így osztoztunk, és nekünk bőven belefért ez a 8 euró, hogy ne kelljen taxit vadászni, meg alkudozni pár euró miatt. Az autó patyolat tiszta volt, nagyon jó illattal és egy kedves, fiatal sofőrrel, aki teljesen normálisan vezetett. Annak ellenére, hogy nem este, hanem napközben voltunk bent, Sharm nem volt kihalt. Nagyon jókat vásárolgattunk, megvettem életem cipőjét, J kávéztunk, sétálgattunk.
Sajnos az egy hét hamar eltelt és elérkezett a hazaút napja, jobban mondva éjszakája. Ez nálam a horror kategória, mert egyáltalán nem vagyok bagoly típus, nem bírom az éjszakázást. De sajnos mindig így van, vagy az indulás vagy a hazaút éjszakára esik, szóval túl kell élnem valahogy. A transzfer, az indulás tűpontos volt, szavunk nem lehet. Az ellenőrzés a reptéren most is alapos volt, de nem annyira szigorú, mint két évvel ezelőtt. Nem valami kellemes időjárási körülmények között jöttünk, végig nagyon rázkódott a gép, sokat voltunk „bekötve”. Nem volt kellemes, de volt már rosszabb is. Ami ettől sokkal, de sokkal rosszabb volt, kijönni a terminálból, szembesülni a mínusz öt fokkal, és letakarítani a havat a parkolóban hagyott autóról. Már abban a pillanatban hiányzott Sharm, a napsütés és a tenger….
Összegezve: A szálloda most is azt adta, amit vártunk, ár-érték arányban nem csalódtunk, hiszen nem Baron Palace színvonalra számítottunk. Az időjárás kegyes volt hozzánk, és hihetetlen módon feltöltött az, hogy kiszakadtunk az itthoni szürke, ólmos, nyálkás, havas, hideg időből. Ez volt az első téli nyaralásunk, de remélem, hogy nem az utolsó.
