Ha nem tudod eldönteni, hogy melyik nyelvvel tudod a leghamarabb megszerezni a diplomádat, mindenféleképpen az Eszperantót javaslom.
Én a lovári cigányt választottam, természetesen egy jó párszor hazavágnak ebből a nyelvből. Most az állásom forog kockán, később a diplomámat is bevonhatják.
Várom minden kedves fórumozó hozzászólását, aki hasonló cipőben jár.
(Off? - Nekem az interlingua mest. nyelv tetszik, az eszperanto nagyon nem (főleg a la névelő utáni -o végződésű főnevek szabálya miatt, ez borzalom. Más: Baghy Gyula ismert fordításában Petőfi: Szabadság, szerelem-je így hangzik: "Libereco kaj la amo".
hm, ez érdekes, tesztet SOHA nem gyakoroltam, de a nyelvtant elég sokat, így az egyik nyelvvizsgámon (igaz, nem eszperantóból) 15-ből 14 pontos lett a tesztem. ez hogyan lehetséges szerinted? ja és nem kellett tippelgetnem sem.
Bingó! Az sem sért semmilyen szabályt. Erről egyszer már volt szó. Ez magának a feleletválasztós tesztnek, mint tudásmérő eszköznek a kritikája is, teljesen függetlenül az eszperantótól, sőt a nyelvvizsgától is.
A feleletválasztós teszt a tömegoktatás káros mellékterméke és a tudás mérése helyett a tippelésre való rászoktatás eszköze. (Ha ki tudok zárni egy vagy két lehetőséget, már egészen jó eséllyel tippelhetek, anélkül, hogy valódi, precíz tudásom lenne, miközben az igen felkészült tanulót is alaposan megkeverhetik a szándékosan félrevezető válaszok) Ezért a feleletválasztós teszt főleg azt méri, hogy erre a típusú feladatra mennyit edzett a tanuló, ami a gyakorlatilag használható tudással csak igen érintőleges viszonyban van.
A tudás mérése egyébként nagyon nehéz. A tökéletes megoldást (a számításos feladatokat talán leszámítva) még nem találták fel, de a feleletválasztós teszt alighanem az egyik legrosszabb tudásmérőeszköz. Aki ezt vitatja, mondjon rosszabbat.
Az előttem szólók is igazat szóltak, de még egy szempontra hívnám fel a figyelmet:
A magyar "Jobban szeretem a kutyákat mint a macskákat." mondat állítmánya a "szeretem", és valamennyire szeretem mindkettőt (csak a kutyákat jobban), tehát magyarul a "szeretni" igének a macskák is lehetnek a tárgyai.
Eszperantóul viszont nem a "szeretni" igét, hanem a lényegében lefordíthatatlan "jobban szeretni" = "preferálni" igét használjuk, és a "jobban szeretés"csak a kutyákra vonatkozik, mert a macskákat nem"jobban szeretjük", nem"preferáljuk". Ezért a "preferi" igének a macskák logikailag egyszerűen nem lehetnek tárgyai az "al" elöljárótól függetlenül sem.
Korábbi autentikus laborszövegeket kérdésekkel és válaszokkal az ELTE_ITK facebook oldalán és a youtube-on találhatunk. Írjuk be a keresőbe, hogy „eszperantó beszédértés”.
A kép alatt bal oldalon megtaláljuk a linkeket a kérdésekhez és válaszokhoz. Maga az írott szöveg sajnos nem szerepel mindig.
Ez az anyag azért is jó, mert ugyanaz a felolvasó, mint az éles vizsgán.
Ha már a fülünket hozzászoktattuk az idegen nyelvű szöveg hallgatásához, gyakoroljunk úgy, mint a nyelvvizsgán.
Olvassuk el először a kérdéseket,
hallgassuk meg egyszer a szöveget,
tartsunk két perc szünetet, próbáljunk meg válaszolni a kérdésekre,
második meghallgatás, két perc szünet,
harmadik meghallgatás, két perc a válaszadásra.
Ellenőrizzük megoldásunkat, ha van szövegkönyv olvassuk el, szótározzuk ki a gondot okozó részeket.
Ne pánikoljunk, ha vannak ismeretlen szavak, ez természetes. Koncentráljunk a kérdésekre és a kulcsinformációkra.
Hallgatás közben is jegyzeteljünk, de eszperantóul.
A szünetekben fordítsuk válaszainkat magyarra, csak a magyar nyelvű választ fogadják el.
Ne hagyjunk üres helyet, ha kell tippeljünk.
Nem kell teljes mondatban válaszolni, koncentráljunk a kulcsinformációkra.
Gyakoroljuk a számok értését idegen nyelvről magyarra.
A sikeres laborhoz a gazdag szókincs is fontos. Olvassunk minél többet.
Segítségeteket szeretném kérni. Jövőhéten megyek a középfokú eszperantó szóbelire. Az írásbelim már sikerült. Így aki bármilyen hanganyagot, képleíráshoz tanácsot, szituációt vagy a szóbelihez kapcsolódó segítséget, tanácsot tud adni azt nagyon megköszönöm. Email címem: szakalagika@gmail.com
Már kétszer voltam vizsgázni, egyszer a magnó miatt nem sikerült, utóbbin pedig 3 ponttal kevesebbet kaptam mint a minimum.
"Az eszp. szókincse tényleg nagy részben LATIN eredetű.
De ez úgy jön ki, hogy sokat eleve a latinból vett át. De olyanok is vannak, amelyeket a latin leány nyelveiből vett át ugyan, viszont ezek a szavak ALAKILAG megegyeznek az latin eredetivel. Ám gyakran ezeknek a jelentése már elér a latin eredeti jelentésétől."
Köszönöm az általam olvasott információk és ismeretek korrigálását. Most már nekem minden világos.
"Nem biztos, hogy jobban tudom. Lehet, hogy tényleg "mindent tud", de ezt az egyet sajnos tényleg rosszul tudja."
Lehet, hogy rosszul tudom. Sőt biztos. Különben nem kérdezősködnék itt a tapasztalt és sokat tudó eszperantistáktól.
"Én, a senkiházi a következőt állapítanám meg."
Miért lennél már senkiházi? Segítesz mások tudásszomjának kielégítésében.
Én nem vagyok "mindent tudó", csak egy általam olvasott információ hitelességéről kérnék felvilágosítást. Mégpedig, hogy Zamenhof mely nyelvekhez nyúlt vissza, amikor kidolgozta az eszperantót.
Mi az, hogy személyemben megjelent a mindent tudó? Miért lennék én már mindent tudó? Én nem tudok mindent. Ha tudnék mindent, akkor nem kérdezősködnék a tapasztalt és sokat tudó eszperantistáktól a nyelv kialakulásáról és fejlődéséről. Sajnálattal olvasom, hogy az eszperantisták kiváltképp ellenszenvesek azokkal szemben, akik ismereteket akarnak szerezni és ismereteket akarnak korrigálni magáról az eszperantóról. :'-(
Miért lenne már hülyeség amiket én írnék? Csak feltettem néhány értelmes kérdést az eszperantóról, amire értelmes válaszokat akarok várni. Arról én már nem tehetek, hogy vannak itt emberek, akik folyton kukacoskodnak velem. Én csak az ismereteimet akarnám korrigálni és bővíteni az eszperantóról, azonban ahogy látom sokakban ez nemtetszést vált ki. Sajnálattal látom, hogy az eszperantisták között is sok ellenszenves és kukacoskodó alak van, akik mások eszperantóról való tudásszomját le akarják lohasztani. :'-( Így nem csodálom, hogy nem terjedt el jobban az eszperantó, ha a tapasztalt eszperantisták így fogadják azokat, akik ismereteket akarnak szerezni az eszperantó nyelvről és a mozgalomról. :'-(
Sziasztok, nagy szükségem lenne különböző anyagokra amik segítenék a sikeres írásbeli/szóbeli eszperanto középfokú nyelvizsgámat. Minden anyag jöhet az alábbi e-mail címemre csemertibor@yahoo.com. Köszönöm előre is.
Nem biztos, hogy jobban tudom. Lehet, hogy tényleg "mindent tud", de ezt az egyet sajnos tényleg rosszul tudja.
Én, a senkiházi a következőt állapítanám meg.
"Tudom, hogy a francia, olasz és angol szókincs a latinból származik, de attól még mitől származna már ezekből a nyelvekből az eszperantó szókincse, ha egyszer nem ezeket a nyelveket vette alapul Zamenhof, hanem a latin?
Ez olyan tiszta hülyeség, mintha például én 1 évvel ezelőtt almát ettem volna és erre később azt mondanánk, hogy valójában almás pitét ettem, mert az almás pite almából készült. Pedig csak simán almát rágcsáltam."
Ez pont fordítva van. Ha almás süteményt eszel, akkor egyúttal almát is ettél.
Fordítva viszont nem igaz.
Az eszp. szókincse tényleg nagy részben LATIN eredetű.
De ez úgy jön ki, hogy sokat eleve a latinból vett át. De olyanok is vannak, amelyeket a latin leány nyelveiből vett át ugyan, viszont ezek a szavak ALAKILAG megegyeznek az latin eredetivel. Ám gyakran ezeknek a jelentése már elér a latin eredeti jelentésétől.
La Universala Vortaro havas kvin referenc-lingvojn, nome angla, franca, germana, pola kaj rusa. Ili tamen ne estas la solaj aŭ eĉ nur la plej gravaj fontolingvoj de Esperanto. Almenaŭ estas aldonindaj la itala, la (scienca) latina, la malnova greka, jida, la du diversaj formoj de pra-Esperanto, Volapuko kaj ankoraŭ multaj aliaj lingvoj.
Precize difini la fontolingvo(j)n nur esceptokaze estas same evidente kiel en la ekzemploj de “hundo” (el la germana) aŭ “birdo” (el la angla). Kialoj povas esti i.a.:
ĉiuj eblaj fontolingvoj havas saman etimon, tiel ke ne eblas decidi, sur kiu precize baziĝas la esperanta formo. Ekzemplo estas “lampo” kun sama etimo en ĉiuj kvin referenc-lingvoj kaj en multaj aliaj latinidaj, ĝermanaj kaj slavaj lingvoj.
la esperanta vorto havas formon miksitan el diversaj fontolingvoj aŭ aliformigas ĝin laŭ propraj reguloj (giardino → ĝardeno)
la fenomeno de rekta kaj nerekta etimo: La vortoj “admiralo” kaj “magazino” ekzemple eniris en Esperanton tra eŭropaj lingvoj. Ambaŭ tamen devenas de arabaj vortoj, sed estis nerekte “importitaj” al Esperanto. Simile estas pri multaj vortoj de ekstereŭropa deveno (‘’tomato’’, ‘’ananaso’’ ktp.) – ĉu oni atribuu ilin al la indiĝenaj lingvoj, el kiuj la eŭropaj koloniistoj transprenis ilin, aŭ al ties lingvoj, tra kiuj ili enpenetris Esperanton?
vortoj apartenas al la grupo de inventitaj novlatinaĵoj de (precipe) la 16-a ĝis 18-a jarcentoj – ankaŭ tie ĉi oni povas heziti, ĉu ili eniris Esperanton rekte el la “latina” aŭ el la modernaj lingvoj.
vortoj apartenas al novgrekaĵoj, kiel "termometro" (el la grekaj θερμός = varma kaj μέτρον = mezurilo), "mikrobo" (gr. μικρός = malgranda + βίος = vivo), "gramofono" (gr. γραμμή = linio + φωνή = voĉo) k. s.
Sen preciza difino ne eblas atribui tiujn kaj aliajn kazojn al specifa fontolingvo aŭ eĉ nur grupo de fontolingvoj. Sen tia difino tamen ne eblas doni seriozan takson pri la fontolingvaj proporcioj en Esperanto, des malpli, se oni ne difinas la priesploritan korpuson (ekzemple ĉiuj radikoj de la Fundamento de Esperanto, de listo de la 1000 plej oftaj vortoj, de iuj vortaroj, aŭtoroj, periodaĵoj, radiaj programoj aŭ simile).
