magadról állítasz ki bizonyítvány, milyen aljas vagy.
és igen, folyton hazudsz, és észre se veszed!
nem mondtam, h van csapatod. (idézőjelben van. mert megfelel a te szemléletednek, h vagyunk mi és vagytok ti... én ilyet soha gondoltam, ez csak reflekció rád) gyáva ideológiai elvtársaid vannak.
2. Hazudni a te családtagjaid szokhattak, gondolom onnan származhat a mániád, s nem én.
Valamint: Tőlem ugyan bármi lehet szkíta, ami valóban az. Akár még a csillaghajók is ...
No, azok valóban le néznek, onnan felülről ...
De: Mivel láthatólag nem sajátítottad el az értő olvasás képességét, csak a monomániás mókuskerekezésig jutottál, maradjunk az egyszerű, egy-két szavas tényközléseknél:
nyilvánvaló, h megelőzték, de a ház mint olyan, az én véleményem szerint nem kultúraminősítő, minthogy a szkítáknál se jellemző, lehet sátorban is élni
The Knap of Howar may be the oldest preserved stone house in northern Europe with radiocarbon dating evidence showing that it was occupied from around 5700 to 4800 years ago.
...
viszont pl. a kerék, az már a kultúra egy jelentős állomása, fejlődés szempontjából.
habár az (annak eredete) nem olyan egyértelmű, mint a ló háziasítása.
Ennek ellenére nagyon kellene fülelnünk, ha visszacsöppennénk III. Béla király korába, hiszen még ezt az ismert szöveget is alig lehet érteni, és nem valószínű, hogy könnyedén elbeszélgetnénk honfitársainkkal
érdekes, h csak te vitatkozol velem, de valahogy egy leminusz van nekem folyton egyszerű tényközlésért. te meg ugye nem minuszolsz, akkor valaki a "te csapatodból" itt bujkál. az már milyen jellem...
érdekes. ahogy az is, h megsértődtél amikor felsoroltam konkrétan mit hazudtál. és jöttél azzal a "kikezdhetetlen" érvvel, h mi szoktunk hazudni... (nem érdekel a kusita-ügy :) )
nem azt mondtam, h tagadtad, h a szkíták jelentős kultúra, de nem is mondtad ki h úgy van...
de valójában érezni h lenézed, és kerülöd a nyilvánvaló tény kimondását.
inkább az érezhető h minden szét akarsz választani, nehogy az legyen h szkíta
amikor
egy konkrét területen, az Uralnál, amit a szkíták őshazájának tartanak és ezeréveken keresztül ott voltak,
konkrét szkíta szokások (háziasított ló, lótej-ivás, kurgánok stb.) kimutathatóak
te akkor is jössz h nem-nem-nem
engem nem érdekel, mert ez nyilvánvaló tény, mégha nem is minden százszázalék, akkor is ez nagyvonalakban egy,
ez "csupán" az emberi kultúra világos látása szempontjából érdekes, nemolyan nagy ügy...
A görögöket pl. a minószi krétaiak, a thiraiak/théraiak (ma Szantorini), s a pelaszgok is megelőzték.
Lásd Akrotiri városa, kb. 4.000 éve épült, 2 és 3 szintes lakó- és kommunális épületek, s kb. 3.600-3.700 éve pusztult el. (Vulkánkitörés)
- - -
Hol tagadtam, hogy a szkíta kultúra régi kultúra? Idézd!
Hol tagadtam, hogy a szkíta kultúra - mint az általunk ismert első (részben) európai lovaskultúra - jelentősen hatott a sztyeppe világára és az azzal érintkező mezőgazdasági és városi kultúrákra, társadalmakra? Hisz mi is a sztyeppéről jöttünk. Idézd!
Az, hogy a kusiták - akik egyiptomi fáraó dinasztiát is adtak - fekete afrikaiak s nem szkíták ennek semennyire nem tagadása, még ha Jokki bele is bolondul. (Az abesszin állam szintén afrikai képződmény, ha érte is egyiptomi, arab, indiai hatás is, nem kellettek ahhoz szkíták oda.) Az meg, hogy szerintem - lévén ezt mutatják a jelenlegi tudományos tények, felfedezések - a szkíták tudtommal nem 6. vagy 7.000 évesek, az ugyan mitől a létezésük vagy a kultúrájuk tagadása? (A japán császári házról sem hiszem, hogy a Naptól származik, isteni, s időtlen idők óta "van", ettől még 1.500 éve létező uralkodó család. Ami tiszteletre méltó így önmagában is. Mint ahogy a 3.500 vagy 4.000 vagy 4.500 év is.)
Íjazni-nyilazni, meg - jelen tudásunk szerint - egyes területeken már 70.000 éve is tudott az ember, akkori a jelenleg ismert legkorábbi, az íjakhoz-nyilakhoz köthető régészeti lelet. Nem hinném, hogy szkíta lelet lenne ... Hozzájuk, majd, a lovasíjászat lesz köthető.
Riding began in the Pontic-Caspian steppes before 3700 BCE ... It may well have started before 4200 BCE. It spread outside the Pontic-Caspian steppes between 3700 and 3000 BCE.
ezek a dolgok, amik 3000 évnél régebbiek, ezek nagyon ködösek, beláthatatlanok még ma.
nem is veszem készpénznek, nem hiszem el, mint te.
viszont az, h a szkíta kultúrához tartoznak, az szinte biztos.
íjaztak, mint a szkíták.
lóval temetkeztek, mint a szkíták.
The earliest proven horse burial in the Old World dates back to the fifth or fourth millennium BC and is found in S'ezzhee, in a cemetery on the Samara River from the Samara culture.[10]Thousands of years later, Herodotus described the practice among the Scythians. Typically, such burials involved the sacrifice and burial of one or more horses to accompany the remains of high-ranked members or warriors.[9]
az van, h (a jelenlegi tudásunk szerint)
ők 500 évvel megelőzték a görögöket, mezopotámiát és egyiptomot.
1000 évvel megelőzték kínát.
In the space of possibly 500 years, there is evidence of horse-drawn chariots in Greece, Egypt, and Mesopotamia. By another 500 years, the horse-drawn chariot had spread to China.
Tudományos cikkből, ami alig pár hsz-sal korábban már idehotalra került.
"
"Az ötödik csoportba a mai Przewalski-lovak és őseik tartoznak, melyek az eurázsiai sztyeppéken terjedtek el. Ez volt az ún. Botai-csoport, melyről L. Orlando munkacsoportjának egy korábbi tanulmányában (Gaunitz et al. 2018) bebizonyosodott, hogy ezeket háziasították a legkorábban, valamikor Kr. e. 3500 környékén a Kazah-sztyeppéken, bár ekkor még elsősorban tejéért és húsáértszaporították, semmint hátaslóként tenyésztették."
és
"A harcászati jellegű lótartás megjelenésea kelet-európai sztyeppe vidéken a Szintasta-kultúrához (Kr. e. 2200–1800) köthető."
(A ló háziasításának története – friss eredmények a Nature-ben)
"
Vitatkozz velük, engem nem érdekel, hogy mit nem hiszel el.
és azt miből vetted le (h nem lovagoltak)? h te úgy gondolod?
lovat tartottak, lovat áldoztak.
kurgánokat emeltek, mint a szkíták.
lovakat áldoztak, mint szkíták.
pásztorkodtak, mint a szkíták.
Asko Parpola suggests that the language of the Botai culture cannot be conclusively identified with any known language or language family.[15] He suggests that the Proto-Ugric word *lox for "horse" is a borrowing from the language of the Botai culture.[a][16]
The Pontic-Caspian steppes count for more than 40% of the wild horse remains in Europe c. 5000 BCE. People of the Late Neolithic and Copper Age cultures of these regions not only hunted and ate the horse (at one site on the Mid-Volga 66% of the 3,602 identified bones were of horses), but also sacrificed it and made bone plaque figurines of the horse (cf. Mallory 1981; 1989: 220–221; Anthony 2007: 189–192). This is an important match with the Early PIE language, which certainly had a word for the horse.
The horse-drawn chariot was developed in the Sintashta culture in the South Ural steppes at the end of the third millennium BCE, and it spread quickly east and west.
A BMAC elite grave at Zardcha Khalifa on the Zeravshan River in Tajikistan had a horse-drawn chariot with Sintashta-type bits and bone cheek-pieces, but typically BMAC ceramics (cf. Bobomulloev 1997).
azt mondtam, "szkíta történelem", te meg gondoltad h "lovaskultúra".
egyébként meg ott volt feketén-fehéren, h az uralnál feltételezhető ie.4800-ban háziasították a lovat. ha nem tudsz angolul, segítek.
herding societies in the steppes west of the Ural Mountains, where the Khvalynsk culture had herds of cattle and sheep, and perhaps had domesticated horses, as early as 4800 BCE.
azt se mondtam, h nincs más természettisztelő kultúra.
egyetlen hozzászólásban 3 hazugság. ilyenekre csak bernát volt eddig képes.
Semmi bajom azzal, hogy régi, sőt akár az egyik legrégebbi.
Ettől még nem kell elfogadnom azt is, hogy már akkor létezett a "szkíta lovaskultúra", amikor még nem is lovagoltak az emberi faj.
Az előd népeik persze, már léteztek, mint ahogy a maják vagy az egyiptomiak vagy a görögök, vagy a rómaiak, vagy a kínaiak elődnépei is léteztek, de a jellemző lovaskultúra az - jelen tudásunk szerint - nincs 7.000 vagy 6.000 ezer éves, 30.000 pedig pláne nem.
No de miért is baj az, ha "csak" :) mondjuk 4.000 éves? Vagy épp 4.300, vagy 3.800 ...
"a panteistának a kő is isten"
Miért is nem természettisztelő még jó néhány más ősi kultúrkör és vallás?
Lásd pl. Gaia, Démétér, Perszephoné, istennők, vagy Héliosz ...
No, téged felesleges is akkor tovább olvasni, téged a prekoncepcióid és vágyálmaid érdekelnek, nem a valóság, nem a tudomány, nem az eredmények, s az autópályán szembejövő sok-sok autóra egyenként mindre kitalálsz valami sületlenséget, hogy miért ők mennek mind rossz irányba s nem te, ahelyett hogy legalább csak néha-néha elgondolkoznál, épp mire is reagálsz lütyőn ...
Amúgy senki nem mondta hogy manysik vagyunk, csak azt, hogy nekünk - mai magyaroknak - a nyelvrokonaink (ettől még őket is, minket is érhették és érték is különböző, akár nem ceskély egyéb nyelvi, nyelvcsaládi hatások), s részben genetikai rokonai is a honfoglalóknak. Ők is. Meg pl. korai szarmaták is, meg korai - még Attila előtti - európai hunok is ...
A mai magyarok, meg már főként a környező népek genetikai rokonai. S ezen nincs semmi sírni való, lévén - eltelt több mint ezer év, járt erre tatár, török, német, volt egy csomó betelepülés, betelepítés -, sajnos vagy nem sajnos, de ez a természetes.
nekem meg tökéletesen megfelelne, ha elismernéd, h a szkíta az egyik legrégebbi kultúra.
és h az eurázsiában a legjelentősebb, legnagyobb hatású kultúra.
ez az igazság. erről beszéltek az ókori görögök, erre utalnak a régészeti leletek, erre utalnak a kultúrjegyek szinte az egész eurázsiai területen. az a tudás ami a szkítáktól származik az egy egészen más eszme (mint pl.a római), az egy természettisztelő magas kultúra.
és nem csak attól szkíta, h "lovas harcosok", sokkal szélesebb, sokrétűbb amit az felölel.
Most az MKI nevű nemzetinek álcázott szörnyszervezet riogat a manysi múlttal minket, mondván a legrégebbi genetikai kapcsolatot a manysikkal találták....
Aztán nagy meséket fűznek hozzá, hogy az Ural déli részén évszázadokig együtt éltünk a manysiakkal genetikailag is keveredve, mondják ők. És aztán gyakran hozzáteszik, hogy amúgy is a manysi a legközelebbi nyelvrokonunk. Attól most tekintsünk is el, hogy még mindig fordítva ülnek a lovon, nyelvészeti (hamis) dogmákhoz és hazugságokhoz akarják igazítani a valóságot és a legújabb genetikai és régészeti eredményeket.
Nézzük akkor, hogy ennek mennyi lehet a valóságalapja.
Először is kezdjük ott, hogy az terület amit Török Tibor mint manysi-magyar együttélési területnek vizionálnak, milyen alapon lett egyáltalán figyelembe véve?
Azon az alapon, hogy bizonyos Mende Balázs Gusztáv, akit már említettem, mint a Szóládi bronzkori leletek korának meghamisítóját, ott végzett ásatásokat egy közismerten magyargyűlölő orosz régésszel párban.
Találtak is leletek, amiket genetikai vizsgálatra küldtek és juhhu találtak a magyarokéhoz és a manysikéhoz is hasonló géneket..... 1 a baj. ezek 13.századi mongol alattvalók leletei voltak, tehát lehettek köztük kunok (magyar gén) és manysik is. Természetesen a leletek korát meghamisították 4.századinak, holott teljesen egyértelmű volt a 13.századi mongol tárgyak, kengyelek stb jelenléte a sírokban. (Hoppá, akkor a manysi nyelv magyarhoz hasonló szavai véletlenül nem a mongolból kerültek oda, 3 évszázados uralmuk alatt? Ucsiraltu ugyanis egyértelműen bizonyította, hogy a mongolok bizony vettek át szavakat a hunoktól! Szóval Ockham borotvája: a legegyszerűbb magyarázat az igaz.)
Még el se kezdtük a cáfolatot, máris megbukott az egész elmélet. De továbbmegyünk, ezen a területen mocsár van, illetve egy részén mocsaras erdőség. Itt lovaskultúra nem alakul ki, nem vevődik át mástól sem, és főleg nem marad fent.
No de folytassuk. A manysiknál jelentős a medve kultusz. Az egyetlen kultúrális elem a kultuszukban, ami esetleg utalhat sztyeppei lovas kapcsolatra, az az, hogy az ISTENEIKET, tipikus sztyeppei lovasnépek öltözetében jelenítik meg a szertartásban. És ennyi. Namármost, kétlem, hogy egy velük keveredő, velük egy szinten élő népet istenekként jelenítenének meg. Ugyanakkor miért nem lovasok? Hol van lovaskultúra a manysi kukltúrában? Nos sehol. Van ugyan téli ló áldozat, de kb ennyi. Mi a magyar lovaskultúra alapja? Kengyel, lovas íjászok, hátrafelé nyilazás és az, hogy magyarok mindent (arab és bizánci források), lóhátról intéztek. Hol van ennek bármiféle nyoma a manysiknál? Vagy akár bármelyik ún "finnugor népnél"? Segítek, sehol. Viszont a szkítában, meg hunban meg egyfolytában ugyanaz, mint a magyarságnál. Ha megmutatok lerajzolva egy hun faliszőnyeget szarvassal, egy magyar festett kazettás mennyezetet szarvassal vagy egy szkíta aranyszarvast, akkor nincs az tudós művészettörténész, aki ki tudja válogatni, melyik melyik néphez tartozik, hacsak nem ő maga fedezte fel őket. A magyar népművészetben, hiába hazudják azt modernkorinak, egyértelműen ott vannak az ősi szkíta jelképek, a hun jelképek, (szarvas, "állatküzdelem" - ami úgy állatküzdelem ahogy én nagymama -, fényfelszabadítási jelképek, mint a dinnye és a szőlő, amit a manicheizmus a szkítáktól vett át... és oldalakon át sorolhatnám. Hol van ennek bármi nyoma a manysiknál? Sehol semmi.
Juhász Zoltánék teljesen tudományos, matematizált, számítógépekkel is támogatott népzene kutatása mutatta ki mely népekkel van egyoldalú, mely népekkel kétoldalú népzenei kapcsolat, melyekkel nincs. Az egyoldalú kapcsolatoknál gyakorlatilag csak a magyarból a másikba van átadás. A kétoldalú oda-vissza hatások például a viking utódnépek zenéjével mutatható ki, akikről persze már réges-régen tudjuk, hogy genetikailag egy szkíta oldalág és nem germán. Ugyanilyen kapcsolat van egyes kínai népek zenéjével, a koreaival és kismértékben a japánnal is. De ami ennél is meglepőbb, hogy jó pár Dél-, és Közép-amerikai indián nép zenéjével is! Meglehetősen ősi kapcsolat lehet ez, mivel azok a népek már évezredek óta élnek ott. No de menjünk tovább, vizsgáljuk meg a finn-ugor népeket is. Egyébként nem csak dalok és dallamok vizsgálata folyt, hanem hangszerekéi is, ez is fontos lesz. Szóval finnekkel van egy nagyon halvány kapcsolat, mégpedig a finn ősök vettek át a magyarból minimális elemeket. Az összes többi úgynevezett "finnugor" néppel semmilyen kapcsolat nem mutatható ki, a manysival se. Mivel a magyar népzene egyértelműen a legősibbek közé tartozik és nincs közvetlen rokona, vagy átadója sehol, ezért későbbi átvétel se lehet, vagyis az ominózus állítólagos manysi lét idején is megvolt. Másszóval ha nincs közös népzene, nincsenek közös népzenei hangszerek, akkor együttélés sem lehetett, genetikai keveredés sem lehetett és legfőképpen, a magyar nyelvnek semmilyen köze nem lehet a manysihoz.
Mert azt ugye senki nem szopja be 30IQ felett, hogy manysik voltunk, aztán hirtelen szkíták lettünk úgy, hogy a többi manysinál ennek semmilyen nyoma nincs, se genetikai, se régészeti, se kultúrális, se semmilyen?
És itt bukott le nem csak az MTA de az MKI is. Hamisító és hazug, magyartalanító szervezet mindkettő, amelyik bármi áron meg akarja hamisítani az igaz magyar múltat.
Én is azt írtam, hogy jelenleg úgy tudjuk, hogy a Botali kultúra volt az első, amelyik háziasította a lovat, én az i.e ~ 3.500-at idéztem*, ami 5.700 éve volt, deők még nem lovagoltak, már életmód szerűen pláne nem, annak régészeti nyomai maradtak volna.
-> Annak - tudtommal legalább is - nincsenek régészeti nyomai (lovagolt ló - és lovasfelszerelések), hogy már ekkor lovagoltak, lovon harcoltak. Már pedig, ha így lett volna, akkor minden valószínűség szerint igen hamar elterjedt volna a teljes szteppevilágban, rögvest tömeges lett volna - lásd az észak-amerikai prérin villámgyorsan, egy max. két nemzedék alatt teljes hosszában elterjedt a lóhasználat a préri vadásztörzsei között, s az ott élők kizárólagos életformájukká vált (a prérin nem maradt gyalogos életmódot folytató törzs egy sem).
Azaz, legalább is lényegi új adatok megjelenéséig, továbbra is úgy vélem a lovaglás, lovon vándorlás, lovon harcolás életformává legkorábban persacc 4.000-4.500 éve vált/válhatott, lásd:
"A harcászati jellegű lótartás megjelenése a kelet-európai sztyeppe vidéken a Szintasta-kultúrához (Kr. e. 2200–1800) köthető.",
ennél korábban nemigen.
*"Ez volt az ún. Botai-csoport, melyről L. Orlando munkacsoportjának egy korábbi tanulmányában (Gaunitz et al. 2018) bebizonyosodott, hogy ezeket háziasították a legkorábban, valamikor Kr. e. 3500 környékén a Kazah-sztyeppéken, bár ekkor még elsősorban tejéért és húsáért szaporították, semmint hátaslóként tenyésztették."
S nekem semmi bajom sem az 5.700 évvel (ló háziasítása), sem a 4.200 évvel (lovaglás/állandó lovaglás, lovasnomád életmód kialakulása), igen hosszú, beláthatatlan idők ezek így is, felesleges erőlködni, hogy fantáziálás útján netán 7.000 vagy akár 30.000 is valahogy kihozható legyen. Minek?
Ettől viszont még semennyire sem fog zavarni, ha egyszer majd új adatok, felfedezések révén esetleg kiderül, hogy az előbbi mondjuk 7.500, az utóbbi pedig 5.500 éve történt. Nekem tökéletesen megfelel, amit a tények mondanak/mondanak majd. :)
akkor 6000 év. (a lényeg az, h a legrégebbi emberi kultúrák egyike)
Horses, the scientists conclude, were first domesticated 6000 years ago in the western part of the Eurasian Steppe
ez csak ami kiderült, ami biztos. a botai kultúrában már lovagoltak, kutyát tartottak, lótejet ittak.
Domesticated horses could have been adopted from neighboring herding societies in the steppes west of the Ural Mountains, where the Khvalynsk culture had herds of cattle and sheep, and perhaps had domesticated horses, as early as 4800 BCE.
amikor a szaszanidák szomszédként megjelennek, az már egy későbbi esemény. akkor már ezer év eltelt.
The oldest existing mention of Turan is in the Farvardin yashts, which are in the Young Avestan language and have been dated by linguists to about 2500 years ago.[13]
"Az ötödik csoportba a mai Przewalski-lovak és őseik tartoznak, melyek az eurázsiai sztyeppéken terjedtek el. Ez volt az ún. Botai-csoport, melyről L. Orlando munkacsoportjának egy korábbi tanulmányában (Gaunitz et al. 2018) bebizonyosodott, hogy ezeket háziasították a legkorábban, valamikor Kr. e. 3500 környékén a Kazah-sztyeppéken, bár ekkor még elsősorban tejéért és húsáért szaporították, semmint hátaslóként tenyésztették."
és
"A harcászati jellegű lótartás megjelenése a kelet-európai sztyeppe vidéken a Szintasta-kultúrához (Kr. e. 2200–1800) köthető."
(A ló háziasításának története – friss eredmények a Nature-ben)
Azaz, hátasló híján - a korábbi lovak még kicsik, még nem elég erős a gerincük, nem bírják el az embert, a hátasló nemesítés eredménye - 7.000 éve még nemigen létezhettek lovásnomád népek, így szkíták sem. Olyan csoportok persze igen, akikből később majd a különböző szkíta csoportok, népek lettek, csak épp akkor még teljesen más életmóddal.
Nem vagyok Bernát, Szküthopolisz meg nem a város eredeti neve, az odatelepített szkítha katonaságról kapott új nevet. S ők nem 7.000 éve, hanem nagyjából 2.500 éve kerültek Palesztína vidékére, vélhetően helyőrségnek.
Az afganisztáni hunok a heftaliták, s az nem az őshazájuk, keletről kerültek oda, az óperzsa birodalom idején még se hírük, se hamvuk ott. Majd a Szászánidáknak lesznek szomszédaik. Az meg már i.u.
"Észak-Afganisztán" az történelmileg az ujgurok hazája, az a ún. turánia, ahol alánok, hunok éltek és valszeg az avaroknak is az az eredeti hazája (a másik folyamköz, iker-folyók az ókortól, közepén küzülkum meg küzülorda, sőt Kyzyl-Suu. és tudom az a hivatalos álláspont h törökül piros, de csak az üzbégben meg a tatárban.. és az még rendben lenne, h a homok piros, de a folyó is... amelyik nem ott van hanem odébb délebbre)
csak neked meglepő, h a koreaiak eredetileg hunok, a gogurok, goguria lett korea.
csak neked meglepő a közel-keleti kapcsolat, amikor ugarit, medea... scythopolis-ról hallottál?
a szkíták (ismert) történelme 7000 évre megy vissza...
ugye nem te vagy bernát? az szokott így megnyilvánulni mint te
Aha. Szóval az csúsztatás, hogy a kusiták afrikaiak, sőt, echte afrikaiak?
Tudod mit, legyen igazad, a tudósok és a tudomány felesleges, akadémiákra sincs szükség, s ha te azt mondod, hogy a Föld lapos, mert ezt olvastad a facebookon Nostradamus valamelyik nagymagyar kiskövetőjénél, akkor lapos és punktum, a vakhit a fontos, nem az ész. :D
