https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163865904&t=9005529
Táblaíróság Creative Commons License 1 napja törlés -8 0 604171
1. A feltételezésen alapuló vajOn típusú hozzászólás innentől:hsz törlés, 1, nap, 1 hét stb
2. Az önbíráskodásra felhívás most még csak törlés, a következőnél topiktiltás.
3.Moderációval kizárólag az illetékes topikban lehet foglalkozni
4.. Ez nem vitaindító volt.
Köszönöm
A politikai szférának a roma kisebbséghez való viszonyát meghatározza, hogy az előző kormányzati ciklusban közreadott közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok többsége kisebb-nagyobb előítélettel viseltetik a cigányokkal szemben. Leginkább a mai kormánykoalícióhoz tartozó FKGP és a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP szavazói idegenkednek a cigányoktól, legkevésbé az SZDSZ hívei. (Az idézett közvélemény-kutatás idején a MlÉP még nem volt parlamenti párt, ezért szavazóinak véleménye a publikált adatok között nem szerepel.) A politikai pártok konszenzusa cigányügyben leginkább a közömbösségben nyilvánul meg. Konfliktushelyzetekben - amilyen a székesfehérvári gettóügy is volt - a politikai erők a többség előítéletességét megerősítve igyekeznek démonizálni,
munkakerülőnek, bűnözőnek, lakásfeltörőnek beállítani a hátrányos helyzetbe került cigány családokat. lgy tett az akkori szocialista kormányfő, Hom Gyula is több, a székesfehérvári válság idején tartott beszédében.
A kormányjelentés Magyarországot a biztos intézményi háttérrel rendelkező demokrácia jegyeit magán hordozó államok közé sorolja, amely jegyek biztosítják a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletét és védelmét.
A magyar jogrendszer sok szempontból tekinthető demokratikus törvényi háttérnek egy szabad köztársaság működéséhez, de több jel mutat arra, hogy politikai bátorság híján mindeddig képtelen volt érvényt szerezni a kisebbségek esély- ésjogegyenlőségének, különösen a cigányság emancipációja tekintetében. Ellenkezőleg: a roma közösségek a demokratikus jogrendi átalakulás idején a megnövekvő szociális hátrányok mellett kifejezett szélsőjobboldali támadások, sőt intézményes állami-önkormányzati diszkriminatív intézkedések elszenvedői is voltak, a cigány kisebbség sorsa iránt közömbös politikai szféra pedig képtelen volt elejét venni az önkormányzatok, az iskolák, a munkaadók, a rendőri és esetenként az ügyészi szervek hagyományos cigányellenességének.
Diszkrimináció az oktatásban
A magyar oktatási rendszer nem felkészült a roma iskolások oktatására, sem integrált, sem nemzetiségi nevelésük állampolgári jogi és tudományos háttere nem biztosított. Valódi kisebbségi megalapozású oktatási programmal csak a magánkezdeményezésből létrejött Gandhi Közalapítvány középiskolája, a Gandhi Gimnázium rendelkezik. Rajta kívül tanulást segítő programok és iskolák léteznek ugyan, ezek azonban önmagukban esélyteremtő szakképesítést, használható, továbbtanulásra jogosító bizonyítványt nem vagy csak fenntartásokkal nyújtanak. A jó szándékú kezdeményezések (Kalyi Jag, Józsefvárosi Tanoda, Kedves Ház, Amrita Egyesület) szétszórtak és elszigeteltek.
A kormányjelentés szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXlX. törvény és a Nemzeti Alaptanterv a kisebbségi törvénnyel összhangban megteremtették a kisebbségi oktatás alkotmányos alapelveit, s biztosítják a kisebbségi oktatás kiegészítő normatíváját.
E jogszabályok végrehajtása alkotmányosan is aggályos, hiszen a cigányfelzárkóztató oktatás mint a kisebbségi oktatás egyik speciális a kormányzatok által elfogadhatónak tartott - fajtája lehetőséget teremt arra, hogy retardáltként, felzárkózásra szomlóként identifikálják a cigány gyerekeket (a felzárkóztatás minden többségi iskolának is alapfeladata elkülönités nélkül), s az ezért járó kisebbségi kiegészitö normatíva (fejkvóta) révén még jutalmazzák is a szegregációt. Az oktatási diszkrimináció legfelháborítóbb formája, hogy a cigány gyerekeket bizonyos településeken szinte automatikusan enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánítják. A fogyatékosok iskoláiban mintegy 50% a cigányok aránya.
A kormányjelentés is hivatkozik az ECRI [Európai Bizottság a Rasszizmus és lntolerancia Ellen) jelentésére, amely eredeti szövegében a Küiönös aggodalomra okot adó problémák fejezetcím alatt első helyen említi a cigányokkal szembeni diszkrimináció eseteit, főként az oktatási szegregációt.
A 78 000 roma iskolásnak 38,46%-a tanul az értelmi fogyatékosok iskoláiban (1992-es adatok alapján). A cigányfelzárkóztató oktatásban résztvevők száma a kormányjelentés szerint az 1997/98-as tanévben 40 013 volt. Ha ez igaz volna, minden cigány tanuló szegregált oktatásban részesülne Magyarországon. (A valóságban az integrált normál oktatásban résztvevőket valószínüleg nem számolták a cigány tanulók közé.)
A kormányjelentés szerint a legnagyobb létszámú hazai kisebbség, a roma közösségek helyzete sok tekintetben más, mint a többi magyarországi kisebbségé. Gondjaik elsősorban nem nyelvi, kulturális jellegűek, esetükben hatványozottan vetődnek fel a szociális, szakképzési és oktatási problémák.
Alapítványunk rendkívül veszélyesnek tartaná, ha a magyarországi roma társadalom jelentős részének szegénységét kijátszanák kisebbségi kulturális alapjogaival szemben.
Természetesen igaz, hogy a nagy tömegben a létminimum alatt élő cigány közösségek nem törekszenek arra, hogy a maguk számára anyanyelvű vagy kisebbségi oktatást követeljenek. Ehelyett a szegregáció megszüntetése a legfőbb céljuk, még a nyelvi-kulturális asszimiláció árán is. Ez utóbbi is megbukik azonban a nem cigány többség fordított előjelű, elkülönítő törekvésein. A valóságos helyzet, hogy roma szülők az általános iskolákban mindeddig sehol sem kezdeményezték a kisebbségi (nyelvű) oktatást, abból is következik, hogy a magyar közoktatás ez ideig képtelen volt vonzó, versenyképes tudást biztosító és az etnikai-nyelvi kulturális hagyományokra építő iskolát (intézményt és oktatási programot) teremteni Magyarországon.
A kulturális alapjogok gyakorlását, e jogok gyakorlásának jövőjét is veszélyezteti, sőt akadályozza, hogy érdemi romológiai kutatás az országban alig (inkább csak magánkezdeményezésből) folyik, a legnagyobb magyarországi kisebbség nem rendelkezik autentikus romológiai akadémiai vagy egyetemi kutatóhellyel, tanszékkel, hiányzik a cigány (romani) nyelvü általános és középiskolai pedagógusképzés, a nyelvi és helyesírási sztenderdi
záció intézménye stb. lgy jelentős létszámú cigányul írni és olvasni tudó középosztály sem jöhet létre. Hasonló a helyzet a román (beás} anyanyelvü cigány kisebbséggel: ők sem cigány, sem román nyeivü alapképzést, söt anyanyelvoktatást sem választhatnak, életlehetőségeik, előmenetelük feltétele a magyar nyelvi asszimiláció. Ez utóbbit is megnehezíti azonban a széles körü iskolai szegregáció.
A kormányjelentés pozitív példaként említi a Nyíregyházi Városi Bíróság első fokú, azóta jogerőssé vált döntését, amely 100-100 ezer forint kártérítést ítélt meg tizennégy roma fiatalnak, akik 1997. június 12-én osztálytársaiktól elkülönítetten vehettek csak részt az általános iskolájuk befejezésekor megrendezett hagyományos ballagási ünnepségen Tiszavasváriban. A pert alapítványunk kezdeményezte, kimenetelét precedensértékűnek tartjuk, hiszen első ízben állapított meg magyar bíróság cigányokkal szembeni diszkriminációt az oktatásügyben. Ugyanakkor szerepeltetését a kormányjelentésben némileg hipokrita magatartásnak tartjuk, hiszen országosan ismert kormánypárti közemberek például a miniszterelnököt adó kormánypárt, a Fidesz - MPP vezető ideológusának számító Tőkéczki László - intéztek a jogerős ítélet után erőteljes támadást a Magyar Nemzet címü kormánypárti napilapban alapítványunk ellen, a tiszavasvári cigány gyerekek elkülönítése mellett. Az elkülönített oktatást nem változtatta meg a bírósági ítélet.
Megítélésünk szerint a mindenkori magyar kormány akkor járna el helyesen, ha a jelenleginél nagyobb energiával támogatná mind a cigányság jelentős részének önkéntes asszimilációs törekvéseit (erőteljesen fellépve az oktatá5i szegregáció minden formájával, különösen a cigányfelzárkóztató oktatással szemben), mind a roma nemzeti kisebbségi törekvéseket: ez utóbbit vonzó, versenyképes iskolai végzettséget biztosító roma kisebbségi iskolák kialakításával.
A lakhatási és foglalkoztatási diszkrimináció
A kormányjelentés érdemben nem foglalkozik a lakhatási és a szórakozóhelyi szegregáció általánosnak mondható eseteivel.
A kommunizmus utolsó évtizedeiben - például az 1973-as és az 1991-es Kemény-féle cigányvizsgálat összehasonlitó adatai szerint - a történelmileg örökölt cigánytelepek nagy részét felszámolták. A rendszerváltás után azonban nemcsak az elszegényedés következté-. ben létrejövő spontán lakóhelyi szegregáció különíti el ismét a romákat a településeken, hanem kísérletek történnek a roma közösségek intézményes elszigetelésére, gettósítására, a többségtől való elválasztására is. A cigány közösségek szegényeit különösen sújtja, hogy az önkormányzatok eseteikben általában nem látják el érdemben az alkotmányban meghatározott szociális ellátási kötelezettségeiket: nem épülnek a rászorulók számára szociális lakások, s a növekvő szegénység kezeléséért mind többen az inkompetens és anyagi eszközökkel nem rendelkező kisebbségi önkormányzatokat teszik felelőssé. A lakhatási szegregáció mind gyakoribb formája, hogy a hatóságok megtagadják roma személyeknek és családoknak az adminisztratív bejelentkezését egyegy településre. A hivatalosan állandó lakás és tartózkodási hely nélkül maradó családok nem részesülnek közszolgáltatásokban, szociális segélyben stb.
A romák többsége az 1980-as és 90-es évek fordulóján munkanélkülivé vált. A korábbi OTP-lakáshitelkamatok a kilencvenes évek elején a többszörösükre növekedtek, ezért a szegény cigány családok százait fenyegeti éppen napjainkban az árverezés réme.
Gyakori jelenség a szórakozóhelyi apartheid: bizonyos italmérésekben, kávéházakban, éttermekben és diszkókban a helyi önkormányzatok hallgatólagos jóváhagyása mellett nem szolgálnak ki cigányokat.
A foglalkoztatásban hátrányos megkülönböztetés érvényesül.
Egyrészt primer diszkrimináció: a munkavállalók idegenkednek a cigányoktól, ezért különösen olyan munkahelyeken, ahol látható a jelenlétük, nem szívesen alkalmazzák őket. A másik a szekunder diszkrimináció: az oktatási hátrányos megkülönböztetés következtében alulképzettek, így áruba bocsátható szakképzettséggel sem rendelkeznek.
A kormányjelentés hivatkozik arra, hogy mind 1997-ben; mind 1998-ban 8000-10 000 főre becsülhető a közmunkaprogramokban részt vevő cigányok száma. Ez a szám a több százezres roma munkanélküliséghez mérten elenyésző. szintén szerepel a kormányjelentésben, hogy seprűkötő, földtéglagyártó (vályogvető - H. 1., H. A.), betanított kőművési átképzésben részesültek ismeret- ' len számban roma munkanélküliek. A fenti munkák a hagyományos roma túlélési technikák közé tartoznak, amelyek a roma közösségekben nem igényelnek átképzést. A munkanélküli-átképzések érzékelhető eredrnénnyel, a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmák elsajátításával, a cigány munkanélküliség csökkenésével nem jártak.
Önkormányzatiság, kisebbségvédelem, kulturális autonómia
A kormányjelentés hangsúlyozza, hogy az alkotmány garantálja a kisebbségek számára a kollektív részvételt a közéletben, helyi és országos önkormányzatok létrehozását, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználatjogát.
Az alkotmány előírásai ellenére sem a kisebbségi törvény, sem az önkormányzati törvény nem képes áthidalni azt a többségi politikai előítéletességből származó függő helyzetet, amely a települési cigány kisebbségi önkormányzatok osztályrésze, és az eddig minden kormány oldaláról tapasztalható politikai és pénzügyi nyomást, a törvényi garanciák tisztázatlanságát és a választási anomáliák jogorvoslatának nagyvonalúságát, amely az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megválasztását és működését kíséri.
E helyütt csak jelzésszerűen érinthetjük a rendszerváltással együtt jelentkező erős és hatékony roma érdekvédelem felszámolásának (a Phralipe és az általa létrehozott, minden magyarországi cigány szervezetet tömörítő Roma Parlament eljelentéktelenítésének) történetét.
Az Antall-Boross-kormány, majd a Horn-kabinet folytatta az egypártrendszer cigánypolitikáját, és a valódi cigány önszerveződés és érdekvédelem elfogadása helyett protekcionista eszközökkel egy vazallus, a mindenkori kormány érdekeit kiszolgáló, anyagilag is kormányfüggő, a nagypolitika vélt gádzsó érdekeit cigány oldalról elvtelenül legitimáló, hegemóniával rendelkező cigányszervezetet hozott létre és támogatott: az Or- , szágos Cigány Önkormányzat bázisát adó Lungo Dromot. Az OCÖ költségvetési támogatások által garantált bázisát adó Lungo Drom vezetője, az OCÖ-elnök Farkas Flórián ellen különböző gazdasági bűncselekmények miatt 1997-ben vádat emelt az ügyészség. Büntetőeljárás lefolytatására azonban nem került sor, mert a vád alatt lévő politikus - megbízható információink szerint az akkori miniszterelnök személyes követelésére eljárási kegyelemben részesült. Kommentárunk megírásával egy időben jelent meg a sajtóhír, mely szerint a Lungo Drom elektorainak a választás színhelyére utaztatását az Országos Cigány Önkormányzat finanszírozta állami költségvetési támogatásból. Az APEH bűnügyi igazgatósága a Népszava 1999. augusztus 18-i híre szerint megtagadta a nyomozást az ügyben. (Hírek szerint az Állami Számvevőszék az APEH kezdeményezésére a közeljövőben átvilágítja az OCÖ gazdálkodását.)
A kormányjelentés szól arról, hogy a közszolgálati média kötelező feladata a kisebbségek életét bemutató műsorok sugárzása.
A közszolgálati Magyar Televízió roma kisebbségi műsora, az 1999. elejéig sugárzott és az OCÖ elnökének követelésére megszüntetett Patrin magazin szerkesztői ellen a legfőbb kifogás az volt, hogy havi, kéthavi rendszerességgel, kb. minden hatodik adásban riportfilmekben számolt be a vidéki kistelepüléseken mély szegénységben és jogfosztottságban élő magyarországi cigányság életéről. (A médiatörvény az Országos Cigány Ön
kormányzat hatáskörébe utalja a közszolgálati média kisebbségi műsorai számára a szerkesztési alapelvek kidolgozását. Ezzel a jogával azonban az OCÖ mindeddig nem élt.) A legutóbbi időben a közszolgálati Magyar Televízióban meghatározóvá vált kormánypárti és szélsőjobboldali befolyás a Cigány magazin maradék függetlenségét is veszélyezteti.
A helyi cigány kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési támogatása a minimális működésre, irodabérlésre, rezsiköltségekre, közműdíjakra sem elég, ezért a többségi dominanciájú települési önkormányzatok esetleges támogatásán múlik működőképességük. Ezért a roma kisebbség érdekképviseletét a települési önkormányzatokkal szemben nem vállalhatják.
A kormányjelentés négy .civil jogvédő intézményt nevez meg, amely a roma kisebbség egyenlő jogainak érdekében tevékenykedik, köztük alapítványunkat is. A jelentés szerint a jogvédö szervezeteket a Cigányokért Közalapítvány támogatja.
Alapítványunk, a Roma Polgárjogi Alapítvány Magyarországon a legismertebb roma jogvédő irodát működteti, a Cigányokért Közalapítvány támogatásából nem részesedik. A magyarországi roma jogvédelem legföbb támogatója a Soros Alapítvány.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális élet minden területén a teljes és hatékony egyenlőség megvalósulása a cigányság vonatkozásában csak hosszú távon történhet meg - írja a kormányjelentés, amely felsorólja azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a cigányság - többek között munkaügyi - helyzetének javítását szolgálták. A cselekvési részprogramok kifejtése azonban több helyen észrevételezésre szorul.
Az 1994-98 között működő Horn-Kuncze- és az 1998 óta hivatalban lévő Orbán-Torgyán-kormány cigányügyi csomagjainak közös hibája egyrészt az, hogy roma programként adják el a mindenkit állampolgári jogon, rászorultsági alapon érintö szociális intézkedéseket, másrészt az, hogy diszkriminációellenes szentenciái meggyőző politikai támogatás nélkül üres szavak maradnak. A családi pótlék intézményének átalakítása iskolázta
tási támogatássá, valamint a gyermekes, de munkajövedelemmel rendelkező családok adókedvezménye az ország legszegényebb rétegeit zárja ki az érdemi szociális gondoskodásból, s rovásukra a politikailag aktívabb középosztályt segélyezi.
A Roma Polgárjogi Alapítvány nagyjelentőségűnek tartja a parlamenti kisebbségi biztos intézményének létét. Elszomorító viszont, hogy az ombudsman munkájának jelentős részét olyan jogsértések felderítése teszi ki, amelyek nem a kisebbségeket speciálisan megillető közösségi, nemzeti kisebbségi jogok sérülésén, hanem a minden magyar állampolgárt megillető emberi és állampolgári jogok sérülésén alapulnak. (Az emberi és polgári jogok védelmére külön állampolgári biztosi hivatal szolgál a magyar közigazgatásbap.) Ezáltal olyan látszat keletkezik, mintha a kisebbségeket más, a többségétöl eltérő emberi és állampolgári jogok illetnék meg.
Rendőri atrocitások, diszkrimináció az igazságszolgáltatásban
Nem felel meg a valóságnak a kormányjelentés azon kitétele, mely szerint kedvező irányú tendenciák első jelei mutatkoznának a rendőrségnek a cigányokhoz való viszonyában. Ellenkezőleg: bizonyos településeken mindennaposak a rendőri atrocitások.
A parlamentben is képviselettel rendelkező politikai pártok részéről támogatást kaptak például Hajdúhadházon azok a rendőrök, akik ellen alapítványunk kezdeményezésére büntetőeljárás indult bántalmazás hivatalos eljárásban és életveszélyt okozó testi sértés alapos gyanúja miatt (a sértettek 16 éves fiatalok voltak). 1999 tavaszán a helyi városi önkonnányzat a város főterén tüntetést szervezett a bűnelkövető rendőrök mellett a helyi cigányság ellen. Mindezt a kormányban és az ellenzékben képviselettel rendelkező pártok nem kommentálták.
Roma szervezetek és jogvédő irodák becslése szerint a rendőrök által elkövetett bűncselekmények latenciája mintegy tízszeres, azaz csak minden tizedik rendőri bűncselekmény kerül napvilágra. Ennél is elszomorítóbb azonban, hogy a nyilvánosságra került eseteknek is csak mintegy egytizedében-egyötödében követi a cselekményt vádemelés, s a vádemeléseknek is csupán 10-20%-ában születik a rendőrökkel szemben elmarasztaló ítélet.
A Belügyminisztériumon belül működő, a rendvédelmi szervek ellenőzésére hivatott szervezet, amelynek feladata a rendőrségen belüli törvénysértések feltárása, csak ritkán működik együtt a civil szervezetekkel és a sajtóval, ritkán szorgalmazza a bűnelkövető rendőrök és parancsnokaik felelősségre vonását, ezért nem valósulhat meg a többletjogosítványokkal rendelkező rendőrhatóság működésének civil kontrollja. Nem alkalmas a jogállami demokrácia védelmére a sajtóban többször is bírált rendőrségi törvény sem, amely például a kényszerítő eszközök alkalmazhatósága terén túlságosan is nagy szabadságot biztosít a rendőröknek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a széles körű diszkrimináció, a szegénység és az aluliskolázottság egyenes következménye, hogy a cigányoknak sokkal nagyobb kriminalizációs hatással kell szembenézniük, mint a társadalom nagyobb presztízzsel rendelkező csoportjainak. A köztudatban ez mind a mai napig cigánybűnözésként tudatosul. A roma vádlottak aluliskolázottságuk miatt képtelenek hatásosan védekezni az ellenük emelt vádakkal szemben, meghatalmazott, előítélet nélküli védőügyvédek megbízására anyagi eszközeik nincsenek, a kirendelt védő intézménye pedig nem biztosít eredményes védekezést.
A Roma Polgárjogi Alapítvány az 1989-ben a Miskolci Gettóellenes ldeiglenes Bizottság megalakulásával létrejött roma polgárjogi mozgalom örökösének, tevékenysége folytatójának tartja magát, érdekeltnek abban, hogy Magyarország mielőbb teljesítse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik csatlakozását az Európai Unióhoz. Az Orbán-kormány jelentéséhez fűzött fenti kommentárunk nem értékelhető az európai uniós csatlakozás késleltetését célzó kísérletként. Meggyőződésünk, hogy a politikai szféra, megfontolva az ország hosszú távú érdekeit, képes rövid időn belül cselekvőképes konszenzust kialakítva, végrehajtani a kisebbségi keretegyezmény önként vállalt feltételeit.
Ezt is kompromisszumos alapon, ha dolgoznak, nem lopnak, akkor meglesz a bevétel oldal is, s AKKOR, de CSAK AKKOR megérdemelnek egy kis pluszforrást, mint minden kűzdeni akaró, de lemaradt ember.
Régen sem éltek másképp a cigányok, de nem loptak, meg nem lincseltek annyit..(javíts ki ha tévedek...!)
mingyárt megtakarítva egy csomó kórházi költség, amellett _elméletileg, a rendőrök többet foglalkozhatnának a többi bűnökkel, akiben sok pénz van.
névtelen vagyok és idealista.
De ha mégis megvalósulna, nyereség lenne.
DE CSAK A KÖLCSÖNÖSSÉG ELVÉN. Az olyan cigány vezetőket, akik azt pofázzák, hogy aggyá mán, mert különben rasszista vagy, azokat beledolgozni kicsit a földbe. Persze csak szavakban...
Nem, nincs penz.
Egy csomo dolog van amihez nem kell tobb penz, csak akaras. Elobb tegyek meg, aztan esetleg, ha nem talalunk hasznosabb helyet a penznek (amit ketlek) akkor elgondolkodhatunk a javaslatukon.
Ezek szerint az EU ugyanazt csinálja, mint a cigányok. követelődzik, de példát nem mutat..
Mit gondoltok?
CIGÁNY KIEGYEZÉS azaz leülni, s megkérdezni a romák képviselőitől, hogy oké, ezt kéritek, de MIT ADTOK?
Először is ismerjék be, hogy a Magyarországon élőknél a cigányok közt a legnagyobb a bűnözők aránya. Tegyenek valamit ez ellen, akkor lesz pínz...
Az Európai Unió törzstagjai szeretik legjobban a cigányokat.
Ha sikerül egy középeuropai cigánynak nyugatra utazni és ott munkát szerezni, sürgősen és minden erővel szépen
visszatoloncolják Magyarországra, Csehországba stb.
Hitler ugyanúgy szerette a cigányokat mint a zsidókat, sőt ugyanazokban a táborokban ugyanúgy herélte vagy gázosította őket.
Na dehát erről hallgat a dicsőséges Nyugat és a mégdicsöségesebb Kelet.
Csehország és Mo EU csatlakozását az utóbbi időben erősen ellenzik pontosan a cigánykérdés megoldatlansága miatt.
Még a napokban egy Stokholmi menekülttáborban laktak azok a Cseh és Magyar leánykák akiket "prosztitucio" miatt törvény
elé állítottak, ugyanis rontották a frigid jéghideg svéd csajok szex üzletét.
Miközben a svédek csak zacskóba töltött
spermaimporttal tudják fent tartani nemzetüket, a cigányok szeretkezésben utolérhetetlenek és Európa bármelyik nemzeténél erőteljesebben szaporodnak.
Most az EU tagállamai veszélyeztetve látják saját szexiparukat és Svédország javaslatára a cigány kérdés megoldása előtt nem csatlakozhatnak a jelöltek.
Magyarország és Csehország hivatalosan kéne kérje, hogy a gyéren lakott néptelen, magtalan Svédország megfelelő arányban vegye át az önként odamenni óhajtó cigányokat. És tessék ne kiheréléssel ( mint ahogy a háborúban a németek , vagy
1975-ig teljesen hivatalosan csinálta Svédország) hanem gazdasági és kulturális financirozással az EU államok oldják meg közösen a cigány kérdést. ČS Magyarország EUhoz való csatlakozása ellen ne állandóan a cigány kérdés megoldását
hangoztassák .
Bocs, 16-án 05:45-kor valóban. Elkerülte a figyelmem, sajnálom. Mindemellett úgy érzem, egy olyan aspektusát emeltem ki, mely a hozzászólásokból hiányzik. Nevezetesen, hogy nők, és a hozzászólók mind férfiak voltak! Meg a törvényalkotók, parlamenti képviselők között is erős többségben férfiak vannak - ami nem egy utolsó szempont.
(Csak mellékesen: ezért heherészhették el a munkahelyi zaklatást is.)
Érdemes elolvasni a szombati Népszabadság Mellékletében lévő cikket a roma nők helyzetéről. Az öt érelmiségi (jogász, óvódapedagógus, újságíró, tanár, közgazdász) nő dióhéjban elmeséli eddigi életét.
Ez csak egy adalék lenne vitátokhoz, de szerintem fontos adalék.
Ők duplán hátrányos helyzetűek, sőt triplán: romák, nők, romanők. Utóbbi azért, mert saját társaik is azt mondják a továbbtanuló lányra: "elzüllik".
(Engedjétek meg - minden felhang nélkül - a nőknek ma is nehezebb érvényesülni, és ebben maguk a nők is hibásak. Ilyen nézetből is, meg olyan nézetből is.)
Egyszeruen verforrao, hogy mennyi penzt koltunk/koltottunk haszontalanul a ciganyokra es meg mindeig van pofajuk kovetelodzni.
Valahol kiszamoltam, hogy egy normal cigany csald (jon a 6. gyerek) 45 eFt-ot kap csaladi potlek es gyeskent. Az atlagfizetes btto 70eFt magyarorszagon. Kb 2-3 ember rendes adofizeto ember kell csak ahhoz, hogy ado formajaban eloallitsa azt a penzt amit ezeknek az eloskodoknek szetosztanak.
Vagy itt van a 2.2 millas szocpol. Ha csak 1000 sokgyerekes cigany csalad vette fel (ennel biztos sokkal tobb, hiszen nagyreszt ok veszik fel) az 2 milliard forint. Kb ekkora osszegert lett szetverve a felsooktatas. Lehet, hogy ez az osszeg nem tul jelentos a koltsegvetesben (bar ez csak egy tordeke a ciganyok tamogatasara szant penznek) megis gondolom mindenki tudna 100 jobb helyet amire el lehetett volna kolteni ezt a penzt, mint 1000 semmirekello segge ala tenni egy hazat. Pl nehany korhaz helyrepofozasara, vagy jbb felszerelesere....
Eleg nagy problemat latok abban is, hogy aki a hibakat akarna feszegetni, vagy csak ramutatni es valami koze van a romakhoz, akkor azt mindjart lerasszistazzak. Ezert szoktam azt mondani azoknak akik megteszik velem, ha nala ezt jelenti a rasszista, akkor az vagyok.
Ha a ciganyoknak csak fele annyira sikerulne megvaltoztatni a rasszista szo jelenteset, mit a ciganyet, akkor mar elegedett lennek. A kozvetlen kornyezetemben mar ugy veszem eszre, hogy kisse valtozik az asszociacio. Lehet egy ido utan (10 ev) senki nem ert mast rajta mast, mint a ciganyokkal kapcsolatos pozitiv fellepest. Tudnak azert valamit ezek a ciganyok. is :)
nyman
"Nem tudod mennyi penz megy el ezekre az onkormanyzatokra..."
Sok. Kiindulópot a költségvetés fő fejezetei és címei. Kormány, alapok, Belügyminisztérium.
Ez nem lenne baj, hanem inkább az, hogy ezek az adott képviselők szociális helyzetének rendezését szolgálják (kényszerűen), akárcsak a megannyi egyesület és alapítvány esetében.
Szokásos történet: mennyit kaptunk xxx ezret, hányan vagyunk ? ...
Az önkormáynzat hivatalnoka meg rohadt cigányellenes lesz, amikor szóvá teszi, hogy esteleg a költségekre is félre kell tenni némi pénzt. Sajnos a felfogás és a kommunista örökség szerint az jár. Pedig egy fény másolás, 1 db. 70 gr-os papír, fűtés, takarítás, villany stb.
Szóval az jár...
És kinek nem ?
Higgyétek el, hogy a cigányok komoly vezetői ez ellen tiltekoznak. Mert tudják, hogy csakis ők húzhatják a rövidebbet. De bizonyos körök ...
Láttátok már FF Országos választott elnököt a kocsijával és a testőreivel ? Na olyan bringája még a Miniszterelnök Úrnak sincs.
Félre ne értsétek törvényes a dolog.
Mikor az ÁSZ kicsit kekeckedett (nem a kocsi miatt) hallottátok ti is milyen fajgyűlölők lettek egyből.
Legközelebb felsorolom a tisztelt nagyérdeműnek, hogy milyen törvények és kormányrandeletek rendelkeznek a nemzeti- és etnikai kisebbségek jogairól. El fogtok csodálkozni ...
Lehet, hogy az EU szégyenében nem vesz fel és sírva könyörög a receptért.
-------------
Csak egy felvetés:
Szerintetek a Spanyol Honvédelmi törvény rendelkezik a kisebbségek: baszkok, katalánok, kasziliaiak, gallok stb. jogairól ?
A kisebbségi önkormányzati választások szabályai sokkal puhábbak, mint a települési önkormányzaté. Továbbá a települési önkormányzatokra vonatkozó törvényekben is minden tekintetben előnye van a kisebbségeknek. Érdemes ezeket elolvasgatni és akkor kiderül, hogy nem kell szégyenkeznünk a nyugat előtt, pláne nem a szomszédos országok előtt.
A közoktatási törvény mondjuk természetes, hogy ilyenről rendelkezik, de még a honvédelmi törvényben is benne a kisebbségeknek biztosított hely az országostól a települési szintű védelmi bizottságokig.
A kulturális autonómiáról annyit, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint a kisebbségi önkormányzatok ennek a letéteményesei.
"1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ...
...
Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyűlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti."
...
...
Nem szívesen idézném a törvény kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit, de igen körültekintően kezeli ezt a kérdést. Jellemzésül:
A kisebbségi települési önkormányzatok
és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata
és hatásköre
25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére előírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi érdekű közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - kötelesek biztosítani a településen számszerű kisebbségben élő magyar lakosság, illetőleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.
26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet;
b) javaslatot tehet;
c) intézkedést kezdeményezhet;
d) kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.
(3) Ha a szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:
a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) szervezeti és működési rendjét,
b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közművelődés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.
(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétől, illetve kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.
(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt."
A kisebbségi önkormányzati választások szabályai sokkal puhábbak, mint a települési önkormányzaté. Továbbá a települési önkormányzatokra vonatkozó törvényekben is minden tekintetben előnye van a kisebbségeknek. Érdemes ezeket elolvasgatni és akkor kiderül, hogy nem kell szégyenkeznünk a nyugat előtt, pláne nem a szomszédos országok előtt.
A közoktatási törvény mondjuk természetes, hogy ilyenről rendelkezik, de még a honvédelmi törvényben is benne a kisebbségeknek biztosított hely az országostól a települési szintű védelmi bizottságokig.
A kulturális autonómiáról annyit, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint a kisebbségi önkormányzatok ennek a letéteményesei.
"1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól ...
...
Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyűlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti."
...
...
Nem szívesen idézném a törvény kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit, de igen körültekintően kezeli ezt a kérdést. Jellemzésül:
A kisebbségi települési önkormányzatok
és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata
és hatásköre
25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére előírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi érdekű közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - kötelesek biztosítani a településen számszerű kisebbségben élő magyar lakosság, illetőleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.
26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet;
b) javaslatot tehet;
c) intézkedést kezdeményezhet;
d) kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.
(3) Ha a szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:
a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) szervezeti és működési rendjét,
b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közművelődés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.
(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétől, illetve kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.
(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt."
"A legnagyobb nemzeti és anyanyelvi kisebbség Magyarországon tehát a cigányoké. Ezzel szemben a kisebbségeket megillető - a kulturális autonómia feltételeit biztosító - roma intézmények szinte teljesen hiányoznak. A nemzetiségi létet biztosító intézmények hiánya asszimilációs kényszert jelent, azaz kisebbségi jogvesztést, ami a több évtizedes hazai antidemokratikus cigánypolitikai gyakorlat szerint a cigányok semmitmondó, nyelvi, néprajzi, történelmi hagyományait negligáló "etnikum" minősítésében is megjelenik.
A kulturális autonómia alapintézményei az iskola, a könyvtár, az öntevékeny kulturális csoportok működési tere.
Hányan beszélik a nyelvet ? Melyiket ? Beás, lovári ... ?
Ezek közül melyik nyelvnek van írásbelisége ?
Igen nehéz kérdések ezek. Mint, ahogy a német, cigány, szlovák stb. gyerekeknek úgy tanítják a törtéenelmet, hogy Árpád apánk honfoglalt. Na ők máskor másképp érkeztek ide. Sajnálom, hogy a MANCS nem tért ki a kisebbségi önkormányzatokra. Mindjárt megnézem ...
A halmozottan hátrányos helyzettel kapcsolatos szociológiai megállapítások lassan már közhely szerűek. Ezt már mindenki tudja (remélem).
Van valahol néhány cigány iskolai tankönyvem, mindjárt előkeresem őket.
Védett-e a roma kisebbség Magyarországon?
Kommentár egy kormányjelentéshez
A kormány február 12-én határozatban fogadta e1 az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményének végrehajtására vonatkozó jelentését. A Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársai az ET illetékeseinek kérésére fogalmazták meg észrevételeiket a kormányjelentésnek a roma kisebbség védelmét érintő megállapításairól. Az alábbi írás e kommentárnak
a MaNcs számára átdolgozott és rövidített változata.
A kormányjelentés népszámlálási adatok alapján mintegy 138 ezerre teszi a magukat a cigány nemzetiséghez tartozónak vallók számát, és 47 000-re a cigány anyanyelvűekét. A népszámlálási adatok 1990-es állapotot rögzítenek. Eszerint cigány anyanyelvűnek vallja magát a lakosság 0,4634%-a, németnek 0,3616o/o-a, horvátnak 0,1694Wo-a, szlováknak 0,1228%a. A kormányjelentés hivatkozik a kisebbségi szervezetek becsléseire is, 400 000 és 600 000 közé téve a cigányok, 200 000 és 220 000 közé a második legnagyobb kisebbség, a németek számát.
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének cigányvizsgálatai és a roma szervezetek becslései szerint a cigányok reprezentáltsága a magyar társadalomban mintegy 4,95%-os. A legtöbb roma civil szervezet szerint a legnagyobb hazai anyanyelvi kisebbség a magyarországi cigányok mintegy 20-25%-át kitevő oláh cigányoké. Ez a szórványban, főként Nógrád és Pest megyében élő, kárpáti cigány dialektust beszélőkkel együtt még a nyelvi asszimiláció figyelembevételével is kb. 80000-100000 romani anyanyelvű magyar állampolgárt jelent, ami az ország lakosságának 0,81%-a. Jelentős az egy régies, izolált román dialektusban beszélő beás cigányok száma, akiket azonban furcsa módon a statisztikák nem említenek a román anyanyelvűek között, így az általános iskolában az irodalmi román nyelvet sem sajátíthatják el.
A legnagyobb nemzeti és anyanyelvi kisebbség Magyarországon tehát a cigányoké. Ezzel szemben a kisebbségeket megillető - a kulturális autonómia feltételeit biztosító - roma intézmények szinte teljesen hiányoznak. A nemzetiségi létet biztosító intézmények hiánya asszimilációs kényszert jelent, azaz kisebbségi jogvesztést, ami a több évtizedes hazai antidemokratikus cigánypolitikai gyakorlat szerint a cigányok semmitmondó, nyelvi, néprajzi, történelmi hagyományait negligáló "etnikum" minősítésében is megjelenik.
A szegénység
A magyarországi cigányok 60-80%-a munkanélküli, így a szegénység a roma közösségekben sokkal nagyobb, mint a többség, más kisebbségek vagy az egész társadalom körében. Ugyanakkor a roma társadalom bizonyos rétegeiben a jövedelem jelentős hányadát teszik ki a szürke, a statisztikák számára láthatatlan jövedelmek. Ezzel együtt a középosztály anyagi színvonalán élő cigányok aligha teszik ki a roma közösségek 1520%-át, a cigány szegények aránya 80% körüli. A kormányjelentés említi, hogy a cigány szegények nagy száma és egyéb társadalmi tényezők miatt a romák 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint a többséghez, illetve a más kisebbségekhez tartozók.
A magyarországi cigányok 9,4%-a egyáltalán nem járt iskolába, 32,8%-uk nem rendelkezik 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, 45,5%-uk fejezte be a 8 osztályt, érettségi bizonyítványt nem adó szakképző iskolába járt 10,4%, érettségizett 1,5%, felsőfokú végzettsége pedig csupán 0,2%-uknak van. A rendszerváltás óta ismét növekszik a romák aluliskolázottsága. A hagyományosan elkülönített cigánytelepeken élők száma a nyolcvanas évek végéig csökkent. A rendszerváltás után azonban az önkormányzatok igyekeznek újabb telepeket létrehozni, ami a lakhatási szegregáció legtipikusabb és leggyakoribb formája, és a legtöbb társadalmi konfliktussal jár.
Hasonlo eredmennyel vegzodott sztorikat en is tudok. De csak egyet a kozvetlen kornyezetembol. Viszont olyat, amikor az utcaban lakok gyakorlatilag terorizalva, megfelemlitve vannak a romak altal, sajnos tobbet. Ami ismerve a statisztikakat, jelenteseket pont forditva kellene, hogy legyen. Az is elkepzelheto, hogy az en mintavetelezesem nem reprezentativ.
nyman
Jeleztem, hogy a történet hoszabb. Volt rábeszélés is. Meg jelképes visszavásárlási ajánlat. Szóval sokféle verbális próbálkozás. Liberális politikusnak ebben igen nagy gyakorlata volt, többnyire eredményesen.
De nem ez a történet lényege !
Hanem elveikben, tetteikben igen toleráns, emberbarátok egy konkrét esetben, amikor őket éri sérelem, mennyire a hitük ellenére cselekszenek.
A zárómondat sem mindegy előre köszön a tolvaj. Gondold végig miért teszi ? Miért nem várja meg őket egyenként egy sötét utcában és rendez visszavágót ?
Kedves toki,
Ez tul idealis megoldas. Meseljek parat, amikor korulaltak paran es penzt kertek? Hiaba montam, hogy "Ne haragudjatok nincs penzem, vagy lyukaszsebu diak vagyok". A topikban is emlitett kissebsegnel igen eros ellenvetest es agressziot valtot ki. Nehany ilyen hetrol-hetre megismedlodo tapasztalat utan (14 eves voltam mikor elkezdottek), haverok inkabb nagyobb csoportba mentunk szorakozni. Sot tobbszor inkabb megprobaltuk kikerulni oket. Furcsanak tartom, hogy amikor csovesekkel akadtam ossze, akkor ok megertettek, vagy a tovabbiakban szepen kertek, hogy esetleg par forint is ha akadna, megkosszonnek. Valoszinu ok jartak iskolaba, es tudtak mirol van szo.
Mar beigertem, korabban. Ha igenyt erzel ra szervezhetek kirandulast egy-ket polgarmesteri hivatalba (anno dolgoztam ilyen helyen, ugyhogy akadnak kapcsolataim), majd nezd meg, hogy ki kezdi borogatni az asztalt az ugyintezo az ugyfelre vagy forditva.
De meg mindig nem pontositottak az elkepzelesed technikai kivitelezesenek alapjait.
nyman
`Emberbarát művész úr berágott és bevágott egy-két rendeset és mondta, hogy ez semmi most a társa folytatja, aki ugye a jól megtermett - egyébként galamblelkű - nyilvános szerepléseiről is ismert politikus volt.`
Megegyszer hangsulyozom hogy jogallamban, demokraciaban elunk. Ez a sztori az allati osztonok felszinre keruleserol szol ebben a stadiumban. A bizonyos tolvajt is ra kellett volna beszelni normalisan, emberi hangon, turelemmel. De senkivel szemben nincs jogunk fizikai eroszakot alkalmazni.
Jó, mondtam, hogy csípőből volt. Van egy belső demokrácia (nyman család) és egy köz által elvárt.
Akkor mondjuk nem híreszteled úton útfélen hogy a feleséged ..., vagy a gyereked ..., vagy az anyukád..., és nem tettél tevőlegesen semmit. Csak látod, hogy iszik, játszik a micsodájával, ágybavizelő. DE szégyelled ez még nem bűnpártolás, csak nem akarod magadra vonni a figyelmet. Pláne úhy, hogy TE nem is tettél semmi rosszat, csak a rokonaid, együtt laktok stb. ... Azt hiszem pontosan érted.
Na a sztori a demokrácia felvetésedről jutott eszembe. Igazából hosszabb, kalandosabb, humorosabb, de nem akarok regény írni (ezidáig).
Szóval a lényeg:
"Egy emberbarát szobrászművész 5-6 évvel ezelőtt külterületen bérelt műtermet, ahol a frissen adományozott high-tech gyémánt fejes kőmegmunkáló eszközeit is tartotta. Akkori 5-6 millió forint érték.
Na ezt ki is rámolták.
Rendőrség: szokásos. Ezt már ismeritek.
Szólt egy liberális politikusnak, aki egy szociális munkáshoz vitte, az pedig egy ismert helyen működő valutázó csoport fejéhez. Ez utóbbi a közvetítésre a megfelelő adatokkal várta őket és elmondta, hogy a szociális munkás alapítványa olyan sokat tesz a cigányokért, hogy ő segít.
Aztán mondott egy nevet meg címet meg, ami kell ...
A címem némi fogócska volt a tolvaj úrral, aki mindent tagadott.
Na erre a szobrász berágott...
Ugye az emberbarátiság egy dolog, de a vadi új japán szerszámok, amelyekről 2-3 évtizedig csak ábrándozhatott, esetleg egy-egy gazdag nyugati szimpoziumon kölcsönkérhetett ilyeneket pár napig ...
Ezek a szobrászművészek olyan izmos urak, akik megszállottan napi 16-20 órán át csépelik a követ évtizedeken át. Hát elég jó kondiban vannak még hatvan fölött is.
Emberbarát művész úr berágott és bevágott egy-két rendeset és mondta, hogy ez semmi most a társa folytatja, aki ugye a jól megtermett - egyébként galamblelkű - nyilvános szerepléseiről is ismert politikus volt.
Betörő úr elgondolkodott ...,
a szerszámok el nem adott része (hála istennek az igazán értékes része) visszakerült.
Tolvaj úr azóta is nagyot köszön a szobrásznak, ha véltelenül találkoznak."
De ha otthon verem a csemetemet (ami egyenlore csak jelkepes :) ) es kibukik a dolog a suliban, az engem is hatranyosan fog erinteni. Ha meg nekiallok tagadni es bebizonyitjak akkor megjobban visszaut. Jo ez a hasonlat is santit.
Javitok. Az egyik mondat helyesen igy hangzik.
"Azt azert bizva allithatom, hogy a ciganyok egyreszenek jonehany szokasa nem uti meg a "civilizalt" jelzot jopar helyen."
Ez kábé olyan, hogy TE otthon naponta 26 X-or végigpofozhatod a gyerekeidet (TE vagy a főnök), de ugyanezek a gyerekek az iskolában megkövetelik az összes jogot (demokrácia van), ami a többi gyereknek jár.
Ez persze leegyszerűsítés, de a belügy az más mint a public.
Ugyan már miért lenne nyilvános a dolog ? Hülyék lennének kiteregetni a szennyest. És az összetartozás, betyárbecsület, mi kutyánk kölyke stb. társadalmi reflexek ?
És ezek bonyolultabb ügyek mint a bőrszin és a direkt cselekvések.
Volt nekem olyan egyetemi csoporttársam, akiről csak a végzés után tudtam meg.
Igaz nem is érdekelt az ilyesmi. Ekkor a barátság és a teljesítmény volt a mérce (nekem).
Utólag egy sor dolog ezáltal (megtudtam a kisebbségi hovatartozást) vált megérthetővé.
Kedves toki,
Azt mar korabban tisztaztuk, hogy altalanositani nem szerencses. Akkor mi ez a "mindenki elnyomja". Ebben benne van az is, hogy a ciganyok elnyomjak a ciganyokat, amiben azert lehetnek feligazsagok.
Meg aztan hogyan vannak elnyomva? Az alapveto emberi jogaik biztositva vannak. Ugyanazok megilletik, mint a tobbseget. (lejjebb talalsz reszleteket a temaban) De ugyanazok a kotelessegeik is!
Egy demokraciaban (ez is mar nehanyszor elhangzott), a tobbseg dont es a kisebbseg (nem a ciganyokra gondolok, hanem altalaban) alaveti magat ezeknek a donteseknek.
Az, hogy "civilizalt" az eleg relativ fogalom. Nem tudom mennyit utazgattal a vilagban, vagy legalabb Europaban es mennyit beszelgettel mas nemzetek kepviseloivel, de ez mast es mast jelenthet egyes helyeken. Azt azert bizva allithatom, hogy a ciganyok jonehany szokasa nem uti meg a "civilizalt" jelzot jopar helyen.
Lennel szives kifejtened, hogy a "mester es tanitvanya" elkepzelesedet, hogyan lehet gyakorlatba atultetni.
nyman
