"mi a tudomány? mitől lesz valami tudomány? " - valóban, tőled is olvastam jó definíciókat. Az enyém így szól: a tudomány módszer. Attól lesz az, ha egy jelenség vizsgálatánál betartják a módszer bevált szabályait.
Dehát nem lehet elválasztani a két dolgot. Ui. a tudományt adott időben és helyen egy adott közösség müveli és a mentalitásuktól függ az, hogy mennyire nyitottak az újra.
Egy konkrét példa kies hazánkból, a mából: ma már komoly régészeti publikáció nem jelenhet meg az interdiszciplinirás tudományágak által biztositott kiegészitések nélkül (régészeti állatttan, növénytan, pollenvizsgálat, pedológiai/geológiai, sőt fémkohászati vizsgálatok eredményei nélkül). Nos, ennek ellenére évek óta nem létesitenek ilyen jellegű státuszokat az akadémiai intézetekben, a nagy múzeumokban és egyetemeken sem. Nemzetközileg elismert fiatal kutatók kénytelenek pályát elhagyni vagy külföldre menni. Kitől függ mind ez? Csak a régészektől!
"mesélték " - ezen a fórumon is volt már "mese", aztán kiderült, ami kiderült.
"A komoly asztrológus 10-15 oldalas elemzéseket ír, hosszú, tóbbórás munka után. Ha ökörségek cáfolatával foglalkozna, nem lenne elég egy nap 24 órája sem." - az Isten szerelmére, írja már meg valaki, hogy a szerencsétlen asztrológus milyen tényanyagra támaszkodva dolgozik annyit...! És mivel cáfol meg micsodát?
"mesélték, hogy Egely tönkreverte a két szkeptikust." - érdekes, én ott voltam, nem így éltem meg. De hogy nehéz vitapartner, az biztos.
"Tény, hogy utána meg is szűnt a műsor, pedig sokkal több adás volt betervezve." - Még jó, hogy utána szűnt meg, ha előtte szűnik meg, akkor nincs az Egely-műsor, nem? De a két dolognak semmi köze egymáshoz. Volt ugyanis épp akkoriban az ATV-n egy tulajdonos-váltás, talán ahhoz több...
Sajnos ez a konzervatív struktúrájú, tekintélytisztelő közösség az ENSZ, illetve a NIDA, vagy nálunk az MTA (pl. Vizi E. előadása a Mindentudás Egyetemén). Sajnos így nehéz elvonatkoztatni a tudomány dogmatizmusától, dehát ez is csak azért van, mert a tudományt is emberek csinálják.
Interjúrészlet Peter Cohennel: (Peter D. A. Cohen, Ph.D., az első Amszterdami Drogkutató Program vezetője, az Amszterdami Egyetemen a droghasználat, drogpolitka és drogepidemiológia kutatója. 1996 óta a CEDRO, a Drogkutató Központ igazgatója.)
"Peter Cohen: Ahogy létezik a tudás létrehozása, úgy létezik a tudás létrehozásának politikája is. A NIDA-t az Addikció Tudomány Szent Irodájának szoktam nevezni. Gondoskodnak róla, hogy ne szülessen olyan tudás, amely ellentétes lenne az amerikai drogpolitikai érdekekkel. Kimondottan ügyesek ebben. A kutatási tervek értékelését a tudományos semlegesség légköre lengi be, aztán a csúcson döntenek arról, melyiket is támogassák. Úgy tűnik, mintha a döntés tudományos igényű lenne, és néha így is van. De például ahhoz, hogy támogatást szerezzünk tőlük az egyik kutatásunk amerikai részéhez Reinermannal és német kollégáimmal, nidául kellett beszéljünk. Úgy kellett megfogalmaznunk a kérdést, ahogy ők az eredményt elvárták, vagyis úgy, hogy összehasonlítjuk az amerikai és holland droghasználókat, mivel Hollandia megengedőbb és könnyebb a drogokhoz hozzáférni, a holland droghasználóknak sokkal több problémájuk van.
TASZ: És ez lesz az eredmény?
Peter Cohen: Nem. És akkor az eredmények a süllyesztőbe kerülnek. A NIDA sosem hivatkozna olyan eredményekre, amelyek ellentétesek azzal, amit szerintük az eredményeknek mutatniuk kell. Ezt nevezem én Galileo komplexusnak. Galilei nézhetett a napra és holdra, csinálhatott, amit akart, a katolikus egyház soha nem ismerte volna el, hogy az adatai helytállóak. Négyszáz év telt el, mire az egyház beismerte, hogy Galileinek igaza volt. El tudja képzelni? Így működnek az egyházak. Adatállóak. Dogmaalapúak. Ha a tudományos szervezet egy dogma alapú rendszer része, nem tudományt hoz létre, hanem dogma alapú felnagyításokat."
Igen, helyeslem. Csak azt kérdezem, hogy ha ezt a módszert a nyugati-típusú orvoslás esetén elfogadod bizonyítékként, akkor miért nem fogadod el - mondjuk így - ezen a körön kívül eső gyógyító módszerek esetén?
"Na, ehhez képest a "csakratisztító" iparág ma már milliárdos forgalmú."
Kedves István!
Mint korábban is megírtam e topikban, nagyra értékelem azt a kísérletét, hogy lerántsa a leplet a hiszékenység vámszedőiről, a csakratisztítókról és egyéb ködevőkről.
Dr Vígh Béla említett könyve alapján értettem meg: A keleti, az indiai tudomány alapvetően szubjektív: Csakrának nevez pl. egy "érzőkört" vagyis a test egy olyan terültét, amelyen belül az érzetek összefüggenek, stb. Ez egyfajta tudományos megközelítése a világnak, és realista-materialista, amennyiben az érzetek is a nyugati tudomány és világszemlélet szerint anyagi, kémiai-biológiai természetűek. Viszont ha felboncolnak egy jógit, aki több évtizeden keresztül élt-gyógyított-tanított sikeresen erre a tudományra építve, nem találunk benne a boncolás során egy darab csakrát se. Ő érezte, a tanítványai, a páciensei érezték, évezredeken át...
Ön kedveli Mérő Lászlót. A Mindenki másképp egyforma c. könyve arról szól, hogy "A világ nem racionális, és ez így racionális". Az egyik fejezetnek a könyvében pl. valami ilyesmi a mottója:
"Vannak jógik, akik képesek a mellükön átszúrni egy vastag tűt, anélkül, hogy bármi bajuk esnék. De csalá az egész: Közben ugyanis félrehúzzák a szívüket..."
Ha igazad van, tenni kell ellene. De attól tartok, sokkal inkább a konzervatív struktúrájú, nangyon is tekintélyelvű közösségek belső problémájáról van szó, nem a tudománynak magának a dogmatizmusáról. Érdemes az eseteket ebből a szempontból is vizsgálni.
Egely nem kispályás bűvész ám! Kár, hogy a kísérleteit - ami szerinte igazolja, hogy a mai fizika rossz - mind cáfolták, vagy megmutatták, hogy nem cáfolnak azok semmit.
Egyetemen fizika szemináriumokon Egely kísérletekről mutattuk meg, hogy azok hol hibásak :)
Annyiban rafináltabb az Egely mint a többi, hogy van végzettsége, így el tudja adni a hülyeségeit, hogy egy (fél) laikus lazán beveszi.
másképp! Valami félreértés lehet köztünk. Szerinted helyes, hogy a gyógyszerek bevezetése előtt placebokontrollált duplavak kísérletekkel ellenőrzik (igyekeznek ellenőrizni) a gyógyszerek hatását illetve mellékhatását?
Arról nem is, mert az ugyebár sohasem lehetett a témája sem. A nyelvrokonság meg csak mértékbelileg tagadható, teljesen sohasem tették ezt az alternativok sem. A többi az amiről a vita szól az alternativokkal. s lám abban sincs nézetközeledés! Mi ez ha nem dogmatizmus?
Ezek méltatlan példák, Milvus. Az, hogy egy orvos bent felejt egy törlőkendőt a páciensben, jogi eset. A rossz diagnózis is lehet (de csak lehet!) műhiba. Ezekért felelni kell a törvény előtt.
De mi van, ha egy távgyógyító tévén keresztül ad rossz diagnózist? Elítélik? Na ugye.
Persze, hogy nem lenne kötelező, sajnos ebben különbözik az ideális a reálistól...a világ sokkal jobb lenne háborúk, békétlenség meg az összes többi rossz nélkül, de sajnos ez van.
Annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk jobbá tenni, vagy legalább nem rontani, vagy ha igen, akkor minél kevésbé...
http://www.theaircar.com - Nem értem. Vagy te nem. Miért kellene nekem (nekünk) már megépített, létező találmány mellett kardoskodnunk? Ha müxik és hatékony, valamint épeszű áron adják, majd propagálja saját magát. Nem vagyunk mi kereskedelmi termékek szendvics-emberei!
A csakra meg chi egy leírási forma volt akkor, amikor még nem tudták, hogy hogyan működik az emberi szervezet. Ma már - sokkal jobban - tudjuk és nem használjuk a csakra, meg a chi fogalmakat, mert vannak pontosabb dolgok: idegrendszer, hormonális rendszer, véredényrendszer stb. Ki a fene akar egy régi, torz képhez visszatérni?
Nem, csak szerintem a drogpolitika és az azt alátámasztó tudományos gondolkodás sajnos nagyon is dogmatikus tud lenni. Ráadásul iszonyú erős cenzúrával is meg kell küzdenie annak, aki a hivatalos dogmával ("a drog szükségszerűen, mindenképpen és mindenkinél rossz. az alkohol nem drog. " kb. röviden összefoglalva) ellentétes témát szeretne kutatni, vagy egyáltalán olyan kérdést tesz fel, amire az esetleges válasz nagyon is ellentmond a politikai nézeteknek (pl. a marihuána gyógyászati felhasználása).
Szerintem ez ellen is lehetne küzdeni. A tényeket kellene tiszteletben tartani, és a tényekből levont hibás következtetéseket kigyomlálni (ld. pl. a Lancet-cikk nyomán elindult skizofrénia hisztériát).
Mondd meg neke, a kontroll-csoportos citosztatikus kezelési kísérletek lényege nem pont az, hogy egyiknek placebót adunk, a másiknak sejtmérget, és megnézzük, hogy a két minta között hány százalék a túlélési különbség?
Vagy igaz, vagy nem, de pont erről van egy tanulságos eset Az utolsó szó jogán c., Béres Józsefről készült portréfilmben. Az egyik kórházban ilyen vakpróbás-kontrollcsoportos kísérletet csináltak egy új citoszatikummal ('70-es évek vége!). Ketten épültek fel maradéktalanul, akiket a gyógyszergyár körbehordozott, mint a gyógyszer (sejtméreg) hatásának bizonyítékát. Az egyikük egy hölgy volt, aki a kezelés alatt titokban Béres cseppet szedett., de nem merte az orvosának megmondani, bár meggyőződése szerint a Béres csepp gyógyította meg. Az egyik ilyen promóciós utazás alkalmával elmesélte a másik, maradéktalanul felépült betegnek. És lám, kiderült, hogy ez a beteg is titokban Béres cseppet szedett...
nagyon nehezen tudok megbízni abban az orvosban, abban a tudósban, aki "outsider"-nek, sarlatánnak tekint bárkit, aki maskep közelít a valósághoz, és más eredményre jut, mint ő, és nem hajlandó átgondolni. Ez dogmatizmus, és sokkal közelebb van a hit, a vallás világához, mint a valós értelembe vett tudományhoz.
pl. a finnugrizmus. No nem maga a nyelvrokonság, hanem a mellé rakott körités (őshaza, kialakulás módja, ideje, helye, kapcsolatok, stb terén), meg az alternativokkal szembeni merev visszautasitás alapján.
"Az egyértelműség kedvéért nevezzük ezeket "alternatív gyógymódoknak", az iskolákat "alternatív tudománynak". A sarlatánságtól abban különböznek, hogy működőképesek ezek is."
Te hoztad fel példának, de én kérdezem meg: ki igazolta már a csakrák létezését? Mi utal egyáltalán a létezésükre? A spekuláción túl van-e bárhol bármi nyoma? Na, ehhez képest a "csakratisztító" iparág ma már milliárdos forgalmú.
Ez igaz is, csakhát nem maga a tudomány, hanem kevésbé tehetséges de igen székhez ragadt képviselői szeretnék megállitani az idő kerekét és ellenségesen néznek minden újitást. Pláne, ha az veszélyzteti a helyzetüket. S nem a tudomány akadályozza meg a vérkeringés felfrissitését akadémikus körökben, hanem a hús-vér emberek (tudósok, kutatók). S nem egyszer igencsek földhözragadt okokból (pénzéhség, karriervágy, irigység, stbt).
Ez nem ér meg egy kis vizsgálódást?