A repülés a felkészítés része volt. Évekig valóban nem repülhetett, hosszú csatározással érte el, hogy újrakezdhette.
Az a baleset egyébként, bár egyeseknek kicsit elszalad a fantáziájuk, szóval az igen közönséges baleset volt, és csak annyira titokzatos, mint amennyire egy ilyen eset lehet. Úgy tűnik, elvesztették a tájékozódást felhőben (kétüléses gép volt). Elég meredeken álltak bele a földbe, pedig már jó irányba húzták. Ha jól emlékszem, másfél másodpercen múlt, hogy nem tudták felvenni.
Gagarint felengedték volna újra repülni? 1x olyat olvastam, hogy nemzeti ereklyeként a széltől is óvták.
Mondjuk repülőgépen gyakorlatozhatott, hiszen végül úgy halt meg.
Igazad van, de még további gondok is voltak. A közvélemény általában csak Koroljovról tud, holott több tervezőiroda volt, több párhuzamos fejlesztés futott, és észbontó lobbizás folyt a támogatásért. Csak holdkompra majd' egy tucatnyi terv volt, de a hordozórakétánál is többféle elképzelés verenyzet. Sokszor az az érzésem van, hogy ha Koroljov terve helyett másik kapott volna zöld utat, az talán sikeres lett volna, és esetleg megelőzték volna az amcsikat.
A Hruscsovi vonal érdekessége, hogy az egyik konkurrens tervezőiroda odáig ment, hogy alkalmazta Hruscsov fiát, így próbálva, nem is sikertelenül, támogatást szerezni. A kukorica-programról elhiresült főtitkár elleni puccs után ez már természetesennem jelentett jópontot.
Mellesleg aki figyelmesen tanulmányozza a meglévő dokumentumokat, annak észre kell vennie, hogy Komarov halálát Brezsnyev, de főleg Usztyinov okozta. A Szojuz fellövése előtt ugyanis egyetlen emebr nélküli próbarepülés sem sikerült, mégis elindították, presztízsokokból, szerencsétlen Komarovot, aki, a rendelkezésére álló néhány percben, amikor bizonyos lett benne, hogy az ejtőernyője nem megfelelően nyílt ki, rádión keresztül keresetlen szavakkal küldte el alkalmas helyre azokat, akik ilyen felkészületlenül küldték őt fel. Ja igen, Komarov tartaléka Gagarin volt...
SSTO törekvés lett volna az angol HOTOL, viszont elég gyorsan belátták, hogy még képtelenek ezt a technikát létrehozni.
Az ESA próbálkozik (ugyan nincs új infóm) a Hermésszel, ami egy kicsinyített urrepülogép és a japánoknak is vannak hasonló terveik.
Valakinek vannak friss infói ezekrol a tervekrol ?
Az, hogy jol tudok angolul, túlzás, de szótárral az engem érdeklő dolgokban jól szoktam boldogulni. Nem volt olyan sok időm, ezért egyből a képekhez mentem, és nem olvastam el, mi is egyáltalán ez a szerkentyű, de majd alkalom adtán sort kerítek rá. Addig is köszi az újabb infókat róla.
Sysygy!
Ha értesz jól angolul, akkor érdemes belemélyedni az X-33 oldalaiba. Nincs szorosan vett értelemben törzse, inkább az alkotóelemek (hajtóanyagtartályok, hajtóművek) tartják össze az egészet. Fő cél, hogy minél könnyebb legyen az egész jármű.
Egy slide-ot én is készítettem, amikor az első tartály került beépítésre.
Késlekedésre okot adnak a hidrogéntartályok nem megfelelő szigetelései.
Az eredeti program szerint már idén repülnie kellett volna, de erre talán csak jövőre kerül sor.
Nagyon részletes a beszámolód.
A SZU-n belül meglévô politikai ellentétek is késleltették a szovjet holdprogramot. A katonák nem tulajdonítottak nagyobb stratégiai jelentôséget a holdutazásnak. Koroljovnak mindig manôvereznie kellett: Ciolkovszkijtól örökölt álmait, vágyait stratégiai jelentôségű jelmezbe bújtatta. Így ha nem teljes egészében is, de sikerült valóra váltania azokat.
Nagyon sok ellenzôje volt a programnak és sokan úgy vélik, hogy Koroljov csak Hruscsov "kedvenceként" tudott támogatást szerezni az N-1 építéséhez. Hruscsovot azonban 1964 októberében menesztették és ez nem könnyített Koroljov helyzetén. A hruscsovi "da" szeszélyes, néha minden reális alapot nélkülözô kivagyi "igen" volt...Brezsnyevtôl már nem lehetett ilyesféle "extrákat" kérni. A terv, Koroljov halála után kizárólag presztízs lendületbôl folytatódott, azonban a rakétakísérletek kudarca és a sikeres amerikai expedició után eltűnt a süllyesztôben.
Köszi a linket, meg a tippet, össze is állítottam magamnak egy slide-showt a képekből. Nagyon király. Igaz, elsőre Nov. 21-et választottam, hát nem vasárnapra esett? :)))
Aztán láttam, hogy a táblázatban a napok is fel vannak tüntetve. Így már azért találtam olyan napot, amikor haladt is valamit a munka. De mit tudnak egy évig szüttyögni egy ilyen "vackon"? Még mindig csak a váz van meg. Vagy az az állvány, ami körülveszi a gépet, annyira sűrű, hogy azért nem látszik a gép törzse?
A kósza hírek szerint több száz, valójában talán csak (!) 70 áldozatot követelő robbanás korábban volt, egy Szemjorkával, az interkontinentális ballisztikus rakéták és a Vosztok és tsai program közös hordozórakétájával. Ha jól emlékszem, leállították a visszaszámlálást valami probléma miatt. Ilyenkor az az eljárás, hogy leeresztik az üzemanyagot, megjavítják a rakétát, újra feltöltik, szóval megy minden elölről. A programért felelős tábornok, nem jut eszembe a neve, hallani sem akart erről, hozatott egy széket, leült a rakéta mellé, és felzavarta az emebereket az állványokra. Ekkor robbant fel az egész. Sajnos, nem csak a tábornok elvtárs szállt el, hanem a többiek is a környéken.
Az N-1 fellövései mind kudarcot vallottak valamilyen módon. A 30 hajtómű (eredetileg 24, később még 6-ot be kellett tenni) megbízhatósága együttesen már túl alacsony volt. Egy leállást még elviselt volna a rendszer (ez valójában -2 hajtómű, mert az átellenest is le kellett állítani). Az 5. számú hordozórakéta fellövése, hetekkel az Apolló-11 előtt (ez volt a 3. fellövés) volt a nagy kudarc, amikor is egy hajtóműtűz miatt az ellenőrző rendszer sorban leállítgatta a hajtóműveket, és a rakéta visszaesett az indítóállványra, megsemmisítve azt.
Ez azért lényeges, mert az eredeti szovjet Hold-programhoz két kilövőállás kellett. A Hodlra két holdkomp ment volna, egy üresen, majd utána a másik, egy pilótával. Az első lett volna a tartalék, ha a másik nem tudott volna felszállni.
A képen nem az eredeti űrruha látható, hanem egy másik fejlesztés.
(A szovjet holdkomp, az LK egyik példánya Eurodisneyben van kiállítva, a másik a Smithsonian repülési és űrkutatási múzeumában)
John Zero:
Ha megtaláltad a honlapokat, akkor nyilván képben vagy újra. Az X-33 maga a kisebb model, a Venture Star lesz az SSTO (single stage to orbit) űrhajó.
MTNB:
X-31-ről még nem hallottam, az X-33 már épül. A szerelőcsarnokba be van építve két internet kamera, amelyek 15 percenként adnak egy-egy képet :)))
Sharere:
Tenyleg az X-33 hogy all? Eleg igeretesnek tunt, de mostanaban semmi hir rola, pedig a terv szerint iden csinaltak (volna?) egy kisebb modellel probarepulest.
Raadasul a NASA oldalain is olyan nehezen talalom meg (multkor asszem epp nem sikerult ;)
Üdv a topikban MTNB :)!
Az amerikai shuttle rendszernek az első fokozata visszanyerhető, az Enyergija ezt nem tudja teljesíteni, habár azt hiszem voltak ilyen elképzeléseik az oroszoknak.
Mára pedig a Buran nyilván csak egy rozsdahalmaz lett... Annyiban valóban előbbre járt az STS-hez képest, hogy pilóta nélkül is vezethető.
Viszont nehezebb volt és a valós teherbírásáról ugye nincsenek adatok.
Szerintem az űrrepülőgépnek van jövője, de eleve kisebbre kellett volna tervezni; max. 4-5 tonna hasznos terheléssel, max. 20 tonna saját tömeggel.
Ehelyett mit tud az STS? 30 tonna terhelés, 68 tonna saját tömeg. Nem igazán használták ki soha. Az pedig, hogy 3 hónap kell egy újabb indításhoz egyenesen nevetséges.
Az űrrepülő borzasztóan drága, és még az amarikai is elég kiforratlan. Az orosz Buran+Energeja páros sokkal tökéletesebb, de nincs pénz az üzemeltetésére. A legkacifántosabb rész nem is a hajtómű, hanem a hőpajzs. Ma még a rakétás pályáraállítás sokkal olcsóbb és biztonságosabb.
John Zero!
Egyetértek veled abban, hogy semmi ok a büszkeségre. Viszont ez itt politika. Öntönjénezés. Propaganda. Ez van. A 30 év az kicsit túlzás, mert a Szojuz-TM később jött ki, Farkas Berci még nem látott ilyet, ha jól emléxem. Azért próbálom a a TM-el párhuzamosítani a Shenzhout, mert azon jelentek meg a napelemek. (De kár, hogy nincsenek itt a könyveim, mert lehet, hogy összevissza beszélek.)
Az X-33-ra gondolsz és ezzel maximális mértékben egyetértek. Csakhogy ! Technika és legfőképp technologia hiányzik. Évtizedekre vannak lemaradva ezen a téren a kínaiak.
A NASA több támogatás nem biztos, hogy jó megoldás. Pont arra jött létre az X-33 program, hogy az üzleti szféra is labdába rúghasson később az olcsóbb indítási költségek következtében.
A kinaiak most nagyon buszkek erre a raketara, pedig szerintem erre semmi okuk... Az, hogy sikerult egy 30 evvel ezelotti USA-orosz szinvonalat elerni, szerintem keves.
A helyukben inkabb urrepulovel kezdtem volna, de meginkabb egy X-11(vagy ilyesmi?)-hasonmas modellel, amivel az USA-ban is kiserleteznek jelenleg.
Persze lehet, hogy nincs hozza eleg tudasuk... Mindenesetre szerintem nem lenne rossz a vilagnak egy USA-kinai urverseny. Talan akkor tobb tamogatast kaphatna a NASA.
Kösz a kiigazítást ! Mint mondtam, nem sokra emléxem a cikkből, ezek szerint még keverem is a dolgokat.
Az N-1 robbanásakor valószínű, hogy az akkori tudós teamből haltak meg többen és ez aztán végképp betette a kaput az oroszok előtt a holdraszállás tekintetében.
Ja, most beugrott egy olyan dolog, hogy a Zond-ot akarták holdravivő űrhajónak fejleszteni. Viszont a holdkompjuk tényleg érdekelne...
Az amerikai holdkompnak valami roppant idétlen formája van, nem gondoljátok ?
Az orosz holdkomp a Koroljov akadémikust méltató dokumentumfilmben láttam a Discovery Channel-en.
Ebben a filmben soha nem kérdôjelezik halála okát.
A lányával készült interjú is megerôsíti természetes halálát, de tény, hogy az nagyon visszavetette a SZU űrkutatási terveit. Egyébként úgy tudom, hogy az N-1 kudarcát már nem is élte meg hiszen 1966-ban halt meg. Az N-1 kudarca néhány hónappal az Apollo-11 küldetése elôtt történt.
A kiálló bot valóban jó megoldásnak tűnik, ennél talán egy zsinór, amin a nehezék és érzékelő van, lehetne jobb.
Az orosz holdkompról érdekelne link vagy kép, ha tudsz adni. Én néhány éve olvastam egy cikket erről, de csak annyi maradt meg, hogy a hordozórakétát N-1-nek hívták és egy indítás alkalmával meghalt 169 ember, közöttük Koroljov, a főkonstruktőr is.
A holdkompból egy pálca lógott ki, amikor az leért, az állította le a hajtóművet. Nem tudom, a Szojuz (pinyinül nyilván Soyuz ;-) kabin mivel érzékeli a magasságot.
Egy érdekesség: most, hogy előkerültek a tervezett szovjet Hold-utazás tárgyi és egyéb emlékei, megdöbbenve láttam a szovjet holdkomp leszálló egységén vagy négy darab felfelé álló (!) "fékezőrakétát". Mint kiderült, a tervezők attól féltek, hogy a leszállás után a jármű elpattan, és esetleg felborul. Ezt előzték volna meg a holdatérés pillanatában begyújtó "leszorítórakéták".
A pinyin a kínai karakterek latinbetűs átírásának elnevezése. Gyakorlatilag ennek segítségével tanulják meg a külföldiek az egyes karakterek kiejtését.
Egy hong kongi lap azon spekulál, hogy az emberes repülésre még az év vége előtt sor kerül. Ezt kétlem, mert más szakértők szerint még legalább két ember nélküli kísérletre szükség van...
Ha már erősen off, akkor húzzunk bele!:)
Manapság él 1.2 millárd kínai és számolhatunk 1.6m átlagos testmagasságot. Ha lennének olyan ügyesek, hogy szigorú függöleges mentén egymásra vállára álljanak, akkor 1.92 millió kilométer hosszú emberlánc alakulna ki !!!
Ennyit pedig rétesből is megenni emberes dolog ! :)
Újabb adalék Shenzhou-hoz. Tömege 8.4 tonna. A visszatérő kabin alján közvetlenül a földetérés előtt másfél méteres magasságban begyújt 4 db retrorakéta, hogy simábbá tegye a földdel való ütközést.
Ez az adat a Szojuznál ha jól emléxem 2 méter volt. Mindenesetre érdekes megoldás lehet. Talán saját radarral rendelkezik a kabin, hogy ilyen kis magasságra kalibrálva is biztonsággal be tudnak gyújtani a rakéták ? Ötlet ?
