állítólag a rendezői változat 4,5 óra lesz és ez egy mozis vágat, ami nem ad teljes képet. Ridley legalábbis ezt mondta. jön majd az Apple+-ra a teljes. ez mondjuk nem menti a filmet, ha valóban ilyen, mert 2 órába is bele kell tudni tenni a lényeget értelmesen, kerek módon.
Ez a film nem azért gyenge, mert törénelmi scifi, hanem azért mert állandóan ott lebeg a miért. MOst miért lett szerelmes ennyire Josephine-be? Miért akart császár lenni? Miért háborúzott? Semmire sincs magyarázat, hanem egyszer csak csinálódnak a dolgok.Kapkodó, ideoda belekapó részek, béna forgatókönyv. A csatajelenetek hangsúlyosak, látványosak, de a watewrloo-i csatát már untam. .V.Kirby pedig csak néz undorodva szinte végig (azt a rohadás idétlen parókát hagyjuk, ami ez elején volt) vagy szenveleg, J.Phoenix jó volt, de nem kiemelkedő, sokszor egy nevetséges Napóleont láthattunk (pl. a kuncsorgása a szexért...már ha ezt nevezhetjük annak, mert a mozi ezeknél felröhögött). A jelmezek 10/10 , de igazán a zene zseniális. A CGI alapvetően jó. 10/6
Ehhez a filmhez le kell lassulni, és kell egy speciális hangulat hozzá, ami nekem nem volt meg, így valószínűleg az én befogadói hibám is, hogy nem jött be.
Pedig érdekesen indul, amíg zajlik az utazás... Kicsit zavar, hogy a film kb felét nem értettem, mivel izlandiul beszélnek benne (nem tudom, hogy csak én láttam ilyen verziót, vagy máshol sincs felirat, mondván, a pap sem érti a körülötte lévőket, akkor mi se értsük!...), de engem ez egy idő után marhára zavart, az énekek és a zene is. Néhány emlékezetes jelenet van benne, és a színészi jelenlét is erős.
Bizonyos történések motivációját nem, vagy nem teljesen értettem.
Összességében egyszer meg lehet nézni, mint érdekes mozit, de a nagy filmélményhez teljesen át kell adnod magad, ami nekem nem sikerült.
Egy telefonfüggő csávó új mobilja folyvást beszólogat neki, hogy ezzel segítse a srác boldogulását. Ez jó alaphelyzet lehetne egy vicces vígjátékhoz, de sajnos inkább csak kínos erőlködés az egész, nem is bírtam végignézni.
(Az elején a Nokia kígyós játék az kellemes nosztalgia volt.)
a power book force frankó mozi, de a közepe felé be becsúsznak hibás gondolatmenetek. nem láttam mi történt new-yorkban, de az (ex-rendőr?) ghost úgy dönt egy ügy után, h átveszi Chicago-t. és szerbekkel találja szembe magát, de ő is összeszedte a csapatát, a régi ír maffia fiataljával és a feka geng börtönből újonnnan kijött öregkutyájával.
az új 4 testőr első része szintén jó mozi. esélyes az eddigi legjobb feldolgozás címre.
a farina közepes mozi a kokaincsempész filmek között, spanyolország, 80-as évek.
maradona-ban az kicsit zavaró, h ugye más színészekkel kellett lejátszatni a különböző korszakokat. a 30-as maradonát már egy más színész játssza, és mindenki mást is, a menedzsere, a gyerekkori barátani, az anyja, a barátnője stb (!) ...talán egy narrációs rész befért volna a váltások előtt, de evvan, követhető
Nem tudom miért fikázzák, szerintem nem vészes. Látványos, de nem az a bugyuta foshömpöly amit mostanában sci-fi néven adnak. Vannak benne marhaságok (Ázsia miért van oda az MI-ért?) de tök jó dolgok is, nekem pl tetszett ahogy a Nomád megejelent, stb. Az akciójelenetek rendben vannak. Kicsit Blade runner, kicsit AI...van sok midenhonnan ismerős rész. Nem világmegváltó, de elmegy egy filmnek. 10/6.7
Igen kb. Mert azért aki effajta autoriter demagóg és populiusta berendezkedéssel szimpatizál arról feltételezzük, hogy ostoba vagy gerinctelen, amig a szabadság (gyakran álsásgos) eszméje mögé felsorakozók pedig színtiszta grál lovagok. Emberek itt is-ott is. De ezt a középre állást ma már nem lehet megcsinálni. Nem megy. A világ polarizálódott. Vagy itt állsz, vagy ott. A zavarodottságra jó példa volt a "Ne nézz fel " c. film is. Lehet itt hozni sok mindent. A rövid távú történelmi emlékezettől kezdve a véleménybuborékig. A jobboldaliak fanyaolgnak mert nem ami nem istendicsőítő az lipsi, a másik oldalon pedig aki nem vonul a parádnén az náci. A centristák hallgatnak. Engem azért két dolog zavart, mert lejárt lemez. Az egyik a hosszú snittek...ma már nem jó művészi eszköz a cigaretta hosszú égése, vagy a városban 5 percig bicajozás. A másik pedig a kiscsaj vernyogása, ez az örökké álmos befüvezett depressziós hang a sírba tesz:-)) A színészek jók. Persze h jók, hisz a leggyengébb magyar filmben is tudják, hogy Katona-Örkény-Radnóti ahonnan válogatni lehet. :-))
Hmm, úgy rémlett, h egy fórumbejegyzés miatt vettem ki a tékából, de nem itt volt róla szó - és nem is mostani film
Az "osztrák bosszúwestern" összefoglalás alapján majdnem nem fogtam bele, de kár lett volna, nagyon kellemes meglepetés! Simán 8/10 számomra.
Lassan építkezik (közben nagyon szépen megkomponált képekkel, és egy pillanatra sem unalmas), meglepetést nem hoz, viszont minden karakter a helyén van, jól játszanak, az akcentusok (persze csak németül érdemes nézni) mellbevágóak helyenként alap némettudással is, és érthetővé teszi, miért egy szinkronszínész adta a hangját a Terminátor német változatához Svarci helyett :)
Talán csak a pop-os zene nem tetszett a legvégén, de ott már nem vont le az élményből.
Igen, az alapélménye az, hogy próbál középen maradni, de nemigen van rá lehetősége. Illetve olyan eszközökkel tudja csak elérni, hogy az apát próbálja az átlagnál jóval rendesebb embernek körülírni és az ellenpólus tanárt pedig emberileg problematikusabb tulajdonságokkal is felvértezni. De hát mivel nagyjából mindenki pontosan tudja, érzi manapság az árkok mélységét, eléggé Don Quijote küzdelem ez az egész vállalkozás. Márpedig dekraláltan arra tesz kísérletet a film, hogy elgondolkoztasson és megpróbálja elősegíteni az oldalak közti párbeszédet és ezzel hozzájárulni azoknak a most épp feneketlen árkoknak a betemetéséhez. Mondjuk mindenképpen egy hiány pótló kísérlet és már az is csoda, hogy egyáltalán elkészülhetett a low budget ellenére is. Ugye itt a színészek vállalták a puszira melót, az alkotók és barátaik saját lakásaiban forgattak stb stb. Nyilván a rengeteg kézi kamerás közeli is ebből ered, de amúgy elég jól hozzájárul a karakter rajzok megteremtéséhez. Tényleg nemigen hasonlít Reisz első két, helyenként fantasztikus utalásokkal operáló rendezéséhez, itt végig realista alapokon marad. Viszont az is egyértelmű, hogy nagyon ért a filmezéshez. Sokszor élményszerű volt nézni az egyes beállítások kreativizmusát vagy például egységét a zenékkel. A casting kifejezetten jól sikerült, a Rusznák, Sodró pár totál életszerű (s nem véletlen:)), Znamenák és Hatházi is remek a másik oldalról. Tömegével kellene hasonló filmeket alkotni, persze erre nyilván semmi esély manapság.
A beharangozói (és főleg: a filmet bevezető, sokat ígérő képsorok!) miatt közepes elvárásokkal kezdtem nézni. De mint kiderült, még azok is túlzottak voltak.
A sztori dióhéjban egy orgyilkos "hétköznapi" bosszútörténete lenne. Eddig nem nagy kunszt: láttunk már ilyet a világtörténelemben szerintem több ezret.
Ebbe a "főhős" karaktere annyi újítást tud beletenni, hogy egy gyakorlatilag szerethetetlen emberről sikerült megmintázni: a saját magát szigorú szabályokkal tudatosan szociopatává silányító, közönyös "gépember" gyilkosságsorozata ugyan színfolt ebben a filmes bosszú-univerzumban, de semmiképpen sem nevezhető üdének.
Az már csak hab a tortán, hogy a bosszú - mint motivációs ok - eleve ellent mond a saját szabályainak is, hiszen egyrészt nincs pozitív anyagi vonzata, másrészt megköveteli az áldozattal (akiért a bosszúálló bosszút áll) való empatizálást.
És hát az sem segített sokat, hogy az ártatlan mellékszereplőket is szemrebbenés nélkül kivégző "hősünk" épp csak a fináléban khmm... nem tűnik következetesnek.
Így hirtelen azt kell, hogy mondjam: a Könyvelő ( ha már ugyanaz a szinkronhang :) ) emberként több-kevesebb sikerrel viselkedni próbáló elmebetege (mint ellentét) sokkal kedvemre valóbb volt.
És hát ha a filozófiai vonalat nézem, akkor inkább Forest Whitaker Szellemkutyája, mint ez.
Egyszer meg lehet nézni. De aki kihagyja, az se sírjon utána.
Nagyon sablon film. Kivéve - ahogy kinyírja a rosszfiúkat. Nincs laca-faca. Puff. Kész. Ez nagyon üdítő kivétel, mert egy hálivúdi filmben mindig csűrik-csavarják a végtelenségig. Főgonosz halálán van, de utolsó pillanatban feltámad. Mert a főhős hagyja hogy elmesélje élete történetét. Stb.
