Tévedtem a csúcsra érést illetően. Ma megkaptam a MÁV válaszát a panaszomra. Az autóbuszoknak Székesfehérvár állomástól kellett Szabadbattyánig szállítania az utasokat a Székesfehérvár-Repülőtér megálló érintésével. Egyszerűen fel vagyok háborodva. El sem tudom képzelni, hogy amikor kiderült, hogy a BKV Zrt. (a gyengébbek kedvéért: BUDAPESTIKözlekedési Vállalat Zártkörűen működő részvénytársaság) nem tud Budapestről Székesfehérvárra buszt küldeni, akkor a MÁV miért nem kérdezett meg a több busztársaságot is, pl. a Borsod Volánt, a Békés Volánt, vagy esetleg a Hajdú Volánt. Elképesztő ez a szakértelemnek még a csíráját is nélkülöző szolgáltatás. (Mellesleg, a buszok indulására vonatkozó rész egyszerűen nem igaz.)
"2015. október 17-én, elektronikus úton küldött észrevételét köszönettel vettük. Megkeresésével kapcsolatban az alábbiakról szeretnénk tájékoztatni:
Az utazási kellemetlenségekért szíves elnézését kérjük. Mint ahogy panaszában Ön is jelezte, a 2015. október 17-én, a dél-balatoni és az észak-balatoni vasútvonal közös szakaszán, Székesfehérvár-Repülőtér állomásra történő behaladás előtt az Ön által utazásra igénybe vett 19006-os számú járat mozdonyának az áramszedője letörött. Az esemény miatt Székesfehérvár és Szabadbattyán között ideiglenesen szünetelt a vonatforgalom. Üzemirányító munkatársaink azonnal megkezdték a vonatpótló autóbuszok rendelését, azonban a BKV Zrt sajnálatosan autóbuszt biztosítani nem tudott. Ezt követően a környék egyik autóbuszokat üzemeltető társaságát keresték meg igényükkel kollégáink, amely egy autóbuszt azonnal biztosított Székesfehérvár állomásra, és 17.00-ig további 4 autóbuszt bocsájtott rendelkezésünkre.
Sajnálatosan a meghibásodás következtében a várakozó Utasok száma feltorlódott, így az elsőként elinduló két járat annak zsúfoltsága miatt - üzemirányító munkatársaink rendelkezése alapján - nem érintette Székesfehérvár-Repülőtér állomást. Ugyanakkor az ezt követően induló buszok mindegyike érintette Székesfehérvár-Repülőteret, így az ott várakozó Utasainknak a Székesfehérvár állomásról később induló járatok már rendelkezésre álltak, az Utasok elszállítása megtörtént.
Az utastájékoztatásra reagálva informáljuk, hogy természetesen kiemelt érdekünk, hogy Utasaink minden körülmények között megfelelő tájékoztatást kapjanak a forgalmi, műszaki problémák miatt megváltozott közlekedési rendről, hisz ezen információk birtokában tudják utazással kapcsolatos döntéseiket meghozni, esetleg korábbi elképzeléseiket módosítani, mindazonáltal a sajnálatos esemény után közvetlenül még nem rendelkezett minden munkatársunk elegendő mennyiségű információval. Az ebből eredő utastájékoztatási hiányosságokért szíves elnézést kérjük.
Őszintén sajnáljuk továbbá, hogy Önnek egyénileg kellett megoldania továbbutazását. Társaságunknak nem érdeke, hogy ezen utazásával kapcsolatosan kellemetlen emlékei maradjanak, ezért – amennyiben a menetjegy fel nem használt részének visszatérítésér még nem került sor - ügyfélszolgálatunk a méltányossági visszatérítés ill. kompenzáció lehetőségét megvizsgálja, mennyiben menetjegye jól olvasható másolatát megküldi részünkre, bármely elérhetőségünkre. Kérjük, a beküldésnél ne feledje a tárgy rovatban olvasható iktatószámunkra történő hivatkozást, egyben kérjük tájékoztassa ügyfélszolgálatunkat pontos postai címéről is. A visszatéríthető menetdíjat, illetve az esetleges kompenzációt utazási utalvány formájában az Ön címére fogjuk megküldeni.
Építő jellegű megkeresését ismételten köszönve, várjuk szíves visszajelzését menetjegyét illetően."
Leírtam, hogy milyen tortúrával jár, de egyébként automatikusan működik, nem kell igazolást kérni vagy bármi más.
Persze, nekem sem nagyon tetszik a rendszer ettől függetlenül. Pl. érdekes kérdés, hogy a 1000 Ft alatti visszatérítéseket (ami szinte minden esetben ennyi) köteles lenne-e a cég gyűjteni és egyszerre utalni... (
Abymot: Miért ne tudna fél órát is várni, ha áthelyezik a keresztet Dévaványára?
Valóban, más a menetrendi szerkezet, mint amire emlékeztem.
Nem tudom, hogy Dévaványán most mi az aktuális helyzet (állomási személyzet, vágányzat stb.) és meg lehet-e gyorsan csinálni a keresztet, vagy Kőrösladányba van átcsoportosítva pl. bakter...
Emellett, ha jól rémlik arrafelé működik a buszos csatlakozások rendszere is (pl. Szeghalmon biztosan), ami egy fél órás vonatkésést nem fog tolerálni.
Nyilván figyelembe kell venni, hogy melyik napon és milyen napszakról van szó, de ez szerintem olyan szintű késés volt, aminél nem volt célszerű várakozni.
Régen valóban automatikusan járt vissza. Ez azt jelentette, hogy az IC 15 perces, vagy azt meghaladó késése esetén a pénztárban szó nélkül, azonnal visszafizették a helyjegy árát, vagy ha nem működött a légkondi, és ezt a kalauz is igazolta, akkor is azonnal, minden további bürokrácia mellőzésével adták vissza a pénztárban az IC-pótjegy árát. Ebből mára az lett automatikus, hogy a pénztárban automatikusan odaadnak egy A4-es méretű űrlapot, amelyen még a személyes adataidat is meg kell adni. Ennek az eljárásnak egyetlen célja van: elriasztani az utast az átalány-kártérítési igényének az érvényesítésétől. A MÁV-START nagy hatalom. Még a NKH és a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala) sem mer szembeszállni velük. :(
Kedves Juti,sajnos ez az ön hibája volt,a Rábával kellett volna menni és akkor metrozni sem kellett volna.A 12:10 gyorsal tovább Gyomáig és ott nyugodtan át lehet szállni!Én is úgy szoktam utazni Szombathelyröl Vésztöig!
Először is szeretném tisztázni, hogy ez a fórum NEM a MÁV(-Start) hivatalosan fóruma, ezért hivatalos választ itt ne várjon.
A panaszát az eszrevetel@mav-start.hu e-mailcímre küldje el.
Mivel régebben elég sokat foglalkoztam a vasúti menetrendekkel, ezért engedje meg, hogy pár gondolatot leírjak az esettel kapcsolatban.
1. Ha Szolnokon egy kocsit (vélhetően meghibásodás miatt) ki kellett venni a szerelvényből, akkor jó eséllyel fél órás késést szenvedtek.
2. Gyoma állomáson menetrend szerint 8 perc áll rendelkezésre átszállni a szeghalmi vonatra.
3. A személyvonat azért nem tud kb. 5 percnél többet várni a csatlakozásra, mert az egyvágányú pályák miatt akkor számos más vonat is késést szenvedne (amelyik pl. Püspökladányba megy ettől a személyvonattól csatlakozva, vagy amelyik "szembe" jön és Gyomára tart, ahol szintén szoros csatlakozása van). Ezért (ahogyan tőlünk Nyugatra is) ilyenkor a kisebbik rosszt kell választani és csak egyetlen átszállást kell beáldozni. Ez a helyes, szakmailag, összutasérdek alapján szükséges döntés (természetesen mindenkinek a saját sorsa az elsődleges, de ha az összes többi utasra is gondol, akkor talán belátja ennek a helyességét).
Ha esetleg az merülne fel Önben, hogy miért ilyen szoros a csatlakozás, akkor arra a válasz az, hogy a vonattalálkozásra alkalmas állomások elhelyezkedése miatt nincs lehetőség hosszabb csatlakozási idő kialakítására (de ennyi általában elegendő is, a kisebb késéseket tolerálni tudja még a menetrend, de egy fél órás késést már nem.)
4. Abban igaza van, hogy lehetne ilyen esetekben az állomáson bemondás a csatlakozásmulasztásról (bár nyilván mindenki látja, hogy már nincs ott a "kis piros"), illetve a lehetséges kártérítésről, illetve a következő vonatról.
5. Mivel Ön az IC részen utazott, ezért 30 perc feletti késés esetén jogosult 25%-os visszatérítésre (menetjegy+helyjegy), ezt nagyobb állomásokon teheti meg, egy nyomtatvány kitöltésével (és a helyjegy+menetjegy leadásával). Ez automatikusan visszajár.
2015.október 30-án Budapest Keleti Pu-ról 13 óra 10 perckor induló Ic-vel utaztunk Gyomaendrődig!Sajnos,az ott csatlakozó vonatot, ami Szeghalom felé, hamarabb elindították,mint ahogyan beérkezett volna a szerelvény és ezzel nagyon sok utasnak okoztak kellemetlenséget,mert a tovább utazás csak két óra várakozással valósulhatott meg.A MÁV részéről semmiféle tájékoztatás nem hangzott el a vonat beérkezése után,csak az állomáson tartózkodóktól tudtuk meg,hogy az IC beérkezése előtt 5 perccel mondták be,hogy a személyvonatot elindítják. Mikor érdeklődtem,hogy miért nem várták meg a csatlakozással a z IC-t azt a válasz kaptam,hogy a gyorsvonat csatlakozást nem érte volna el a szeghalmi 16,42-es vonat,amit végképp nem értettem,mert ez nekem nem volt érthető magyarázat!Két kisgyerekkel(2 éves és 8 éves) elég kellemetlen volt,annál is inkább,hogy Tatabányáról indultunk és már a Keletiben is eléggé messze kellett gyalogolni a Metrótól,hogy felszálljunk a vonatra(2.vágány,az első kocsi,mert az volt a helyjegyes) ráadásul mikor már a család félig fent volt a vonaton akkor szólt a kalauznő,hogy az ajtó nem működik és szálljunk le,menjünk az első ajtóhoz,mert csak ott tudunk felszállni.Még meg is jegyeztem,mennyire udvarias.Aztán később ő szólt Szolnokon is,hogy a szerelvényből egy kocsit kivezényelnek és csak azután tudja megmondani mennyi késésre lehet számítani.Szerencsére nem volt túl sok,de akkor még korán örültünk,mert nem gondoltuk,hogy a személyvonat nem várja meg az IC-t. Nagyon bosszantó és nem valami utasbarát viselkedés amit kaptunk a MÁV-tól,mert még annyit sem mondtak,hogy elnézést kérnek a kellemetlenségét,csak annyit hogy ha kárigénnyel akarunk élni azt legjobb lesz ha Budapesten tesszük meg!Nem akarok ,mert valójában nem ért kibírhatatlan anyagi kár,csak mivel sokunkat érintett a dolog,kb.40 utas ,szükségét éreztem a panasztételnek!
Ez a dolog számomra sántit hogy "megvetette",egyébként aki megveszi az meg is érdemli a sorsát.Szerintem nem itt kéne panaszkodni hanem elbujni szégyenébe ha valóban ennyire (hogy is mondjam hogy ne legyen sértö) butuska valaki!
Agram IC pénteken. Egyik utastársunkkal az IC-pót- és helyjegyet és a gyorsvonati pótjegyet is külön megvetette a pénztáros.
Valószínű az okozott zavart, hogy arra a napra az Elvira kétszer is írta az Agramot, egyszer helyjeggyel, egyszer gyorsvonati pótjeggyel a "szombathelyi" kocsikba.
Valamikor biztosan visszahúzták szerelvényt, de az utasokért nem küldtek buszt a Székesfehérvár-Repülőtér megállóba, hogy továbbszállítsák őket Szabadbattyánba, ahol át lehetett szállni Tapolca felé. Az utasok több, mint egy órás várakozás után sem tudták, hogyan utazhatnak tovább. Ez tény. Az is tény, hogy a Székesfehérvárról Szabadbattyánba induló busz vezetőjének nem mondták, hogy vegye fel a Szfvár-Reptér megállóban maradt utasokat. :(
Du. 14:37 perckor elindult a vonatom Kelenföldről. Szabadbattyánt céloztuk meg, mert onnan akartam továbbutazni Balatonfüredre. A Székesfehérvár-Repülőtér megálló előtt eltörött a mozdony áramszedője. Még be tudtunk gurulni a megállóba. A vonaton voltunk vagy negyvenen. A kalauz telefonált, majd közölte velünk, hogy megrendelték a vonatpótló buszt. Kb. egy óra múlva felhívtam a Mávdirektet, ahol egy hölgy arról tájékoztatott, hogy egyelőre nincs semmilen közlekedés Székesfehérvár és Szabadbattyán között. A kalauznak is én mondtam meg, hogy rendesen megvezették a kollégái. Neki akkor már olyan infója volt, hogy a Székesfehérvárról induló vonatpótló busz nem fogja érinteni a Székesfehérvár-Repülőtér megállót.
Autóstoppal bementem a fehérvári állomásra. Ott éppen indulni készült egy busz. Arra a kérdésemre, hogy megáll-e a Repülőtér megállónál, a vezető azt mondta, hogy ezt neki senki sem mondta. Ekkor visszajöttem Budapestre.
A MÁV egyszerűen ott hagyta az utasokat, nem gondoskodott a továbbszállításukról.
Sajnos nekem is van friss MÁV-os "élményem", amit most megosztok a nyájas olvasóval. Az alábbi levelet küldtem egypár nappal ezelőtt a MÁV-nak, válasz még nincs.
Tisztelt MÁV
Jelen levelemmel panaszt szeretnék tenni, az alábbiak szerint:
Augusztus 25-ére, a Budapest-Várna-Burgasz viszonylatban közlekedő, 1471 sz. vonatra váltottunk jegyet.
Némi tanakodás után úgy döntöttünk, hogy nem fizetünk lényegesen magasabb árat az odú méretű hálókocsiért, de nem volt kedvünk esetlegesen idegenekkel osztozkodni, és netán együtt aludni, némiképp heringek módjára, egy hatszemélyes couchette-ben sem. Marad az ülőkocsi, 24 órát ki lehet bírni abban is.
Most nem térek ki a kocsiknak a 70-es évek közepét idéző állapotára, a gyomorforgató, víz nélküli WC-kre, a rozsdás ablakkeretekre, amiken még függöny sem volt, hogy légkondicionáló híján legalább a tűző naptól védve legyen az utas, vagy éjszaka a lámpa a folyosóról ne világítson a szemébe.
Mint önök számára nyilván ismert – mert feltételezem , az ilyen eseményeket önök felé jelezni kell, –a határt átlépve a román ellenőr, hosszú vizsgálódás, kopácsolás után, úgy döntött, hogy a Burgaszba menő kocsit nem engedi továbbmenni, mert balesetveszélyesnek minősítette. Azt tehát lecsatolták.
Össze kellett szednünk a bőröndjeinket, és a kocsiról a köves pályára ugrálva át kellett hurcolkodni a Várnába tartó kocsiba.
A további út során mind a román, mind a bolgár kalauz figyelmeztetett, hogy a kocsi nem Burgaszba megy, és azt a tájékoztatást adták, hogy ilyen esetben egy couchette-ben kell helyet biztosítani a számunkra. Legalábbis ők így szokták.
Nos, tapasztalatom szerint a magyarok másképp szokták.
Ruseban a bolgár kalauz jóindulatúan szólt, hogy menjünk át egy másik kocsiba, nehogy Várnában kössünk ki.
Bőröndöket összepakolni, újabb hurcolkodás, éjjel fél kettőkor. No, de hová? Másodosztályú kocsi nincs több.
A férjem elment körülnézni, egyenesen a couchette kocsiba. A marcona kocsikísérő kerek-perec kijelentette, hogy itt nincs hely, egyébként, is hogy gondoljuk, a jegyünk nem oda szól. Visszatérve a férjem állította, hogy igenis volt hely abban a szakaszban. Nem jártam utána, de felkaptam a bőröndöket és elindultam a hálókocsi felé. Velem tartott 4 bolgár utas is. Mondanom sem kell, volt üres fülke ott is. Az egyikbe betettem a bőröndöket. A kocsikísérő azonnal mellettünk termett, és felszólított, hogy menjük el, de gyorsan, mert le akarja zárni a fülkét. Próbáltam vele megértetni, hogy nincs hová mennünk, hiszen, mint tudja, a kocsinkat lekapcsolták. Nem hajlott a szóra. A helyzet kezdett elmérgesedni, a kocsikísérő minősíthetetlen hangon ordítozott, idézem „ takarodjanak innen, nem hagyom, hogy összebasszák az ágyneműt, nem érdekel hová mennek, ha nem tűnnek el, rendőrt hívok”
Hiába mondtam, hogy nem kérünk magasabb szintű szolgáltatást, mint amiért fizettünk, szedje össze az ágyneműt, hajtsa vissza az üléseket ülő formátumúra és az állapot ugyanaz, mint az ülőkocsiban (sőt a fülke méretét látva rosszabb) hajthatatlan maradt. Kevés híja volt, hogy a dolog nem fajult tettlegességé.
Végül megszégyenülten fogtuk a bőröndöket és átkullogtunk az étkezőkocsiba, ahol a derékig sem érő támlájú, hosszabb utazásra kifejezetten kényelmetlen székeken voltunk kénytelenek üldögélni, akkor már tucatnyian, mert Rusenél néhányan felszálltak.
Ugye azt említenem sem kell, hogy reggel, amikor az étkezőkocsi alkalmazottja megjelent, dührohamot kapott, és közölte, hogy itt mindenkinek fogyasztania kell valamit, vagy különben mindenki takarodjon, ahová akar. Őt a legkevésbé sem érdekli, mi történt a kocsinkkal, nem az ő problémája. A bolgár utasok szerencsére a szavakat nem értették, ámbár a gesztusok elég kifejezőek voltak. Velünk, kettőnkkel nagyvonalúan kivételt tett, és kegyesen megengedte, hogy ott maradjunk. Persze, lehetséges, hogy ebben az is közrejátszott, hogy amikor előzőleg állítólag nem tudott teljes összegben forintot visszaadni a húszezresből, a visszajáró egy részét euróban adta, 400 Ft-os árfolyamon számolva.
A helyzetet végül a bolgár kalauz oldotta meg, hosszú percekig telefonált ide-oda, amelynek eredményeképpen Sindelnél hozzácsatoltak a szerelvényhez egy másodosztályú kocsit, ami Bugaszba ment.
Rég utaztam vonaton, de azt gondolom, többé nem is fogok. Legalábbis a MÁV-val nem.
Felháborít a minősíthetetlen hangnem, amit a vonat személyzete - kivétel nélkül- meg merészelt engedni magának. NEM POTYAUTASOK voltunk, megváltottuk a jegyet, helyjeggyel együtt több mint 60,000 Ft-ot fizettünk érte.
Úgy gondolom, ilyen helyzetben a személyzetnek maximálisan törekednie kellene arra, hogy a peches és kellemetlen helyzetbe kerülő utasok problémáját megoldja, segítse őket. Ehelyett alpári stílust, minősíthetetlen hangnemet kaptunk.
Megjegyzem, a kocsik kíséréséhez vélhetően magas képesítés nem szükségeltetik, és van az országban elég munkanélküli, akinek magasabb az intelligenciahányadosa és nagyobb a segítőkészsége, az empátiája, mint a szóban forgó szerelvény alkalmazottjainak.
Szerencsére visszafelé, - szept. 2-án – egészen más hozzáállással találkoztunk, ugyanis ott is okozott némi fejtörést, hogy Burgaszban nem volt másodosztályú kocsi. Bele telt egy kis időbe, mire a magyar személyzet kitalálta, hogy másodosztályú kocsit valószínűleg csak Sindelnél csatolnak a szerelvényhez, azt, ami Várnából jön. Úgy gondolom, hogy ha már az utasokat nem, de legalább a személyzetet tájékoztatni kellene, hogy ne „úgy gondolom, azt hiszem” legyen a tőlük kapott információ, hanem határozott, meggyőző, a tanácstalan utast megnyugtató válasz.
Hát ennyi. Javaslom, Burgaszba ne menjen senki vonattal! A csatolt képen látszik, hogy nem csupán a kocsik, de a mozdony állapota is szánalmas volt.
M62-166: Gyuri, ugye Te is érzed, hogy egy hatalmas bullshitet írtál le?
Nem, egyáltalán nem. Max. nem tudtam, hogy az osztrák kocsin 1 akasztó van, mert nem utaztam még vele, csak messziről láttam a nagy kerékpáros jelet rajta, és azért úgy gondolom, hogy van ott az előtérben annyi hely, hogy még elfér ott több is (jobban, mint egy Bo/B-s kocsi végén, mert ott lehet, hogy szabályos, de elférni nem lehet...)
Mert az 1. osztályból átalakított Bp-snél is van talán két akasztó, szóval azt is bele lehetne kavarni a szerelvénybe.
Arról meg felesleges beszélni, hogy egységes szerelvény, amikor már mindenhol mindenféle kocsi megy össze-vissza...
Mert maximum az új szerelvény összeállítás ugy jönne ki, hogy elől-hátul B/Bo középre pedig 1-2 osztrák, 1-1 plusz hellyel. Nem sokat segítettünk az ügyön vele, cserébe a plusz problémákért.
De +1 (hivatalos) hellyel is sokat lehet segíteni, csak hát igen, akkor dolgozni kell vele, azt meg nem szeretnek sokan... Egyszerűbb szívatni a még megmaradt utasokat, aztán még jól meg is védeni, hogy ez "így pont jó".
Ezt a levelet akár én is írhattam volna. Amikor nagyon csúnyát akarok mondani vagy írni, akkor az ilyen szolgáltatóknak azt szoktam kívánni, hogy amikor ők és hozzátartozóik az egészségügy szolgáltatásara fanyalodnak, akkor pontosan olyan szakmai és minőségi színvonalú szolgáltatásban részesüljenek, mint amilyen szakmai és minőségi színvonalú szolgáltatást ők nyújtanak. A legszomorúbb az egészben az, hogy az egészségügy jelenlegi állapotában nagyon hamar a tükörbe tudnak nézni.
A hozzáértéshez egy apró kiegészítés. Néhány hete egy szép kánikulai napon a veresegyházi tófürdőre mentünk hűsölni. A Nyugatit még nem adták át, ezért a vonat a Rákospalota-Újpest állomásról indult. A szép piros Desiro vonatra felszállva be akartam menni a vécébe, de az ajtó nem nyílt ki. Jött a kalauz, hogy segít, de neki sem engedelmeskedett az ajtó. Elment segítségért. Rövidesen azzal jött vissza, hogy a tartály nincs feltöltve vízzel, ezért az ajtót automatikusan blokkolja a rendszer. Rákospalota-Újpest állomáson nem tudják feltölteni vízzel csak a Nyugatiban, tehát várjak két napot, mert akkor már a Nyugatiból indul a vonat és fel tudják tölteni vízzel a vécétartályt. :D
Köszönöm szèpen a választ,akkor helyesen jártak el hogy utasitották a jegyvizsgáló hölgyet hogy vigye el így a szerelvènyt ès nem kötelesek kicserèlni az adott kocsit!
Ha a szomszéd kocsi feljáró ajtajai üzemképesek, és használhatóak, nincsenek lezárva, akkor minden további nélkül megtehető. Ezt még a RIC is megengedi.
Nagy bajban lennének az európai vasutak is, ha a feljáróajtók hibája miatt ki kellene szállítani az utasokat.
Nekem is van egy friss törtènetem tegnap a 316-os Rába IC-vonatot a Keletiböl úgy inditották el hogy a 413-as kocsi ajtói üzemkèptelenek voltak, lezárva közlekedett utasokkal!Erröl mi a vèlemènyetek?
köszönöm a reagálásotokat, kezdem lassan megérteni a tohonya és lassú ügyintézés menetét...
Ezt utólag más is javasolta, hogy rá kellett volna íratnom a jegyre a hazai kalauzzal valami érdemleges infót a hihetetlen történetünkről, mert az a tuti - a többi csak mese és úgy is igazolhatatlan lesz később...
Nos, a kalauztól még a vonaton megkérdeztem, hogy ilyen esetben mit lehet tenni? Ő többször is elmondta, itt helyben a vonaton SEMMIT, csak is az ügyfélszolgálaton foglalkoznak ezzel - ezt egy másik kaller, vagy utaskísérő fószer is megerősítette többek hallatára. Tehát fel sem merült a vonaton történő adatrögzítés, a kalauz(ok) csak ezt a fenti információt hajtogatták rendületlenül, mosakodásképpen, hogy nem az ő dolguk...
Hogy mennyire leszek kitartó, az a választól függhet - nem a pár száz, vagy esetleg pár ezer forintos visszatérítés motivál, hanem az, hogy ha elviekben igazam van, akkor állapítsák meg, mondják ki, írják le, hogy HIBÁZTAK, szolgáljanak valamilyen elfogadható magyarázattal.
Végül is nem történt tragédia, de történhetett volna és ennek valós volt a kockázata az extrém időjárás miatt - hogy a fenébe induljak el egy következő külföldi utazásra, ha nem látom garantáltnak (a tapasztalatok alapján) az utazásunkat?
Én ezt szeretném valahogy BEÁRAZTATNI velük, a visszatérítendő jegyáron felül! Mert egy ilyen utat szerintem nem hogy ingyen nem vállalna az ember, hanem még el is várnám, hogy FIZESSENEK nekem ezért, mivel teljesítettük a lehetetlen és embert próbáló körülmények között...
Bocs a hosszanti monológért, de van idő töprengeni a megszülető mávos válaszig :/
Itt az volt a problèma hogy egyik sem"rendelkezett"ilyen adottságokkal!Volt hab a tortán a JV hölgy mondta hogy vigyem be a pènztárba a pótjegyem ès visszatèritik az árát!Egy kis játèk,mièrt irtam hogy"hab a tortán"?
