Nincs fizikális boszorkányüldözés. te beszélsz zöldségeket, mi itt kórusban próbálunk rávezetni a tévedéseidre. Ha megjátszod a hülyét, az a te bajod, de ne csodálkozz, hogy nem esünk hasra a nagy eszedtől.
ha jol ertem, az a terved, h addig beszelsz hulyesegeket, amig vki vegre lehulyez, es akkor kiabalhatsz, mint a gyalog galoppban az anarchoszindikalista paraszt, h "segitseg, elnyomnak! latta, h elnyomott? ugye latta!"
Én csak azt próbálom bizonyítani, hogy létezik fizikális boszorkányüldözés. Most, hogy látensen már olyan tanár lettem, akit el kellene tiltani a tanítástól, már elég közel kerültünk hozzá. :) (Kegyelem! Mindent visszavonok! Vállalom a szobafogságot !...)
tokre birom belovar erveleseit, altalaban ugy kezdi, h "mivel a fekete az feher, ezert...", mire megmagyarazzak neki, h dehat a fekete az nem feher, erre o: "szoval, mivel a piros az zold, tehat...". es ez igy megy a vegtelensegig.
Ebbe most nem vagyok biztos, de az ősméter ugye az egyenlítőre volt alapozva, aztán lett belőle múzeumi tárgy, a fénysebesség meg mindenütt állandó, tehát ha pontosan tudok időt mérni, akkor pontosan tudom rekonstruálni a métert is.
Annyi közöm van az egyetemi oktatáshoz, hogy mindenféle "hülyeségből" (matematika, esetleg fizika) én szoktam a rokonságot meg néhány ismerőst korrepetálni, ha baj van. Elég kellemetlen amikor van 4 napod arra, hogy megtanuld a fizikát, mit is kéne tudni a diáknak és még próbáld neki úgy el is mondani, hogy sikere legyen.
Van egy régi mondás: Szigetnek nevezzük azt a szárazföldet, melyet tengerek vesznek körül. DE amíg nem mentél fel egy szigeten a hegy tetejére és nem néztél körül és nem érezted a szelet és nem láttad körben a távoli vitorlákat nem tudod mi az.
Sajnos ez nem csak azon a naív szinten áll fenn, amire itt gondolhatsz...
Nagyon sokan nincsenek tisztában a fizikai modellek felépítésével, vagy azt nem látják át, hogy a diáknak ezzel van gondja.
A legtipikusabb példa, hogy nem hangsúlyozzák a fizikai mennyiségek operatív definícióját. Vagyis: idő az, amit az óra mér, távolság meg az, amit a méterrúd (persze ennél pontosabban), illetve hogy nem mutatják meg, mi köze van a fizikai törvényeknek ezekhez az előírásokhoz. Minden fizika tanárnak, aki azt hiszi, jól csinálja, tesztkérdés: magyarázza meg, miért tértek át a méter fénysebességen alapuló definíciójára? Ha ezt képes egyszerű módon, mélységeiben átlátni, akkor már csak el kell mondania :)
Pl. sok fizika tankönyvben van fejezet olyanokról, mint az idő mérésének története és módszerei. Igen tipikus, hogy ezt átugorják, vagy amolyan fakultatív "blabla" anyagnak veszik, pedig rendkívül fontos. Itt lehet nagyon lényeges dolgokat megtudni arról, mi is a fizika lényege, nem ott, hogy minél bonyolultabb csiga-lejtő-kiskocsi kombót oldjon meg a diák.
Ezzel egyetértek, ha érted az összefüggést, akkor pl képletgyüjteményből tudsz dolgozni, ha gőzöd sincs az anyagról akkor a képlet se ér semmit.
Volt egy tanárunk, az volt a szokás, hogy a/4-es lap negyedére lehetett puskát írni zh elött, 10 perc volt rá ( a rutinosak elkészítették otthon, és kicserélték). Az pont arra jó, hogy a hosszú képleteket ne kelljen megtanulni.
Ennek hátterében a fizika oktatás hiányosságai miatt felmerülő súlyos félreértések vannak.
1. A tanár részéről, aki szimplán nem elég felkészült, és lenyomja a képleteket háttér nélkül.
2. A diák részéről, mégpedig két úton:
a) Lejegyzeteli a képleteket. A tanár ugyan állandóan elmondja mögé a jelenséget,de a diák ezt csak "beszéd"-nek nézi. Ami egyszerűen, konrétan megfogható neki, az a képlet, azt lehet manipulálni, tologatni.
b) A vizsgán a tanár a levezetést kéri számon. (Ez esetben tipikusan az 1. is fennáll). Diáknak ebből annyi jön le, a képlet, a formalizmus a lényeg.
Ezt elkerülendő, amikor elméleti fizika előadást tartok, mindig hangsúlyozottan a jelenségből és az azzal kapcsolatos intuícióból indulok ki, azt formalizálom, és ahol csak lehet, a formalizmust újra a jelenségek nyelvén interpretálom. Nagyon sokszor használok analógiákat, és lehetőleg mindig bemutatok valamilyen szemléletes érvelést is a számolás mellett, ami annak tartalmi részét helyesen tükrözi.
Másrészt vizsgán sose elég nekem, hogy a diák felírja az egyenletet és megoldja. Meg kell indokolni, miért azt az egyenletet, mit modellez vele, a végeredményt pedig értelmeznie kell: ha most mérést/kísérletet hajt végre, ennek alapján mit fog látni a rendszerben.
Persze a jelenségek észlelése nélkül (tapasztalat nélkül) soha nem jöttek volna létre ezek a képek, és egy másik emberiség más esetleg más képeket hozott volna létre. Na de ebből azthiszem inkább visszavonulok.
Egy kérdés vetődött fel bennem a multkor, gondolom csak nekem új: Hogy van az, hogy ugye a természet nem számol, aztán az élő anyag mégis elkezd számolni. hol vannak ennek a kezdetei, miben?
Éppen fordítva. Ezek a jelenségek vannak, és matematikailag is leírhatók. Lásd az ún. "kettős" természetű elektront, ami valójában nem kettős természetű, hanem perpill így tudjuk leírni az ő egy darab természetét.
Már megbántam, hogy leírtam. Azért még védem egy kicsit: Amikor tanuljuk az elektromágneses jelenségeket mindig visszamutogatunk a négy Maxwell-egyenletre mint végső érvre. Amikor tanuljuk az áramlástant visszamutogatunk néhány alapelvre. Ezek ugyan kísérletileg is igazolhatók, de nemcsak ebben van az erejük. Ezek amolyan végső matematikai képek. (azaz "metaforák")
Egyrészt, Nagylexikont ismételve, a képlet nem metafora.
Másrészt helytelen a fizikai modelleket valamiféle matematikai formalizmusként felfogni és arra redukálni. A modellhez hozzátartozik pl. az alapvető mennyiségek definíciója, márpedig ez a fizikában operatív módon történik, azaz a mérési eljárás megadásával. A mérési eljárás konzisztenciáját pedig ismert fizikai törvényszerűségekre, pontosabban az azokat ellenőrző kísérletek eredményeire alapozzuk. Ebben egy csomó olyan elem van, ami nem matematikai formalizmus, más kérdés, hogy a nagy részét a matematika nyelvén reprezentáljuk, amikor elmondjuk vagy leírjuk.
A matematikai formalizmus természetesen lényeges és elengedhetetlen eleme a modelleknek, de messze nem elégséges. Különben a természet törvényeit tisztán matematikai alapon, karosszékből felállíthatnánk, valamiféle elvont elvek alapján. Sose kellene lemenni a laborba és dönteni különböző modellek között. De ezen túlmenően, miről is szólna valójában egy ilyen absztrakt formális modell, mi adná meg a tartalmát, hogyan lehetne a valóságra vonatkoztatni?
