Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
>Érdekes hozzáállás. Az esős, sáros alkalmakkor az edzőcipősök sokkal rosszabban jártak, >mint a bakancsosok - átázott, kihűlt lábak, a sárban csúszkáló futó- és edzőcipők. A bakancs
Jogos a két pont, sáros túrákra kamásnit is szoktam vinni, nemcsak a nadrág marad tisztább, de a bokát is melegíti.
>nemcsak tart, hanem véd is. És rendes talpmintázattal fog is elég jól. Nem kétlem, hogy a
Pont ez az én gondom, a mintázat nagyobbik fele már a múlté.
>stoplis tájfutócipő jobban fog - de talán a Getéről lefelé az egyetlen olyan hely, ahol erre >tényleg szükség is lehet.
Szinte bármelyik emelkedőn-lejtőn jól jön (saját tapasztalat, anno 1991).
> A "mindkettőt viszem"-et értem, de a "száraz idő->bakancs" igencsak meglepett.
Kényelmesebb (mondom, könnyű bakancsról van szó), csak az a talp lenne a régi...
> Ezek után, ha száraz idő várható, a bakancsban megyek,
> ha nagy eső, akkor mindkettőt viszem, ha csak némi sár,
> futó zápor, akkor még nem tudom, mi lesz.
Érdekes hozzáállás. Az esős, sáros alkalmakkor az edzőcipősök sokkal rosszabban jártak, mint a bakancsosok - átázott, kihűlt lábak, a sárban csúszkáló futó- és edzőcipők. A bakancs nemcsak tart, hanem véd is. És rendes talpmintázattal fog is elég jól. Nem kétlem, hogy a stoplis tájfutócipő jobban fog - de talán a Getéről lefelé az egyetlen olyan hely, ahol erre tényleg szükség is lehet. A "mindkettőt viszem"-et értem, de a "száraz idő->bakancs" igencsak meglepett.
> ősszel örömmel láttam, hogy újra nyitva van Mogyorósbányán a régóta nem üzemelő
> kocsma. Nagyon felújították, ragyog. És nem drága.
Az ellenőrzőpont a kocsma különtermében lesz.
Aki szeretne, még zuhanyozhat is (hogy erre útközben van-e igény, majd kiderül).
> bizonyos Horgásztó esik útba a Nagy-Gete és Hegyeskő között - sejtem, merre van -,
> így aztán megint odafigyelve és térképbe kukkantgatva kell előtúrázni néhány szakaszon.
A Gete után, a csillepálya romok utan leérve egy meredek és igen mély vízmosású úton kerersztbe egy autóval is járható földútra érünk. A kék ezen jobbra megy be Tokodra. Balra előbb egy földút-útvilla jön, amin a jobboldalit kell választani, majd nemsokára, bekerítve egy házikó és mögötte a pici tó. Aki idáig jutott, már túljött - az útvilla után kb. 10-20 m-rel indul jobbra fel egy keskeny ösvény. Az ösvény fehér "jelzésalap"-pal van jelezve, általában vékony ágacskákon. (Rögtön az elején látszika régi Országos Kék jelzés is négy betonoszlopon, volt távvezetékoszlop aljakon, de az ne csábítson le senkit az ösvényről.) Felérve a ligetes-bozótos vidéken az oldalgerincre, szekerúthoz, távvezetékhez már látszik a Hegyeskő. Az oldalvölgyeket bal felé, a földeken keresztül kerülve (még nincsenek beszántva, de ki tudja, még van egy hónap) lehet menni, az irany adott - aztán eléri az ember a mezőn az Anna-völgyből jövő szekérutat.
NBB kérdése kapcsán szerintem is igazán a nagybetűs Életben lehet letesztelni lábbeli és láb viszonyát. Ami 30 km-en nem törte fel a lábat, utána se nagyon fogja. Bőbeszédű kedvemben vagyok, úgyhogy leírom a különböző cipőkkel szerzett tapasztalataimat.
Egyik legjobb cipőm egy csehszlovák, surranó jellegű bakancs volt. Megcsináltam benne egy fél Százast, aztán egy egészet, elhanyagolható lábkárosodással, pedig még egy Scholl lúdtalpbetét is volt benne, ami néha csúszkált. Viszont nem igaz, hogy tartja a bokát: nekem ugyanúgy ki tudott benne bicsaklani, mint bármi másban. Az utódja majdnem ugyanolyan volt, de abban 15 km-nél többet soha nem gyalogoltam, mert valamiért sokkal rosszabbul esett benne a lépés.
Egy Százast kopácskiban (igényesebbeknek: kopačky) csináltam végig. Ha valaki nem ismerné, ez a tájfutók által használt, hajlékony, vékony gumitalpú, stoplis vászon tornacipő. Köves úton egy kicsit rossz volt a vékony talp, csúszós úton viszont a stopli hihetetlenül jól fog (futni lehet ott, ahol más már szinte a fákba kapaszkodik). Az egyetlen gond itt a rossz zokniválasztás volt, amit korában már leírtam.
Jelenleg két cipő jön szóba a Százason. Az egyik a mostani kedvencem, egy könnyű, félmagas szárú, hajlékony talpú bakancs (ezt hívják trekking-bakancsnak?). Ezt már több ötvenesen sikerrel használtam, kényelmes, kocogni is lehet benne. Egyetlen hibája, hogy a talpán a mintázat már eléggé megkopott, ami csúszós úton nem nyerő.
A másik egy cseh Silva tájfutócipő - a klasszikus kopácskinál kicsit keményebb talppal és apróbb stoplikkal, bőr-műanyag felsőrésszel. A tapadása szuper, de kevésbé kényelmes (keskeny). Anno (kb. 7 éve) egy Mátrabércet megcsináltam benne, de 100 km soknak tűnik benne.
További gond, hogy örülök, ha heti egy óra terepfutással tudok készülni a Százasra (nem, nem vagyok 'vaddisznó', nem akarom, vagy legalábbis nem tudom végigfutni a távot, 4-5 éve nem voltam komolyabb túrán és nem tájfutok), úgyhogy a vízhólyagképző hatást nem tudom lemérni. Ezek után, ha száraz idő várható, a bakancsban megyek, ha nagy eső, akkor mindkettőt viszem, ha csak némi sár, futó zápor, akkor még nem tudom, mi lesz.
A teljes képhez még hozzátartozik egy Adidas edzőcipő, csodálatos Adidas-leveles talpmintával, amiről azt hinné az ember, hogy jól tapad, de nem, és bár nem töri fel a lábat, mégsem igazán kényelmes, úgyhogy nem jön szóba.
A helyzet velem az, hogy mindig bakancsban járok, még a nyári rekkenő hőségben is, volt már, hogy öltönyhöz is azt vettem fel : ) Gondolkodtam, hogy előveszek egy régebbit, amit már jól kitapostam és puha, mint a vaj ...
Azért szoktam sportcipőt is viselni, de elég ritkán, kutyasétáltatáshoz, szabadidős lógáshoz.
3. A két pár zokni (nálam frottír-, ha úgy tetszik, teniszzokni) még nem minden. Nekem eléggé vízhólyagálló a lábam (úgy emlékszem, az első sikeres Százason nem is volt egy se), de volt egy csúnya esetem 91-ben. Kicxsit öregebb volt a zokni, és saroknál a talpa kicsit durva volt. A Pilis-oldalban már éreztem, hogy gond lesz, zoknit cseréltem (az már új volt), de Pilis-nyeregnél már ott volt a vízhólyag. Menet közben tűrhető volt, csak a megállás és a cipőlevétel volt erősen kellemetlen. A később levált két húszforintosnyi bőrdarab talán még ma is megvan a szekrény mélyén.
4. A szarvasfaggyút (Hirschtalg, suif de cerf stb.) régen gyógyszertárban, kis rudacskákban lehetett kapni. Ezt már nem gyártják, kétféle külföldi márkáról tudok. A Rohde a 'nagy név', de a Scholl is gyártja, tubusos kiszerelésben. Legutóbb Schollt láttam a gyógyszertárban. Van belőle 'krém' 'speciál' és hasonlók, én körülnézek, és a lehető legkeményebb állagút fogom megvenni. Tényleg szarvasfaggyúból van, meg méhviaszból. Kenőanyagként működik, és elég hosszan hat, mert nem (nagyon) szívódik fel a bőrbe. Jó alaposan be kell vele kenni a vízhólyag/dörzsölésveszélyes helyeket (főleg talp, esetleg comb között stb.) a túra reggelén (de lehet, hogy egész héten kenni fogom előtte). Valszeg bőrkeményedések felpuhítására is alkalmas tartós használat esetén.
5. Sőr. Tapasztalatom szerint a mogyorósbányai sőr 10-15 km-en át 'hajtja' az embert. Viszont egyszer Bányahegyen rumos teát ittam, és nem volt jó hatása. Szóval egy sör fix, a többit meglátjuk.
6. A Ben Gay, Salonpas, Deep Heat és társaik egyik hatóanyaga a mentol, ami fokozza a helyi vérkeringést, a másik a metil-szalicilát, ami fájdalomcsillapító (reumás fájdalmak ellen (is) szokás ezeket használni). Szerintem túra közben hatásosabb, mint a Richtofit, ami viszont utólag garantáltan jobb izom-ízület ápoló (mindenféle jó gyógynövények kivonatával), és a túra előtti napokban is lehet, hogy kenegetem majd vele a bokát-térdet.. Azt nem tudom, hogy ha beáll az ember lába, akkor igazán használ-e valami, de a Ben Gay szerintem esélyesebb a Richtofitnél. További esélyes a Nikoflex, aminek a csípős paprika erejét adó kapszaicin a hatóanyaga - ez szintén vérbőséget okoz.
7. Az állhatatos lelkület és egyéb lelki dolgok pontosan úgy vannak, ahogy írtad.
biztos alkati kérdés. Szokás a bokát félteni, és a bakancs állítólag megtartja. Nekem sose volt problémám a bokámmal, ellenben amikor megpróbáltam áttérni (méregdrága, vérprofi trekking) bakancsra, nagyon rossz volt, harminc kilométernél vonyítva kúsztam be a kesztölci buszmegállóba... Most már mindenképp edzőcipőben megyek. Ragaszkodom hozzá, hogy tudatos bokamozdulatokat tehessek szabadon.
Gondold át a bokád formáját, a fizikumodat és a baktatási stílusodat együtt, és próbáld meg elképzelni a tartós igénybevétel kockázatait.
On voltál:)))) de nem értelek. A lábőrlemény bőrzacskós kiszerelésben teljesen normális dolog! Ezért nem jössz? :-O)) Pont az ilyen tünetek azok, amiért az ember 100 km-nek vág neki és nem mondjuk hatvannak. Az teljesen oké, hogy megfogadtad. Aki nem fogad meg ilyeneket abban a helyzetben, annak ez a táv nyilván rövid :-))))))
De tényleg nincs kedved megint megfogadni, hogy többé már tényleg nem?
khömm, nekem csak az isostar a fix, meg a táblacsokik. Persze a szőlőcukor jobb a csokinál, de nem sikerült még kapnom normális kiszerelésben. Vagy hüjén ízesített tabletta, vagy sima por. Utóbbival dúsítom néha az Isostar-t.
Nemrég olvastam a topiknyitómban meglinkelt szájton egy jó ötletet a kétvékonyzoknis megoldásról, ami elvben véd a vízhólyagtól. kipróbáltam, hát... 20 km-en egy vízhólyagnak egyértelműen sikerült fejlődésnek indulnia (nem volt ideje kibontakozni). Lehet, hogy passzentosabb zoknikkal kellene próbálkoznom?
A szarvasfaggyúról már hallottam, de nem sokat. Hogy néz az ki, hol lehet kapni, és mennyiért? hogy kell használni? és igazi szarvasból van? :))
Sör. Mogyorósbányán - lehet, hogy nem előnyös - szokott lecsúszni kettő. Meg ha nyitva van a csobánkai kemping, akkor az ottani büfében is akár. Elég kötéltánc a dolog, nagyon pozitívan is hathat, meg nagyon ellenkezőleg is. Talán jó társaságban van egy olyan hatása (rám), hogy növeli a lelkesedést, pszichés dopping. Gondolom, ezzel vigyázni kell, hiszen ész nélkül ráizgulva a haladásra esetleg ízületek korai lestrapálását kezdeményezheti az ember. Vagy más szükséges szerkezetekét.
Még Richtofitet szoktam vinni, de volt már, hogy nem kellett. A Ben Gay jobb?
És megfontolandó, hogy mivel a 100 km teljesítéséhez leginkább állhatatos lelkület, önbizalom és egyéb nem-fizikális feltételek kellenek, ezért az lehet a lényeg hogy a felhasznált szerekben legyen erős bizalmunk. Ilyen helyzetben a placebó-hatást nem lehet kihagyni, mert a szerepe óriás. Nem mondom, hogy mindegy, mit kensz magadra/töltesz magadba, de a "hit" nagyon szükséges plusssssz. Fordítva is: amire kicsit is gyanakszol, hogy visszavethet, semmiképpen se csináld/használd. Szerintem.
Az lenne a kérdésem a T. társasághoz, hogy ki, mivel tuningolja magát a Kinizsin, vagy hasonló túrán (szőlőcukor, Nikoflex, Extasy :-) stb.)?
Eddigi tapasztalataim alapján a szarvasfaggyú biztos, szőlőcukrot is viszek, Ben Gay vagy hasonló bemelegítő krémen még gondolkodom. Magnézum, kalcium és kálium (pezsgő)tablettát is viszek, de csak végszükség esetére. Ja, és Mogyorósbányán egy sör... na jó, lehet, hogy kettő... és ha van, akkor Bányahegyen még egy.
Csak elmesélem, hogy megfogadtam, hogy 75 kiló fölött nem megyek el megint. Amikor egyszer végigcsináltam, utána a lábfejem csak egy bőrzacskó volt, amiben csont-, hús-, és porcdarabok úszkáltak véres lében.
De most meg még a 90 kilót közelítem inkább...pedig tök jó buli.
Elmondtam, ON voltam?
vurugya
Hali emberek, ha minden igaz iden megint eljutok a turara. Eddig ketszer mentem vegig, tavaly es elotte levo evben sajna ki kellett hagynom nemi buvarkodas miatt,de idenre megint beterveztem. :-)))
Szín: Kevély-nyereg, kevéssel a Nagy-Kevély után.
Két fa susog, amennyire a szél engedi. Faragatlanok.
REPEDT FA sóhajt: Na tessék. Jön valaki.
BELÓGÓ FA: Utálom a kirándulókat.
REPEDT FA: Aha. Én is.
BELÓGÓ FA: Bunkók, szemetelnek.
REPEDT FA: Igen. És tudnak jönni meg menni a genyák.
BELÓGÓ FA: Mondjuk az jó, amikor elmennek.
REPEDT FA: Igen, de ez itt most jön.
BELÓGÓ FA: És üvöltöznek mint az állatok.
REPEDT FA: Hülye, az állatok nem üvöltöznek.
BELÓGÓ FA: Ja. De ezek mindig. Szélcsendben is ugyanúgy tudnak ordibálni, mint ilyenkor.
REPEDT FA: Miért adott a jóisten ilyen szarháziaknak saját hangot? A legnagyobb orkánban is túlkiabálnak minket a rohadtak.
BELÓGÓ FA: Persze, hogy hallják egymást.
REPEDT FA: Te nem lehetsz ilyen segg! Ezek a tahók akkor is ordítanak, ha egyedül vannak.
BELÓGÓ FA: Tényleg, emlékszem...
REPEDT FA: Emlékszel a csávóra? Nem nézett sehova, ment előre és csak ugatott.
BELÓGÓ FA: Aha. Majdnem fejbe is kúrtam, de elhajolt.
REPEDT FA: Nem kellett volna észrevegyen:))) Röhög. BELÓGÓ FA is röhög: A fülét fogta a marhája.
REPEDT FA: A baromállat. Ha már a füle se bírja ménem kussol inkább.
BELÓGÓ FA: Valami fényes volt a kezében.
REPEDT FA: Jóvan, én is tudom. Biztos az a cucc nyikorgott.
BELÓGÓ FA: Nyikorgott? Nem mondod...
REPEDT FA: Hallottam. Még amikor lejjebb járt. Attól kezdett el üvölteni a barom.
BELÓGÓ FA: Nyikorogni te is tudsz.
REPEDT FA: És mégse üvöltesz velem.
BELÓGÓ FA: Pedig nem is jártam faiskolába.
REPEDT FA: Hüje.
PUCROS MACKÓ lendületes léptekkel közeleg. REPEDT FA: Nézd, ennek is van olyanja.
BELÓGÓ FA: Hol? Ez nem fogja a fülét.
REPEDT FA: Nem ott, ott lenn, oldalt.
BELÓGÓ FA: Tényleg! De ez kussba van.
REPEDT FA: Kussba! Persze, kussba van, most. Ismerem én a kirándulókat. Ez is tud üvölteni, elhiszed?
BELÓGÓ FA: Naná hogy tud.
REPEDT FA: Kúrd fejbe wazz:))
BELÓGÓ FA: Á, elhajol. Tudod, én csak egy fa vagyok!
REPEDT FA: Majd én nyikorgok, attól elkezd üvölteni, elborul az agya és nem lát meg...
BELÓGÓ FA: Fasza gyerek vagy! Nyikorogj, én meg fejbekúrom. Oké?
REPEDT FA: Kyrráj lesz:))
BELÓGÓ FA: Nem késő?
REPEDT FA: Nem! Nyikorog. PUCROS MACKÓ már teljesen közel van, az oldalához kap: hmmmm már megint nem zártam le a billentyűzetet... Lassítás nélkül szembenéz a Nokia kijelzőjével. BELÓGÓ FA teljes erőből homlokon veri Pucros Mackót. PUCROS MACKÓ: aúúúúúúúú... Hát ezt lefejeltem wazzzz...
REPEDT FA: (nagyon röhög): Ez az! Hát ez kurrrrva jó voooolt! Kibaszott jó voltál öreg!Elnyikorogja magát a röhögéstől... PUCROS MACKÓ (ledöbben): Ilyen nincs. Fanyikorgás volt?!?!?! Elkezd nagyon röhögni. BELÓGÓ FA is röhög,
röhög az egész erdő, süt a Nap és gyönyörű a panoráma a Kevélyről...:)))
Újra lehet Kinizsi sört kapni!!!
A Soproni Sörgyár készíti, és nagyon kellemes ízű.
Ki kellene lobbizni a mogyorósbányai kocsmárosnál, hogy legalább aznap árulja :-)
(Nem lehetetlen a dolog, ittam én ott valamelyik Százason Soproni Bástyát.)
Sziasztok!
A Mátrabércre nem jön valaki Apr 8.-án? Én elmegyek előtte való nap Sirokra (a rajhoz) és kocsmázok egyet meg megnézem a várat. Aztán gyorsan végigmegyek az 56 km-en és jövök vissza Pestre Másfél koncertre. Na?
Vikvakk
1. Korán indulok, mert szeretek minél nagyobb távot világosban megtenni (mondjuk Bányahegyig).
2. Kaját viszek, csak azt próbálom felmérni, miből mennyit.
3. Mindkét alkalommal 19 óra körüli idővel teljesítettem, azaz az éjféli vonat már Pesten járt. Jó lenne, de nincsenek hiú reményeim. Valamelyik Kinizsi előtt egy Budai 50 megvolt 7 óra alatt, Mogyorósbánya mégis 9 óra.
Nem rémlik zsíros kenyér...
Azon gondolkodom, hogy ha valaki 6:45-kor indul és nagyon érdeklődik a kajacipelés helyett szóba jöhető lehetőségekről, akkor ebből mennyire lehet arra következtetni, hogy biztos a 100 km-t végigrohanók közül való?? Éjfél előtti vonattal szoktál utána hazamenni, mondd?:)))
Rég voltam Százason (utoljára '94-ben, és akkor nem is végig), és kérdezném, hogy Bányahegyen csak édességet árulnak-e, vagy mondjuk zsíros kenyeret is?
nobodybuilder: Mogyorósbányánál van egy ellenőrzőpont, nagyjából félúton van, és az utolsó lehetőség értelmesen kiszállni. Az ellenőrzőpont a kocsma előtti placcon szok lenni, érintéséhez néhány száz métert le kell térni a tulajdonképpeni útvonalról. Egy patak is csordogál előtte... mindezek miatt a legtöbb túrázó számára ez a leghosszabb tervezett pihenő helyszíne is. Én egy órát is el szoktam tökölni ott kajálással, lábszellőztetéssel, -mosással, -kenegetéssel, sőt nekem még a sör is bejön:))
Tehát Mogyorósbánya az ő kocsmájával a legjobb regenerációs lehetőség egész úton. Ötvenegynéhány kilométer után egy óra pihenésből nagyjából megítélhető, mennyire irreverzibilisen strapálta le magát az ember addig.
Mocika: társad lesz ott bőven:))) Nehéz tanácsot adni, mert az emberek különbözőek, máshol van a "szűk keresztmetszet", másképpen vagyunk jól motiválhatóak. Látogass el ide, és nézz körül kicsit. Ami szükséges lehet, azt szerintem onnan mind leszűrheted a magad számára. (No meg, remélem, ebből a topikból is - idővel:)).)
Mint teljesen kezdo, fontolgatom, hogy indulnek a turan, no persze csak a 25-on. Tarsat meg nem talaltam ehhez a vallalkozashoz. Mire kellene felkeszulnom? Egyaltaln milyen elokeszuletekre lenne szukseg? Szoval barmilyen tapasztalat jol jonne. A heten mar nem lesz lehetosegem olvasni az irasokat, ugyhogy lesz idotok megfontolni..:)))) Addig is udvozlet.
Engem pedig az villanyoz fel, hogy új tájakat ismerhetek meg. Ezeket a falvakat még nem ismerem, Budapest környékén eddig csak a Pilis* falvak (és a szomszédságuk) ismertek előttem. Azok a túrák nagyon jók voltak.
A kocsmát miért írtad? Túra közben benéznek a megfáradt vándorok néha?
- ősszel örömmel láttam, hogy újra nyitva van Mogyorósbányán a régóta nem üzemelő kocsma. Nagyon felújították, ragyog. És nem drága.
- idei meglepetés, hogy a kiírás szerint a régi útvonalon kell menni megint, azaz Szárligetig megy a túra Mogyorósbánya után. Nem kell bemenni a bajóti Öreg-kő alatti pihenőig, viszont most Tokodra se megy be a túra, hanem bizonyos Horgásztó esik útba a Nagy-Gete és Hegyeskő között - sejtem, merre van -, így aztán megint odafigyelve és térképbe kukkantgatva kell előtúrázni néhány szakaszon.
Nekem nagyon sokat számít, hogy ismerem az utat térkép nélkül is. Mintha a tájékozódás sok energiát emésztene fel. Vagy inkább: lelkesít, ha mindig tudom, éppen mely tájak következnek.
