Na, lett másik műveleti erősítő, másik drótozás, gerjedés maradt. Szkóppal böködés közben támadt egy gyanúm és kiszedtem a legelejéről a tranzisztort, erre mindjárt rend lett. Tulajdonképpen maradhatna így is, de azért (a tanulás kedvéért) kíváncsi lennék, hogyan lehet egy ilyen egyszerű tranzisztoros fokozat gerjedési hajlamát csökkenteni?
Mert ez az egész csak játék, felesleges marhaság az egész erősítő, mikor van két-három másik a szobában :-)
Amúgy kiforrasztottam már az NE5534-eket, lesz helyette más, de szerintem alapvetően nem ott van a kutya elásva, mert labortápról meg lényegében ugyanebben a formában ment gerjedés nélkül. Az egyetlen változás a drótozásban történt
Bonyolódik a cselekmény: megpróbálkoztam 33 Ohmmal (ez akadt a kezembe), semmi, tápon oszcilloszkóppal nem látok zajt. Lekötöttem az előerősítő kimenetéről a drótokat, lekötöttem a tápról a kivezérlésjelzőt (hátha az zavar be), így is ott a gerjedés az előerősítő kimenetén (tök érdekes jelalakot produkál amúgy). Szóval az előerősítő panelen belül sikerült valahogy az átkötés pakolászásával elrontani valamit...
Kondikat tettem már a stabkockához is, műveleti erősítőhöz is, földelés elvileg mindenhol csillagpontos. Előerősítőt külön labortápról járatva csend van és nyugalom, azt még meg kell majd mérnem, hogy a hallható tartományon kívül van-e valami, meg a soros ellenállást is felírom a következő körhöz. Meg lehet kísérletezek még az előerősítő tápjának bekötésével, mert a NYÁK elrendezése nem túl jó, az egyik csatorna tápja lényegében megkerüli a másik csatornát.
Műveleti erősítőt gondoltam cserélni másra, csak most büntiben van félretéve, mert már elegem lett belőle aznapra.
Egyébként egy megjegyzés. Érdemesebb normál műveleti erősítőket használni, amiknek nem kell külső kompenzáció. Egy MC 4558 tökéletesen megfelel. Ezek minden paraméterükben egy erősítőben megfelelnek. Atom stabilak és olcsók. Igen márkás audiofil cuccokban is használják őket. Egyedül phono előerősítőbe (mágn.pickup) van értelme spécibbet használni.
Egy ilyen gurnyadás 50 féle úton keletkezhet. Alapvetően a tápfeszeken keresztül vagy a földvezetékeken. A tápokat közvetlenül a műv.erősítőknél hidegíteni célszerű a saját földjükhöz. Bevált az egypont földelés. A lehető legrövidebb föld vezetékek. A táp IC-k saját gerjedésgátló kondijainak a megléte, közvetlenül a lábaira kötve. A táp IC-k egy egy ellenálláson (10-100 Ohm) csatlakozzanak a műv. erősítő felé. Általában is rövid bekötő vezetékek. Ha kell az NE IC-t kompenzálni, azt is rövid lábakkal megcsinálni. Potik fémházát földelni az előfokhoz. A földhurok mindenképpen durva hiba.
Érdemes megnézni a végfok nélkül magában az előerősítő stabil-e, nem gerjed. Még ha füllel nem is hallani durva dolgot. Szkóppal megnézni, nincsenek-e különböző kivezérlés tartományokban kis pamacs vagy zászló szerű ráült zavarok a jelen.
Ha csak a végfokkal együtt gerjed, akkor azt kell kideríteni, hogyan jut vissza jel a végéből az előerősítő felé. Földelések, tápok. Esetleg az előfokot külön független tápról járatni próbára.
Na megtörtént az átalakítás, kiszedtem a két 100k-s ellenállást meg a kondenzátort a neminvertáló bemenetről, helyére kötöttem a földet és (miután labortápról kiválóan működött) beépítettem mellé egy L7815-7915 párost az erősítőbe. Összeszerelés után rendben szólt is, csakhogy szerelés közben egy ponton elfelejtettem visszatenni egy kis drótot, ami a két csatorna negatív tápját összeköti és így azon az oldalon nem ment a hangszínszabályzás. Visszatettem a drótot, erre fel nekiállt ordenáré módon gerjedni az egész és mindenféle kondenzátorok mindenhova kötögetésével csak annyit sikerült elérni, hogy többé-kevésbé csend van, amíg nem tekerem fel a magas potit maxra.
Mivel tudtam ezt ennyire elrontani?
(Az előző hozzászólásból kimaradt, de a műveleti erősítőt NE5534-re cseréltem még régebben és értelemszerűen a 709-es kompenzáló alkatrészei is mentek az alkatrészes dobozokba)
Nos úgy tűnik, hogy tévedtem. Próbából átdrótoztam a dolgokat, az előerősítő rész így már nem lökdösi fel-alá a csatlakozó áramköröket. Viszont közben rájöttem, hogy amikor kikötöttem teljesen, akkor másik hangfalakat kötöttem rá, úgyhogy most megismételtem a próbát azzal a hangfalpárral, amivel eredetileg tapasztaltam a jelenséget. Úgy nagyjából tízből egyszer most is nagy csattanással kapcsol ki, látszólag véletlenszerűen. Szóval lehet mégis a végfok rendetlenkedik, csak a másik hangfalat jobban szereti ezért azzal nem. Vagy nem tudom, késő van már.
Kettőstápot ettől még lehet megcsinálom normálisan, mert a bemeneten visszarugdosás egyértelműen onnan jött.
A Majki-féle hangszóróvédő van benne, abban van egy váltófeszt figyelő tranzisztor és kikapcsoláskor szépen kapcsol is. Elsőre én se értettem, hogy miért csattog néha kikapcsoláskor, mert a visszajelző LED-ről látszott, hogy utána még pár másodpercig tart, amíg a végfok kisüti a kondijait. Aztán egyszer valami forrást egy analóg jelszintmérőn keresztül kötöttem rá és akkor vettem észre, hogy a bemenet felé is kattog kapcsoláskor. Valószínűleg ott rontottam el, hogy a táp átalakításakor az előerősítő részeket a trafón talált kisebb feszültségű tekercselésekről tápláltam meg (amúgy nem én építettem az erősítőt, csak alaposan átalakítottam), de azok mint kiderült nagyon kicsi terhelést bírnak csak. Szűrésileg mondjuk ettől még rendben kéne lennie, szóval őszintén szólva nem teljesen világos a dolog. De gondoltam nem nehéz kivenni a féltápot előállító osztót meg a végfok kettőstápjára kötni néhány stabkockát és akkor valószínűleg abbahagyja.
A tápfesz amúgy fix, power gomb bekapcsolja és kész.
Akkor bizony azt kell mondanom, hogy nem jól van kitalálva az a koppanásgátló.
Nem tudom mi van nálad beépítve, de a hangszórót kapcsoló relét nem az erősító saját, többezer mikróval megszűrt tápjáról kell működtetni, hanem a váltófeszültségről külön egyenirányítva, épp-hogy-csak megszűrve előállított DC-ről, így amikor a hálózatot kikapcsolod az első (tizedmásodpercek alatt) dolog ami történik a relé elengedése - még mielőtt a végfok, egyebek tápfeszültsége kezdene valahogy (nyilván többnyire aszimmetrikusan...) összeomlani, megszűnni.
Másik: bemenetváltáskor a hangszínszabályzó tápja is kapcsolódik...?
A hangszórókimeneten van, bekapcsoláskor nincs is gond, de kikapcsoláskor olykor képes megrúgni a hangfalakat, mielőtt a koppanásgátló leoldana. Meg a bemenetet ugye nem kapcsolgatja, szóval ott mindkét alkalommal megjelenik az impulzus
Adott egy házi gyártás erősítő, amiben az alábbi szimpla tápos előerősítő/hangszínszabályzó fokozat van. Rendben működik is, csak ki- és bekapcsoláskor elég nagyot rúg mindkét irányba, ahogy a be- és kimenet beáll féltápfeszültségre. Nem túl bonyolult átépíteni a dolgokat úgy, hogy legyen neki szimmetrikus táp, de azért gondoltam megkérdezem, hogy létezik-e egyszerűbb megoldás erre a problémára.
Pár éve Németországban találtam olyan céget, aki a nagyon régi rádiókhoz árul sokféle ilyen spec. szövet anyagot. De nagyon drága. 40 Euró körül volt egy ilyen nagyobb, Pacsirta méretű rádióra való.
Ha esetleg érdekel, visszakeresem az elérésüket. Az sem azonos az eredetivel, de nagyon hasonlók vannak.
Adott egy Volvo XC90,s ennek a gyári audo rendszere. Fent a műszerfalon van egy gombnyomásra kiemelkedő navi,mely ki lett cserélve egy ilyen Android egységre (https://www.izzi.hu/hu/shop/termekek/volvo-xc90-multimedia/1-16gb?gclid=Cj0KCQjwxYOiBhC9ARIsANiEIfYWfyuK5A1ASnwNXV2a2rpJ6vBSlqvxldvKQz-BnXSsGK5zgfDV6_YaAk0sEALw_wcB) A kérdésem az lenne,hogy a 2 rendszert meg tudom úgy oldani,hogy a gyári hangrendszeren keresztül szóljon a hang? A gyári autórádiót kikapcsolt állapotban hagynám,viszint fontos lenne,hogy azon is legyen hangrendszer,mert a tolatószenzornak azon keresztül jön hang,de pl rádiót vagy tv-t az Amdroid-on keresztül néznék. Mint írtam,teljesen laikus vagyok a témában! Építő és segítő válaszaitokat előre is nagyon szépen köszönöm!
Ja, én itt most konkrétan a saját magnóim rajzáról beszéltem, ezek ha nem is nagyon, de azért hifi magnók. Persze a Fisherben is például ugyanaz a rész lesz felvételkor mikrofonerősítő, ami lejátszáskor a magnófej jelét erősíti. Közben annak a rajzában amúgy megtaláltam a tranzisztorokat, amiket egy (rajz átellenes oldalán lévő kontaktuson keresztül) kinyit a felvétel-lejátszás átkapcsoló, ezzel földre húzva a DIN-csatlakozóra menő jelet.
A hangszórót azért is kell lekapcsolni, hogy a belső mikrofonnal, vagy külsővel is lehessen használni. Rádiósmagnóknál divat volt egy 3 állású kapcsolóval kezelni. Ki-halk-hangos állásokkal. Ahol már volt önálló hangvégfok. A kis primitíveknél az egész erősítő a fejet hajtotta meg.
Nem szabad elfelejteni, hogy a h.e.szabályzó felvételkor ki van iktatva, a szalagnak megfelelő szintű erősítésen jár. Aztán ahogy komolyodik a cájg, úgy jönnek vissza ezek a szolgáltatások, külön áramkörökkel. Az árban is.
Hirtelen itt a BRG MK-27 rajza, azon egyrészt jól látható a kimenet lekapcsolása felvétel állásban (másrészt ha jól látom, felvételi módban tényleg a végfok dolgozik más korrekcióval, a hangszóró is le van kapcsolva, azaz itt a Xanti által említett korrekció lehet az oka)
Az összes érintett magnón a DIN-csatlakozók két lába bemenet, két lába kimenet (mindegyiken van mellette RCA ki-bemenet is, eddig csak azt használtam), a net szerint ez afféle kváziszabvány volt a japánoknál. Odági teljesen rendben működik is a dolog, hogy tudok lejátszani és felvenni a DIN-csatlakozón keresztül, csak éppen felvétel közben a DIN kimeneten nincs semmi, RCA-n meg igen. Pláne a háromfejes magnónál furcsa, de egyébként egyik kapcsolási rajzban se találtam még meg, hogy mi kapcsolná le csak a DIN-kimenetet felvétel közben. Ugyanakkor tegnap összevissza dudgostam DIN meg DIN-ről RCA-ra fordítós kábellel mindent mindenhova és a megfigyelésekből nem tudok más következtetést levonni.
Magnója válogatja. A legegyszerűbbeknek az egyszem erősítője felvételkor erős magasemeléssel dolgozik. Azt hallgatni becsapós lenne. Másoknál a DIN csati 1-2 pontja mikrofon szintű bemenet, a 2-3 pedig a nagyszintű bemenet. Pl. kristály lemezjátszó, rádió kimenet részére. Oda nem jöhet ki hangfreki felvétel közben.
Ahol van külön felvevő és lejátszó erősítő ott nincs gond.
De természetesen külön világ ahol van monitor fej. Ott a szalagra került valós hang lesz a monitor kimeneten. Parányi idő késéssel a bejövőhöz képest.
Persze, nem jó szót használtam, de igazából az volt a kérdés, hogy ez a néma kimenet most valami hiba, vagy DIN csatlakozón így szokás. Ugyanezek a masinák RCA kimeneten mind szólnak felvétel közben is.
De az nem is a felvétel monitorozása! Amúgy eleve DIN tuchellel készült kazettásokon teljesen megszokott volt, h még ezt sem tették, és a felvétel üzemmódban néma volt a kimenetük
Jó, jó, de azért kétfejes magnók is visszajátszák a bemenő jelet, legalábbis az RCA csatlakozókon úgy szokás. Amúgy Sony TC-366 (háromfejes orsós) és Fisher CR125 (kétfejes kazettás).
