Igen, valójában nem is egy hosszabbításról volt szó, hanem a már éptíés óta létező Vöröshíd állomáson nyitottak egy újabb fejtést, abba egy csonka vágánnyal. Egy térkép szerint volt egy 100 m-es kitérő (ez a helyszín alapján passzol is), illetve egy 200 m-es kitérő a mészkemenckék kiszolgálásához, de ez a helyszín alapján inkább 300+ m. Ezeken kívül volt még Vöröshíd és Alsóvadács között nagyjából félúton egy kitérő, az ottani fejtés kiszolgálására. utána következett az újságcikkben tárgyalt új fejtéshez vezető csonka, utána a hosszabbik kitérő, a rövidebbik kitérő, majd abból visszafelé elágazva egy csonka, ez eredetileg azért épült, mert az állomás egy meredek szakaszon volt, szóval a kocsimegfutamodás veszélye miatt terelővágánynak szánták. Ez után volt egy újabb csonka, ez volt eredetileg a Csonkás-völgybe vezető szárnyvonal, aztán jött maga a vörös híd, majd egy újabb csonka az ottani fejtésbe.
Igaz, itt is írtak már mindent: Bikol, Bikolpuszta, Marótpuszta, Pusztamarót, Maróth, Gerecse Gerecs, Vadács, Vadacs stb.
Mondjuk Vöröshídon - Vöröshidán viszonylag könnyű félreolvasni, elírni. ;)
A "vöröshidai" kőbányához csak egy rövidke, pár tíz méteres iparvágány ágazott ki, jól tudom?
Az archívumokban keresgélők munkáját nem könnyíti meg, amikor a Vörös-hídból Vöröshida lesz, Tornyópusztából Tornyapuszta (vagy fordítva), Vitányvárból Vidámvár, Vöröskopolyából Vöröskoponya, Hangita-hegyből Hangitó-hegy, és még lehetne sorolni.
Ez mi a fene lehet? Súlyos pályahiba? Filmforgatás?
Május elsején Balatonfenyves GV és Csisztafürdő között valamennyi vonat helyett pótlóbusz szállítja az utasokat. (30852, 30857, 30854, 30855, 30864, 30865, 30856, 30853, 30866, 30863).
Nem tudom melyik képre gondoltál, de egyik sem a Gerecse. A 94. szerkezetszámú mozdonyok abban különböztek a 85. szerkezetszámúaktól, hogy szinte minden dimenzióban kisebbek voltak.
A legjobban onnan felismerhető, hogy a 85.-nél a füstszekrény túllóg a főkereten, míg a 94.-nél egy vonalban érnek véget.
Sajnos, azt hiszem, hogy a képfelirat téves, és a képen a MÁVAG 94 szerk. számú, "Gerecse" nevű mozdony látható... De lesz itt olyan, aki ennél pontosabb választ tud adni.
Megjegyezném, hogy Nagybörzsönyben és Süttőn volt két külön Villám, az süttőiről csatoltam képet (gyakorlatilag megegyezik a 85. szerkezetszámú gépekkel, csak a kéménye más), a későbbi Villám (4866 gysz. 106/4 jelleg) viszont Nagybörzsönyben és Süttőn is járt.
"Viszont: a mozdony 1925-ös gyártású. Létezik, hogy négy évig eladatlanul raktáron állt (pl. az ekkor már Magyarországon is kibontakozó gazdasági világválság hatására)?"
Én el tudom képzelni, eleve elég rövid szállítási határidővel vállalták. Vagy másfél hónap csak a mai világban tűnik rövidnek? :)
Tisztelettel rákérdeznék egy másik érsekségi mozdonyra, aminek létezéséről dokumentumom van: O&K (Berlin-Drewitz) 1923/10726. 3/3, szertartányos, 50 HP mozdony. A hercegprímási uradalom a börzsönyi üzem részére az O&K -tól néhány hónapra bérbevette, de arról nincs adatom, hogy oda is került volna . 1924. januárjában víznyomáspróbát és kazánvizsgálatot kértek rá.
Az Ouk 393 gyári számu mozdony sosem volt Magyarországon. ezáltal süttön sem. Ráadásul a villámhoz annyi köze van, hogy at esetleges zivatarokkor a Villám bekecspott. Amugy pedig a z ide irt mozdony B-n2t volt mig a söttöi gép a C-n2t. volt. v
- 1929. február 29.: Esztergomból megrendelik a Magyar kir. Állami Vas-, Acél –és Gépgyáraktól;
- 1929. március 2-án a gyártó visszaigazolja a megrendelést, és április 15-re ígéri a szállítást;
- 1929. április 17-én kifizetik a vételárát (15E P.)és kérik Szobra szállításá;
- 1929. május 1-én a mozdony feladásra kerül Szobra;
- 1929. május 8-án Esztergomból bejelentik a M. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnek a mozdony megérkezését és intézkedést kérnek a műtanrendőri próba megtartására.
Viszont: a mozdony 1925-ös gyártású. Létezik, hogy négy évig eladatlanul raktáron állt (pl. az ekkor már Magyarországon is kibontakozó gazdasági világválság hatására)?
Majdnem, ez az idősebb Mackó, nem is tudom miért írtam a Villámot. A fiatalabbik Villám az egyenes kéményű volt, a fiatalabb Mackó a k.u.k. Heeresfeldbahn-os gólyafészkes kéményű, elől elhelyezkedő gőzdómmal rendelkező, az idősebb Mackó pedig ugye a képen látható gólyafészkes kéményű, hátul elhelyezett gőzdómmal rendelkező példány.
Namost ebből kettőt felhasználtam Szobon, a Börzsöny Múzeumban egy "stilizált" csille építéshez. Egy tengelyt még kiszabadítottunk a kavicságyból (ami valószínűleg már újra kavicságyban van), de már nem tudtuk elvinni. És hát, amire azóta is kiváncsi lennék: ott kell valahol lennie a negyedik tengelynek is. De azt megtalálni... (lehet, hogy az olyan mélyen a kavicságyban van, hogy ki sem látszik, vagy annyira bent van a mederben, hogy nincs az az alacsony vízállás, hogy látni lelhessen. Esetleg mindkető.)
