Előkerült otthon a sutból pár darab Gamma af kvarc. Eredetileg valami dobváltós cuccban lehettek, onnan törték ki (grrr...) őket szerintem, én meg valamikor - hogy mikor és honnan, az már a feledés homályában ragadt - összeszedtem őket.
Kibontottam a széttört dobváltóból, elmostam - mert tiszta dzsuvásak voltak -, így néznek ki:
kb 5 centi hosszú üvegbura, a kvarc pedig 30mm hosszú.
Ezek valami pár kiloherzen rezegtek emlékeim szerint, melyek nagyon szerények.
Három kivezetése van.
Tud valaki valami többet ezekről? Miben használták ezeket? Kipróbálnám, megmérném a frekvenciákat, jól jönne egy ehhez illeszkedő oszcillátor kapcsolás.
Pályakezdő koromomban javítgattam néha TV-ket. Nem én vállaltam el ezeket, hanem a műszerészek a laborban. Nagyon értettek hozzá, gyakorlatból percek alatt felismerték a hibákat. Tulajdonképpen nem foglalkoztak azzal, mi hogy működik, inkább egyfajta gyakorlati ismerethalmaz alapján csinálták: ha így berreg a hangja, azt a zöld ellenállást kell cserélni a bal alsó sarokban... Persze ezzel csak így lehetett pénzt keresni, ránéz, tudja mi a hiba, max 5 perc és kész is.
De ha nehezebb, ritkábban előforduló eset volt, akkor nem tudtak vele mit kezdeni, hozták a mérnököknek. Pl. volt egy elátkozott szovjet tv tirisztoros sorvégfokkal. Ha abban bedöglött valami (és be szokott), be se indult, nem nagyon lehetett szkóppal se mit nézni, döglött, kész. Rengeteg alkatrész, reménytelen próba-szerencse alapon cserélgetni.
Órákig merengtem a rajz felett, amíg egyáltalán megértettem, hogyan kellene működnie, meg hogy mit kellene mérni rajta, hogy lövésem legyen, mi romlott el. Szerintem az a mérnök, aki tervezte, sose látott nyugati tirisztoros rajzot, és ez jutott eszébe önálló kútfőből... :-) Minimum kétszer annyi alkatrész volt benne, mint a kiforrottabb konstrukciókban.
De azután, hogy megértettem, már tudtam javítani. Azt értem el vele, hogy minden gennyes hibát rámsóztak. :-)))
Még valami. Ha cserélsz, minden párhuzamosan kötött diódát cserélj le, semmiképpen se maradjon különböző típus (vagy akár különböző gyártmány azonos tapusbóí) párhuzamosan kötve. Ugyanis ha nem egyformák, más lehet a feszültség-áram jelleggörbéjük, nem egyenlően oszlik szét közöttük az áram, valamelyik sokkal nagyobb terhelést kaphat, mint a többi.
Az SB5150 nagyobb áramú (5A) mint az SB3150 (3A), így szerintem felesleges többet betenni, mint eredetileg.
A szerelők gyakorlati módszereit sajnos nem ismerem, az adott konkrét típussal szerzett tapasztalat szerintem is többet ér, mint az általásos mérnöki megfontolás - de én csak ezt tudom, nem ismerem a készülékeket..
Az SB5B dióda 5A-es, ennek cseréje esetében több értelme van, nem ártasz vele, bár valószínűleg nem ezért égett le.
Persze nem lehet tudni, mi okozta a problémát, mégis az a tippem, hogy a diódák valószínűleg nem normál üzemi körülmények között, pl. rossz tervezés miatt égtek le. Valamilyen váratlan túlterhelés miatt lehetett, jó esetben külső hatás, pl. hálózati feszültség lökés. Rosszabb esetben más alkatrész meghibásodása, ha ez lenne, akkor önmagában a dióda csere nem segít, megint leég.
Sziasztok! Két tv -m ment tönkre. Az egyik :JVC ,vestel tápegység SB5B dióda zárlatos. A másik samsung, SB3150 szintén zárlatos. Ezek nem kaphatók.Ha SB5100 kerül mindegyikbe,az jó lehet?
Ajánlom ezt az előadást, jó alapozó mintavételezésről, hogyan csinálták ezt 20-30 éve, meg hogy lehet manapság megoldani diy módszerekkel. Persze nem árt, ha van némi műszerezettség.
Meg lehet csinálni valamilyen gyors latched comparatorral, pl. ADCMP582.
Persze nem ártana több info arról, mire kell ez, hiszen pl. ha tudod hogy a vizsgálandó jel szinuszos, akkor minek mérni, anélkül is tudod hogy milyen fázisnál mekkora az amplitúdó. :-)
Ha a frekvencia fix, vagy csak szűk tartományban változik, a frekvencia osztás is megoldható komparátorokkal meg késleltető művonallal.
Továbbolvasva a leírását (de lehet, hogy már egy tizedik oldalon, mert mindegyik eladó mást ad meg....), kiderült, hogy a kiegyenlítőáramot az a két nagy ellenállás állítja be, ezek gyárilag 0.7 amperra vannak beállítva (két 8.4 ohmos ellenállás párhuzamosan, tehát 4.2 ohm, tehát 2.94 volton ad ekkora áramot), viszont eleve van mellettük két furat KÜLSŐ kiegyenlítőellenállás számára - és akkor a kiegyenlítőáramnak már tényleg csak a tranyó max árama szab határt.
Mindenesetre rendeltem egy panelt, majd kipróbálom.
Most tudtam megnézni az eredeti akkut (pontosabban, amit kaptam belőle).
ABMW akku egyébként, 6 cella, egy halott, fel van duzzadva,, 0 V kapocsfeszültség, a többiben PONTOSAN 2.15V, ami jó, mert nyilván ahogy az az egy megmurdált, a többi nem tudott tovább kisülni.
Az eredeti kapacitás valószínűleg 10 Ah, a névleges leadható ára: 120A.
A cellákkal csak egy mágneskapcsoló van sorban, SEMMILYEN aktív elem. A saját balancer áramköre elég vékony vezetékeken csatlakozik be, szóval a kiegyenlítés olyan max 5 A lehet.
Van benne még egy NTC a cellák között. A rosszat kivágtam, így minden kapocs, kötés megmarad, egy helyet kell áthidalnom, és akkor meglesz az 5x2.7 = 13.5V.
Az a kínai balancer meg annyit csinál szerintem, hogy MINDEN CELLÁN van egy komparátor, az egyik lábán referencia, a másikon egy feszültségosztó. Amíg a cella rendesen töltődik, a cellán a kapocsfeszültség 2.7 alatt van, az áram megy nyilván azonos. Ha valamelyik feltöltődött, a komparátor átbillen, a tranzisztor vezet, kialakul egy osztott áram, egy része tölt, egy része a tranyót fűti. A végén meg már mindegyik csak fűt.
És ha a töltő áramkorlátos, akkor nem tudja kinyí de ni a tranyókat, csak esetleg lassan tudja tölteni az akkut.
És használatkor (indítás) biztosan az autóban sincs aktív kiegyenlítés, mert azokon a vékony drótokon egyszerűen nem lehet.
2. A védőfeszültség finomhangolható az 2.5V-3V tartományban a feszültségosztó ellenállás cseréjével (a magasabb kiegyensúlyozó feszültséghez nagy ellenállású teljesítményellenállás cseréje szükséges)
3. Az áramkör működési elve az, hogy amikor egyetlen akkumulátor / kondenzátor feszültsége magasabb, mint az egyensúlyi feszültség, az áramkör a tranzisztor bekapcsolásával belsőleg kisítja az akkumulátort / kondenzátort, és a felesleges energiát a teljesítményellenálláson keresztül hővé alakítja és eloszlatja.
4. Az áramköri egyensúly feszültségének pontossága ±1%
5. Az egychipes védőlap bármilyen 1-6S akkumulátorhoz / kondenzátorhoz alkalmas. Ha a sorozatok száma kisebb, mint 6S, csatlakoztassa a negatív pólusról a kapcsolási rajz szerint, és hagyja üresen a felesleges vezetékeket.
Azaz ez 6db 1 cellás kiegyenlitő? Csak nem látni mihez képest egyenlit ki?
Ez valóban se ki--se be nem kapcsol ;
2. Töltés
Lítium-titanát akkumulátor:
A töltés és a kisütés ugyanabban a portban történik, anélkül, hogy áthaladna a védőlemezen. A töltőnek lítium akkumulátortöltőnek kell lennie (állítható szabályozott tápegység is elfogadható). Általában a maximális feszültséget a töltőn jelölik. Lítium akkumulátorok töltésére tilos ólom-sav akkumulátortöltőt használni.
Töltési feszültség: Az akkumulátor húrjainak száma N, a cellafeszültség 2,7 V-ra korlátozódik, és a maximális töltési feszültség nem haladhatja meg az N * 2,7 V-ot. Például egy 5 húros akkumulátor esetében a maximális feszültség nem haladhatja meg az 5 * 2,7 = 13,5 V-ot. Ha a töltő feszültsége túl magas, a töltés végén az összes jelzőfény kigyullad, és a töltés ekkor leállítható. Ha hosszú ideig ebben az állapotban marad, káros lesz a védelmi táblára.
Töltőáram: a töltő és az akkumulátor teljesítménye határozza meg, és semmi köze a használt védőlaphoz.
Neked kell kézzel , mindent csinálni......Másikat keresnék!
Nana. Ezen ÖSSZESEN cellánként egy darab tranyó van. Ez nem egy teljes BMS szerintem, CSAK balancer. Lehet, hogy tévedek, de ez nemigen kapcsol ki semmit túlmerítéskor.
A 2,4 V a középfeszültsége. 1.9V a kisütés alsó fesz. A felső 2,8V ?
Itt ki kell kapcsolnia(megszakitja a töltőáramot.--ugyanigy 1.9Vnál a kisütő áramot.
2,4V felett balanszol --de csak vmi kis árammal (100mA alatt.)
Van amelyik zárlatra is lekapcsol..
Ha 5 cellát szeretnél akkor 5S panel a célszerű. HA 6S panelt használnál akkor az utólsó tagját rövidre kellene zárni ,meg a két feszültségosztó alsó tagjával módositani( Ufelső ---Ualsó )Nem lehetetlen , de nem mindegyik akar igy működni .
(8S LiIon ból akartam 7S-t csinálni , de nem jött be.)
1. --kb Igen
2.-Nem igy működik ; ha egy cella is alámerül --lekapcsol. Tehát nem kell dióda sem.
Uraim, hozzájutottam néhány bontott lítium-titanát akkucellához. Ezeknek a névleges feszültsége 2.7 volt, szemben mondjuk a LiPo cellák 3.7 voljával. Létezik is hozzá cellakiegyenlítő áramkör - mégprdig 6 cellás verzió. Ez elvileg annyit tud, hogy a beállított 2.5...3.0 volt cellafeszültség fölött vezet benne a fet (vagy micsoda, mert a szövegben trióda (!), szóval ha a töltőn jól állítom be a teljes feszültséget, meg a töltőáramot, akkor egyenlő feszültségre tölt.
Az áramkörből többet is lehet sorba kapcsolni.
A kérdések:
1. Jól gondolom-e, hogy éppenséggel 5 cellát is használhatok, az van közelebb a 12 volthoz? (miközben írtam, találtam egy másik pont ugyanolyan áramkört - ott ez le van írva, hogy lehet, de akkor már itt hagyom.
2. Ez az áramkör ugye a töltéskor működik. ELVILEG. De mi van, ha egy cella gyengébb, nagyobb a belső ellenállása, és kisütéskor leesik, majd MEGFORDUL rajta a feszültség a többi cella miatt? Ehhez érdemes lenne rátenni ellenpárhuzamosan mondjuk egy-egy schottky diódát, ami 0.15 voltnál már áthidalja?
Eladó egy új állapotú Knipex 15 11 120 lakklehúzó csipesz Cu huzalok lakkszigetelésének eltávolításához. Csupaszoló vágási méret (átmérő): 0,6
Új ára 4.500 Ft körül van. Budapest, Budaörs, Törökbálint és ezek közeli környékén ingyen vállalom a házhoz vagy átvételi ponthoz szállítását is. Távolabbi helyre megegyezés szerint postaköltség vagy szerény útiköltség térítés ellenében
