20-25 évvel ezelőtt még nem lehettek vírusosak, mert az később érkezett a Balkán felől.
De agyalni ezen is felesleges!
Mivel a vírus virágporral is terjed, nem lehet meggátolni a terjedését. Ezen kívül ott vannak a levéltetvek, poloskák, akik szívogatás közben viszik a vírust egyik fáról a másikra.
Ezt a 2 vírusos fát a szomszédom szemezte mirabolánra 20-25 évvel ezelőtt. Jó ideje vírusosak már. A saját fájáról szedte a szemet, szóval lehet, hogy már az vírusos volt.
Az első pár évben kevésbé mutat tüneteket, aztán elhatalmasodik.
De fajtajelleg is, mennyire jön elő a levéltünet.
A termés magján és magán a termésen is megjelenhetnek a "gyűrűk". A megmaradó termés a fertőzött fán rosszabb minőségű lesz, kevésbé zamatos és alacsonyabb cukortartalommal.
Igen, rengeteg lehullik. Pár évvel ezelőtt vettem Nemtudom szilvát, annak még tiszták a levelei. Habár úgy tudom az se rezisztens rá, csak nem anynira fogékony.
Ez a szilva nagyon vírusos! Ha az egyik fád az, akkor a másik is. Nem áll meg a kert végében sem.
A szilvahimlő (PPV, Sharka) levéltünete egyértelmű. A másik tünete, hogy évről évre több termés hullik le még az érés előtt. Egy idő múlva szinte mind. Két kajszi fám tart most itt, idén kivágom őket, feladtam.
Ezért hajtom mániákus módon: ültetni már csak rezisztens fát érdemes. Szilvát, kajszit, őszibarackot is. A vírus nem megy el magától, itt fog maradni. 20 éves fákat vágok ki, normál esetben még évtizedekig működtek volna.
Van egy régi problémám a piros ribizlivel. SOk éve félig üresek a fürtök. Mintha valaki lezabálta volna a felét. Olyan fürt is van, amin csak 1-2 szem van. Mi okozza ezt?
Telepítés után egy ideig normális volt minden, aztán ilyen hiányos fürtök lettek... Eladni már nem tudunk belőle emiatt. DE házi fogyasztásra sem gusztusos így.
Én a jövő évre gondolok már, idénre már le van tudva a monília elleni védekezés. Szeretnék csak egy szert használni rá, nem akarok túl sok permetszert venni. A Chorus a legszimpatikusabb. Csak attól félek, ha csak azt az egyet használom jövőre, akkor esetleg valamilyen rezisztencia kialkulhat.
Ha belefér az éves használatok számába, akkor nem kell kombinálni. De mi érik olyan sokára, hogy egyáltalán alkalom legyen "kombinálni"? Nem Te "kombinálod" túl?
Vagy arra gondolsz, hogy egyszerre kell-e kiszórni? Nem, ez utóbbit semmiképpen!
No de ha ennyire semmi nem marad a gyökerekből, akkor biztos, hogy olyan gyökér, ami egy ekkora növényt eltarthatott volna, nem volt. Szóval valami olyan, amilyennel már le lehet választani a növényt.
Nem biztos, hogy csontszáraz lenne, ha nedves a földje. A dugványok is sokáig elvannak gyökér nélkül, néha még hajtanak is, mielőtt aztán tönkremennek.
Igen, de a mézgyomor elnevezés (nem kicsit) félrevezető. A gyomor hagyományos funkciója az én és talán a legtöbb ember olvasatában az egyed táplálkozásával függ össze, így az oda bevitt méreg az egyedre kifejti a hatását.
A méhek mézgyomrában a begyűjtött nektár nem inkább gazdagodik enzimekkel és ezt később a kaptárban vagy fészekben "kiköpi". Újabb enzimek követik, lassan átalakul és a folyamat végén már a méz van.
Az viszont sokkal érdekesebb dolog, hogy a többi beporzó rovarra milyen hatással lehetnek a felszívódó neonikotinoid növényvédőszerek?
Többször értekeztünk itt a topic-ban róla, hogy sokszor talán még a méheknél is nagyobb beporzó szerepe van a többi amúgy nem méztermelő rovarnak. Ezért helyezünk ki vagy építünk "hotelt" nekik.
Valószínűleg a nektárban és virágporban, amit ezek gyűjtenek, nincs a szer jelen vagy legfeljebb a számukra is jelentéktelen mértékben. Ezek a rovarok a nektárral vagy virágporral táplálkoznak, etetik lárváikat. Ha nem így lenne, akkor a nagykönyv szerint nekik is el kellene pusztulniuk.
Nem vagyok biológus vagy rovarológus, de a tapasztalatok alapján feltételezem, hogy a felszívódó rovarölő (jelen esetben a Mospilan):
- nagyon gyorsan lebomlik a hozzáadott víz hatására és így a méhkímélő technológia esetén a beporzó rovarok már nem találkozhatnak direktben vele, nem tudják "megenni",
- csak a felszívódott hatóanyag őrzi meg a rovarölő hatását,
- a növényben a rovarölő nem tud továbbterjedni a nektárba és a virágporba, amit a rovarok összegyűjthetnének,
- csak a zöld növényi részekben és virágok azon részeiben van jelen, amelyekben a növényi nedvek áramlanak. Az ezeket rágcsáló és szívogató kártevők innen jutnak hozzá a dózisukhoz.
A méheknek külön van a mézgyomruk, amibe a nektárt a virágokból felszívva gyűjtik. Valószínű a méhekre nem veszélyes permet hatóanyaga ezért működik méhkimélően.
Mindentől függetlenül a permetet akkor s úgy kell kijuttatni, ahogy a használati utasítás javasolja.
Szerintem, ha van bármilyen almafád, sokkal egyszerűbb ráoltani hasíték oltással vagy héj alá oltással. És ezek biztosan jól erednek és egyszerű megcsinálni.
