Közben lehiggadtam. Elmondtad, mit gondolsz, kérdeztem, értetlenkedtem, válaszoltál. Teljesen tök különbözô dolgokról beszélünk.
Jogod van hinni bármiben. Jogod van gondolkodni a világ dolgairól. Nincs jogod viszont azt állítani, hogy az általad olvasott elmélet az egyedüli igaz és üdvözítô. (Illetve még akár ehhez is, de akkor nevezzük vallásnak, és félre minden tudományos alappal.) Szóval ez hit kérdése.
Semmiképp sincs azonban jogod (szerintem legalábbis) lehülyézni és lehazugozni néhány ezer embert. Ez meg kultúra kérdése. Természtesen ugyanez érényes a benneteket alapból kiröhögôkre is.
Hátrább az egerekkel! Felhívom figyelmedet, hogy eddigi be-, és hozzászólásaim során 0 (NULLA) alkalommal bazmegeztem. Kevés dolog tud úgy kihozni a sodromból, mint az, ha valaki vita közben többé-kevésbé emberi hangú felvetésemre a "kötôszóval" bír elôállni. Szóban is idegesít, mindegy, kicsúszik néha, de a billentyűzeteden talán akad egy kis Backspace.
Nagyon nem találunk közös nevezôt. Annak ellenére, hogy egy sereg dologban még egyet is értek azzal, amit leírtál. Az agitációtól viszont rosszul leszek.
Ez olyan magas labda volt, amit úriember szégyenérzet nélkül le sem csaphat. (Még szerencse, hogy engem ez nem fenyeget...) Azt írod: "bárkit lehülyézni" - hirtelen nem is jut eszembe, ki indított itt egy egészséges patkányozással...
Még mindig nem válaszoltál valamire. Még egyszer megkérdezem, aztán ha most sem, jegelem a témát. Aki kételkedve fogadja az elméletet, más nézetet vall, nem ragozom, az alapból hazug, de inkább szándékos nemzetpusztító. Az eddigi "hivatalos" (állítólag hibás) elmélet pedig egy trutymó. ("bárkit lehülyézni"...) Rendben. Csodálkozol a kiváltott reakción? Legyintesz egyet, hogy szerencsétlen tudatlanok hadd mondjanak, amit akarnak, majd az idô engem igazol? Vagy elvárod, hogy mindenki fejét az asztallaphoz ütögetve azt kiáltozza: Hogy ez nekem eddig miért is nem jutott eszembe? Nem értem...
A Névegyezésről jut eszembe, hogy a múltkor egy buddhista barátom elkezdte fejtegetni, hogy Krisztus az Krisna megtestesülése, mert ugye milyen hasonló a nevük. Nagyon megörültem, mert egy barátom neve Kerekes. Na most, Krisztus, Kerekes, Krisna...Hát nem idióták az emberek?
Ja, igen a Turán, az egy érdekes folyóirat. Vannak benne durva dolgok is, de szerintem vannak benne nagyon jó cikkek is. Valszeg arról van szó, hogy azok az emberek, akik ellenzik az MTA főségét, és a tudósok közötti tekintélyelvet, ezt nem alkalmazhatják a saját ujságjukban. Tehát mindent leközölnek. Szerintem ez a fajta hozzáállás jó dolog. Ezzel többekközött rákényszeritik olvasóikat, hogy gondolkozzanak, és ne fogadjanak el mindent, még akkor se, ha az a "kedvenc" folyóiratukban jelent meg...
Elbeszélünk egymás mellett... Én amikor nyelvészek számára megtekintésre érdemes könyvekről beszélek magyar-sumer, vagy bármilyen nemfinnugor témában, akkor Varga Zsigmondról és főleg Götz Lászlóról beszélek. (lásd. régebbi hozzászólásaim)
Az előző beirásom, a magarokról, csak mellékes megjegyzés volt, mint érdekesség, hogy hátha van kapcsolatunk valamilyen szinten velünk, főleg, ha nem uráli, hanem belső-ázsiai őshazában gondolkodunk.
A magyar őstörténetkutatás nemhivatalos változatát szerintem ketté kell választani. Vannak a tudományos értékű munkák, amikről beszélni kell, és tudományosan végiggondolni, és vannak az ilyen érdekességek, múltbeli anomáliák, amik meg önmagukban érdekesek, lehet, hogy nem derül ki mindig, hogy mit melyik csoportba sorolok. (Mondjuk a magaroknak biztos, hogy valami kapcsolatuk van a steppei népekkel)
Ne haragudj, de a Turán folyóiratot nem tudom ilyen szempontból elfogadni. Kiszely pedig igen jó antropológus. A könyvei nagy része is megvan.
Amúgy a magyar-magar rokonságot már régóta feszegetik. Ha már mindenáron arra tájékozódunk, akkor inkább Ujguriát lenne célszerű megvizsgálni.
Molnárnak, a híres amazóniai vadásznak, van egy könyve, ami kivételesen mongóliai vadászkalandjait írja le. Ebben szerepel egy sámán leszármazottja által előadott történet. Érdekes olvasmány.
Figyelj, nemtudom, milyen régóta követed ezt a topicot, de elég sokáig halott volt. Most feltámasztottuk, és azt hittem, hogy beszélhetünk végre azokról a dolgokról, amiknek van tudományos alapja, vagy csak szimplán érdekesek... Nem jött be, ezért fakadtam ki. Na mindegy poénkodjatok Grespiken, én is olvasni fogom... De azt tudnotok kell, hogy a paródia olyan szinvonalu, amilyen szinvonalú az eredeti...
Hát persze, hogy a műkedvelő dilettánsokról van szó. Tán nem Grespikkel kezdődött az egész? Ő meg a dilettantizmus csúcsa ugyebár, ebben nem lehet nem egyet érteni. Azt, hogy a természettudományokba kár volt belekontárkodnia, nem lehet tagadni. Szóval igen, figurázzunk. Nekem különösen a Sirius B tetszett ebben a topikban. Percekig fogtam a hasam a röhögéstől, mikor elolvastam. Szóval mókás topik ez.
Én sumer egyezéseket nem irtam be, a tamana kutatást pedig meg sem emlitettem. De ha ez egy ilyen poénos topic, ahol a műkedvelő dilettánsokat figurázzátok ki, hát jó szórakozást hozzá... Kár, hogy nem nézted meg az általam emlitett szerzőket, talán mint nyelvészethez értő ember, mondhattál volna véleményt róluk, és láttál volna olyan elméleteket, amik nem "alpáriak"... Na mindegy.
Dr.Lecter (190)-re :
Sajnos csak angol nyelvü leírásairól tudok,
nem maradtak meg magyar nyelvü jegyzetei.
Micuember:
Egy példa a kulturális és nyelvi hatásokra:
A "dalai" rang (vagy micsoda is pontosan, és mit jelent ott?) megnevezése, maga a szó mongol v. mongol irányból/behatásból származott a tibetibe (ez az illetékes láma közlése).
Ezen indulva az alternativ magyarságkutatók vélhetik felfedezni a "dalai" rokonságát az Ural-Altaji nyelvek bizonyos szavaival.
Dr.Lecter írta hogy Vajk Buttha. :-)
De azért én mégsem erre gondolok.
A " T " betü/hang zöngétlen párja a " D " betünek, ami zengés. Volt ugye olyan "foglalkozás" a sztyeppei népeknél hogy táltos, nos ezt a szót
ezt a "társadalmi szereplőt" lehet hasonlítani...
Valahol igazad van, kedves Gép01, kezdünk elindulni a szellemi neo-cro-magnonizmus irányába :)
Másrészt viszont, ha valaki elôáll egy mindent megmagyarázó elmélettel, telis-tele a többség számára megdöbbentô állításokkal, megfoghatatlan bizonyítékokkal, ugyanakkor elsô körben lehazugozza az egész Tudományos Akadémiát... Szóval az ne csodálkozzék, ha legalábbis nem mindenki veszi komolyan!
Egy bazi nagy falat lebonthatsz nekifutásból (de akkor valószínűleg visszapattansz), vagy téglánként. Még az is lehet, hogy menet közben kiderül, elég átépíteni...
Szép dolgok ezek a szóegyezések, de szerintem bármelyik két nyelvet hasonlítjuk is össze, türelmes munkával elég sok egyezésre lelhetünk. (Tudjuk, a statisztika a hazugság felsôfoka, de azért...) Személy szerint a kedvencem a "fast", ami az angolban azt jelenti, gyors, a németben azt, hogy majdnem (továbbá mindkét nyelvben utalhat szorosságra is). Magyarul meg hát tudjuk...
Ezek a nyelvészpoénok szerintem nagyon alpáriak. Nincs létjogosultságuk, mert az alternativ magyarságkutatók, ha nem is tudományos nyelvészetet művelnek, akkor sem ilyen primitivek az ötleteik. Na mindegy.
A Buddha-Buda párhuzam, egyébként már Thúróczinak is feltűnhetett, amikor megemlitette, hogy Buda városa egy indiai királyról kapta a nevét... Hogy honnan szedte, na arra kiváncsi lennék... :-))
Egyébként én csak mellékesen emlitettem meg, hogy sokan Buddhát szkitának tartják, én magam nem sokat tudok a dologról.
Bár a jegesmedvéről annyit mindenképpen el kell mondanom lefekvés előtt, hogy szumérul jagis = "nagy, fehér, büdös és nem fázik a jégtáblán", mudvu = "pofánvágja a fókát, aki ennek nem nagyon örül". A következtetések levonása már a T. olvasóra marad.
A magyar nyelv szumér eredetét példázza egyébként "rockopera" és "cigaretta" szavunk is.
Szumérul: rako = gitár, para = zenész színdarab. Rako-pera, azaz rockopera, gitárral játszott zenés színdarab.
Ciga = szumérül füst, ezért is mondják, amikor valaki nagyon köhög, hogy cigányútra ment a falat, mert pont úgy köhög, mint a füsttől. Eta = szívni. Innen ered Eta női nevünk is, "ah, de jól eta ! " mondták az elégedett férjek annak idején, és aztán név lett belőle. Ciga-eta = füstöt szívni, azaz cigaretta.
Buddha= Buda
A magyartalan massalhangzo kettozes es a nema H levonasa utan egyertelmu a kovetkeztetes: Buddha magyar volt (es Kovasc Jozsinak hivtak Alsokapsoztason, ahonnan azert kellett elmennie, mert tul sokat ult a fan.)
Na jo, nem kellene elvinni gunyos cinikus iranyba a topicot, de ez szinte kiszurta a szemem: Buddha= Buda.
Tok vilagos, hogy magyar eredete van a buddhizmusnak.
Raadasul, ha megnezzuk, hogy Kina magyar neve nagyon hasonlit a "Kinn a" kifejezesre, ami arra utalhat, hogy a (Nagy) Falon tuliakat a magyar nyelv Kintieknek nevezi.
Tehat: Kinn, a Nagy Falon Tul kifejezesbol csak az eleje maradt meg:Kina.
Azt közbevetném, hogy a Buddha egész biztosan az észak-indiai sákja törzsből származott, és páli nyelven tanított. Nepálba, Tibetbe csak 1500 évvel utána jutott el a buddhizmus. Két szútra is leírja az élettörténetét. Szkíta nemigen lehetett, mert eleinte egyértelműen a hinduizmus körén belül mozgott, a dzsanizmussal is kísérletezett stb., és tanítása is a hindu vallással mutat szoros átfedéseket - voltaképpen annak megreformálásának is tekinthető.
Én nem vagyok miépes, habár nem tudom, hogy "olyanféle" vagyok-e? Az milyen? :-))
Mondjuk nem is hirdetem fennen, a sumer származást, de bizonyos dolgokon érdemes a témával kapcsolatban elgondolkodni, és szerintem nem teljesen tiszták a hivatalos tudósok cáfolatai sem... (valaki, ha olvasta Komoróczy Géza: Sumer és Magyar c. könyvecskéjét)
Állítólag KCSS azt irta, hogy:
"…Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ősi indiai kultúra tárházában…"
Azért csak állitólag, mert nem találtam még meg a forrást.
A kopjafákról: Nepálban él a magar nép. Hivatalosan a tibeti-burmai nyelvcsaládba tartoznak. Elmaradottak, de történelmüket 2000 évrre vezetik vissza. Hét törzsre oszlanak: Ale, Buda, Gharti, Rana, Roka, Pun, Thapa. Rovásjelekkel irnak. Hagyományaik szerint Buddha is az ő nyelvüket beszélte (Buddhát sokan tartják egyébként szkítának). Vallásuk sámánizmus. Halottaikat a földbe temetik (a környéken az égetés az elterjedt). A kopjafáik, pedig hasonlítanak a székelyekéire. Pentaton dallamú siratóénekeik vannak.
Forrás: Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája, valamint Turán folyóirat 1998. 2. Lovass Ferenc: Magarok közt Nepálban.
Nos, én eddig ezzel a témával nem sokat foglalkoztam, a sumér elméletről kb. azt tudom mondani, hogy nem értek hozzá, de mivel olyan emberek képviselik, akik nekem hiteltelenek (ált. miépes, vagy olyanféle fickók), ezért nem nagyon tudom elfogadni: másfelől viszont a finnugor elmélet sem eléggé bizonyított szerintem.
Ami ötlet bennem most felmerült: lehetséges, hogy a tibeti(+nepáli) népnek és a magyaroknak van valami köze egymáshoz ?
Egy ideje tanulmányozgatom a tibeti buddhizmust, és azt találtam, hogy a tibeti nyelv nagyon különbözik a környező - hindi, kínai - nyelvektől: eléggé kemény, ropogós, és sok benne az Ö, Ü, GY és DZS betű. És szerintem hasonlít a magyarra. Különösen érdekes, hogy pl. egy angolnak nagyon nehéz kimondania pl. Csögyam Trungpa nevét, míg nekünk magyaroknak elég könnyen, természetesen megy. További tibeti szavak, amivel próbálkozni lehet a kiejtéssel egy kicsit: csödrön, sangye, drolma. Valahogy nekünk olyan könnyű kiejteni, míg egy angol nyelve beletörne... (és valami olyasmi is rémlik, hogy Nepál környékén kopjafákat találtak...) szóval ez egy érdekes dolog, bár lehet, hogy hülyeséget beszélek...
Ami az elsô (nekem szánt) reakciódat illeti, olvasd már el, légy szíves, az általad idézett rész után közvetlenül következôket is. A magyar nyelv iránti kötôdésemrôl pedig utólagos engedelmeddel nem nyitok vitát.
Az indogermán nyelvekkel való összevetés majd' minden pontjában sántít. Az angolban pl. (a 11 és 12 kivételével, ami a 12-es számrendszer öröksége talán) szintén balról jobbra olvassák a számokat. "Éneklô" indogermán nyelvekrôl meg... Hallott már valaki dán vagy éppen holland beszédet? Vagy az angolok kissé maszatos kiejtését? (Szerintem itt a szintén indo-európai latin nyelvekre gondolhatott. Jelentôs számú külföldivel volt alkalmam találkozni az elmúlt hónapok során, és sokan emlegették, milyen jó hallgatni a magyar beszédet, olyan szép dallama van... Hájjal kenegettek!)
Mindegy. Miért csak valaki más rovására lehet magasztalni anyanyelvünket? Miért nem elég azt mondani: fiam, lányom, nyisd már ki azt a könyvet Arany Jánosnál, vagy Balassinál, vagy József Attilánál (Adyt nem merem említeni, mert ô Nyugatos volt - ide most szmájli jönne, ha humoros
kedvemben lennék), vagy Mikszáthnál, vagy Herczeg Ferencnél, vagy bárki másnál?
Amúgy meg szeretem az olyan kitételeket, hogy "de nem hiszi el az értelmesebbje". Megértettem a célzást.
Szegény finnek meg a halszagú atyafiság. Talán meglepôdsz,
hallottam bizonyos genetikai egyezésekrôl távol-keleti népekkel, meg hogy népzenei dolgok (errôl utánakérdezek még tanult karmester barátomnál) is valószínűsítik nem-finnugor eredetünket. Biológiailag meg kultúrálisan is. Az elsô gondolatom akkor az volt, rendben, de attól még nyelvrokonok lehetünk, mondjuk egymás mellett vadászgattak, halászgattak, gyűjtögettek ôseink pár ezer éve, közben kifejlôdött valami közös nyelv, aztán elváltak útjaink. Nem egy spanyolviasz, két, valószínűleg bizonyítható nézet "legkisebb közös többszöröse". Lehet, hogy teljes baromság, azért nem hazugozok le mindenkit, aki nem ezt
hirdeti.
Az a fô bajom, hogy olyan elméletet akar valaki kialakítani,
amiben az emberiség szinte összes megoldatlan kultúrális kérdésére válasz vél találni: szkíták, hunok, sumérok, Jézus, amerikai civilizációk, hadd ne soroljam. Sok jó és úttörô gondolattal, de idelógiai körítéssel (szakrális kuldetés és társai), és sok, kevésbé hihetô állítással. Az ellentábor persze azonnal röhögni kezd, erre jön a sértôdés, a Csehov-i vita, és szépen a ködbe vész a tartalom. A nagy és forradalmi elméletek nem utolsó sorban azért tudtak érvényesülni a
saját korukban, mert megfelelôen tálalták azokat. (Ellenpélda:
l. Galois életét.)
Ja, mielôtt elfelejtem, sokadszori visszaolvasásra még mindig
pökhendinek érzem a stílust. Ez ellen nem tudok mit tenni.
