Nagyon aranyos Helleborus! Sajnos, minthogy semmit se tudok a kerted természeti adottságairól, nehéz megmondani, milyen mütrágya jó. A szerves trágya mindig a legjobb; szerintem a nagy fák fölszíni gyökereinek a megsértésétöl nem kell tartanod. Amit leginkább ajánlanak, az az Osmocote, de ez elég drága. Ez általános mütrágya. A mütrágya összetételét alapvetöen két tényezö határozza meg: hogy milyen igényü növényeket tartasz, és hogy milyen a talaj eredeti adottsága. Egy kicsit számít az is, hogy neked mi a szándékod, pl. hogy gyors virágzásra akarsz-e serkenteni valamit. Általában minden mütrágya a három fö összetevö P,K,N valamilyen arányú keverékéböl + speciális adalékanyagokból, nyomelemekböl áll. Abból, hogy a tulipánfád némi vasgálictól gyönyörü lett, arra következtetek, hogy nem valószínü, hogy meszes-lúgos a talajod, ami Magyarországon elég ritka adottság. èrdemes kihasználni, mert a legtöbb kényes dísznövény a savas kémhatású talajt kedveli.
Van! méghozzá tavaszi zöldeslila, de nagyon nagy , és dús (persze tíz év alatt), valamint egy csomó (7 tő) fehér, ami most, december- január- februárban nyílik(amíg nem jött a nagy fagy)....ha enyhül, újból életre kel...
a műtrágya...próbáltam szervest, de nem áshatom bele, mert nagyon sűrű a kert, a nagy fák gyökerei szerteágaznak, megsérteném őket...így viszont a kutya tetőtől-talpig csupa szar volt hetekig ...(egy tiszta rész nem volt rajta....) na, ez többet nem fordulhat elő...irány a műtrágya...
....és itt a tétova kérdésem, hogy milyen?...a fáim viszonylag fiatalok... a szomszédé méginkább, de az övé szebb.... :-(( mondjuk lehet is, mert a környéken mindenkinél profi kertészek gondozzák a gyönyörű kerteket...) ennyi...
Köszönöm, hogy érdeklődsz...
(vasgálicot már használtam a tulipánfához...gyönyörű lett)
Mi a kérdésed pontosan? Hogy szerves vagy mütrágyát használj-e inkább? Szerintem a selyemakácnak adj mindenesetre még egy esélyt! Kérdezd julibrissint a selyemakácosban!
...olvasom a sok szerves trágyát.. díszkertben a műtrágya nem bűn? ((mindenféle fenyő, nyír, homoktövis, tuják(smaragd), tiszafák, óriási jegenyenyár(3), valamint leylandik...)), ja, és selyemakác...de az tetvesedik, ezért megmutatom neki a láncfűrészt...
Csakhogy most itt van ez a lótrágya és én szívesen fölhasználnám, mert palántáznák, oszt elfogyott itthon a trágya is meg a komposzt is az utolsó szemig.
Csak mert most is aktuális Neked a föld kérdés. Az idő múlik, de a szar visszatér. :-) (bocs) Én is úgy jártam az ókönös bevásárlás előtt 2 nappal , hogy a gazdaboltban 10 l-es marhatrágyát 500-ért képes voltam megvenni.
Nekem még a csirketrágyával is jók a tapasztalataim, epernél és málnánál visszafogottan alkalmazva.
Sziasztok, lótrágyával kinek van tapasztalata? Kaptam három nagy zsákkal, de még eléggé lócitrom küllemü és állagú. Mikor lesz ebböl trágya? Mit tehetek ennek elömozdítása érdekében? A zsákban maradjon? Vagy kiöntsem? Szabad levegön könnyebben beérik? Mennyire értékes a lótrágya? A marhához hasonló?
olvastalak a kert növényekben,ne haragudj de azért nem irtam,mert én pécs mellett lakom.abban a topikban m.mushasitól kérdezd meg esetleg,ő egy kertfentartó cégnél dolgozik,bár nem tudom vissza szokott e olvasni.
Sziasztok, már majdnem csináltam egy trágyás topicot, amikor rábukkantam erre, és meglepetésemre arra is, hogy már jártam itt ugyanevvel a problémával, de sajnos akkor is eredménytelenül. Nem szoktatok trágyázni? És összel ásni is csak nekem kell?
Most azért jöttem, mert elfogyott a marhatrágyám, es nem tudom hol lehetne epeszü áron másikat szerezni. (Budapest környéke). A gazdaboltban, ahol tegnap jártam 1600 (!) Ft-ért akartak adni egy zsákkal. én azonban sajnos más ligában játszom:-(
Ha hiszitek, ha nem, nem találtam trágyás topicot (legalábbis nem itt a kertészetben;-)
Leírom, hogy én hogyan szoktam trágyázni, nem igazán válik be, talán van ennél jobb ötletetek.
Minthogy alapjában véve nagyon rossz kötött talajom van, minden évben teljes egészében föl kell ásni. Ez összel történik, hogy télen a jég meg a hó szépen megdolgozza. Alapjában véve ekkor szoktam trágyázni is, mégpedig leginkább gombatrágyával. Tudom, hogy a tápértéke nem valami nagy durranás, viszont nagy mennyiségben áll rendelkezésre, így a talaj szerkezetét jelentösen javítja. Tavaly olcsón hozzájutottam egy nagyobb tételnyi marhatrágyához, de ha az adagolási útmutató szerint jár el az ember, akkor az olyan, mintha csak kicsit megsóznánk a földet. Lehet, hogy így több tápanyag kerül be, de a talajszerkezeten semmit sem javít.
Minthogy a termés eredményeim ettöl nem alakultak túl rózsásan, tavalyelött óta tavasszal mindent megmütrágyázok kombinált szerrel, a gyomok legnagyobb örömére, de ezt is csak egyszer, amikor földbe kerül az új vetés/palánták.
Komposztot is készítek, igaz csak nagyon kevés keletkezik, mert nincs helyem több komposztnak, csak eggyel dolgozom: tavasz közepén átforgatom, és az alatta keletkezett minimális mennyiségü földet kiásom. Ezt a palánták szokták kapni: a veteményeknek addigra már rég késö.
Nyilván vannak ennél eredményesebb, hatékonyabb módszerek is, pl. fejtrágyázás, vagy gyakoribb talajerö-visszapótlás, de ezeket nem igazán ismerem.
Szia :) ZKI= Zöldségtermesztési Kutató Intézet, másként fogalmazva, a hazai vetőmag nagyhatalom ( és ez itt nem a reklám helye). http://www.zki.hu/ Füvet ősszel telepítünk, mivel a tavaszi vetés versenyt kel a gazzal, és ezt a versenyt évszázadok óta a gaz nyeri meg. Ki van próbálva. :) A tavaszi gyeptelepítés mindig gyomos, a gyom elveszi az életteret, a fényt a fűtől, erre az ritkás lesz, ott ismét a gyomok telepszenek meg, ...folytassam tovább? Ezt a folyamatot kemény vegyszerekkel fel lehet borítani, de nem érdemes. Nagyon nem. A talaj előkészítés meg kettős célú: gyommentesítés, és kellő talajtömörség elérése. Az öntözés sokféle lehet, a beépített ( föld alatt húzódó) rendszertől egészen a hétköznapi kézi v. félautomata locsolókig. A gyep, a szép gyep nagy művészet, komoly szakma, amelynek rengeteg ága-boga van. Ha rám hallgatsz, várj szeptemberig. Frint
Szia, szerintem a felsoroltakkal meg is állhatsz, gyephez bőven elég lesz. De most mindennek ülepedni kell, meg sokszor végigmenni hengerrel, nehogy hepehupás legyen... addig gyomirtás is kell! Vetéshez a szeptember az ideális időpont. Figyelj oda a fűmag típusára, a ZKI-nál bőséges a választék. Üdv:Frint
Szóval van 300 m2 kert, amit füvesíteni kellene. Tavaly ősszel szántás, mert annyira kötött (agyagos volt a talaj), hogy eső után állt rajta a víz nyáron meg beton kemény volt. (ugye ez agyagos talaj?)
Szántás után 80 q fekáltrágya, majd rotálás idén tavasszal.
Most hozattam 100 q marhatrágyát (2 éves) és humuszos homokot.
És ez okozza a gondot. Úgy néz ki ment egy egyszerű homok bár jóval barnább de messze van a fekete földtől.
Ha a 300 m-re a 80 q fekáltrágya után (ami úgy nézett ki mint a virágföld) belerakom a 100 q trágyát és a 50 m3 humuszos homokot (vagy mit tudom mi ez) akkor azzal jobban járok mintha fekete földet hozatnék rá?
Köszönöm a gyors választ! Elkezdem a fenyőtű komposztálást (6 fenyő termeli a kertben 30 éve), csalán nincs a kertben, a bekevert tőzeg balti, a vasgálicot ki fogom próbálni, ha neked bejött hátha jó lesz nálam is. Ősszel tudtam érett kecsketrágyát szerezni (figyelemre méltó állagú teljesen földszerű, szinte illatos) amiket az akkori telepítésű rózsák és szőlőoltványok alá tettem kertifölddel és komposzttal keverve. Később beszámolok az eredményekről az áfonyával. TAF69
Szia, tartós savanyú környezethez a legjobb megoldás a talajcsere az adott növény környezetében. Egy barátom andalúziai jegenyefenyő életben tartásához ( ebből a fából készült Kolumbusz mindhárom hajója) több mint másfél köbméteres (!) gödröt ásott, majd oda mesterséges talajkeveréket temetett vissza. Valami hasonló, de kisebb volumenű projektet vittél véghez te is. Savanyít a balti tőzeg, a Pötrétei tőzeg, az Osli tőzeg, a fenyő tűlevél komposzt ( remek, de 3 év alatt érik meg ), a csalán komposzt ( egyenesen kincs!) hogy a bio módszereket favorizáljam. Persze az ammónium-nitrát is savanyít, hogy a mésztelenítő ( pontosabban vizoldhatóvá tévő ) savas kezelésekről ne is beszéljek. Nálam is gond ez, én vasgálicot szórok szét minden évben kétszer, és érett istálótrágyát is használok ( pótkocsis IFA a mértékegysége) :) Remélem bírni fogja a klímát az áfonyád. Frint
Sziasztok! Új vagyok ezen a topicon. Frint már ismerhet a paradicsomos topicról és megörültem, hogy itt is írogat, mert ott már sok hasznos tanácsot kaptam tőle (pl.:az idei támrendszert az ő javaslatai alapján készítettem el) és most is kérdésem van:
Iszka korábbi leírásához hasonló talajba (tőzeg+fenyőtű+fenyőforgács+nagyon kevés 15-15-15 NPK műtrágya+az eredeti kb semleges alföldi talaj) ültettem hétvégén áfonyát egy kb 30-35 éves fenyő közelébe. Nagyjából 1/2 m3 földet kevertem be.
Van javaslatotok, hogy hosszú távon mivel tudom biztosítani a savas közeget?
Amit eddig hallottam különböző forrásokból: ventillált kénpor, megfelelő PH-ra hígított salétromsav, hígított kénessav, ill. kénsav, alumíniumszulfát, szuperfoszfát. Kicsit tartok az erős vegyszerektől, minél környezetbarátabb megoldás érdekelne és persze a gyümölcsöt is szeretném megenni, ha terem.
Sziasztok! Mit tapasztaltok ebben a rendkívüli télben? Volt, ahol átfagyott egyeltalán a talaj? nálam ma délután mozogtak a földigiliszták, békák (!) ugráltak... Jól jött az eső is, még mindig hiányzik a talajból, legalábbis itt Békésben jócskán nedvesség. Kedves taormina, a fenyőkérget nyugodtan bele lehet ásni, akárcsak a mulcsnak használt fűnyesedéket, fűrészport, faköszörületet, stb. Nedves körülmények között 5 hónap alatt sokat, nagyon sokat korhad. Kárt mindenesetre nem okoz, nem zavar.
Szezonnyitónak ma vettem 50 liter palántaföldet, ehhez keverek még homokot, kerti talajt, és balti tőzeget. Kevés műtrágya kerül hozzá, és indulhat majd a tápkocka készítés :) Frint
