Én is megértő üzemmódban. :) Nálam is a szüléssel jött a frontérzékenység és a migrén...
Betegeknek gyors gyógyulást!
Nosztalgiaképek fantasztikusak! :) Nagyon szépek! (Szipolyka, eddig Rólad még nem is láttam képet)
Andrea, ezt a torta receptet leírnád?
Tegnap nálunk szupernap volt. :) Úszni voltunk, vendéglőben ebédeltünk, utána nagyot kirándultunk és szánkóztunk, a Dunán hattyúkat néztünk, és mielőtt hazamentünk cukrászdába is mentünk kapuccsínozni, illetve Kornél sütizni :) Nagyon klassz volt. Teljesen feltöltődtem tőle. :)
Én is megértő üzemmódban leledzem, mert furdal a lelkiismeret, hogy elutazunk. Így, amikor ma másodszor verték le teljes gyertyaszettet fél kiló potpurrival, csak legyintettem és hoztam a partvist. Nagyon szépek a képek, olyan jó néha nosztalgiázni. Alig hiszem el, hogy Máté a jövő héten 4 éves lesz! Tegnap próba tortasütést csináltam, nagyon finom lett a diós-csokis. Az az érdekes benne, hogy amikor én voltam gyerek, minden zsúromra én kaptam ezt a tortát anyukám nagynénikéjétől, aki már lassan 10 éve meghalt. Úgy 15-16 lehettem, amikor egy cetilre felírtam a receptet. Évekig nem is tudtam róla, aztán nemrég előkerült, és most én sütöm ezt a tortát az enyéimnek.
Betegek, gyógyuljatok szépen!
Ja, a meztelen csigáról jut eszembe, mióta gyerekeim képesek eszmélni, sikerült legalább annyira visszaszorítanom az undoromat az ilyen lények láttán, hogy már nem kezdek visítozni. De amikor nyárom az két szépségem hosszú, fáradtságos munkával kinyúvasztott egy kis zöld hernyót, majdnem rókáztam.
ó, de birom a következetes embereket, egyszerü az életük, itt mindennek idike az oka:-) Hogy máskor is napokig aludt a topik, az nem számit, de most biiiztos azért:-) Idi az Ur 13. csapása :-) (11-12-t kiosztottam másnak:-) )
Összekotortam a szétgányolt lakást (a gyerekszobát nem, mindjárt megyünk a nagyért és neki elsö dolga itthon, hogy szétterit mindent, ha tul nagy a szabad felület:-) )... megyek öltöztetni.jahj...fáj a fejem:-( azt sajnos sehol nem irták-mondták, hogy szülés után frontérzékeny meg migrénes lehet az ember...lehet, meggondoltam volna magam:-)
határozottan front van, szóval nem kell ezen filózni, mi is kórnyadozunk, ezért is nem kapartam össze még a mailt Cincnek, de mingyá letolok egy kv-t és megpróbálom,
Részemről a megértés. Enyimé vonatot rakott ki a mebucain és a strepsils cukorkákból, és bekente az _arcát_ az alsol krémmel, amíg a reggelijét készítettem. És én se húzom fel magam rajta , de télleg olyan édes:)
uh, nem birom összekaparni magam.Mittom, mi bajom, valami front lehet. Pedig még aludtunk is kicsit...aztán csak punnyadok itt a gép elött percek óta, kicsi behozott egy kistálka főtt rizst, szétszórni, fél bögre teát szétlocsolni, kizsebelte a nadrágomból az aprót, azokat röpteti tányérról és meg van döbbenve, hogy nem szólok rá:-) Na itt is van...megveregette a karom és mutatta, mit csinált...közben fejét behuzta a válla közé:-) (pedig nem szoktam verni:-)) ). ah, nem érdekel... nah, megjelent egy tekercs wc-papirral...hagyjam gurigázni?:-)
