Az biztos, hogy itt csak okoskodunk, utolag meg plane, de ebbol lesz a legkozelebb...
Hat a fene tudja azt a narancssarga szurot, nem vagyok benne biztos, hogy hasznalna. Szerintem is kifakitja az arcot, a ruhanal pedig a szinetol fugg, hogy mi tortenik szurozve. Ha a ruhaban kek es zold van zomeben, akkor valoban kontrasztosabb lenne, ha sargas voroses, akkor az is kifakul. A legegyszerubb kiterelni oket az arnyekbol.
Azert van ertelme. A mai digitalis vilagban sokaknal megfordult a gondolkodasi folyamat. Eloszor fenykepez, utana tervezi mikent lehet kepet csinalni az anyagbol. Sok feleslegesen futott kort megsporolhatnank. :)
Ha valaki csak toredeknyi "Nandis" alapossaggal megy neki a fenykepezesnek, akkor valoszinuleg tisztaban van a film spektrumaval es erzekenysegevel. Van fogalma a szurozesrol es tudja, milyen hivot fog hasznalni. De ehhez az is kell, hogy az elvart eredmeny erdekeben kontrollalja a fenyeket.
A lenti kepn a gond a ket arcra eso mas karakteru feny, amibol sok karomkodassal lehet jobbat kihozni. Olyan, mnt ha egy tekercset ello valaki, de minden expo mas korulmenyek kozt keszul, megis azonos eredmenyt var az elkoveto. Csak itt ugye egy kepre jott ossze ket eltero elvaras.
Engem meg lehet győzni, amennyiben a nő ruhája valóban alapvetően árnyékban van. Én úgy láttam, alapvetően fényben -ha nem súrlóban, akkor visszavert fényben. Árnyékban a fiú arcának egy részlete van.
Na mindegy, meg lehet oldani keményebb hívással, vagy bővebb expóval, de, mint említettem volt, nem sokat segítene a a lány arcán.
Ha a PS-ben a gammát megemelnénk, akkor egyrészt brilliánsabb lenne a kép (mármint ez, amit berakott a kolléga), másrészt meg kontrasztosabb lenne a téma, de a vakítás maradna.
Ami meg a narancs szűrőt illeti azért lenne létjogosultsága, mert az arcon meg a témán is fény és árnyék is van, de mindkettő lapos. Ezen segítene a szűrő, ám a vakítás ismeg csak maradna.
Végül is mindegy, ámbár ha sötétebbek lennének az árnyékok az egyáltalában nem ártana a képnek...Sőt, valami másféle tartalmat is kölcsönözne annak, nemcsak olyan ünneplő-ruhás hangulatot, amit jelenleg áraszt.
A gond, hogy a kep elkeszitese elott nem gondolt (vagy nem volt lehetosege) a fenyekre. Igy utolag mindegy, hogy mulyen szurot nem hasznalt. A modellek egyszeru mozgatasaval megoldhatta volna a problemat orokre.
Az nem eletszagu, hogy beallitja a temat a rossz fenybe es szurovel korrigal. "mosoly"
Az, hogy egy adott papírfajtán ugyanazon nagyítógéppel, papírhívóval (stb.) pozitív kép hogyan fog kinézni a tónusokat illetően leginkább, a filmhívás meredeksége határozza meg (Szerintem 85-95% -ban.).(2*)
Tehát nagyon különböző filmekkel, hívókkal és hívási eljárásokkal is hívhatunk azonos meredekségre, az igazi különbség, a szemcse, az érzékenység kihasználás, felbontás, és a kontúr élesség lesz.
Ha adva van két (Lehetne akár 10 féle is.) különböző pán anyag, amikre ugyanazt lefényképezzük, és előhívunk két eltérő hívóban (Lehetne akár 100 féle is.), de mindkét (illetve a több) hívás meredeksége azonos (pl. 0,55Gamma) (3*). És helyesen exponáltuk mindkét filmet (A hívásnak megfelelő tényleges ISO –val.), majd nagyítunk ezekről papírképet, a tónusok annyira hasonlítani fognak, hogy nem, vagy csak igen nehezen lehet őket megkülönböztetni.
A látványban a tónusokat illetően, sokkal nagyobb különbség lehet az azonos film/hívó de eltérő meredekségű híváskor. Pl. Tmax100 / Xtol 1+1 0,55gamma és 0,65 gamma esetén.
Itt még hozzátenném, ha a fenti példánál maradunk és a két eltérő meredekségre kidolgozott fekete fehér negatívról, készítünk egy egy nagyítást, ránézve a két nagyításra, az első legjobban szembetűnő különbség alapesetben, az eltérő hívásmeredekségből fog adódni. (Ha a szemcse nem tér el irreális módon.)
Ha a negát látnám, meg nagyíthatnék róla akkor elmondanám amit tudok, ezért is írtam általános dolgokat. Leírtam hogyan tudod megnézni, hogy alexpos é a kép, ez alapján eldöntheted. Ha alexpos a nega, vagy bizonyos részei, annyira, hogy az ott lévő részletek a gamma görbén az alsó könyökre esnek akkor arról nem vagy csak nagyon nehezen lehet jót, vagy akár elfogadhatót nagyítani.
Szóval nem feltétlenül a Fomapan 400-as hibája. :)
Most hétvégén kifotózom a másik tekercs 400-as filmet, van még valamennyi ID-11-em és Ultrafin Liquidem, majd megálmodom melyikbe mártsam bele. Próbálok valami hasonló témát elcsípni ha kedves lesz az idő hozzám.
A mozgatas es/vagy derites, az felveteltechnika. Itt nem a film mozgatasara gondoltam, hanem a par fenyben valo athelyezesere, vagy deritesere. A batrabb expo, kemenyebb papirfokozattal pedig a nagyitasra vonatkozik, amikor is megjelennek a melyebb tonusok. Azert kell szelektiven kezelni, mert az arnyekban levo arcfel tul sotet lenne ettol a batorsagtol.
Lehet, de nekem alapvetően az a bajom a képpel, hogy a nő ruhája, de a teljes figura homogén, brillancia nélküli, ezért tűnik a világítás laposnak. Talán túl erős volt a fény, az is gond lehetett.
Ha viszont bővebben exponál, akkor a vakulás még észrevehetőbb lesz. Valamilyen szűrő alkalmazásával plasztikusabb lenne a kép, a csúcsfényeket viszont semmiféleképpen nem lehetett volna javítani.
Amúgy te is csak egy utólagos megoldást javasoltál, ami digitális technikát alapul véve ugyanaz, mint a labormunka.
Szerintem sem a laborral, vagy az anyaggal van a baj, de hogy a sor mitol olyan hig es langyos...?
A szereplok arca majdnem teljesen az arnyekban van, inkabb ott lehet a bibi. A ferfi orran, a no halantekan pedig sok a feny, amit vagy a fotoanyag, vagy a szkenner nem tudott megemeszteni. Inkabb egy kis derites, vagy mozgatas segitett volna rajtuk. Azzal egyutt en latom annyira katasztrofalisnak ezt a felvetelt. Egy kicsit batrabban kellene exponalni, illetve helyenkent kemenyebbre kene vanni a papair, vagy a szkenner fokozatat, de a beegett csucsfenyek miatt takargatni kell, illetve szelektiven gyogyitani a digitalis allomanyt.
Tavaly a kis fotós workshopunkra elég jó áron szereztük be a Foma filmeket. Mondjuk még mindig Csehországról beszélünk és a gyártótól közvetlenül. Kisfilmek 100-as 46,2 Kč (520Ft) 200-as 70Kč (780 Ft) 400-as 83Kč (930 Ft). Mennyiért mennek otthon ezek a filmek?
Amúgy a 200 ISO reálisnak tűnik, a datasheetje szerint 250 ISO-ig hívja elő a hígítatlan Xtol. Egyébként hogy tudod megnézni milyen érzékenységet mutat? :
Ket tekercset vettem belole, mert olyan sok rosszat olvastam rola, hogy kivancsi lettem ra. Azzal kezdtem, hogy belottem az erzekenyseget es a hivasat. Higitott Xtolban 200 ASA erzekenyseget mutat, nekem tetszik a tonusa es a szemcseje is.
Mindenben jobb a Retropan 320-nal. Kiprobaltam a 200-as Fomat is, az is jo, csak sajnos elveszitettek a legfobb bajukat, az olcsosagukat. Alig tobb penzert ott a Kodak, ugyhogy nem erdemes szarozni a Fomaval.
„Majdnem elsírtam magam legutóbb, annyira elveszett a plasztikusság a témából.”
- Az nem lehet, hogy kicsit alexpos lett a nega?
Így tudod megnézni:
Gyakori hiba a pontatlanul exponált negatív (Legtöbb esetben alulexponált.), hogy az előhívott negatív jól exponált é, arról nagyítógép segítségével viszonylag könnyen meg lehet győződni. Egy kezdő * nem valószínű, hogy pusztán a negatívot megnézve meg tudja ítélni a negatívot.
A film száradása után, nagyítást végzel az általad használt papírra nagyítógéppel stb., a papírt úgy exponálod, hogy látszódjon a nega alapfátyla és mellette legyen egy olyan csík ahol a nagyítógép fényét nem takarja a film. A próbacsíknál az a jó érték amikor az alapfátyol ugyan olyan fekete mint a szél. (Pontosabban egy kicsit hosszabb idő, mert nem az alapfátyolnak kell koromfeketének lennie, hanem alapfátyol +0,1D.) Ezzel az expóval jónak kell lennie a nagyításnak, ha sötét akkor alexpos, ha túl világos túlexpos a nega.
Az alexponálásnak több oka lehet, a tényleges ISO nem ismerete, rossz fénymérő (Pl. elöregedett a fénymérő érzékelője, a legtöbb CDS érzékelő mostanság használhatatlanságig el van öregedve.), nem megfelelő fénymérési (kiértékelési) eljárás. Szerintem a legmegfelelőbb fénymérő a spotmérő, kiértékelésre pedig a zónarendszer ajánlása a legalkalmasabb.
A Magnifax 2 is 6x9-es, eleg fatengelyes gep, inkabb lebeszelnelek rola. Szemre kell az izzot kozpontositani, ami ritkan sikerul, ettol egyenetlenul vilagitja ki a kepmezot. Ha nincs jobb megteszi, de inkabb a fiatalabb 3a, 4 tipust erdemesebb valasztani. A negyes a modernebb, kenyelmesebb gep. Ha lehet szinesfejjel erdemes venni, azokba halogen izzo jar, a Magnifax 3a sima ff lampahazaba E-27-es normal foglalatu ego megy, annak fix a helye, nem kell vacakolni vele.
A szinesfej diffuz fenyt ad, hungarocell "keverokamraban homogenizalodik", ugy emlekszem abbol kulon dobozka letezik a kisfilmhez, es a rollhoz, de erre mar nem emlekszem pontosan.
A Meogon-S 4/80 objektiv kirajzolja a 6x7-es negat, es valoban prima objektiv. Ha masfajta nagyitot veszel, akkor is erdemes venni egy ilyen Meogont, talan meg ujkent is aruljak.
Ha esetleg belebotlasz egy Durst L-900-ba, azt ne lepd at, hanem kapaszkodj bele. Ketemberes joszag, nem erdemes szetszedni, egy nagy ellenrugo dolgozik benne. (monnyuk a Pentax megerdelne egy komolyabb nagyitot)
És a Magnifax 2-vel mi a helyzet? :) Merthogy találtam egy prágai bácsinál eladót, tőle vettem pár dolgot a Pentax 67-hez, biztosan ezzel nagyította ő is. Igazából nem vagyok annyira jó csehes, nem értettem, hogy mi is jár hozzá, de kértem, hogy fotózza le a filmtartó kazettákat. Amúgy érdekes gép lehet, mert egy másik nagyító kondenzorával is használta 9*12 cm-es "nagyformátumú" nagyítóként. Szóval már csak emiatt is érdekel, hogy néz ki.
Amúgy tényleg elég gyakran felbukkanak eladó példányok. Már sajnos elvitték - ma leveleztem a hölggyel - Magnifax 3 nagyító és előhívótálak, edények, 800 koronáért ( 8.800 ft... nyilván elvitték...) Várok a szerencsémre én is. :)
