Még csak lélekben tartozunk közétek, de remélhetőleg pár héten belül nálunk is ugrabugrál majd egy olyan angyali rosszaság mint akikről annyit írtok itt a fórumon.
Örülök, hogy megtaláltalak Titeket, sokmindent megtudtam a hozzászólásaitokból.
A színekkel kapcsolatban lenne kérdésem: mikor coboly színű egy kutya? Nem igazán értem a különbséget a coboly és a black/chocolate and tan szín között.
Én ezt nem bírnám ki idegekkel. Mármint hogy minden nap arra gondoljak, hogy mi lett vele, hogy bánnak vele. Az egyszeri almokkal is nekem elsősorban ez a legnagyobb problémám, félelmem: belegondolok, hogy ha a kutyáimnak kölykei születnének, vajon hová kerülnének? Nem biztos, hogy követni tudnám mindannyiuk sorsát, életét, de valószínűleg állandóan aggódnék miatta, hogy mi lett velük. És mégha nem is én tehetek róla, ha bármelyiknek baja esne, azt a személyes hibámnak, felelősségemnek érezném... ezért iszonyat nagy felelősség egy kutyát bevállalni, én úgy vagyok vele, hogy aki nem 100%-ig biztos abban, hogy mindig midnent vállalni fog, az inkább ne vállalja be egyik kutyát sem, pláne azt nem, amelyikkel baj van, mert utána mit fog csinálni vele?
Amúgy kicsit off, de ma voltam Cesar Millan előadásán, láttam élőben :) Fantasztikus élmény, élőben sokkal viccesebb és karizmatikusabb, mint a tévében. Örök élmény marad.
Maximálisan tisztelem azt a gazdit aki ivartalanítatja , kiképzővel megbeszéli és ha nem boldogul akkor új gazdit keres az ebnek. Ilyen esetekben ha kérik a segítségünket akkor amit tudunk meg is tesszünk.
Ivaros coboly kan ingyen (...remélem jól emlékszem) neki talán nem lenne olyan borzasztó ha két szuka mellé elvinnék fedezőkannak, de képzeld csak el hogy milyen utódokra számíthatunk abban az esetben ha nem tudjuk ( bár én feltételezem, hogy nem) nevelési hiba hanem gyenge idegrendszer okozza azt hogy morog, rúg, csíp harap a kutya...
Tehát semmi nem garantálja hogy a következő gazdi ugyanilyen megváltozott élethelyzetre hivatkozva ( gyerek/unoka/költözés...) utcár dobja.
Semmi nem garantálja, hogy az új gazdi ugyan ígér fűt-fát-kutyasulit és aztán ha nem boldogul megint csak utcára dobja.
Ugyan a kutya chipes, tkv-es ha utcára kerül elsősorban a gazdit fogják megkeresni ha ő nem kívánja vissza akkor minket...a tenyésztőt nem említem mert normális esetben ide fel sem kerülne ez a segítség kérés hiszen alapból neki kellene kiállni az utódai illetve a gazdik mellett...de volt már nekünk kutyánk tőle...
Arra hogy kidobjákegy erkélyről vagy agyonverik egy harapás miatt vagy elaltaják mert nem tudnak vele együttélni nem is akarok gondolni. Ugyan az alatatás benne van a pakliban és sajnos van is olyan állatorvos aki megteszi...
És hogy végül hozzánk kerül...kéretik még egy kicsit kihúzni valahogy, köszönhetően a fentebb vázoltaknak hogy mennyire jövedelmező szaporítani tele vagyunk spanikkal és adóssággal...
Ahogy a legtöbb állatvédő szervezet mi is mint magánszemélyek kovácsolódtunk össze egy csapattá, minden bekerült egészséges kutya gazdihoz juttatása minimum 20-25000,- ft és van majdnem 50 kutyánk. És közöttük többen olyanok akik ennek a többszörösét emésztették fel, mert betegek és a kivizsgálásuk a kezelésük többe került és ők többnyire életük végéig velünk maradnak.
Igen előfordulhat hogy valami kalandos úton módon hozzánk kerül, ha akkor még működni fogunk.
A magam részéről teljesen egyetértek veled. Én is úgy gondolom, hogy ha bevállalok egy kutyát, az jóban-rosszban, holtomiglan-holtodiglan tart, akármi van. Viszont azon gondolkodtam pont tegnap, (és itt nem a konkrét esetre gondolok, hanem úgy általában) hogy még mindig jobb és a gazdi részéről is emberségesebb ilyenkor új gazdit keresni, mint mondjuk teszem azt meglesz a baj, a kutya egyszer tényleg odakap, aztán repül az első emeleti ablakból, mint ahogy hallottuk a hírekből nemrég, vagy esetleg kiteszik egy erdő szélén, és akkor a spanimentők meg onnan szedhetik majd össze, koszosan, bolhásan, sebesen. Mondom, fel sem merül bennem, hogy Julcsi ilyet tenne, de azt nem tudom, hogy ha az ilyen kutyák megelőzésképpen nem kerülnek új gazdikhoz, akkor vajon nem az utcán fogják-e végezni végül? Nem tudom, hogy erről mit gondolsz.
Tudom baromi népszerűtlen leszek, de szerintem a "keressünk új gazdit" az utolsó utáni megoldás. A saját 13 éves kutyám szintén egy elég érdekes eset, de soha nem fordult meg a fejemben hogy búcsút intsek neki. A Vacak sajnos ugyanígy hol félelmeből hol a jóég tudja miért morog, kitmad. Ráadásul epilepsziás is de mi úgy intéztük mikor a tesóméknak kicsi babájuk született hogy amikor már a kicsi járt és kezdett érdeklődni a kutya iránt, hogy minidg elmondtuk neki a Vacak már öreg és néha ha megijed akkot ráugat úgyhogy ha útjában vannak egymásnak szóljon hogy arra akar menni és valaki odalép hogy véletlenül se "kapja " meg a kislányt...de azt is megértette hogy ha a vacak a kosarában fekszik akkor nem nyúlkálunk hozzá. De ha ébren van és van ott felnőtt akkor lehet simizni, fésülni nem szereti de eltűri a kicsinek mert ő is kapta az ívet, vagyis neki is mindig szóltunk ha láttuk hogy nem barátságosan közelít a icsihez. Lau most 3 éves és tisztában van vele hogy nem nyúlkáklunk a kutyákhoz, sem sajáthoz sem iegenhez a sétákkor. Minden ideiglenesemet ismeri és ha jön hozzám minidg szól hogy szeretne kutyázni, de ezt vagy azt zárjam be vagy maradjak közel. A kutyázást is tanulni kell...ha sétálunk is megkérdezi ha valaki kutyával jön hogy szabad-e simogatni? Ugrál-e a kutyus...tudja mitől tart és arra rákérdez.
Úgy gondolom a kutyát eltávolítani nem megoldás, hiszen a lurkónak is meg kell tanulnia együttélni másokkal és ez alól a kutya sem kivétel.
Ha esetleg az új családjában is történik valami változás gyerek/unoka stb ugyanez a helyzet áll elő akkor onnan is cuccolhat.
Mindenképpen ivartalanítattnám, kicsit akkor is nyugisabbak lesznek a kutyák és foglalkoznék vele úgy mint eddig.
született mostanában kisbabája olyan örökbefogadónknak aki két kutyát is vitt tölünk örökbe meg sem fordult a fejében hogy leőasszolja a kutyákat, de ideiglenes gazdi is szült mostanában és ő sem, és van kismama is közöttünk akinek meg sem fordult a fejében hogy választ a gyerek és a kutyái között...
köszi, bár nem nekem kell a segítség, hanem Julcsinak... én azért gondoltam rád, hogy ha van tapasztalatotok ilyen harapós spanikkal, akkor esetleg elmesélhetnétek neki, hogy ti hogyan orvosoljátok a problémát a spánielmentőknél.
Sajnos a harapás ügyben egyikünk sem tud segíteni, normális esetben a tenyésztőnek kellene felkarolni a kutyád ügyét. elöször is tessen szépen ivartalanítattani, ilyen kutyát elajándékozni felelőtlenség ivarosan, mert a spániel igen csak jó üzlet viszont nagy valószínűséggel ha fedzetetne vele az új tulaj akkor a kölykök egy része is ilyen gyenge idegrendszerű egyed lesz majd.
Tehát ha a tenyésztőnél hobbi célra érdeklődne valaki kutya után simán ajánlhatná mint ivartalanított de tőle származó felnőtet ajándékba.
Természetesen ha amúgy is túl van a műtéten a spánielmentés oldalára is felkerülhet mint gazdikereső egy öszinte leírással.
Ha úgy éreznéd tennél még egy próbát: a cerberos kutya iskola foglalkozik problémás kutyákkal esetleg velük érdemes lenne felvenni a kapcsolatot.
hát... nehéz ügy. Nekem is van egy nehéz eset spanim, mondjuk ő még nem harapott meg senkit, de ő is olyan, hogy nem bíznám senkire, mert nem tudom, hogy másokkal hogy viselkedne.
Nagyon jó házörző és természetesen harapós, nem hagyom vele egyedül a gyereket. Az a bajom vele hogy ha nem teszik ahogyan simogatod megharap és ugye milyen egy gyerek húzná fülét farkát meg rugdosná, és nem akarok bajt.
Semmi esetre sem akartam vitát nyitni arról hogy egy kutyának kint vagy bent van a helye. Ezt mindenki maga dönti el. Nem ítélem el egyik lehetőséget sem. A levelem válasz volt egy kérdésre, hogyan tartsunk kinnt egy kutyát a kertben és ne szokjon be a házba. Attól függetlenül, hogy a kutyánk kint van a kertben, családunk teljes értékű tagja. Minden nap foglalkozunk vele, napunk nagy részét a kertben töltjük, télen-nyáron. Más állataink is vannak. Együtt járunk futni, sétálni. Az évek során allergiás lettem az álltszőrre. Már ezért sem tartjuk benn a kutyát. De mégsem ajándékoztam el, és ugyan úgy foglalkozom vele minden nap. Szerintem levelemből nem az tűnt ki, hogy rosszul bánnék a kutyával, és örülnék, ha nem támadnák segítő szándékomat.
Nehéz szívvel de szeretném nagyon nagyon jó helyre ingyen odaajándékozni spániel fiú kutyámat, sajnálatomra nem jön ki a kisfiammal, nagyon félek hogy megharapja. Csak egyedüli kutyának szeretném odaajándékozni, gyerek közelébe sem ajánlom. Nagyon szép coboly színű, 6 éves kutyus, rizi bizi kenelből való, törzskönyves, chippes, oltásai megvannak most nyírattam meg. tehát teljesen rendben van. Kinti kutyának is jó de bent is elvan, de jobban szeret kint lenni. Csak nagyon komoly érdeklődőt várok, aki komolyan gondolja.
kinti kutyának én sem spánielt választanék. Hanem mondjuk kuvaszt, komondort, kaukázusit, ilyeneket. Őket tényleg lehet kint tartani, szőrük, életvitelük sokkal alkalamasabb rá, mint egy spánielé.
Tuti nagyon kellemes lehet egy kutyának egy rongyon vagy egy szönyegen a kis kuckójában mikor a gazdi két paplan alatt alszik békében biztonságban a lakásban. Én nem télen, nyáron sem teszem ki a kutyáimat a lakásból, van kutyaház az udvaron de eszük ágában sincs belakni, ha kint vagyok akkor kint vannak velem, ha bent vagyok akkor szabadon választhatank ki hol szeretne lenni. Ha rossz idő van nem kérdés hogy velem vannak ha jó akkor a kerten és a lakáson belül bárhol lehetnek.
A kutyánk nem az a lényeg hogy milyen az idő hanem hogy együtt legyen a falka, ha lennék olyan hülye hogy télen kint alszom valószínűleg kint aludnának velem, de amíg nem megy el ( még jobban) az eszem szeretem őket biztonságban tudni. Kizárni őket, főleg ha valakinek egy spanija van azt egyedül kizárni a kutyának büntetés, kicsit divatjamúlt dolog ez a kutyának kint a helye dolog.
Az én Vacakom 13 éve mikor még lakótelepen laktunk került hozzánk eszembe se jutott kerti kutyát csinálni belőle mikor kertesházba költöztünk.
Én már 14 éve vagyok egy szuka spániel kutyus tulajdonosa. Amióta hozzánk került (kb két hónapos volt) kint van.
Van saját kenelje és hazikója. Míg kicsi volt mindig a kenelben tartottuk, nehogy kibújjon a kerítésen. Soha nem volt beteg.
Télen kapott egy kis szőnyeget vagy rongyot a házikójába, az neki elég volt. Ha kinti kutyát szeretnél gyorsan a kerti életre kell szoktatni,
de legyen egy sarok ahova elzárhatod. Egy ismerősöm a spániel kutyáját hol benn a házban, hol pedig kinn tartotta.
Sokat is betegeskedett, mindig állatorvoshoz szaladtak vele. Tehát a kutya érdeke is, hogy minél előbb a kinti léthez szokjon (ha nem benti kutyát akarsz).
Javaslom, hogy már ilyen pici korában fürdesd (ezt is kinn, már itt a jó idő), hogy hozzászokjon a rendszeres ápoláshoz és állja, ha a szőrét fésülöd.
sziasztok!!!megszeretném osztani veletek az új élményemet!!! a párom csinált a kutyusomnak egy kosarat és beletettük!!!!! majd másnap elindultunk ceglédbercelre és a kutyus benne ült a kosárban!!!!! nagyon édes volt!! annyira szeret bringázni!!!! csak ül a kosárba és büszkén bámulja a kocsikat!!!!!!!!
Elég sok idő eltelt, remélem még megvan a kutyus és jól érzi magát. Én nem tudom, hogy hogyan lehet kintre szoktatni, vagy lehet-e egyáltalán, de véleményem szerint a spániel az inkább benti kutya. Elalszik ő az előszobában egy rongyon is, vagy akár anélkül is, meg nyáron akár az udvaron is, de szerintem télen jobb, ha bent tartod.
Sziasztok! Szombat óta vagyok egy kb. 3 hónapos spániel kisfiú gazdija. Ő életem első kutyája, úgy csapódott hozzám.Nem tudom eddig hol élt, az állatorvos szerint elég alultáplált. Kertes házban lakom és van egy 3 éves lányom. Nem bánom, ha néha be-be jár a kutyu, de azért nem bánnám, ha ideje nagy részét a kertben töltené. Kérek szépen mindenféle ötletet, segítséget ahhoz, hogy hogyan is kell egy kutyával bánni Hogyan hagyhatom kint a kertben éjszakára. Köszönöm előre is mindenkinek! Ja és próbálok feltölteni képet róla, ha van név ötletetek, azt is szívesen fogadom. Köszi
köszönöm szépen a tanácsokat sok szeretettel fogadok még ha tudtok valamit írni !! nem soká megyek viszem nyíratni !!!! rendstzeresen nézem a fülét és az egész testét mert mi tanyán lakunk de házban van !!! nagyon féltem !!!! tényleg hálás vagyok és a képeket nemsoká látjátok !!! puszi