54 ezer posztot nem olvasnék el, ha volt már régebben, örülnék egy linknek.
Szóval vettem egy kínai rádiót, nem igazán pmr, de azokom a sávokon is tud adni/venni. Persze cserélhető az antenna és minimum 1 W-tal ad, tehát nem szabályos.
Az észrevétel és a kérdés az, hogy az 51 menüpontból kb. a felét nem értem, valami rádiós rövidítések. Elektronikai végzettségem van, de ez még messze kevés a rádiós szakkifejezések értelmezéséhez.
Van-e összefoglaló ezekről magyarázattal, vagy ha beírom ide hajlandó-e valaki időt áldozni rá hogy válaszoljon?
Baofeng GT-3 kézi rádióval tudok másokkal kommunikálni, illetve hol találok egy oldalt ahol a csatornák frekije listázva van és nem kell folyton kézzel szkennelnem folyton.
Elvileg nem, mert az lenne a cél, hogy ne szóljanak el messzire, amit a fixen beépített antenna, a fél watt max. teljesítmény stb. biztosít, de kétségtelenül sokan használják így, ezért ebbe nem akarok beleszólni. Az, hogy más sávra van engedélyed, jogilag nem számít, ide nem neked kell engedély, hanem a rádiónak kell megfelelő típusúnak lennie (ami nem teljesül).
Az analóg PMR-nél a csatornatávolság ugyanúgy 12,5 kHz, mint a normál NBFM-nél (csak azért kell finomabb felbontás léptetésnél, hogy pontosan frekire tudj állni), így a max. löket szerintem ugyanakkora (2x 2,5 kHz), ami még probléma lehetne, de ezt könnyű kideríteni egy másik rádióval.
Amennyiben a kézi rádiód UHF sávos és az a kérdés hogy képes-e más PMR rádiókkal kommunikálni akkor a válasz igen.
Ha az a kérdés hogy szabad-e használni PMR sávon akkor válasz NEM. Legálisan csak olyan készülék használható aminek a kimenő teljesítménye nem nagyobb 0.5W-nál, és bonthatatlan antenna csatlakozással rendelkezik, azaz nem lehet rá másik vagy külső antennát tenni, valamint rendelkezik EU típusengedéllyel. A rádióengedélyednek nincs jelentősége, az csak a rádióamatőr frekvenciákra érvényes.
Azt kérdezném a tisztelt fórumozóktól, használhatom-e kézi rádiómat analóg módban, PMR rádióként a kijelölt 16 csatorna valmelyikén? Természetesen a rádióm tudja a CTCSS kódot, van rádióengedélyem . üdv
Tudod, leginkább az a bosszantó ebben az egészben, hogy nekem van olyan ismerősöm, aki hívójeles "rádóamatőr", de egy SWR-t nem tud mérni önállóan. A kondenzátor kifiejezést talán hallotta már, de fogalma sincs, mi az.
Magyarán, a nullánál is kevesebb a szaktudása.
Úgy lett "amatőr", (még bőven az átkos rendszerben) hogy szóltak neki, hogy "figyi! Te CB-zel, de kellene létszám az amatőrvizsgára, nincs kedved jönni? Dehogy megyek. Fogalmam sincs az egészről. Nem baj. Tuti biztos a sikeres vizsga, csak a létszám kell. Hozd a feleségedet is!"
...és vitte, így az asszonynak is van hívójele.
Gyakorlatilag, az égvilágon semmit nem tettek a hívójelért, csak jelen voltak.
Én aki kétszer, majdnem fél évig tanultam rá, megbuktam.
Annak idején Édesanyám is letette az URH-A vizsgát. Nem voltunk jól ellátva kommunikációs lehetőségekkel, így míg én Pécsen voltam és ő otthon, 100 km-rel arrább, addig csomagrádión tartottuk a kapcsolatot. Otthon C64 volt DigiCom programmal, Pécsen egy Primo TNC-vel és a komlói node-ot használtuk, ha minden igaz. Régen volt...
Ez 3-4 éve történt, azóta változhatott a rendszer, mert már akkor rebesgették, hogy a MRASZ is kifejzte a nemtetszését ezirányba és majd bead valamiféle módosítási javaslatot.
Talán ez meg is történt azóta és "vizsgázó" felhasználó" barátabb lett az egész, nem pedig a 60-as években megírt kérdések vannak a tesztlapon, amikor az amatőrök maguk vásárolták össze alaktrészenként a rádiókat és rakták össze otthon.
Nekem más információkat adtak az ismerős vizsgázók. Alapvető volt a vizsgáztatók segítő szándéka. Sikeresen vizsgázott az egyik ifjú elsőre, a másik másodikra. Pedig nagyon messze vannak a szakmától. Az egyik már újabbat tett a továbblépésre.
Az egyiknek kb. 120 kérdésére válaszoltam mail-ben kb. fél év alatt. A fiatalabb, 17 éves autodidakta módon a neten található tippek alapján már jól távirózik fél év után.
Kicsit az jut eszembe, hogy egy fiatal hölgy ismerőst többször megvágták a KRESZ vizsgán.
Mindig az ábrás, több szereplős elsőbbségi feladatok miatt. Tényleg gondolkodni kellett. Neki csak azok a szituációk voltak a fejében, amik pontosan azonosak voltak a tankönyvi példákkal.
Azt gondoltam, hogy szakmaibbak a kérdések. Minden esetre benevezek a tavaszi vizsgára, mert a rádióm, (FT 450D és FT 710) az antennáim (5 sávos V és Sirió CB-re) és az árbocom TA 19 is megvannak, az asszonynak meg sem merem mondani mibe fájt ez eddig. Sejtelmei vannak, de nincs minden tudás birtokában. Maximum unlissként folyatom.
Nem találsz egyetlen, magyar nyelvű írást, dokumentációt, feladatsort vagy bármit, ami célzottan segítene az amatőrvizsgára felkészülni. Tartanak felkészítő tanfolyamokat, (én is végigültem kétszer az egyiket) de a tanfolyam szervezői is hiába igyekeznek a lehető legtöbbet átadni a tudásukból, mert aztán a vizsgán szembesül az ember (köztük én is) azzal, hogy bár viszonylag nagy tudást halmoztál föl magadban a tanfolyam alatt, a vizsgakérdések 85%-a nem ebből tevődik össze. Egyszerűen, nincs tananyag, amiből célzottan fel tudnál készülni, mint egy érettségire.
Nem állítom, hogy nem hasznos a tanfolyam, de a vizsgához majdnem annyi, mint halottnak a csók.
Eklatáns példa:
Van egy föltöltött kondenzátora, mivel süti ki?
A. Vékony csavarhúzóval, mert nagy az ellenállása
B. Vastag csavarhúzóval, mert kicsi az ellenállása
C. Nem süti ki, mert tönkremehet a kondenzátor
A megoldókulcs szerint, a "C" a helyes válasz.
Na erre én azt kérdezném, hogy az emberélet az smafu?
Otthagyok egy föltöltött kondit az asztalon, polcon, aztán az asszony amikor takarít, leesik, megfogja és agyonvágja?
Ugye a helyes válasz az lenne, hogy megfelelő ellenállással, vagy fogyasztóval, de ilyen válaszlehetőség nincs, tehát nincs közte az igazán releváns válsz.
Az én vizsgalapomon, volt távírós kérdés. Szóltam, hogy én "beikszeltem", hogy nem szeretnék távíróvizsgát tenni.
Válasz: ha rajta van a tesztlapon, akkor meg kell válaszolni, nem tudnak segíteni.
Hát ez milyen hozzáállás???
Nekem ebből az jött le, hogy talán nem is akarják (szándékosan szabotálják) hogy vizsgát tegyél. Hacsak nem vagy profi a szakmában, akit nem lehet ilyenekkel sarokba szorítani. De engem, mint zöldfülű laikust, simán.
Hovatovább, öreg, konstruktőr, szerelő amatőrök is azt mondják, hogy esélyes, hogy simán buknának ők is a mostani vizsgán. (bár azt hallottam, hogy történt már valami változás jó irányba, a MRASZ közbenjárásával)
Nekem nagyon elvették a ledvemet, miután kétszer futottam neki. Tanultam, becsületesen végigseggeltem kétszer a tanfolyamokat, egyszer sem hiányoztam, mégis csúfosan szarul teljesítettem a vizsgán.
Van még másfél évem a 60.ig. Azt kivárom aztán talán elmegyek novice-ra. Egyszer még hajlandó vagyok nekifutni.
Szerintem azért a net korában hatalmas lehetőségek vannak az okosodásra.
Az egy másik kérdés, hogy ennek a tudásnak (kérdéseknek) évente kell(ene) megújulni. A digitális technika is mindennapi már. A szoftver alapú rádiók szintén.
Lassan a hagyományos tekercses-kondis-tranzisztoros cuccok kikopnak. A beszédet a bitek váltják.
Ezt nem vitatom. Viszont egy kezdő gyakran nem tudja, hogyan, s merre induljon el az önképzés ösvényén, mit, s milyen mélységig kell tudnia. Ezen segítene az általam leírt módszer megvalósítása. Nem a követelményszinttel van bajom, hanem a követelménnyel kapcsolatos ködösítéssel, titkolózással.
> majd ha nem kell tudnia egy amatőrnek rádiót építeni
Megnyugtatlak: nem kell tudnia. Saját tapasztalat, ugyanis én sem tudok, és mégis sikerült levizsgázni.
A vizsgával kapcsolatos félelmek/pletykák/rémhírkeltések egyszer, s mindenkorra megelőzhetőek/megszüntethetőek lennének, amennyiben a hatóság nem úgy őrizné a tesztsorokat, mintha az atomtitokról lenne szó.
Működhetne ez úgy is, hogy van egy könyv mondjuk 1000-1500 kérdéssel, amiből véletlenszerűen feltesznek 40-50-et a vizsgán.
Ha azt az 1000-1500 kérdést otthon meg tudod válaszolni, akkor lényegében elsajátítottad a szükséges ismereteket, ha viszont nem, akkor meg önellenőrzésképpen látod, melyik területen kell még képezned magadat.
Ez anno középsuliban működött matekból az ún. zöld összefoglaló feladatgyűjteménnyel kapcsolatban, amely az érettségi követelményrendszerét tartalmazta, és szabadon beszerezhető volt.
"hogy mit várhatsz el egy hagyományos rádióamatőr gyártótól" - bocs, ez a mondat a "rádióamatőr" nélkül is használható, csak nekem mindenről ugyanaz jut eszembe. :--)
A megfigyelésekkel kevésbé szokott baj lenni, mint a következtetésekkel. Persze, észleltél egy jelenséget, ezt nem vitatjuk, de a legvalószínűbb nem az, hogy azon a hegyen lakik a szörnyű nevetésű Nagy Térerő. Egyáltalán, milyen frekvenciákon? Mert ha a venni kívánt frekvencián és környékén lehet megfigyelni, az teljesen más helyzet, mint amikor a rádió érzékenysége látható ok nélkül lecsökken. Mivel az említett helyeken szerintem pláne rendszeresen ellenőrzött, hogy mi megy ki az éterbe, aminek elég szigorú szabályai vannak, inkább az a helyes következtetés, hogy az adott rádiók tulajdonságaival van gond. Akár hároméval is, ha valamilyen műszaki szempontból hasonlítanak - ismeretek híján ezt nem tudod megbecsülni.
A rádióknak szokott lenni néhány rögzített paramétere, amiket kötelező betartani, és van rengeteg olyan, amiket nem adnak meg a gyártók. Vagy mert nem követelmény, vagy nem érdekli őket a nehezebben ellenőrizhető szabályok áthágása. És bőven vannak kevésbé szabályozott, afféle szürke zónás tulajdonságok is, akár azért, mert képtelenség, nem gazdaságos mindent specifikálni. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezek nem fontosak a napi használat során, csupán nem minden körülmények közt jönnek elő a gyengeségek. Itt játszik szerepet a kultúra meg az anyagiak, hogy mit várhatsz el egy hagyományos rádióamatőr gyártótól és mit az olcsókínaiaktól. Nem véletlen az árkülönbség. Aki kicsit ért hozzá, az az alkalmazott technológiából, mármint a rádió felépítéséből is messzire menő következtetéseket tud levonni, hogy hogyan fog viselkedni különböző helyzetekben, környezetekben, mennyire lesz kiszámítható a működése amellett, hogy bármiféle rádiónál is képtelenség az összes lehetséges jel pontos hatását előre megmondani egy vett jelre.
Mi lehet egy rádióval a baj? Ebben az esetben az, hogy a felépítése, minősége miatt más frekvenciájú, akár szép, tiszta, de erős jelek jelenlétében az elvárhatónál rosszabbul viselkedik, magyarul fokozottan zavarérzékeny, és akkor finoman fogalmaztam. Jelen esetben pontosan ez az olcsóság ára. Csak össze ne zavarjon a "zavar" szó, pl. a kommunikációelméletben is minden zaj, ami nem maga a hasznos jel, információ... Minden rádió produkál ilyen problémákat, csak nem mindegy, hogy mekkora mértékben. Ez egy szép területe a fizikának; az is előfordul, hogy egy profi készülék nem működik jól, mert három egyszerre adó átjátszó frekvenciájából egy olyan negyedik keveredik ki, amikor éppen egyszerre adnak, ami hatással van egy teljesen más adás vételére. :--) De ha egy nagyobb antennára dugnád a készülékeidet (amelyiket egyáltalán lehet és szabad) városi környezetben, jó eséllyel arra sem lennének alkalmasak, a térben és frekvenciában közelebbi adásoktól simán elnémulna vagy zavarokat hallanál belőlük, míg egy jobb készülék úgy működne, hogy egyáltalán semmilyen problémát sem észlelnél. Az autórádióval különben nagyjából ugyanez a helyzet, csak annak ritkábban kell küzdenie nagyobb zavarjelekkel a vett adások térerejéhez képest (szerintem).
Összefoglalva: ebben az esetben nem kell meglepődni és más eszközöket hibáztatni, óriási valószínűséggel nem a hellyel van baj (azért meghibásodások mindig lehetnek), csak elértél egy tanulási folyamat egy állomására. :--)
