Én meg azt gondolom hogy ez addig aktuális amíg egy orvos aktív és rendel, és másoknak is joga van megtudni, hogy hogyan működik, és milyen orvos valójában. Talán meg kellene már tanulni felnőtt emberként elfogadni mások véleményét, ahelyett hogy erre a mondatra vesztegetted a drága idődet.
Hello mindenkinek! Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, ami kissé bizarr, de, hogy megmentsük a macskánkat, lehet nincs más esélyünk. A kérdésem az lenne, hogy van-e valakinek olyan beteg macskajá, akinek el kellett távolítani az alsó állkapcsát, de még ezek után is tud/tudott teljes életet élni?! Sajnos a mi a macskánknál megállapították, hogy laphámsejt rákja van, ami megtámadta az alsó állkapcsa felét, így azt ha el is lehet valahogy távolítani, egyáltalán tudna utána enni a macska?!...eddig egy doki látta, aki erre van szakosodva és azt mondta, hogy altassuk el, mert nem lát más esélyt, mert már az ereket is megtámadta a csontokban/csontok körül. :(
Nekem is van két olyan cicám, akik szintén születési rendellenességgel rendelkeznek.
Az egyik, kb. 8-9 éves, az orrjáratokban van (volt) egy oda nem kellő membrán, melyen egy kb. 2mm-es ovális lyuk volt. Ezt a száloptika mutatta. Ezért nagyon nehezen szörcsögve kapott levegőt. Megműtötték, sikerült a műtét, nyilván nem olyan mintha egészségesen született volna, de sokkal jobb minőségibb élete van így. Megérte.
A másik cicám kb. 14-15 éves, neki születési rendellenességnek légcső szűkület jutott. Ő is hörögve, szörcsögve lélegzik, de gyógyszerrel egész jól uralni lehet a helyzetet.
Nem tudom, hogy a te cicádnak is lehet-e gyógyszeresen segíteni. Én azt tudom mondani, hogy amíg nem szenved, elfogadható minőségű életet él, akkor még nincs baj. De, ha azt veszed észre, hogy számára már nagyon terhes és fárasztó minden egyes lélegzet vétel, akkor tudni kell őt elengedni. Érted hogy gondolom. De reméljük, hogy ez soha nem következik be.
Sajnos kérdésedben nem tudok tanácsot adni. Csak biztatni tudlak, amíg a cica szenvedés nélkül működik, ne keseredj el. Embergyerekek közt is van aki valamely fejlődési rendellenességgel születik. Ha nem okoz számára szenvedést, hadd éljen szeretetben.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e valamelyikőtöknek az alábbiakban tapasztalata, véleménye?
Kaptunk egy kicsi cicát - már 5 hónapos - imádjuk, gyönyörű, hamu szürke, félhosszú szőrű, észrevettük, hogy levegő vételkor "hörög". Orvoshoz vittem (kettőhöz) akik azt mondták, hogy fejlődési rendellenesség, a mellkascsontja befelé nőtt, nincs elég hely a tüdőnek, rtg-t is csináltak. Szerintük nincs mit tenni, operáció kimenetele kétséges és baromi drága. Él ameddig él. Szerintetek előfordulhat, hogy a növekedés során javul a helyzet???
Én még hasonlóval nem találkoztam, neveltem fel olyan testi és szellemi fogyatékos cicát, akire azt mondta az állatorvos hogy elpusztul, 10 évet élt nálam. Most is szeretnék bízni. Köszönöm ha megosztjátok velem véleményeteket!
Lakatos Béla valóban nagyon drága, és arra törekedik, hogy hosszútávon járj hozzá, kivesz egy valag pénzt a zsebedből, és semmiféle garancia nincs arra, hogy meggyógyítja a kis kedvencedet. Legfeljebb ideiglenesen, de akkor sem tudod mit ad be neki, lehet hogy épp egy vitaminkoktél, sohasem kéri el az állatka kis könyvét, nem ismert milyen szereket használ, mert ő "barkácsol" otthon is mindenfélét. Ráadásul számlát sem fogsz tőle látni. Rendelési ideje korlátolt, ő pedig sokat beszél hogy felmérje mennyi lóvéd van, ha ezen múlik ki is kísér az autódhoz, szóval érdemes kis polskival menni. Egyéb iránt nem tartom őt jó orvosnak, ott hagytunk nála kb. egymillió forintot, nagyjából negyedévig rendben volt a kutya, majd ismét beteg lett, miután béla kezelte, mindig és mindig visszaesett, mondván folyamatos kezelést igényel. A másik kutyánkkal ugyanez volt a helyzet, napi injekciókra jártunk hónapokig, de a kutya elpusztult. Szóval gondoljátok meg, szerintem ez is egy sarlatán.
bajban vagyok. A 14,5 éves ivartalanitott lánycicámból egy hónapja emlőtumort és egy emlőt le szedtek ki, ami az egyetem patológia szerint high grade és infiltráló. Készült RTG és UH: áttét nincs. Tegnap voltunk Vajdovichéknál és sajnos érezhető tapintásra, hogy a dagata kiújult a meglévő emlőkön. A vérkép kész, a citológia hétfőn lesz kész és a javaslat teljes mammectonia és utána kemo.
Két kérdésem van:
- tudtok ajánlani (Budapesten) olyan helyet, ahol a műtétet SOS elvégzik? Mindenütt legalább 2-3 hetes várakozások vannak, és ez nagyon SOS.
- tudtok arról, hogy hasonló esetben műtét és kemó kombó eredményes volt, azaz éveket jelentett? Azt szeretném mérlegelni, van-e esélye egy többéves túlélésnek, az általános állapota nagyon jó. HA van rá esély, akkor bevállaljuk, de nem tudom akarom-e kitenni ennyi szenvedésnek - na meg magunkat se, ha nincs valós értelme. A pénz egyáltalán nem szempont, maximum annyira, hogy ha nincs valós remény, akkor csak pénzkidobás. Azt meg nem szeretném, ha felépül a műtétből, máris ott figyeljenek a rohadt áttétek mindenütt.
Sajnos nincs információm egyáltalán ilyen kezelésekről, valószinüleg azért mert még nagyon kevés ilyen eset lehetett Magyarországon.
Volt minden, több orvosnál, klinikán jártunk, a leleteket mindenütt látták. A CT-t egy hazai szaktekintély végezte. Feliway mindenhol párolog, a calo pet nem nyerő, viszolyog tőle a cica, de kap helyette egy másikat, azt nem hányja ki (probicol H), mindent megpróbáltunk, amiről valaha olvastam, hogy segíthet. A cica mindig prémium tápot evett, royal canin alutasakosat, esetleg hills, most végigpróbáltuk az összes létező cicakaját, ami elérhető üzletben, és patikában, a nem prémiumot is, hátha. A nyers húst nem szereti (főtten sem:))
Tegnap ismét állatorvos, megnézték a szemeit is, természetesen azok is jók, és a cica produkálta a szájrángatós tûnetét is a dokinak. "Valóban rejtélyes" volt a reakció. Kideríthetetlen neurológiai probléma gyanúja volt az újabb diagnozis. Szteroidot fog kapni egy hétig, prednisolont. Kicsit evett most magától is.
Aggaszt, hogy 2 hónapja, számtalan orvos, vizsgálat, és egy szinte kimondhatatlan összeg után, amit kifizettünk (félreértés ne essék, egy fillért sem sajnálok rá) egy jottányit sem jutottunk közelebb a probléma forrásához.
Nem vagyok idióta, nem egy dr. Housos ötletelést várnék az orvosoktól, de nem is tudom, legalább valami szakmai önérzetet, hogy a rutinon túl is gondolkodjanak. Mindvégig az volt a benyomásunk, hogy baromira nem érdekelt senkit a cica, a szokványos rutin végigment, széles spektrumú antibiotikum, gyulladásgátló, és megállt a tudomány. Hiszen csak egy macska. Amikor a pozitív aids teszt után próbáltak rábeszélni, hogy altassam el az amúgy jó állapotban lévő cicát - akinél az aidset nem igazolta semmi más, a vérkép, és az általunk kért kontroll teszt sem - volt a csúcs. Döbbenten néznek ránk, amikor megkérdezzük, hogy hogyan tovább, milyen vizsgálat kell még, hogy kizárhassunk, vagy igazoljunk vmi betegséget. Az "embergyógyászat" is szánalmas, de iszonyú tapasztalat volt ez az elmúlt 2 hónap.
20 évvel ezelőtti cicánk hányogatós volt hónapokon keresztül, nem volt konkrét oka, talán szőrcsomó lehetett a háttérben, bezopet calopet ment neki, meg kiscicáknak való pelyhesített cicatáp. Nagyon lefogyott, már lemondtam róla, aztán egyszer csak helyrejött. Sajnos nem tudom pontosan rekonstruálni a történteket, mert az utolsó egy hónapban nem voltam otthon.
Stresszoldó hókuszpókuszokat próbáltatok már? Feliway-, különféle macsakafüvekre gondolok.
Csak egy ötlet, lehet hogy már túl is vagytok rajta: Másik orvosnak az összes lehelet megmutatni, vagy táblázatba rendezni az eredményeket és a kicsit is eltérőeket újra együtt átgondolni.
Sajnos nem tudom mi baja a cicádnak, de azt tudom, a CT néha hamis negatív eredményt ad. Vagyis inkább a kiértékelő nem veszi észre az ott lévő elváltozást. Saját tapasztalat.
Sziasztok, több mint 2 hónapja tartó kálvária után lassan csak abban bízhatunk, hogy valaki a fórumot olvasók közül találkozott már hasonló problémával. Sorry, kicsit hosszú lesz:
Egy 13 éves ivartalanított nősténymacs purevax oltás után lett rosszul, étvágytalan lett, levert, lázas. Pár napos infúziós, antibiotikumos kezelés után jobban lett, majd ismét visszaesett. Közben költöztünk, a kiújuló problémákat egy-két napig nem vettük komolyan, betudtuk az új környezet miatti depressziónak, de mivel a cica nem javult, ismét állatorvoshoz vittük. Ott csináltak FIV/Felv szűrést, fivre halvány pozitivitást mutatott a teszt. A cica nem volt kijárós, soha nem érintkezett más állattal, max. az anyjától fertőződhetett meg. Kértünk egy kontrolltesztet (pcr), ami viszont negatív lett. Az ezt követő történéseket nehéz időrendbe foglalni, a cicus számtalan vizsgálaton van túl, hetente vérvétel, nagyjából minden adata tankönyvi, UH negatív (2x is volt), koponya és hasi natív ct negatív, kapott fájdalomcsillapítót, hányáscsillapítót kúraszerűen, egyszer szteroidot is, infúziót, próbálkoztak seduxennel, mirtazennel (mind2 az éhségközpontra hat), szondával etették, a cicánk továbbra sem eszik, alig iszik.
Már diagnosztizálták állkapocstöréssel (fura kattogó hangot ad, amikor rág), ez tévesnek bizonyult (röntgen, majd ct), aztán azt mondták biztos az aids, altassuk el (nem aidses), aztán parazitára tippeltek (sose volt, komplex bélsárvizsgálat negatív), depresszió (nem az, max. egy kicsit stresszes a sok tortúrától, kényszeretetéstől és betegségtől), majd széttárták a kezüket.
A cica rengeteget fogyott, a mája nyilván megsínylette az éhezést, de még nem drámai. Etetjük recoveryvel, itatjuk is, persze nem elég, amit adunk, ezt mi is tudjuk, de ha erőltetjük, ő direkt kihányja. Kap vetrit, bérest, a májvédőt szintén direkt kihányja.
Mostanában elkezdte rángatni a felső ajkát, mintha vicsorogni próbálna, nem tűnik akaratlagosnak a mozgás, és ugyanazon az oldalon a pupillája tágabb. Továbbra sem eszik magától. Nem látszik rajta, hogy fájdalmai lennének. Néha egészen normálisan viselkedik, érdeklődő, kedves, néha olyan, mint egy kis alien, mogorva. Sokat alszik, nem bújkál, de különvonul.
Az endoszkópián és a PET vizsgálaton kívül szinte minden megvolt, semmi kiugróan rossz eredmény, nem tudjuk merre tovább. Találkozott már valaki ilyesmivel? Van esetleg tippetek mi lehet ez? Ha daganat, a CT nem látta volna? Belsőfül gyulladás (szép tiszták a fülei, nincs váladék, polip, ami látszana)? Teljesen tanácstalanok vagyunk, de nem fogunk lemondani róla, főleg nem diagnózis nélkül, és főleg nem úgy, hogy ő nem egy "haldokló" cica.
Ez viszont most eléggé megijeszt... Eddig egyik doki sem említette, hogy megtámadhatja a máját. Bízom benne, hogy nálunk ilyen nem történik. Jelenleg az immunerősítéssel próbálkozom, vettem neki Immunovet-et és a lizint is elkezdtük. Nagyon bízom a hatásában.
