Üdv! Ártani nem árt. Friss víz mindig legyen előtte. A 12 sok, valószínű még fog is elpusztulni. Jó eséllyel a gyengébbek pusztulnak el, az erősebbek maradnak meg. Ha kevesebbet nevel, egészségesebbek lesznek, nekem legalábbis ez a tapasztalat. Ne babráld a fészket, bízd az anyára. Hajnalban, reggel szoptat, ha nem az ólat fúrják-faragják akkor megoldja. Sok sikert!
Ez jó terv :) Egyébként teljesen kultúráltnak és esztétikusnak tűnik ahogyan tartod őket, nem hiszem, hogy bárki bele tudna kötni.
Azt nem tudom, hogy mivel lehetne impregnálni a fát vizelet ellen.
Jó ötlet a fém tálca, ha sokáig tervezed a tartást lehet, hogy érdemes lenne a tálcát még tovább gondolni egy teljesen zárt folyadékgyűjtő rendszerrel amiből akár közvetlenül a földbe ásott fedeles zárt emésztő-szikkasztóba folyna a lé.
Én annó az egy db. nyulamnak csináltam egy majdnem ilyet. Annyi különbséggel, hogy nem földbe ástam, hanem csak egy vödör volt a kifolyócső alatt, amit időnként ürítettem és slaggal kimostam. Viszont a földbe vezetve szerintem semmi szaga nem lenne, hiszen ezrével vannak még ma is településeken emésztők. Neked szerintem elég lenne 0,5-1 köbméter körüli. Mondjuk a téli fagyban nem biztos, hogy tökéletesen működne, de a mínuszokban a szagok sem olyan intenzívek.
Én szeretem a békességet, ezért átalakítom tálcásra a szerkezetet, és távolabb teszem egy bokornyival a kerítéstől. Azt gondolom, ha nem ütközik semmilyen szabályba az állattartásom és minden hatóság esetleges szemléje során higiénikus, esztétikus állattartással találkozik, akkor nem mérgesedik tovább a helyzet. A fát lehet valamivel kezelni, festeni, meszelni hogy ne szívja a vizeletet és ne is mérgezzem meg az állatokat? Mindenkinek köszönöm a tanácsokat! Ez a jelenlegi állapot, és egy ifjú bakom.
Ez azért nem egészen így van! Amennyire az egyik félnek joga van az álllatartáshoz, a másiknak meg éppen annyi joga van a birtoka zavartalan használatához! És ebben sok minden mellett az is benne van, hogy nem kell elviselnie a megszokottól jelentősen eltérő szagokat, zajokat, fényeket, stb.
Mondom ezt úgy, hogy egyébként én magam jelenleg Budapest egyik sűrűn beépített kertvárosi területén egy alig 1500 négyzetméteres családi házakkal körbetevett telken jelenleg kb. 100-120 baromfit /közte 5 ivarérett kakas/ tartok félszabad tartásban. Tehát amint látszik nem vagyok "állattartás ellenes".
Az előző hozzászólásomban csak azt írtam le, hogy jó régóta már nem az önkormányzatok mondják -mondhatják- meg rendeletekben, hogy hol milyenből és hányat lehet, hanem egyéb -magasabb- szabályok vonatkoznak az állattartásra. Régen pl. nálunk baromfiból egy hím és 15 tojó volt tartható valamint a saját szaporulatuk /elvileg korlátlan számban/ de csak 3 hónapos korukig.
Kishazánkban a jog nem fehér vagy fekete --sokkal inkább szürke. Mindíg nézőpont kérdése. Hidd el, hogy ha a példáid esetében a másik fél tovább üti a vasat és viszi az ügyet tovább amíg csak lehet, akkor akár el is érhette volna, hogy meg kell szüntetni az adott formában az állattartást --még akkor is ha mint írtad az Önkorm. és az ÁNTSZ is mindent rendben talált.
Biztosan hallottál már olyan esetről amikor pl. egy másodfokú eljárásban a másodfokú bíróság felmentette azt akit az elsőfokú bíróság elitélt és elítélte azt akit az elsőfok felmentett. Magyarországon ilyen a jog.
Szóval inkább a békés megegyezés és simulékonyság a szomszéddal, mint az erőből "nekem jogom van hozzá" hozzáállás. Mindkét oldalon.
A szomszéd köteles tűrni az állattartást. Az állattartónak arról kell gondoskodni, hogy a rágcsálókat írtsa, és a legyek szaporodását gátolja, illetve gondoskodjon azok írtásáról (fellógat 3-4 légyfogó papírt, már eleget is tett a jogszabályi előírásoknak. Nálunk a falu közepén tartottak sertést (egy jellemzően üdülő faluban) és az Önkormányzat semmit nem tudott tenni. Az ÁNTSZ is megvizsgálta az Ügyet, de, mivel az állatok tartása és a trágya kezelése is megfelelő volt, semmit nem tehettek. Mára megoldódott a probléma, kivitte tanyára a jószágokat. A Polgármesteri Hivatal szomszédságában bírkákat tartottak szabad tartásban, ezek meg bégettek, és büdösek is voltak, szintén az előző történet. A szomszédban vendégfogadással foglalkoztak (szállásadás) és a vendégek 2 nap múlva inkább elmentek.
Egy nagyon olcsó és egyszerű megoldás ha készítesz a ketrec alá egy kivehető tálcát. Ennek tökéletesen megfelel egy tetőlécből készített keret amire egy vastagabb nejlon fóliát, vagy kerti tó gumit szögelsz vékony léccel. Ennek a közepét ahol úgy is behasal a
nejlon ,ki kell lukasztani vagy olvasztani kb fél centi vastagságban hogy itt folyjon ki a pisi. Már csak egy 20-30 literes tölcsérrel ellátott ballont kell alá helyezni amibe bele folyik a nedű. Így jelentősen csökkenni fog a pisi szag, és a tálcát is elég 3-4 naponta kiüríteni egy zsákba vagy a komposztálóba.
Ez már hosszú évek óta nem így van. Az önkormányzatok már semmilyen módon nem korlátozhatják az állattartást, nem alkothatnak ilyen jellegű rendeleteket, megszűnt a hatáskörük, az összes korábbi önkormányzati rendelet hatályát veszítette, amik felsorolták, hogy milyen besorolási övezetekben milyen és mennyi állat tartható. Ez persze nem azt jelenti, hogy szabad a vásár, hiszen magasabb keret jogszabályok határozzák meg továbbra is, hogy hol lehet és hol nem állatot tartani. Egészségügyi, állatjóléti, járványügyi stb. törvények-rendeletek amik a másik oldalról közelítik meg a dolgot.
Pl. a panel erkélyén nem azért nem lehet tehenet tartani, mert azt tiltja az illetékes önkormányzat rendelete, hanem azért, mert ott nyilvánvalóan nincsenek biztosítva az állat életszükségleteinek megfelelő körülmények, nem megoldott a trágyaelvezetés-kezelés, stb.
A fenti esetnél maradva pl. ha érződik a húgyszag akkor a szomszéd belekapaszkodhat a hígtrágya nem megfelelő kezelésébe és kérhet birtokvédelmet. Aztán az ügy kimenetele nyilván erősen kérdéses, hiszen ki az aki megmondja, hogy egy állat mennyire lehet büdös, vagy pl. egy kutya naponta mennyit ugathat és mikortól birtoksértés?
Kertvárosban tartok nyulakat a kert végében egy nyitott fa ketrecben, taposórácson. Az új hátsó szomszéd panaszkodik, hogy érzi az állatok szagát. A pisi és a bogyók a földön lévő szénára érkeznek, ami az evéskor szintén folyamatosan hullik a földre - én ezt mélyalomnak hívom, bár nyilván nem teljesen az. Mit javasoltok, hogy csökkenjenek a szagok?
Sziasztok, ma egyik süldő 2kg-os nyulam, minden előjel nélkül elpusztult. Reggel mikor kimentem láttam hogy szét van esve. De szó szerint. Megpiszkáltam, akkor ugrott 2őt, de ugyanúgy hason szétesett. Mintha elengedett volna minden izma, ami benne van, szétestek az izmai, azt a látszatot keltette. És remeget. Kivettem azonnal, 2 óra múlva vége lett. Akkora volt mint egy hatalmas nyúl, de egész teste, nem a hasa, nem felfújódva volt az tuti. És ahogy mondtam, ez a legdurvább: szét volt esve... 10 éve nyulászkodom, ilyet nem láttam még. VAlakinek tipp?
Az egyik anyánk a múlthéten szerdán reggelre 10 kicsit fialt, ahogy átnéztük a fészket minden rendben volt, ma reggel az etés után éles visítás hallatszott a ketrecből. Egy kicsi a fészken kívűl volt és eléggé el volt maradva a többitől, úgy nézett ki mintha nem 6. napos lenne, hanem csak kb. 3. Jóval kisebb mint a többi és még a szőre sem látszik, éppen csak pelyhedzik. Visszatettem, de pár óra múlva ismét kint visított. A lányom úgy döntött megpróbálja felnevelni mert ahogy negfogta a kicsi elhallgatott és elezdte szopizni az úját. Próbáltuk az anya mellbimbójára tenni, rá is kapott egyből, de az anya 10-15mp.-nél tovább nem hagyta.
A dm-ben tudtunk venni cicattejet, de ez felnőtt macskának való, ezért kevetünk hozzá 20%-os főzőtejszint és pipettával pár cseppett adtunk neki, nagyon ügyesen szopizott.
Tudon, hogy jobb lenne megszabadulni tőle, de a gyermekem(16 éves) annyira lelkes. Hiába mondjuk neki, hogy lehet így is elpusztul, arra hivatkozik, hogy ha esélyt sem adunk neki akkor persze, de ha gondiskodunk róla akkor hátha. Korábban felnevelt 3 kidobott még csukott szemű kismacskát is.
Az lenne a kérdésem, hogy mit keverjünk még neki a kajához?
Kell-e neki is evés után a végbelét törölgetni mint a kismacskának?
Segítséget szerernék kérni. Egy éves törpenyusziknál azt vettem észre, hogy egyik napról a másikra megsérültek a lábujjaik, mintha leszakadt volna az utolsó ujjperc. Két nőstény nyúl, testvérek eddig is egy ketrecben laktak, korábban nem bántották egymást, viszont azt megfigyeltem már, hogy néha az egyik hágja a másikat, mindig ugyan az. Lehetséges, hogy egymást bántották! Amelyik hágta a másikat annak több ujja is séruült, de a másik sem sértetlen. Vagy valami más férhetett hozzájuk? A ketrec alja részben rácsozott, de magas lábakon áll szabadban. Valaki találkozott már hasonlóval? Mit lehetne tenni? Azóta külön helyen vannak. Megpróbálhatom őket újra összeengedni?köszönöm előre is! 2 és fél éves kisfiam nyulai imádja őket, minden nap simogatja őket. Nem értjük mi történhetett.
Üdv! Én ajánlom az 1x1cm-es ponthegesztett hálót. A nyuszi sem rág kifelé és a nyuszikra veszélyes emlősök se jönnek be rajta. A hálón kívül pedig visszapótolni a hiányzó elemeket, valamint ha télen, szélben, fagyban kint lesz akkor még valami szigetelőanyag sem árt.
Üdv! Segítséget szeretnék kérni. Szereztem egy eléggé leharcolt többfakkos ketrecet, azonban néhol hiányzik a hátfal. Mit érdemes venni, milyen fém hálót, térrácsot, egyebet? Előre is köszönöm! Csaba (az udvaron lenne, tehát nem épületben)
Van egy törpe nyulam aminek a homokára nem akar visszanőni a szőr. Ketten voltak a ketrecben egy oroszlán fejű társával már hónapok óta. Az oroszlánfejű kicsit lerendezte mire észrevettem (a sok munkám miatt nem én láttam el pár hétig) hágta is, pedig mindkettő szuka. A két oldaláró sávban kihullott a szőr megba homlokáról is. Különtettem, azóta visszanőtt mindenhova a szőr, de a homlokára nem akar. Mi lehet a gond?
