Attól függ,hogy kik készítika térképeket.Elég érdekes dolgokat lehet akkor látni rajtuk.
A hunokat nem irtják ki, visszavonulnak keletre, és az Írnik által alapított Onogur-Bolgár birodalom részévé válnak nagyrészt.
Jelentős részük csatlakozik az avarokhoz, (uar ,hunni törzsek) ill. Kovrat onogur birodalmának felbomlásakor a népesség egy része szétrajzik.Ezek között nagy számban sejtek hun leszármazottakat,csak már nem ezen a néven.
A magyar honfoglalók jelentős része onogur volt, így a hun leszármazottak visszatértek a KM-be.(a hun és az onogur nem azonos, de közel állnak egymáshoz)
A gepidák meg itt maradtak.Ha nyelvükben nem is, de mint leszármazók megélhették a honfoglalást.( a másodikat) :))
A gepidákra visszatérve Fehér M. Jenő is megemlíti az Avar kincsek nyomában c. könyvében, hogy az Avar Birodalom részeként, vazallusi kötelékben a kagánátus részére folytatták az erdélyi ezüst és aranybányászatot..
Persze Árpádék sem hagytak olyan rengeteg sírt maguk után.Úgy tudom, hogy keveslik a régészek:)
Miután a rómaiiak feladták Dáciát a KM-ben élő jazigok között belháború robbant ki.
Ez felmorzsolta az erejüket.
László Gyula megkockáztatja azt a feltevést, hogy mégsem enyésztek el,hanem a szarmaták egy része megélhette az avar kort is, sőt talán át is vészelte azt.
Ha ez a feltevés igaz, ez megmagyarázza a nagy számú leletanyagot.
Te mekkora jazig népességre gondolsz? A Jazig egy törzs volt, és a roxolánok is.
Mind a kettő szarmata./ bár időben kb. annyit voltak itt mint az avarok:) /
A tegnapit kicsit pontosítanám, mert sok helyen nem igazán fogalmaztam pontosan, és nem szeretném,ha butaság sülne ki belőle.
A gepidák már 269 körül megjelennnek a Felső-Tisza vidékén,és sokáig (szerintem a honfoglalásunkig ha nem is nyelvileg) itt is maradnak, ill. olvadnak be más népekbe.
A gepidák jelentőségét nem hangsúlyozák ki eléggé, pedig legalább olyan jelentős itt ,mint a gótok,csak ők nem mentek tovább nyugatnak.
Az ellátási gondoknál nem a hunokra gondoltam. A keleti nomád népeknek nem okozott gondot az ellátásuk,ahogy Te is pontosan leírtad. Én a germánokra, és a többi nem lovas nomád népre értettem.
A germán királyságok alatt inkább törzsfőket értek, hiszen így szerepelnek a leírásokban.Természetesen, csak a későbbiekben váltak igazi királyságokká.
Igaz, hogy ebben élen jártak a gótok, és a gepidák.
A törzsfőt(királyt) választják a harcosok gyűlésében. Neki kell a legbátrabbnak lenni, és az első sorban harcolni.Nem véletlen, hogy sok királyuk (törzsfő) esik el a harcokban.
Annyival egészíteném ki,hogy a vazallusi hűséget még túszok szedésével is erősítették.Általában a vezér közeli hozzátartozója volt vendég.De ez nem csak az álárendelteknél volt így, hanem szövetségesi rendszerben is .Lásd Attila is volt túsz a rómaiaknál(Nyugati) és később Korvat onogur kagán is Bizáncban.
Nem igazán foglalkoztam a témával, de a Kárpát medencében lévő germánok nem foglalták el Pannoniát. A többi rész ekkor már régen nem római terület.(itt az erdélyi részt értem.) Rómának a fontos az volt, hogy a határait germánik ne háborgassák.
Én is úgy tudom, hogy a germánok csak a hunok előtt kényszerből nyomuló népek egyike, akik azért érintik SAVARIAt is...
A gepidák voltak akkor itt tartósan,komolyabb germán betelepülés csak a hun uralom után történt.
A gepida királyság még az avarok idején is mint vazallusi kötelék létezett.
Korábban még a kvádokról beszélhetünk, akik a inkább a felvidéken laktak, míg a jazigok(szarmaták) a Duna-Tisza közén éltek. Nagy tömegekről nem igazán beszélhetünk velük kapcsolatban, inkább törzsekről,akik max. 10 ezer harcost tudnak kiállítani.Ez abban a korban soknak számított.Százezres seregek eltartása megfelelő hadtáp nélkül a gyéren lakott területeken kétséges.
Ha ez utolsó mondatban a hunokra célzol--- kihagyva most a létszámot---- , hadtörténeti vizsgálatok szerint a lovas-nomád/félnomád harcosok előnye éppen abban állt a nyugati harcosokkal (1 harcos / 4 kiszolgáló ) szemben, hogy az 1 ló/1 lovas önellátó életforma mindig is megmaradt az 1000-1500 km-es távon (tervezett ütközet esetén pótlovakkal, egyéb támogatásokkal) , ez adta a nehézfegyverzetbeli hiányosságuk ellensúlyozásaként a gyorsaságukat.... Ilyen esetben pedig élelem szempontjából is önellátónak kellett lennie a harcosnak mind magát, mind a lovát illetően.....
A germánok királyságokban éltek már ekkor is, de a fegyelem nem volt rájuk jellemző.
Gondolom itt elsősorban a gótokra gondolsz..
A lovas nomád népekre jellemző volt, hogy amennyiben elismerték egy másik törzs hatalmaát, akkor békében élhettek,legfeljebb a vezetők változtak meg.:)
A magam részéről ezt nevezem steppei FÖNNHATÓSÁGI ( authority) kapcsolatnak ( amolyan maffiás ízű védelmi pénz és egyebek...), szemben mondjuk a NAGY SÁNDOR féle vagy a RÓMAIAK , FRANKok stb. BEOLVASZTÓ politikájával szemben.. ( Gyakorlatilag a steppei megoldás azért olyan, amilyen, mert akkora méretekben technikailag csak így lehet megoldani. Ha belegondolunk abba,. hogy a Szkíták óta ---és ki tudja előttük mióta ---- talán a magyarokig, vagy inkább a mongolokig bezáróan potom 2000 éven át müködött a steppéken....., szemben a 13 évig tartó Nagy Sándorral, vagy az 500 évig fönnálló Római Birodalommal szemben )
Így elegendő volt a hódító nem a helyszinen lévő katonai ereje.
Így igaz, a hódítás TECHNIKAI formája dönti el a katonai erőt ... ( ha bekebelező, akkor folyamatos jelenlét és nyomás szükséges, ha csak FÖNNHATÓSÁGI , akkor csak az erő kimutatása...)
A meghódítottak a támadó ék élére kerültek,és az ő erejük is növelte a hódítóét.
Így igaz. "vazallusi" szerepkör..
A korabeli írások túlzóak,így katonai létszámra nem igazán szeretnék tippelni.
A hunok és általában a steppei népek ( ahogy a magyarok is) TÖMÉNYben számoltak, ami 10000-es számot jelentett, de ez, ahogy a mai hadseregek esetén is igaz, lehet kevesebb vagy több is... (békeidő --- általános hadrafoghatóság--- harci készültség --- tartalékosok bevetése)
Róma viszont katonailag főleg a zsoldosok miatt ekkor már gyenge.Főleg a hunokhoz képest.
Mint Nagy Sándor példája is mutatja, attól az időtől kezdve, ahogy a Birodalom mérete megkívánja, hogy idegen zsoldosok is részt vállalhassanak a katonai akciókban, az eredeti hadsereg szerepe fokozatosan háttérbe szorul, így az ambiciózus zsoldosok előtt megnyílik az út a magasabb pozíciók elnyerésére...Ez belső rivalizásához vezet. Róma esetén is láthatjuk, hogy a hanyatló világhatalom már a Kr.u.193-ban afrikai berber származású vezért a párthusokon aratott győzelme után is képes császárrá kikiáltani ( Septimus Severus) .
Nem igazán foglalkoztam a témával, de a Kárpát medencében lévő germánok nem foglalták el Pannoniát. A többi rész ekkor már régen nem római terület.(itt az erdélyi részt értem.) Rómának a fontos az volt, hogy a határait germánik ne háborgassák.
A gepidák voltak akkor itt tartósan,komolyabb germán betelepülés csak a hun uralom után történt.
Korábban még a kvádokról beszélhetünk, akik a inkább a felvidéken laktak, míg a jazigok(szarmaták) a Duna-Tisza közén éltek. Nagy tömegekről nem igazán beszélhetünk velük kapcsolatban, inkább törzsekről,akik max. 10 ezer harcost tudnak kiállítani.Ez abban a korban soknak számított.Százezres seregek eltartása megfelelő hadtáp nélkül a gyéren lakott területeken kétséges.
A germánok királyságokban éltek már ekkor is, de a fegyelem nem volt rájuk jellemző.
A lovas nomád népekre jellemző volt, hogy amennyiben elismerték egy másik törzs hatalmaát, akkor békében élhettek,legfeljebb a vezetők változtak meg.:)
Így elegendő volt a hódító nem a helyszinen lévő katonai ereje.
A meghódítottak a támadó ék élére kerültek,és az ő erejük is növelte a hódítóét.
A korabeli írások túlzóak,így katonai létszámra nem igazán szeretnék tippelni.
Róma viszont katonailag főleg a zsoldosok miatt ekkor már gyenge.Főleg a hunokhoz képest.
ProfitOrientalt_Nyugdíjas gondolatát is bevonva van-e római információ akár Pannóniában létező (szervezett) germán királyságról , illetve ezek és a rómaiak közti esetleges szerződésekről ? Mekkora az a katonai létszám, amely végigsöpörve ---és menetközbeni területet is fönnhatósága alatt tartván ---- képes az útjában tartózkodó népeket mind a KM felé nyomni, amikor azok legtöbbje maga is nomád/félnomád harcos népség ?
Mekkora az a haderő, amely miatt---mégha más helyeken is szakad a Birodalom ---- a rómaiak záros időn belül SZERZŐDÉSben adják át a hunoknak Pannóniát ? ( esetleg számításból tették volna ?, elvégre ezidőtájt már több hun csapat is zsoldosként szolgált a rómaiaknál, nemegyszer a császári testőrségben...)
Vajon mi lehet az ukrán mű gepida mű kincs csempésszel?
Továbbra is Mosonmagyarovárott tartják börtönben, és a régészek múzeológusok GDP-t növelő tevékenység adójából látják el? Mikor lesz a beígért kiállítás?
Például azt, hogy a gepidák sztem egy bizonytalan létü germán nép a régi Erdély területén...és a honfoglalás nem sima bevonulás volt...és a harc nem a feltételezett szlávokkal folyt, hanem az öshonos egynyelvü néppel...Álmos meggyilkolása érdekes momentum...Ezt csak ugy ide írtam, bármit lehet írni ide:)))
A másik élményem egy éppen akkor folyamatban lévő régészeti feltáráshoz kapcsolódik. Forró nyári nap volt, amikor - ő öltönyben, nyakkendőben, mi rövid ujjúban, rövidnadrágban - egy éppen újult erővel folyó ásatáshoz vitt el minket. A feltárás vezetője, aki történetesen korábban maga is Hahn tanítványa volt, megérkezésünkkor büszkén mutatta az aznapi szenzációt, egy sírkövet. Majd hozzátette, hogy sajnos egyelőre nem tudják értelmezni a rajta lévő szöveget, mert az annyira piszkos, túl sok rövidítést véstek a kőbe, ráadásul elmosódottak bizonyos szövegrészek is. Hahn felvette az olvasószemüvegét, nézte egy kis ideig a követ, majd közölte, hogy az egy felszabadított gepida rabszolga sírköve, és pontosan ezt és ezt tartalmazza a felirat, vagyis így és így lehet a rövidítéseket feloldani. Nyíltszíni taps tört ki a forró kövek között, de ő szerényen elutasított mindenféle gratulációnkat azzal, hogy csak a saját hipotézisét adta elő, és az ő tudós kollégája - aki volt talán 35 éves is - bizonyára pontosítja majd az általa elmondottakat."
Hun nép sosem élt a KM-ben, ún. hegemóniájuk arra értendő, hogy az itt élő germán királyok és népük barbár szokás szerint elismerte a hun felsőbbséégét. Ez akkoriban tiszteletben is tartották mindaaddig, amíg új uralkodót nem választottak. Hun jelenlét katonai táborokat jelentett, nagyjából olyan módon ahogy a szovjetek vagy utóbbi időben az amerikaiak itt állomásoznak. Attila halálakor azonban hirtelen megváltoztak az erőviszonyok, addigra a hun elit annyira összekeveredett a germánokkal, hogy az alkirályok összevesztek az utódláson. Hirtelen kiderült hogy a király meztelen, a hunoknak már nincs valós erejük a térségben. Attila vegyesházasságokból származó fiait egyedül a germán szkírek támogatták a többi germán csoport ellen, de vereséget szenvedtek. 454 után keleten a gepidák, dny-on a keleti gótok kezébe került a hatalom a KM-ben.
