"Nyugtassál meg! Hány diák lehetett a párizsi egyetemen akkoriban? Voltak-e tantermek, vagy a Szajna szigetén rakosgatták, szerkesztették kötetbe munkáikat a nebulók..."
"The origins of the earliest universities are obscure.
The University of Bologna seems to have evolved from an eleventh-century center for the study of Roman law. Irnerius its most distinguished teacher, attracted students from all over Europe. The University of Paris grew out of the schools originally situated on the Ile de la Cité, around the Cathedral of Notre Dame, but began to achieve its independence when teachers and students withdrew to the left bank of the Seine River, to the Street of Straw, in the near vicinity of the Church of St. Genevieve. Oxford was allegedly founded by a group of scholars who seceded from Paris. Cambridge, in turn, by a group that seceded from Oxford. The first university to be founded by a secular ruler was Naples. Frederick II, King of Sicily and Germany and Emperor of the Holy Roman Empire, wanted trained judges and other administrators. He organized the university to provide the essential training.
(...)
Paris was the great center for theology. Control by the masters of the license to teach was not won without a struggle in the emerging universities. In Paris, when the schools had clustered around Notre Dame on the Ile de la Cite, the chancellor of the cathedral controlled the licensing.
(...)
The king conferred a charter on the masters and scholars in 1200 protecting them in relation to the townsmen. The pope, by a bull of 1231, often called the Magna Charta of the universities, insured their right to control examinations and licensing of teachers."
"Colleges" (groups of students living together for protection and convenience in getting food and lodging) were first founded in Paris in the late twelfth century. The most famous college in Paris was the Sorbonne, founded about 1257. By this time there were minute rules regulating eating habits, dress and relationships between the sexes. No women were allowed in private rooms."
Látod, a Szent Genovéva templom körül csoportosultak az iskolák. Éppen onnan vannak a lejjebb idézett levelek III. Béla királynak és a meghalt diák szüleinek.
Éppen a szóban forgó időben alakultak az első kollégiumok.
"A párizsi egyetem megalakulását például ahhoz az eseményhez kötik, amikor 1212-ben a párizsi tanulóközösség királyi védelem alá került, noha ott már a 12. században is olyan szintű oktatás folyt, amely messziről is vonzott diákokat. Az egyetem létrejöttének folyamata azonban csak az 1231. évi pápai megerősítéssel ért véget."
Ezen a Histamenonon nomismatán vérzett el Theophanes nálam.
Hagyományosan AD 813-ban fejezi be művét, miközben a 6209-es évnél (709 vagy 717 izlés szerint) 3000 arany Nomismatát említ lazán.
A könyv kiadója a gráci egyetemről Endre v. Ivánka professzor, 1957.
Mint már írtam ez a Theo anyai nagybátyja Bíborbanszületett Konstantinnak. DAI 22. fej. vége.
Wenzel Gusztáv 1860-ban még nem ismeri Makkai leveleit.
Nem a márka a fontos, hanem az aranypénz és utána a solidus említése. Akkoriban "Histamenon nomisma" dukált már 1025 óta...
"Egy márka ezüstöt, egy aranypénzzel és öt solidussal... egy fehér ló..."
Nagyon hálásak vagyunk Makkai Lászlónak, hogy ilyen jól beazonosította a deák szüleinek és a királynak szánt levelet. Remélhetőleg időben meg is érkeztek Magyarországra...
P.S. Az első Európai aranypénz nem sokkal előzte meg a magyar aranyforintot. De nem feltételezem, hogy itália pénzt küldtek volna Magyarországról.
Tehát a datalás 1325 után(C.N.H.II.1, Károly Róbert)
Itt van két párizsi levél. (Mellesleg a "márkát" is emlegeti az egyik).
Humanista hamisítványok lehetnek. Marha nagy igény lehetett akkortájt ilyen levelekre, amikben se birtok, se dicsőség.
István, a párizsi Szent Genovéva apátja III. Béla királyhoz (1177-1192 között)
Magyarország nagynemességû királyának, B(élá)nak, István, kit Szent Genovéva apátjának mondanak, és ugyanazon egyház egész alázatos konventje.
A hozzánk érkezõk nyilvánvaló közléseibõl megértettük, hogy az igazságosságot kedvelitek, és ápoljátok az igazságot. Ez, ami országlástokat a magasba emeli, ez fejedelemkedéstek dicsõsége. Innét van, hogy Kitûnõségteknek tudtára akarjuk adni, hogy a jóemlékezetû ifjú Bethlehem, ki minálunk az Úrban nyugoszik, szent gyónás után, mint mindenek tudják, katolikus hitben, hitelezõk és jótállók vádja és panasza nélkül, egyházunkban eltemettetett. De midõn ugyanezen oknál fogva, a minap szüleitõl követek érkeztek hozzánk, szorgalmatosan megtudakoltattuk, ha valamely adóssággal akár kereszténynél, akár zsidónál, itt Párizsban, nem tartozott-e? Mintegy tíz napig tartott e tudakolózás, de senki nem találtatott, ki akár elsõdlegesen, akár másodsorban a felül mondott ifjút adósának mondotta volna. Az elõbb mondott követek is késznek mutatkoztak fizetni, ha valaki azt állítaná, hogy neki tartozott. Mindezeknél jelen voltak országotokból e klerikusok: Jakab, Mihály és Adorján. Szentségtek éljen egészségben s országa az Úr elõtt erõsbödjék.
István, a párizsi Szent Genovéva apátja Bethlehem deák szüleihez (1177-1192 között)
L.-nek és Christianának, feleségének üdvöt és az imádságokban gyakori megemlékezést.
Nem kell hogy szomorkodjatok fiatok, a jó emlékezetû Bethlehem miatt, miként azok, kiknek reményük nincs, mert a szent bûnvallásban, katolikus hitben, a közös reménységben és nem színlelt szeretetben ajánlotta lelkét az Úr kezébe. Egyházunkban klerikusok és laikusok hívõ sokasága jelenlétében, mise végeztével, felajánlván érette az életadó áldozatot, temették el. Némelyek szóbeszéde nyomán, kikrõl azután megtudtuk, hogy hamisak, eljöttek ugyan hozzánk követeitek, de mint mondottuk, mindabból semmit sem találtak igaznak. Miután tíz napon át szorgosan tudakoztattunk, sem keresztény, sem zsidó nem jelentkezett, ki elõbb mondott fiatokat valamely adóssággal neki kötelezettnek mondotta volna. Ezt láttuk, ezt tanúsítjuk. Egyebekben naponként és bõségesen mondunk köszönetet nektek jótéteményeitekért, hogy elõbbi ajándékaitokat most még másokkal tetézitek. Elhozták Ájtatosságtok ajándékait: két selyem misemondó ruhát, egy zászlót és egy márka ezüstöt, egy arany pénzzel és öt solidussal, és még bõkezûen egy fehér lovat is felajánlottak, hogy azzal építkezésünkhöz követ szállíttassunk. Isten fizessen meg Nektek az örök életben, és oly nagy jótéteményekért tegyen jót Veletek mindörökké. Éljetek egészségben.
Forrás:
Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század
Szerkesztette: Makkai László - Mezey László.28-29. sz. levél
Gondolat Kiadó, Budapest, 1960, 114-115. o.
