"Az ankarai templom óta semmin sem tudok meglepődni."
Légyszi segíts visszakeresni, melyik topikban tanítgattál, és mikor. Meg nézném mégegyszer... Létezik-e valamilyen hivatalos magyar fordítása?
Keresés közben belebotlottam Tacitus 160. hozzászólásodba. [Hieronymus]
"Én is elkeztem elképedni, de aztán meglett a magyarázat. A sok hamisításban annyira összezavarodott minden, hogy a kutatók kénytelenek visszafelé datálni anyagaikat, személyeiket."
Na látod, abban biztos voltam, hogy megtalálod a magyarázatot. :)
Az ankarai templom óta semmin sem tudok meglepődni. :)
Liviust azért ne keverd Tacitussal. Legalább 200 évvel megelőzi. Ha jól tudom a 12. vagya 13. századot szokták Ovidius évszázadának is emliteni. [Újrafelfedezték...]
Pierre Dubois nevét hallottad már valahol?
Semmi különös, csak akkoriban élt ő is.
Egyébként csodálom, hogy nem hallottál a 12. századi reneszánszról... [net, Somfai Anna]
Én is elkeztem elképedni, de aztán meglett a magyarázat. A sok hamisításban annyira összezavarodott minden, hogy a kutatók kénytelenek visszafelé datálni anyagaikat, személyeiket.
Egy példát ajánlanak figyelmedbe;
Francis Bacon, aki megalkotja a 300 évvel korábbi Roger Bacont.[1220-1300] Itt jött be a képbe Hieronimus de Esculo, aki a ferencesrendiek főnőkeként kikésziti ezt a tiszteletbeli oxfordi egyetemi tanárt. Megsemmisítik írásait, pl. az Opus Maiust, és ennek ellenére fennmaradt...
"Egy egész sor olyan nagyszerű ötlet és gondolat van benne mely csak két-háromszáz évvel később ment teljesedésbe és amely jellemezte azt a korszakot, amelyet később renaissancenak neveztek. ...új naptárat dolgoz ki, melyet azonban betiltottak... a puskaporról pontosan megírja, hogy kell összeállítani...hogyan kell a becsületesen kutató tudósnak dolgoznia... a tapasztalat a legfontosabb... csak a kísérletek segítségével lehet a kémiában és a fizikában értékes felfedezéseket tenni."
...arra a következtetésre juttatta Bacont, hogy a skolasztika addigi spekulativ rendszere helyett... a természetből kell kiindulni... a megfigyelésnek és a kisérletezésnek kell a tudás alapját képezni... FRANCIST...
"Aki ezt szervezte, úgy hívták hogy IV. Miklós [1288-1292 között pápa] Művésznevén Hieronymus, amelyet manapság rettentően titkolnak. A neten egyetlen találat utalt rá.
Szóval ő volt személyesen a 4. századi Szent Jeromos, aki rendbeszedte az egyházi kronológiát, és aszerint számoljuk ma is az időt.
Szívén viselte olyan pogány írók személyi adatait, mint Ovidius és Livius. Bekerültek az egyházi kronológiába... "
De honnan tudhatott róluk 1290-ben, amikor később találták ki őket a humanisták? :)
Először bizonyítsd be, hogy ki látta 1509 előtt a DAI kéziratot, majd utána rátérhetünk az örmény Mózesek meséire is. Nagy divat volt a 14. században örmény kéziratokkak hitelesíteni 3-4. századi görög szerzőket. [Euszebiusz kronológiája]
Arra képesek voltak, hogy egy évvel eltolták a kronológiát,(örményül) és mint eltérést eszi azóta is a tudomány.
Aki ezt szervezte, úgy hívták hogy IV. Miklós [1288-1292 között pápa]
Művésznevén Hieronymus, amelyet manapság rettentően titkolnak. A neten egyetlen találat utalt rá.
Szóval ő volt személyesen a 4. századi Szent Jeromos, aki rendbeszedte az egyházi kronológiát, és aszerint számoljuk ma is az időt.
Szívén viselte olyan pogány írók személyi adatait, mint Ovidius és Livius. Bekerültek az egyházi kronológiába...
Jó ez az erőlködés neked?
"Vagyis Basielost említik császárként.
K7 nemlétező nagyapját."
Ezt meg honnan veszed?
Én többször elmeséltem, hogy 867-963 közötti időszak nem reális. A Basil et Konst érem 969 utánra datálandó. Az is mondtam, hogy a hamisítás kb 100 évet fog át, ezért teszik kínjukban a zsinatot 869-870 tájára. A történelemben a vadkan sztorit mindig megeszik.
Akkor azt is meséld el, hogy ZOÉ meddig élt? 914-919 között K7 mellett régens éremmel!!!
Basil I. egy Mihály utánra van kitalálva...
Mit látnak szemeim, 1041-ben előjön egy "újabb" ZOÉ mint Mihály özvegye...
Tudom, a ZOÉ ugyanolyan gyakori volt, mint a Konstantin...
Egy másik, az Örmények Története. Az ottani tatárjárásig (Batu kán) írja le a dolgokat Kirakos, a szerző, aki akkor élt.
Ebben:
(Szögletes zárójelben mai magyarázó megjegyzések)
"After the death of Smbat Bagratuni, the Armenians were ruled by his son Ashot [II, Erkat', 915/22-929] at the order of Emperor Romanus for eight years. This was seven years after the murder of his father. After Emperor Basil, Leo ruled, then Alexander. After him was Romanus [I, Lecapenus, 919-44]. He persecuted all the Armenian clerics and priests on Byzantine territory because they did not accept the doctrine of Chalcedon. [These clerics] came to Armenia in the days of Abas, son of Smbat, and founded the monasteries of Kamrjadzor and Kaputk'ar in the Arsharunik' district and the famous monastery called Horhomos and Dprevank' in the Shirak district. In the monastery called Sanahin [g84] they built a church in the name of the most holy Mother of God in the boundaries of the city of Lorhe. Because the priests were called "Horhomots"' priests, they named a monastery in Shirak Horhomots' monastery; and to this day it is called Horhomets'i monastery.
After Romanus, Constantine, the son of Leo ruled and then Romanus [II, 959-63] and after him Nicephorus and after him Kirhzhan (John I, Tzimisces, 969-76]."
Érdekes, ugye?
Ő is tud a "soha nem volt" Basilios, Leo, Konstantin császárokról.
A 8. zsinat Konstantinápolyban volt (4. KOnstantinápolyi zsinat) 869-870-ben.
Ennek a dokumentumából angolul:
"Definition Of The Holy And Universal Eighth Synod
The holy, great and universal synod, which was assembled by God's will and the favour of our divinely approved emperors Basil and Constantine, the holy friends of Christ, in this royal and divinely protected city and in the most famous church bearing the name of holy and great Wisdom, declared the following...."
Vagyis Basiliost említik császárként.
K7 nemlétező nagyapját. :)
Még tovább Anna Comnene a bíborszobáról, és arról, hogy két fiút pG-nek neveztek, mert apjuk trónraemelkedése után születtek és hogy miért hívták bíborszobának:
"Of this same opinion [170] were also Nicephorus and Leo, the two sons of the Emperor Diogenes, who were born to him in the purple room after his elevation to the throne and were consequently styled " Porphyrogeniti." This purple room was a certain building in the palace shaped as a complete square from its base to the spring of the roof, which ended in a pyramid; it looked out upon the sea and the harbour where the stone oxen and lions stand. The floor of this room was paved with marbles and the walls were panelled with it but not with ordinary sorts nor even with the more expensive sorts which are fairly easy to procure, but with the marble which the earlier Emperors had carried away from Rome. And this marble is, roughly speaking, purple all over except for spots like white sand sprinkled over it. It is from this marble, I imagine, that our ancestors called the room " purple.""
"pedig a MAGYAR HIV.POZTUD. képviselői, ha sarokba szorítják őket azt mesélik, hogy a bizánci anyák a biborszoba felé futnak, ha rájuk jön a szülési fájdalom. Magyarul, minden császár bíborbanszületett... (mármint a bíborszobában)"
Úgy látszik, hogy Anna Comnene is a magyar HIV.POZ.TUD. uszályába került:
"The Emperor, as related above, returned to the capital in triumph with the Latins from Count Bryennius' army who had deserted to him on the first of December in the seventh Indiction. He found his wife in the pangs of childbirth in the room which had of old been set apart for the Empresses' confinements, our forefathers called it the'purple' room, and from it the name 'Porphyrogeniti' has become current in the world."
II. K., Porphyrogennetos bizánci császár (912-959), Bölcs VI. Leo császár fia, szül. 905., megh. 959 nov. 9. Először anyja, Zoë gyámsága alatt állott, azután az örmény származású Lekapenos Romanos tábornok befolyása alá került, ki 919. társcsászárnak kiálltatta ki magát és leányát, Helenát nőül adta K. -hoz. 944-ben végre Romanost saját fiai buktatták meg, mire K. 945 ezeket is kizárta a hatalomból s egyedül kezdett uralkodni. A nyugalmat kedvelő császár egészen a tudományoknak és irodalomnak szentelte életét. Kivonatokat készített régibb írók műveiből s hivatalos jelentések alapján több eredeti művet írt, melyekben becses statisztikai, földrajzi és néprajzi adatokat közölt a bizánci birodalomról és az azt környező népekről. Nemzetünk történetére nézve különösen fontosak és egyedüliek a honfoglalást megelőző korból való adatai. Fontosabb művei: De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról), mely a bizánci birodalommal határos szláv, török és egyéb népek X. sz. -i pontos földrajzi leírását tartalmazza. Ezen munkájának 3-4., 8., 10., 13., 37-42 és 51. fejezetei szólnak a magyarok lebediai és etelközi tartózkodásáról. Kiadta először J. Meursius (Lugduni Batavorum 1611 és 1617). A nemzetünkre vonatkozó fejezeteket magyarra fordította Szabó Károly (Magy. Akad. Értesítő 1860). Másik nevezetes munkája: De caerimoniis aulae Byzantinae (A bizánci udvar szertartásairól), kultúrtörténetileg rendkívül becses, mert hű és részletes képét adja a bizánci udvar fényes és aprólékes szertartásokra épített életének. Ebben is vannak magyar vonatkozások. De praefecturis (Peri thematón) c. munkájában a bizánci birodalom kormányzati statisztikáját közli, de Justinianus idejéből. A követségekről írt munkája a bizánci külső politika megismerésének szempontjából érdekes. K. összes munkái a Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae c. gyüjteményben jelentek meg (Bonn 1829, 1830 és 1840). A hazánk történetére vonatkozó részletek legjobb kiadása és fordítása Marczali Henriktől jelent meg: A magyar honfoglalás kútfői (Budapest 1900) és A magyar történet kútfőinek kézi könyve (u. o. 1902) c. forrásgyüjteményekben.
"Na mikor?"
A DAI esetében az editio princeps 1611. (A "V" Vatikáni kéziratról, amelyet állítólag 1509-ben Korfun(!!!) másoltak.
Olyan igazi nyugalmas kultúrhelynek képzelem el az akkori Korfút a nagy török terjeszkedés idején...
Nem hinném, hogy a törökök keze benne lehetett, mert a turkok "hét hordája" nem egy pozitivum nekik...
A "mieink" a kezeiket dörzsölgetve örülnek, végre itt egy szavahihető kortárs-kartács! Jól megmondta az igazságot ezeknek a mélymagyaroknak, akik igazából finnugorul beszélő turkok. A császár ne tudta volna? Úgyan kérem...
Melyik volt előbb? A három Villani Krónikája, vagy a turkokról megemlékező Taktika?
"A XIV. századi magyar harcmodorra nézve igen részletes leirást kapunk a Villani Máté krónikájából, aki kor és szemtanú... Nagy Lajos király 1356-ban olaszok ellen...Villani-adta leírása hajszálig egyezik Bölcs Leónak a honfoglalókról adott jellemzésével... Mintha a IX. századi régi híres brentai csatát látnók megismétlődni, bár kisebb méretekben - négy és félszáz év múlva Treviso mellett:
ugyanaz a fényesen bevált hadicsel, az ellenségnek orránál fogva vezetése a katasztrófa színhelyére, a visszafordulásokkal tarkított visszavonulás oda, hol a kelepce már fel volt állítva s aztán bekerítése és megsemmisítése a gyanútlan ellenségnek."
Darkó Jenő: A magyar huszárság története, Pécs 1937.
Nem harcolt volna Nagy Lajos 1356-ban Itáliában? Villani Liudprandtól ollózta a brentai csatát? Meg Bölcs Leótól a magyar taktikát, és a fegyver leírást? De akkor miért nem nevezi őket turkoknak/türköknek? Mindkét szerző úgyanis így becézi "eleinket"...
Nem tudom a feliratokat pontosan értelmezni, de van az érmek között olyan, ami Konstantin, (esetleg Bíborbanszületett Konstantin) nevét tartalmazza? Mert ha igen, akkor gondolom a létezése az írott forrásoktól független ténnyé válik.
Bátran nyissatok egy topikot az ankarai templomról, és biztatgassátok egymást. Itt azt kell bizonyítani, hogy a K7 létezett, és mikortól tudjuk, hogy létezett. Mint említettem Londonban Mommsen után azonosították érmeit...
Ja és mikor került elő a DAI, vagy Bölcs Leó korszakos műve, A Taktika...
Az ankarai polgárok mindig is híresek voltak arról, hogy hibátlanul tudtak klasszikus latinul és ógörögül, a helyi pasa pedig nagy mecénása volt Augustus emléke gondozásának.
Továbbá előre tudták, hogy egy humanista hamisító majd ki fogja találni a Germania szót és a Cimbereket, ezért előzékeny udvariasságból bevésték a templom falába ezeket, nehogy kényelmetlen magyarázkodásokra kényszerüljön szegény humanistánk.
De még ennél is tovább mentek a derék tuniszi muszlimok, akik Vergiliusra emlékezve megalkották a híres mozaikképet (költő két múzsával).
Hm. Azért az ankarai templom latin és görög feliratait készítőknek (ha hamisították), akkor vagy ismerniük kellett az 1300 évvel azelőtti ógörög, és császárkori latin nyelvemlékeket, vagy észrevenni, a nyelvezetből hogy hamisították. De ez utóbbi azért elég feltűnő lenne.
Tök mindegy mennyit raksz be, ha nincs ráírva, hogy VII. Konstantin, akkor nem ér semmit, ha meg rá lenne van írva, akkor az lenne a gyanús. :))
Már azt is megértük, hogy az ankarai templom Augustus tetteiről szóló latin és görög feliratait a török megszállás alatt levő utódok írták hálás emlékezetből kb. 1300 évvel Augustus után.
Különben nem tartható a "minden fennmaradt latin forrás humanista hamisítvány" elmélet. :)
