Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2004.11.30 0 0 71
( A hosszadalmas, találgatásokra épülő dínó-polémiát szemlélve arra a következtetésre jutottam, hogy az őslénytanhoz képest a politológia biztos egzaktabb, "tudományosabb" tudomány.:) )
Előzmény: mpd (70)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 70

Ja, majd elfelejtettem.

Az, hogy a dinók kihalása jócskán elhúzódott, még nem bizonyíték a meteor (irídium-kérdés félretéve) ellen.

Ugyanis elképzelhető az is, hogy a meteor több hónapig lebegő pora, a sötétség - kilőtt egy láncsszemet a táplálékláncból. Például, tegyük fel, kipusztultak bizonyos növényfajok, amelyek leveleivel táplálkoztak egyes növényevő dinók.

Lehetséges? Há'perszehogy.

Ezek nem találtak elég ennivalót, megpróbáltak átszokni másra, de lasacskán fogyadoztak. Emiatt a ragadozók is éheztek, pusztultak.

Elismerem ugyanakkor, hogy húszmillió év azért így is soknak tűnik - de hisz szívós jószágok voltak.

Előzmény: Pásztörperc (66)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 69

Irídium, nem irídium - meteorok persze mindig potyogtak. Az okosok aszongyák, a kihalás felé megtették az első lépéseket a dínók meteor nélkül is, a szokásos okokból: a fajok ki szoktak halni, utódfajok hátrahagyásával avagy anélkül. Kivételek vannak persze, kroki, a pókok stb.  Aztán egy nagyobbacska meteor rásegíthetett éppen: ha az egyedszám csökken, kevesebb külső hatás is elég.

Aztán meg a tápláléklánc. Elkezdtek beszállni a madarakká fejlődött dinók (szó szerint) és a kis éjszakai emlősszerű dinók (képletesen). Egy újabb lépcső a táplálékláncban alaposan megkavarja a dolgokat.

Példaképpen megemlítem, hogy egy oroszlánokat evő csúcsragadozónak egész Afrikában párszáz példánya élhetne csak, az meg kevés a fennmaradáshoz.

Előzmény: Pásztörperc (66)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 68
(Ez a teljes Alvarez-elmélet lényege -- mondom a kibicnek.)
Előzmény: sierra (67)
sierra Creative Commons License 2004.11.30 0 0 67
(((de Seki egy szót se szólt irídiumról, ha hihetek a szememnek))- mondta a kibic.)
Előzmény: Pásztörperc (66)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 66

Kedves Seki!

 

A biológiai részéről majd mpd felhomályosít, de az a meteor, ez szakmám.

 

Nomármost ezt sürgősen verd ki a fejedből! Irídiumből álló kozmikus testek nem léteznek, mert irídiumból álló kozmikus testek nem létezhetnek. Semmi ismeretlen tényező, meg majdani paradigmavltás, meg ilyesmi. mai ismerteink tökéletesen elégségesek annak kijelentésére, hogy ez lehetetlen.

 

Továbbá, mivel úgy balkézről azért a dinókról is hallottam egyet s mást, szögezzük le gyorsan, hogy:

 

a) a dinók "kihalása" többmillió (> 20 millió) évig tartott: el tudsz-e képzelni

aa) egy húsz millió évig keringő porfelhőt;

ab) egy ehhez nem alkalmazkodó bioszférát (beleértve a dinókat is)?

 

b) A "dinók" nem haltak ki, csak sok-sok fajuk: a dinók utódai a krokodilfélék a maguk másfél vérkörös keringésével és a madarak a maguk 2 vérkörével.

Előzmény: Seki Waker (64)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 65

Anyám, pátyúgass!

:-O

Mi a fityfene bizonyítja a dinók túlspecializálódását? És mit jelent ez egyáltalán?

Előzmény: Seki Waker (64)
Seki Waker Creative Commons License 2004.11.30 0 0 64

No akkor fussunk neki +1*

 

Miért is lyó az, ha nagy a genetikai kombinációk számossága egy fajon belül? Azért, mert ez növeli a faj túlélési esélyeit a váratlan, a most még nem létező evolóciós kíhívások esetében. A dinók rendkivűl sikeresek voltak, és többszáz millió évig ők jelentették a földi élet legmagasabbrendű formáját. De túlspecializálódtak, és elkülönülő fajokkal töltötték be az ökoszisztéma összes lehetséges helyét. Ugyanakkor kicsi volt az egyes dino-fajokon belüli genetikai változatosság, oszt mikor gyütt a meteor nyekk. Csak a madarak maradtak meg mutatóban. A patkánynál is primitívebb emlősökből meg vizsonylag hamar p/c, S.W. és  mds olvrárs lett, mert nagy volt a faj genetikai változatossága.

Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 63
Nagyon ügyesen kevered az elkülönülést a különbözőséggel, de ez megalapozatlan. Nem véletlenül boncolgattam hosszasan az elkülönülés mértékét.
Előzmény: Seki Waker (60)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 62
Jaja.
Előzmény: Pásztörperc (59)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 61
Nem mondok mást én sem.  De csak akkor MARAD MEG a változatosság, ha az elkülönült populációk is megmaradnak. Az a változatosság, amit említesz, pár (vagy párszor tíz) nemzedék alatt eltűnne - ha nem lenne utánpótlása, hogyúgymongyam. Mindazonáltal szívesen sétálnék egyet New Yorkban, akár a külvárosban is, egye fenyő.
Előzmény: Seki Waker (60)
Seki Waker Creative Commons License 2004.11.30 0 0 60

A faj szempontjából az elkülönült populációk a változatosság fenntartói.

 

Nem addig a. Az elkölönült populációk segítenek fenntartani azt a változatosságot, amely a populációkra nehezedő eltérő evolóciós nyomás miatt kialakult. Ugyanakkor  az eltérő polulációkból származó egyedek génálományának keveredése eredményeként nagyon megnő az egész faj genetikai változatossága. Ha nem hiszed sétálj egyet New York belvárosában.

Előzmény: mpd (47)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 59
A kevéssé változatosan sok okos ember (szinte) biztosan el fog hülyülni (a változatosság hiánya okán), a változatosan hülyékből meg akár okos is lehet (legalábbis volt már erre példa).
Előzmény: mpd (58)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 58

Ezt csak most láttam meg:

 

""No de miért jobb a változatosan sok hülye ember, mint a kevéssé változatosan sok okos?""

 

Egy populáció (vagy érthetünk fajt is ide) akkor rugalmas, ha jelen van benne a változatosság. Akkor tud alkalmazkodni.

Előzmény: sierra (34)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 57
Jöl megpörgettük a topikját, oszt ez a hála!
Előzmény: Pásztörperc (55)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 56

Nem is kérdés.

Üsd a Sekit!!!

Előzmény: Pásztörperc (55)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 55
Egyezzünk ki: mindennek Seki az oka (45).
Előzmény: mpd (54)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 54

BLÖFF!!!

(46)!!!!!!!!!!!!!!!!

Előzmény: Pásztörperc (53)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 53

OFF: jóvanna, ki folytatta itt??? (47)

 

(8-I)E

Előzmény: mpd (52)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 52
Ezér nyittam az új rovatot?!?!
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 51

Hát igen, mert a beavatkozásban viszont nem hiszek. A gyorsítást másként képzelem el. Nagyon nehéz, szó se róla, manapság elkülönülni, és a globalisták nem is engednék. De sokkal veszélyesebb az aktív beavatkozás, és fikarcnyi esélyét se látom, hogy politikai és gazdasági érdekektől függetleníteni lehetne.

Akkor inkább pusztuljunk együtt.

Előzmény: Pásztörperc (50)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 50
No, pont ehhez van szükség a tudományra: előrejelezni, aztán tervezni, és közben végig ellenőrizni. Amikor erre először utaltam, ki is tört a felháborodás rendesen...
Előzmény: mpd (49)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 49

Visszatérve az új fajok keletkezésére: talán ez az ember Nagy Lehetősége vagy éppen Nagy Bukása.

Mint tudjuk, minden faj kihalásra van ítélve.

Ha megakadályozzuk, hogy új faj(ok) képződjenek a Homo sapiens sap.-ből, akkor saját magunk alakítunk ki magunknak zsákutcát. Ha viszont engedjük, sőt, gyorsítjuk...

Ki tudja.

Előzmény: Pásztörperc (46)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 48
O.K.
Előzmény: mpd (47)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 47

Te Seki....

Lenyelem, amit gondoltam, és megpróbálom lefordítani neked, amit P/C írt. (Már, ha jól értettem, amit írt.)

A faj szempontjából az elkülönült populációk a változatosság fenntartói.

Az egyes populációkon belül  természetesen a változatosság szűkül, annál inkább, minél kisebb létszámúak.

Ha az összes populáció egybeolvad, szabad a génáramlás, akkor hosszú távon csökken a változatosság, mert az egész faj egy populációként viselkedik.

Ugyanaz a szelekciós nyomás fog mindenkire hatni, míg az elkülönült populációkra, a különböző környezet miatt, más-más.

És akkor még nem beszéltünk a mutációk megjelenéséről, fennmaradásuk feltételeiről.

Előzmény: Seki Waker (45)
Pásztörperc Creative Commons License 2004.11.30 0 0 46

Szóval, ha elkülönülő csoportokból áll a populáció, akkor van ugyebár csoporton belüli (belső) és csoportok közötti (külső) változékonyság. Minél erősebben különülnek el a csoportok, annál jobban nő a külső változékonyság. Minél kisebb az egyes csoportokban az egyedexáma, annál jobban csökken a belső változékonyság.  Alapos szegregáció új fajokat alakít (és akkor már nem beszéletünk közös populációról). Kell ehhez párszázezer-pármillió év: no, ez gyorsítható.

Előzmény: Seki Waker (45)
Seki Waker Creative Commons License 2004.11.30 0 0 45
Látod milyen nagy kár, hogy lógtál a biológia órákról? A változatosság a génkombinációk sokféleségét jelenti. A beltényészet viszont ez ellen hat.
Előzmény: mpd (43)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 44

Nem is tudom. Még egy kicsit orrolok Rád. :-))

De mi legyen a címe? Na mingyá kitalálok eggyet.

Előzmény: Pásztörperc (39)
mpd Creative Commons License 2004.11.30 0 0 43

""komoly kutatási kérdés lehetne, hogy a különböző társadalmi berendezkedések, politikai áramlatok hatnak-e az emberek genetikai változatosságára?""

 

El foglak keseríteni, de a langyos vizet már feltalálták.

Ha nem hatnának, az USA-ban már nem léteznének fekete bőrű emberek, Magyarországon meg cigányok (fenotípusos értelemben). De vallási alapú párválasztásról is tudunk, azt hiszem, ez sem újdonság :-))

A változatosságot éppenhogy az elkülönült populációk (csoportok, kasztok stb.)tartják fenn.

Szóval, igaz, amit írsz, csak pont fordítva.

Előzmény: Seki Waker (35)
Seki Waker Creative Commons License 2004.11.30 0 0 42

Szerintem ennél kicsivel egyszerűbb a helyzet. Minden tudomány történetében vannak adathalmozó korszakok. Darwin pl. Line és más lepkegyűjtők vállán (is) állt. Persze nem lenne rossz mindgyárt a mezőelméleti megközelítéssel kezdeni, de ez ugyi a politológiánál azért egy fokkal egzaktabb pszichológiában is zsákutcának bizonyult, bármennyire is olvasmányosak Kurt Levin művei. Szóval jobb hijján az adathalmozás is komoly tudomány, és erre a politológiában is van lehetőség.

 

Másrészt én az idén töltöttem be az 50-et :-)

Előzmény: pindiy (40)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!