További ötlet: Annak mennyi realitása lenne, hogy a Tisza-tó a személy menetvonalán és megállási rendjével elmegy Debrecenig? A személy szerelvénye - ha nem forog be más vonalra - 13.11-nél korábban nem indul vissza Debrecenből. Azt el nem tudom képzelni, hogy ne lehetne olyan menetvonalat találni, amin elküldhető Debrecenbe úgy, hogy időben odaérjen. Akár sebesként. De még akár szerelvényként közlekeddtetés sem kizárt. Vagy 9 perc túl szoros a gépcserére és nem lehet még pár percet kipréselni? És persze így a helyi utasok ia a Tisza-tó vonatot terhelnék, de nem hiszem, hogy olyan sokan lennének, hogy gondot okozna, legfeljebb +1 kocsi kell.
Akkor már az ellenirány is mehetne így, a Debrecenből 17.11-kor induló személy menne tovább Budapestre, úgy nézem beférne az Agria után. Így persze a közvetlen pesti kapcsolat egy órával későbbre kerül, de az szerintem nyáron nem olyan nagy baj, szerintem még jobb időfekvés is lenne.
Nyilván ennek is vanak hátrányi és ára, de a 36 perces várakozás annyira durva, hogy a kiváltására be kellene vállalni meredekeb dolgokat is.
Én 1998 és 2000 között sokat melóztam kiküldatésben Miskolcon.
Sopron,Szombathely,Cell felé a Tiszairól mindig a 6-ról indultak a gyorsok,sőt akkor volt a Miskolc-Prága közötti Slovan nemzetközi gyors,az is onnan indult meg oda érkezett.Az érkező hozta magával a Sopron-Ózd stokkot.Sőt a Bartók EC is oda érkezett meg onnan indult.
Vasúton logikát keresni? Nehezen, de találni. A vágányszámozás ősidőkre nyúlik vissza. A Keleti forgalombahelyezésekor elég volt az 5 csrnokvágány. Azután, ahogy a forgalom növekedett, már csak a külső részen bővíthettek. Először jött az egyik oldal, azután a másik. Viszont a két külső oldalnak nem adtak egyforma rendszert, mert akkor azt is kellett volna közölni, hogy a külső jobb, vagy külső baról indul. Valszeg ezért lett az egyik oldal számos, a másik oldal betűs. Az biztos, hogy az új 1-13-ig terjedő számozás bevezetése után egy ideig káosz volt, már csak abból is következtetek, hogy a helyes vágányiformáció birtokának megszerzéséhez elég gyakran felkopogtattak még a mozdonyra is.
A vágányhálózatban nem sok volt a változás, talán az egyik, hogy a csarnokban megszüntettek egy vágányt, hogy szélesebb peronokat nyerjenek, valamint a Kerepesi út melllett lett egy-két plusz vágány. Inkább nekünk volt nagy változás a tolatási mozgásoknál szinte az összes alkalmazott elnevezések (váltók, váltócsoportok, vágányok, vágánycsoportok) nevének megváltoztatása az új bizt.ber. üzembehelyezésével.
Valami rémlik, méghozzá, hogy a 20-as 30-as váltócsoportok cseréje zajlott? talán a 300-as körül is? Hajaj! A történések hosszabbodnak, a memóriám meg rövidül.
Részben erről hallottam meg tán az ózdi gyors is a 6 ról indult talán. Viszont az átépítés előtt másabb lehetett mert pl a Lillafüred Expressz a mai 9. vg helyén állt meg.
Mondjuk egy 1987 előtti vghálózati rajz sokat segítene az értelmezésen. Mert gondolom a százlábúig ugyan az volt a be ki haladó mint most csak a százlábútól a pá el yaudvar területén volt más
Köszönöm csak gondolom azért változtatták meg a peronelosztást mert az a és b érthetőbb mint a J és B nem? Mármint a tiszain.
A keletinél ezek a betű meg számos vágányok annyiban furcsa hogy sehogy nem vágom benne a logikát. A borsodiak gondolom akkor még bentről indultak nem? A csarnokból
A 90-es évek közepén volt pár hét/hónap, hogy a hatvaniak Zuglóból (Városliget elág.), a szolnokiak Józsefvárosból indultak. A vágányzár hosszáról és a Keletiben történt munkálatokról sajnos nincsenek emlékeim...
Sajnos ez nem jön be. Hátha valaki majd jobban emlékszik. (Már, mint a '90-es évek végére. de érzésem szerint olyan túl nagy nem lehetett, azt még látni lehetne.)
A Keletiben a '90-es évek vége körül mikor volt valami nagy felújítás? Gyerekkoromból rémlik, hogy mindenféle ledeszkázott részeken kellett, tökön-paszulyon átmenni.
Keleti: külső 1-2-3-4, csarnok 1-2-3-4-5, külső A, B, C, D. A Hangosbemondásnál minig végig mondta az egészet a félreérthetőség elkerülése végett, ha nem az 1-ről, vagy az A-ról indultunk. Tehát: Gy. vonat indul a külső három, egy-kettő, harmadik vágányról. Vagy sz.vonat indul (ide-oda ekkor) a külső D, A-B-C-D vágányól, vagy külső B, A-B vágányról, és az utolsót mindig hangsúlyosan mondta. Miskolc. A '90-es évektől a vonatok egyre rövidültek. Hol volt már az az idő, mikor még 15-18, stb. kocsikból álló szerelvényekkel mászkáltunk. Talán 93-ig volt vasárnap 13 kocsi az esti Hámor IC, és nem az elsőről, hanem a 6-ról indultunk. Azután az is eltünt. A Tiszai osztott peronjain pedig valamikor gyakran állt különböző irányokba közlekedő két vonat. Ezért találták ki az osztott peronrészt. Lehet, hogy csak pletyka , de hallottuk, hogy felújításnál az 1-2 és a 7-8 között váltók beépítésével jelzővel osztott vágány lesz, nem valósult meg a mai napig, csak a peronokra és egy-két kisebb dolgokra futotta.
Hali érdeklődnék tud valaki valamit hogy a keleti 1987 előtti vágánykiosztása hogy volt milyen logika alapján?
Illetve ha jól emlékszem talán 2002 Miskolc Tiszain a vágányszámozás nem úgy volt mint most hogy egy adott vágányszám és a b hanem pl 2J 2B volt. Ez mit takart miért változtatták meg? Érdekelne a 90-es évekből valakinek nincs tiszai falimenetrend táblája véletlenül? Fotón vagy valami?
A 80a lehetőségeit jól ismerőkhöz (hozzád is) szólt az eredeti kérdésem. A viszontkérdésed sugall egyfajta választ a részedről: hogy nem.
Akkor esetleg 8:10-es indulás a Keletiből? - Bármi jobb megoldás lenne, mint a 7:55-ös indulás, aztán 36 perc várakozás Füzesabonyban, miközben az ütem szerinti debreceni személlyel átszállással hamarabb el lehet jutni a Tisza-tó által vonat megcélzott területekre.
Ha akkor emiatt nem volt módosítva az 1-es és/vagy a 120a vonal menetrendje (emlékezetem szerint nem, tehát indulnia kellett a győri IC-nek és a szolnoki zónázónak is 15-kor), akkor a Keleti vonatkozásában megvan a válasz a "vállalható-e" kérdésre.
Akkor a következő amatőr kérdés: Akkor miért nem mehet el a személy idejében, megállási rendjével a Tisza tó?
1) ha nem Bz a személy akkor a két vonat egyesítve, Balmazig.
2) ha BZ, akkor mi lenne, ha a Tisza Tó menne Debrecenig, a személy idejében, majd a személy később, ütem feletti vonatként, Balmzújvárosig (a mostani Tiszató idejében). Majd, a Tisza tó Debrecenből vissza Balmazig a személy idejében, ott átszállás egy másik szerelvényre (a személyre, ami Balmazig ment és már odaért), Tisza tó marad a menetrendi indulásig, személy megy tovább.
Így a Tisza tó oda Debrecenig megy, vissza meg Balmazújtól.
A 108-as vonalon nem tud azonos irányba két vonat 10 perces időkülönbséggel közlekedni, mert hosszúak az állomásközök, és kevés a keresztezési hely. A 9:33-as ütemes indulás után a Füzesabonyból 10 óra körüli indulás és a 6632-vel Tiszafüreden történő keresztezés a következő lehetőség.
Azért nem vezették be, mert a miskolci vonalon a bal és a jobb vágány egy hosszú szakaszon nem azonos állapotú, és ebben az irányban sok lett volna a tartalékidő, ezért át lehetett tenni az indulás óra:25-re. Nem azért, mert nem is lehetett volna bevezetni.
