Szipolyka, sajnálom, hogy nem sikerült. Azóta mi a helyzet?
Én egy hónapja kezdtem fogyózni a megszokott kalóriaszámolós módszeremmel, és két kiló ment le azalatt. Közben kezembe került az első Norbi könyv, és úgy döntöttem, kipróbálom. A kísérlet megér 30 napot. Még 3-4 kilót kéne leadnom. Úgy érzem, nincs vesztenivalóm, ha nem fogyok tőle, hát nem fogyok, mi van akkor? Ha meg beválik... :)))
Az első két nap eredményéről nem tudok értelmeset mondani, mert pont két napja elkapott egy alapos takonykór, és nem tudom eldönteni, a diéta, vagy a betegség hatása, hogy egy gombóc van a gyomromban amitől nem vagyok éhes, és nem birok a kávéra rágondolni sem, pedig eddig napi kettő tartott talpon :)
Mást nem érzek, a mérlegre a 31. napon szeretnék ráállni.
Asszem az jön tényleg! Nekiálltak festeni és az összes vacakot ami ehez kell, mind az én ajtóm elé rakták le a folyosón... megjegyzem amikor beköltöztek, és felújítottak, akkor két hónapig nézegettük a bejárati ajtómmal szemben 60 cm-re kirakott szaros klozetot..:(
Ja! Minden este fél tíztől éjfélig húzogatja a székeit a kövön, a fogaim majd kiesnek már a csikorgástól, mert ugye ahoz nem elég okos, hogy posztót tegyen a lábaira:(Nappal csak akkora hanggal vannak, hogy minden szót tisztán hallok a szobánkban. Lehet, hogy előbb agyoncsapom, csak aztán kezdek meditálni...biztos-ami biztos:)
Sültcsirkecomb, juhtúró, hatalmas méretű újhagymák, hegyeserős, paradicsom, rozskenyér...hmm...nagyon fini volt és most mindjárt megyek és eszek egy hasonló adagot:)
Tudom, de épp az a baj vele, amit az előzőekben ecseteltem, vagyis hogy nem épült be az életembe. Így aztán időnként elő-elővettem, de abba is hagytam egy idő után.
Ha meditálsz, nem zavar a hangos szomszéd. ui. nem hallod. Amikor még aktívan agykontroloztam (tényleg miért is hagytam abba?, lehet, hogy lusta vagyok?) csúcsforgalomban, a tömött metrón is simán tudtam meditálni, ahogy az AK-ok mondják, "szintemre menni".
Szerintem is ebben van a titok ,az életmód váltásban,ha tudunk apránként változtatunk környezetünkön ,akár több mozgással a táplálkozással,meditációval.Sajnos
sokan akkor jövünk rá ,hogy az egészség mekkora kincs ha már elveszítjük.Én látni szeretném még felnőni gyermekem unokám s ha mondjuk annyit tehetek érte ,hogy
Én kb. 18 éve hagytam fel a bagózással. Azóta nem is értem, hogy mi a fene volt abban jó majd 30 évig? Valószínüleg így leszek a du.-i túróscsuszával is. Nekem reggelire is igen bejön.
Egyed csak a palacsintát, reggel, ha épp akkor esik jól:)
palacsinta helyett inkább a csusza, ld. fentebb. :)
a pasikról nem vgyok hajlandó leszokni!!!!!!:)
Nekem nem volt nehéz lemondanom, sosem voltam intim viszonyban egyel sem. A lányokra ez nem vonatkozik, de ugye azokról nem is kell, sőt kifejezetten ajánlott a testmozgás. :D
Viszont KV-t is iszom (napi egy-kettőt, a régi 8-10 helyett) és nagyon élvzem az ízét változatlanul. (mindig keserűen ittam, ez nem változott azóta sem) De jobban szeretem a pincehideg félszáraz vörösbort elszopogatni egy kis baráti beszélgetés közben.
Viccet félretéve: ha nem eszünk, nem iszunk, nem ....., akkor minek élünk?
Azt pedig senki nem mondta, hogy nem eszünk, nem iszunk, az meg főleg nem, hogy nem ...... A kérés csak az, hogy mindent a maga idejében :)
A cigit már 15 éve eldobtam, a kávét 5 éve, a nagy zabálásokról leszoktam 10 éve, futni nem szeretnék, mert az izületeimre még szükségem lesz néhány évig, de a pasikról nem vgyok hajlandó leszokni!!!!!!:)
Viccet félretéve: ha nem eszünk, nem iszunk, nem ....., akkor minek élünk? Egyed csak a palacsintát, reggel, ha épp akkor esik jól:)
Viszont tényleg csak életmódváltozással lehet változást elérni az életminőségünkben. Nem véleletlen pl., hogy nem leszoktam a dohányzásról, hanem abbahagytam, és kész. :D
