Ez megint csak azt bizonyítaná, hogy Theon AD 364-ben birtokában volt egy olyan pontos óraszerkezetnek amellyel különbséget tudott tenni 2.50 (Seas.hrs.) kontra 3.18 (Equin.hrs.) között, és 4.30 kontra 5.15 között.
...........
miért ne lett volna birtokában? Egy egyenes hosszú bot kell hozzá, meg egy alkalmas hely ahova leszúrod (ahova odasüt a nap és legalább egy évig megmarad a jelölés amit közben odavéstél). Theonnak még asztrolábja is volt hozzá, így még több műszere is volt a feltétlen szükségesnél.
No de mi legyen a totális napfogyatkozással
...........
Nem volt totális, hiszen akkor nem látta volna pontosan a napórán a maximumot.
Ma még így gondoljátok. Én meg úgy, hogy 19 db téves holdfázis került rossz helyen az időtengelyünkre, amely 17 száros széria (Hold) része. A 40-es és 53-as szároszra kettő-kettő hibás, míg a következőkre csak egy-egy;
mert Theon szezonális órában meg eqiunoxiális órában is megadja ugyanazt, és a kettő arányából megbecsülhető, az év melyik szakában lehetett amit megfigyelt."
Ez megint csak azt bizonyítaná, hogy Theon AD 364-ben birtokában volt egy olyan pontos óraszerkezetnek amellyel különbséget tudott tenni 2.50 (Seas.hrs.) kontra 3.18 (Equin.hrs.) között, és 4.30 kontra 5.15 között.
No de mi legyen a totális napfogyatkozással, mert az meg nem jön ott akkor össze még delta-T-vel sem...
Theon teljes napfogyatkozásról ír du. 2.50 és 4.30 p.m. között, így az AD 364 Jun. 16 szóba sem jöhet, mert a 91-es sáros szeria vissza-számítása aránylag jó.
.............
nem függ a számítás pontossága a szárosztól
Az igazi az i.sz. 562 Apr. 19, ahol csak egy kis korrekció mellett tökéletes a fogyatkozás. (A 86-os sáros széria vissza-számítása majdnem jó, természetesen zéro delta-T-vel
................
nem lehet zéró a deltaT, de ha még lehetne is, akkor sem jó, mert Theon szezonális órában meg eqiunoxiális órában is megadja ugyanazt, és a kettő arányából megbecsülhető, az év melyik szakában lehetett amit megfigyelt.
Az illető jól számolt napfogyatkozásokat, szóval Hydatiust nem elegáns ilyen egyszerűen lesöpörni az asztalról."
Nem söpröm le Hydatius eseményeit, ellenkezőleg megtalálom az igaziakat kb. hasonló távolságban egymástól.
Az sem igaz, hogy jól számolt, mert az évekkel azért baj van. (A nap és hónap stimmel.)
Theon teljes napfogyatkozásról ír du. 2.50 és 4.30 p.m. között, így az AD 364 Jun. 16 szóba sem jöhet, mert a 91-es sáros szeria vissza-számítása aránylag jó.
Az igazi az i.sz. 562 Apr. 19, ahol csak egy kis korrekció mellett tökéletes a fogyatkozás. (A 86-os sáros széria vissza-számítása majdnem jó, természetesen zéro delta-T-vel
hiszen a későbbi átdolgozó (nevezzük catholicus-nak) azt akarja elhitetni velünk, hogy...
........................
Az illető jól számolt napfogyatkozásokat, szóval Hydatiust nem elegáns ilyen egyszerűen lesöpörni az asztalról. Bár ha jól tudom, a legrégebbi fennmaradt darab az már egy nyomtatott példány az 1600-as évekből.
de hagyjuk Hydatiust van jobb:
Alexandriai Theon napfogyatkozása Nabonassar éra 1112-ben, Thot 24-én
Nézte mit ír az Almageszt és azt ellenőrizte saját megfigyelésével. Megvan ez neked?
“Solis facta defectio tertio idus Novembris feria secunda.”
Itt megzavarodik Hydatius kronológiája, hiszen a későbbi átdolgozó (nevezzük catholicus-nak) azt akarja elhitetni velünk, hogy 401 November 11-én volt napfogyatkozás.
Az év helyesen 404-es era, a napfogyatkozás pedig 596 jan. 5.
“Solis facta defectio tertio idus Novembris feria secunda.”
“Solis facta defectio die decimo quarto kal. Augusti, qui fuit quinta feria.”
“Solis facta defectio die nono kal. Januarias, qui fuit tertia feria.”
“Quinto kal. Octobris a parte Orientis luna fuscatur.”
“Quinto idus Junias die, quarta feria, ab hora quarta in horam sextam, ad speciem lunae quintae vel sextae, sol de lumine orbis sui minoratus apparuit.”
“In provincia Gallaecia prodigiorum videntur signa diversa. Aera D, VI nonas Martias pullorum cantu, ab occasu solis luna in sanguinem plena convertitur. Idem dies sexta feria fuit.”
“Decimo tertio kalend. Augusti die, secunda feria, in speciem lunae quintae sol de lumine suo ab hora tertia in horam sextam cernitur minoratus.”
Na jó, nem volt Rómának püspöke, na bumm, akkor mi van. Mikor is volt ez?
De képzeld el, hogy Hydatius az észak-portugáliai magányában a világtól izolálva fontosnak tartott lejegyezni olyan holdfogyatkozást, amit ő nem is láthatott. Sőt odaírta, hogy ő nem láthatta, de azt is, hogy hol láthatták és hány órakor. Életszerű?
Mert ugye amit meg láthatott volna, meg sem említ.
Nagy érdemei vannak Sevillai Izidor történetíró "folytatójának", ugyanis egy napfogyatkozás kapcsán megemlékezik az arabok 100. évéről, amely a spanyol éra szerint a 758-as év.
A napfogyatkozás i.sz. 912 június 17-én volt látható egész Hispániában.
Nem a paphiány, hanem az észhiány a gond, na meg az igazmondás képességének és szándékának a hiánya így együtt.
II. János Pál pápa nyilvánította Sevillai Szent Izidort (aki nem grálizidor) az internet védőszentjévé (röhej, a muszlimok meg köszönik szépen) mert ugye Hispániába is betörtek a mórok és jó ideig maradtak is, pedig nekik internetjük nem volt.
Mert ugye mióta beszélhetünk katolicizmusról? Sevillai Szent Izidor írta a Contra Judeos ad Florentinam sororem, meg olyasmit, hogy De fide catholica contra Iudaeos, amikben nem az a furcsa, hogy a zsidók ellen írt, hanem hogy katolikusokat emleget. Isidorius korában ez elég furcsa.
Mert ugye a zsidókkal szemben elég lett volna keresztényként meghatározni az identitását.. katolikusként meghatározni magát csak akkor lett volna értelme, amikor már létezett a konkurencia. (egyházszakadás 1054-ben, reformáció a 16.sz-tól, stb.)
Az ariánusokkal szemben tudtommal senki nem nevezte magát katolikusnak, de javítsatok ki ha tévedek.
A lényeg, hogy Izidor műveit nem akkor írták amikor, de legalábbis komolyan belejavítottak a későbbiekben. A pápa pedig hazudott, ez katolikus népszokás.
