Hát igen, aki a mai köztársasági címerünk kettőskeresztjére néz, nem is tudja, hogy valami egészen mást lát, mint amit arról állítanak neki (hogy ti. ez egy apostoli, térítő kereszt) mert ez egy sokezer éves hagyomány emléke. Őseurópa, és nem Urál.
A gének nem hazudnak, szokták mondani. Belénk vannak programozva olyan tudások, amik természetes módon felbukkannak és életre kelnek, ha a tiltások megbutulnak. És mindenkinek megrázkódtatás nélkül világos, hogy ez így van jól.
És még megfejelve ezen gondolatokat egy kis nyelvi érdekességgel is. Van ugye nekünk ez az országalmánk is. Az se semmi szimbólum. És csak kédezem, hogy nálunk miért Anyaország és a németeknél meg miért Vaterland? Nincs itt valami alpavető szemléletbéli különbség nyelv és nyelv, és ország és ország közt? És vajon miből fakadhat ez? Nagyon gyanakszom az eltérő történelemükre. Mi más? Várom az ötleteket. :-)
És még mi hisszük túlokos jelenbéliek, hogy a múlt, csak úgy nyomtalan kimúlt.
Az már egy más kérdés, hogy az ősibb ábrázolás, sokkal naturálisább, sokkal természethez közelebbi. "A jelenben ma is ott él, minden lényeges múlt." a szimbolikában mindenképpen. Kell egy kis képi fantázia persze. :-)
Topik témája. Árpád sírja valszeg ősbuda természetes közelségében rejtekezik. Stimmel a holdvilágárok. Pilis hegység lábai. Szerintem.
Mielőtt a hivtörttud idetévedő okosai elkezdenek valami nyakatekert kimagyarázkodásba, elküldök egy Catal-Hüyükből származó falikarcot is, ez speciel 8500 éves.
Ez a "titokzatos" pomázi kő egy ősvallási motívum, az éppen szülő istenanya szimbolikus ábrázolása. Egész Eurázsiában elterjedt szakrális elem, mondhatnám mindennapi.
Helyszínt nem véletlenül nem említ az exjegyző, hiszen "hatalmas turk fejedelmünk" abban a csatában nagy valószínűséggel a vesztes oldalon állt. Én nem tartom véletlennek a két évszám egybeesését.
Nézd, ez nem "kekeckedés". A lényeg az, hogy a törökök türkök, a magyarok turkok voltak. Az, hogy ez egybemosódott, az az emberi figyelmetlenség, és trehányság és tudatlanság következménye.
A gond az a németóvári helyszínnel, hogy nem több, mint fikció. Ha tömören akarnám jellemezni, akkor Árpád halálának az évfordulója közeledtével találták meg, amikor egy olasz származású mérnök rámutatott egy halomra, hogy biztos az Árpád sírja. A gond ezzel az, hogy nem tudunk arról, hogy Árpád halálához a pozsonyi csatának köze lenne, eleve csak Anonymusból ismerjük a halál időpontját, és a helyszínt is, de ő nem hozza összefüggésbe azt a pozsonyi csatával. Sőt, utóbbit nem is említi.
