ECho TV-n, Pörzsölőben megint alakítanak... Jézus, a pártus herceg után kiderült, hogy Buddha is tulképpen Buda... már várom, hogy Mohamedre mikor mondják ki a magyar verdiktet...
Szvsz. csak ugyanaz a nyelvû (gondolat- és lelki vilàgu) nép adhat ugyanolyan neveket településeinek, hegyeinek, folyòinak. Melyeknek természetesen értelmük is van azon a nyelven. A kiejtés azonban (s késôbb a leiràs) vàltozik, vàltozhat szàzadévek folyamàn. A latin nyelvekben pl. màr különbségek vannak a kiejtésben és leiràsban, de mégis felismerhetôk az azonos szavak.
Kösz Kisharsàny! Hétezer egyezés nem lehet véletlen! Biztos van rà magyaràzat (csak ma még nem tudjuk bizonyitani, s ezért sokan inkàbb elhatàrolòdnak a kérdéstôl).
"Nem vont le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy minek tulajdonítható az egymástól távoli helyeken előforduló névazonosság. Ezt meghagyta másoknak... "
A tamana hasznaloi viszont, azt hiszik, hogy ezzel tudjak igazolni a magyar nyelv vilagmeretu jelenletet.
Arra hasznaljak, amire V.T.B. nem szandekozta, habar, a tanulmany szerzoje tudhadta volna, hogy ez a "ezt meghagyta masoknak", mire fog vezetni.
A tamana, az a jelenseg, amikoregy idegen nyelv "magyar hangzasu" szavarol azt allitjak, hogy a magyarsagnak koze van hozza.
Tudtommal a tamana az a "jelenség", mikor a Föld legkülönfélébb tájain olyan toposzt (település, hegy, folyó,etc,etc.) találnak és rögzítenek helyrajzilag (fok,perc) amely a KM-ben is megtalálható. Ennek indítója és atyja Vámosi Tóth Bátor vol
példaként egy vélemény a Canada-Hun-ról:
Vámosi Tóth Bátor.. Vámosi Tóth Bátor nyelvész néhány éve nincs közöttünk már. Kutatásai azonban egyre nagyobb teret kapnak, egyre nagyobb ÉRTŐ közönséget vonzanak. A világ különböző helyein, -földrészein- hétezer olyan nevet talált V.T.B. amellyeknek van magyar megfelelője! Ezekről Ő és segítője egy listát is készített, amelyben megjelölte, hogy a Kárpátmedencén kívűl felfedezett név még hol fordul elő. Nem vont le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy minek tulajdonítható az egymástól távoli helyeken előforduló névazonosság. Ezt meghagyta másoknak... Egyetlen példa: a Tura folyó neve még előfordul a manysiknál (Tyumeny nevű fővárosuk folyója), de előfordult Egyiptomban is, délen mint egy kis folyó neve a régebbi térképeken.. Zalában pl jelenleg 58 olyan település létezik, amelynek nevei megtalálhatóak más földrészeken is..Tovább nem folytatom. V.T.B. a kutatásaival kapcsolatosan ezeket TAMANA -ként aposzrofálta. Léztezik ilyen honlap és mint említtem mamár igen nagy tábora van ennek a dolognak...A magyarázata pedig -remélem- nem késik sokáig.. Olyan földrajzi neveket mint pl a Bajkál (Bujkál tó) vagy a Góbi (Góbé) vagy a Balhas (Bolhás tó) stb V.T.B. nem is vett a listájára természetesen..a FÉRAN nevekről pedig nem is hallott..Nem tartalmazza a lista persze a Buda, Aral, Bakát, Béla folyó, Parajd ( Peking), vagy a Lebed ( Lvov, Lemberg..) stb nevek értelmezését sem..
Bukarest- Bu-kara-este=Ez a jo fekete fold, (ami) keletre (van)
Ha ez nem eleg magyarazat, akkor lebegjunk tovabb a Buddhai nirvanaban es remeljuk, hogy egy Bleda-Buda nevu hun-kun adomanyozta ismeretlen jelentesu nevet, hogy ma legyen mirol vitaznunk. :-)
Ööö... Itt összecsúszik kicsit ez-az. Su-La-Ce (Sári László) nagyszerű mesélő, de Lin-csihez magához nincs túl sok köze (a könyvkritikát lásd itt), a csatuskóti a madhjamaka filozófia eszköze és a tibeti hagyományban él(t) tovább, a botos meg egy kínai/japán csan/zen koan (a Kaputlan kapu* 43-as szövege). A zen/csan lényege a közvetlen rámutatás, a tetralemma meg a logikai fejtegetésekben alkalmazott stratégia.
""A magyar Tas, pl. nem jelent semmit a magyarban, mert a torok Tas=szikla atvetele vagy egy torok Tas nevu hozta magaval a nevet.""
Nadehát mondhatok ilyet:
A buda szó nem jelent semmit a magyarban, míg a szanszkritban ismert jelentésű, és továbbmegyek reakciómban az analógia keresésével: a Buda szót egy Buda nevű hun is hozhatta magával Magyarországba :) Miközben a hun Buda esetleg tán nem sok tudományos ismerettel bírt a szanszkrit nyelvről, ez a nemtudás olyan mint egy császár nemtudása a korai latin nyelvről vagyis a Caesar etimológiájáról - a nagy Julius előttről, vagy egy király nemtudása Charlemagne-ról a Nagy Károlyról illetve a név azt megelőző etimológiájáról.
Visszajkanyarodva: Bár ma már nincs a vezérnévnél különb jelentése a "Tas" szónak, mégicsak van abban valmi eredeztető hogy a hétvezér egyikét Tasnak hívták.
Kedvezőbb példa lenne tán számomra az asztrológia egyik alaptémája: az Állat-övi jegyek.
Mindenütt a világon zodiákusnak ismerjük az asztrológiának ezt az alapfogalmát,
De talán csak az "állat" szó magyar nyelvi logika és paleo-etimológia szerinti elemzése egész egyszerüen az áll szógyököt mutatja egy figyelmes kutató szemnek, azaz "állapot-szerűségek" tizenkét kategóriába sorolásaként szemlélhetik anblokk az embereket a régmúlt "ezoterikusai",a középkor "tudós bölcsei", És innen nyelvi-nyelvészeti szótő kutatásokhoz visszakanyarodván az merül fel kérdésként bennem , hogy van-e ilyen szóelemzés és tő-megtalálás a "zodiákus" szót használó más nyelvekben. (Mindenki tudja hogy a Szűz, egy Vizet Öntő vagy egy Mérleg NEM állat :-D )
Milyen választ ismertek bahátaim erre a "zodiákus" versus "Állat-öv" szó kérdésemre?
"" Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Én egy konkrét kérdést szerettem volna megvitatni (Buda-Buddha) nem általánosságban a nyelvrokonság kérdését feszegetni.""
Aztán Najahuha mondja:
""Nem beszéltünk el egymás mellett. Persze, Te egy konkrét kérdésre szeretnél választ úgy, hogy KAPJUNK ELŐ RÖGTÖN egyet, mert ha nem, akkor voltaképpen mit is akarunk ....
Nem így megy.""
Én NEM akarok pálcát törni, ...hanem... van egy ide helyénvaló buddhistás és pálcatörős sztori! :-D
"Felelj! Pálca ez itt vagy nem pálca?"
Eme fent idézett korábbi kicsiny közjáték alapján Puthujjanának ajánlhatom a buddhista logika négysarkú szabályáról ezt:
Hát, az, hogy a minta honnan van (hallás alapján vagy írás alapján) és mit keres benne pl. a Jenő név nekem nem tűnik elhanyagolható kérdésnek, mielőtt komolyan vennénk a mintát.
Ugy làtom elbeszélünk egymàs mellett. Te csak azt az oldalàt nézed a kérdésnek, hogy vajon milyen nyelvbôl forditotta vagy irta àt latin betükre Zajti a neveket. Azt én nem tudom, nem talàlkoztam erre valo utalàssal a könyvében (bàr nem olvastam el elejétôl végéig). Megadtam, hogy hol lehet elolvasni az életrajzàt, amelybôl kitûnik, hogy kikkel talàlkozott, milyen személyiségekkel (Modi parszi professzor, Gandhi, az udaipuri fejedelem...) mely könyvtàrakban kutatott...stb. Kulturàlis anyaggal megrakodva tért onnan haza, amelyet azonban majdnem teljes egészében elloptak, eltüntettek, halàlakor. Ilyen körülmények között nem sokat lehet kutakodni, mélyreàsni. Azt is irtam màr, hogy a "Hunzàk"-kal kapcsolatos részeket Dr. Tòth Jenôtôl vette àt, aki azon a tàjegységen jàrt, a hunzàk között élt és mindent följegyzett a szokàsaikrol, küllemükrôl, kulturàjukrol. Nekem az tûnik logikusnak, hogy ô hallàs utàn jegyezte le a szavakat. Azt hiszem, hogy ezt a témàt tultàrgyaltuk...
Az én részemrôl ebbôl nem akar semmi kisülni. En csak vàlaszoltam a kérdésedre, aztàn te is szabad vagy ezekbôl az adatokbol leszürni, ami neked jobban tetszik. A "tamana"- dolgot nem ismerem. Azt viszont én is màr régota tudom, hogy bizony szerte a vilàgon léteznek magyarul érthetô helynevek. Hogy ennek mi lehet az oka, azt én nem tudom, talàlgatàsok vannak: pl. hogy ôsidôkben az egész Földön egy nyelven beszéltek volna? Vagy a MU-rol lett volna benépesitve a Föld?...stb. Akinek ugy tetszik, jot nevet az egészen és elfelejti; màs pedig elraktàrozza, abban a reményben, hogy egyszer majd fény derül rà...
Tudom, hogy nagyon szereted elemezgetni a szavak jelentését. Viszont vannak olyan neveink is - és régebben még több volt, amig nem "magyarositottàk" sokan régi, akkorra màr érthetetlen neveiket - amelyek ma màr nem jelentenek semmit magyarul. A "Tas" lehet, hogy török eredetû név, de az is lehet, hogy még östörök, ami rokonsàgba lehetett màr régebben az ôsmagyarral; egyébként a "hun"-t is a török nyelvek közé soroljàk egyesek. Az alàbbi listànak nagy része Hunza földrôl szàrmazik, ahol a fehér hunok maradvànyainak leszàrmazottai laknak. Ugyhogy csak a vak nem làtja az összefüggéseket.
Mutatom, mire gondolok: Indiában használatos ABC-k. Ezek a legfontosabbak, de nem minden. A kérdésem arra vonatkozott volna, h milyen írásból, milyen átírással kapta Zajti a magyar szavakat.
Van az a szó, amit mi úgy ismerünk, hogy szári. Ez a következőképp nézhet ki Indiában, többek közt (forrás):
Latinos/angolos átírással: sari, saree (ejtése: szari, szarí - ahol az "a" röviden ejtett á-t jelent, ami nincs a magyarban, az "r" pedig félig magánhangzó, ami szintén nincs a magyarban ) Bengáliul: শাড়ি (ejtése: sarí) Hindiül: साड़ी (ejtése: sárí) Telugu nyelven: చీర (ejtése: csíra) Urdu nyelven: ساڑى (ejtése: sárí)
Tehát, India milyen területein, milyen nyelven, milyen írással írva találta Zajti ezeket a neveket? Ki mondta neki, mi alapján döntötte el, h ezeket így kell kiejteni? Esetleg csak hallomás útján írta le őket, mikor ott járt?
A helyszinen végezte gyûjtését. A hunzàkkal kapcsolatos adatokat pedig Dr. Tòth Jenô-tôl vette àt, aki szintén több éves kutatàst végzett È-Ny. Indiàban.
Az interneten lehet talàlni némi adatot Zajti munkàssàgàròl. A Wiki is ir egy keveset, azonban sokat nem lehet elvàrni, miutàn màr halàla napjàn kifosztottàk lakàsàt és mûveinek, könyvtàrànak nagy része eltûnt.:-( Itt egy elég alapos életrajzot talàltam, amibôl vettem az alanti részleteket is.
http://tttweb.hu/index.php?rovat=iras&id=104
(Titkos tudàs tàrhàza)
"...Ez volt a célja 1929-es indiai útjának is, amikor családi házát elzálogosítva, s barátjától, Medgyaszay István építésztől nagyobb összegű kölcsönt felvéve útnak indult, hogy Indiában keresse elmélete kézzelfogható bizonyítékait. Tudományos kapcsolatai eredményezték ,hogy Zajtit a Magyar-India Társaság elnökévé választották. Ebben a minőségben hívta meg Magyarországra a világhírű indiai költőt Rabindranath Tagorét. Indiai tanulmányútján találkozott Gandhival ,valamint Modi professzorral,akivel előkészített egy Bombayben létesítendő Magyar Keleti Kutatóintézetet,a Keleti Collegium Hungaricumot. A párszik költségen és kérésükre Bombayben Medgyaszay István tervei szerint épült volna fel a Turán-Irán Testvériség Múzeuma, külső és belső magyar stílusú kiképzéssel.Az indiai útról hatalmas néprajzi, ipar - és képzőművészeti anyaggal, könyvritkaságokkal, fotódokumentációval tért haza. A rendkívüli gyűjteményt az Iparművészeti Múzeumban mutatta be."
Zajti életrajzàbòl egy részlet (Rigò Krisztinàtòl):
Indiai testvéri kapcsolat eredete Zajti szerint India őslakóihoz nyúlik vissza. A turáni szkíta-hun fajta népnek több mint 3000 esztendőn át még az árják betelepülése előtt őslakosok voltak. Ez nem új keletű megállapítás ,Zajti India tudósait felhasználva állapította meg ezeket. Az árják előtt India lakosairól ma sincs a történettudománynak biztos képe. Némelyek szerint az északnyugat-indiai civilizációt a sumér-akkád kultúrával lehet kapcsolatba hozni, de sokan az indiai félsziget régi lakóinak tekintett dravidák kultúrájának tartják. Az árják ie.1200 körül kezdenek bevándorolni Indiába és ez időtől kezdve a nagy-mogulok idejéig India története nem egyéb, mint az árják és a turániak elsőbbségért folytatott küzdelme egymással. i. e. 9 században a sakyák, Buddha népe, vándorol be a területre.Az 5. század végén, a 6. század elején Indiába fehér hun hódítók törtek be, s telepedtek meg ott. Egyes indiai és angol történészek munkáira támaszkodva állítja, hogy a közkeletű nézettel ellentétben Észak-India lakosságának többségét nem az árják, hanem a hun-szkíta eredetű népesség, illetve ezeknek az árjákkal keveredett leszármazottai – köztük például a mai Gujaratot és Rajasthant, tehát Északnyugat-Indiát lakó gurdzsárok és rádzsputok -- alkotják, s ezek ilyen módon rokonságban állnának a magyarok hun-szkíta őseivel. A rajputanai lakosság nem tiszta indo-árja eredetű. Tekintélyes számú mer, jat, gujar lakosság lakosság él itt,akik a hun betörések maradványai. A gujarok Rajputanaban tekintélyes királyságot alapítottak,melynek fővárosa Bhima volt.Később a helyi lakossággal keveredtek és jóformán teljesen hinduizálódtak. Ebből a népből származtak aztán a későbbi India radsputi fejedelmi családjai. Szintén hun leszármazottak Mervara lakói. Zajti meglátogatta Indiai útja alkalmával egyik törzsüket a magarákat akik magukat is hun leszármazottaknak tartják. Nyelvükben tekintélyes számban talált rokon szavakat a magyarral. A mervari „Mer", illetve „Magari" nép egy másik ága az udaipuri fejedelmi ház és népe. Ez a fejedelmi család India legelső uralkodóháza. Az udvar felkérésére egy előadást is tartott Zajti Ferenc Udaipurban. Az udaipuri régészeti múzeum könyvtárosa segítségével járta be a környéket és eddig nyugati ember által nem ismert műemlékeket fedezett fel. Az Abu azaz Ar-buda-hegyen épült templomot és fellegvárat 1000 évvel ezelőtt gujar-hun fejedelmek és tervező művészek építették. Az udaipuri hatalmas fejedelem területén, szinte megközelíthetetlen hegyek között fekszik az úgynevezett barolli-i templomcsoport, és az ott áthaladó Csambal folyó partján épült pompás bhainsrori vár és ősi város. Erről az ősi templomról azt mondják az írások, a márványfeliratok és a helyi hagyomány, hogy kb. 1000 évvel ezelőtt itt tartotta esküvőjét az udaipuri fejedelem Allata nevű fia, ahogy a feliratok mondják, Harija-dévivel, a csodás szépségű hun leánnyal. A menyasszonyi ajándék a templomcsoport átellenében a Csambal folyó partján épült Bhainsror város és az ottani vár volt.
Roppant jellemzô ràdzsput törzsneveket talàlunk pl.: Jeno, Kari, Kasi A bahòri maharadzsàkat pàl-oknak hivjàk (fejedelmeknek), ezek névsoràban ott van: Than pàl, sidàs pàl, Adsay pàl, Bogh pàl, Sòds pàl.
A Rima völgyén, a szécsuàni völgyön befelé, Indiàban ott vannak a következô nevek: Gomba, Geku, Simongi, Dibon, beljebb a Tisza-völgye, a Duna-völgye és a Kas-törzs àltal hivott hegység a mangashang (a Hymalaya). Végre különös figyelünket hivja fel az is, hogy az "Etnogràfià"-ban Nagy Géza àltal kumutatott ôsi leànynevek javarésze él még Eszak-Indiàban. Ilyenek: Csilla, Pirò, Rézi, Biri, Csobilla, Bosa, Csala, Keli, Rozila, stb. ...>> (Zajti Ferenc: Magyar évezredek, 1939.)
A bahòri maharadzsàkat pàl-oknak hivjàk (fejedelmeknek), ezek névsoràban ott van: Than pàl, sidàs pàl, Adsay pàl, Bogh pàl, Sòds pàl.
A Rima völgyén, a szécsuàni völgyön befelé, Indiàban ott vannak a következô nevek: Gomba, Geku, Simongi, Dibon, beljebb a Tisza-völgye, a Duna-völgye és a Kas-törzs àltal hivott hegység a mangashang (a Hymalaya).
Végre különös figyelünket hivja fel az is, hogy az "Etnogràfià"-ban Nagy Géza àltal kumutatott ôsi leànynevek javarésze él még Eszak-Indiàban. Ilyenek: Csilla, Pirò, Rézi, Biri, Csobilla, Bosa, Csala, Keli, Rozila, stb. ...>> (Zajti Ferenc: Magyar évezredek, 1939.)
